Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-06 / 157. szám
2 Kelet-lTlagyarorszíg 1985. július 6. Jól érzik magukat a kicsinyek a tiszaszalkai új óvodában. A múlt év végén átadásra került kétcsoportos modern óvoda teraszán Lőrincz Tiborné óvónővel játszanak a ; nagycsoportosok. (Elek Emil felvétele.) I Gyümölcsös - „gebinben“ Valamikor a tsz-szervezés után természetes dolog volt, hogy a közös területet részes művelésre adták a tagoknak, mert nem volt pénz, így természetben fizettek. Aztán amikor divatba jött a munkaegység, a legtöbb helyen el is feledkeztek a részes művelésről. Az utóbbi időben ismét több helyen visszatértek a régi módszerre, mert úgy találták, hogy így könnyebben munkára foghatók a családtagok, s a közös is jobban jár. Csak azt nem kalkulálták be sok helyen, hogy a részes művelés nagy lehetőségeket kínál a visszaélésre. « Szerencsére mindig akad néhány ember, akit felbőszít, hogy sokan — köztük esetenként vezetők is — munka nélkül jutnak jövedelemhez, ami így nem marad titokban. Ez történt Hodá- szon is. Bejelentés érkezett... A mátészalkai Népi Ellenőrzési Bizottsághoz bejelentés érkezett, hogy a hodászi Béke Tsz-nél a gyümölcsterület egy részét gebinbe adták, s dr. Szűcs Lajos tsz- elnök, Fekete László párttitkár, Fekete Károly főkertész, Nagy József brigádvezető, Kujbus Gyula üzemmérnök és Kujbus Péter felvásárló nagy területet fogtak fel, a közös kárára műveltették, napszámosokkal dolgoztatták és jelentős, olyan jövedelemre tettek szert, amiért nem dolgoztak semmit. A vizsgálat elkezdődött és kiderült, hogy a bejelentőnek többnyire igaza van. A tsz-ben 110 emberrel kötöttek személyre szóló, 12 esetben pedig csoportos megállapodást az alma részes művelésére és 113 hektár gyümölcsöst mértek ki. Mint kiderült, voltak néhányan — köztük a tsz-elnök is —, aki személyre szóló és csoportos megállapodást is kötött. A felek és a közös között létrejött megállapodást a megyei tanács szakigazgatási szerve is felülvizsgálta és megállapította, hogy ez több hiányosságot, félreérthető és jogsértő rendelkezést tartalmaz. A tsz-elnök azt mondta, módosítják a megállapodást, ám — mint a népi ellenőrök vizsgálatakor kiderült —, ezt elmulasztották. És ez nem volt véletlen. Ez tette lehetővé, hogy a metszési, nyesedékzúzási, tárcsázási, növényvédelmi és szállítási szolgáltatásokat olykor olcsóbban végezzenek. Alkalmat teremtett erre, hogy sokszor utólag készítették el a költségek jegyzékét, de az is a szabálytalanságok következménye lehetett, hogy sokszor nem az vette fel az előleget, akinek a neve a munkamegállapo- dásón szerepelt, így sokszor nem egyezett egy embernek két helyen az aláírása. Előfordult, hogy a tsz-elnök felesége almaelőleget vett fel arra a területre, amelyet nevükről fél évvel korábban más már átvállalt, de a leggyakrabban az fordult elő, hogy Bartha Sándor magán- vállalkozó írt alá kiadási bizonylatokat, amelyeket más névre állítottak ki. Ez persze csak addig volt feltűnő az ellenőröknek, amíg meg nem állapították, hogy Bartha 18 hektár gyümölcsöst vállalt különböző nevekre. Kié a jó minőség? Ennyi almával természetesen nem tudott megbirkózni. Napszámosokat foglalkoztatott, mint ahogy tették ezt a szövetkezet vezetői is, így aztán valószínű, másoknak sem okoz meglepetést, hogy a gebinbe vett gyümölcsös sokkal jobban termett, mint a közösé, s magasabb vott az ára is, mint a közösben termelt almáé. Csak érdekességként: míg az összes gyümölcsös területből egyharmadát — 337 hektárból 113 hektárt — adtak részes művelésre, addig a közös almája 13 és fél milliót, a részes művelésre adott almáé több mint 19 millió forintot ért. Pedig az alma nem volt több. A közösben 353, a maszekká vált kertekben 324 vagon alma termett, de a részes művelők nyilván nagyobb gondot fordítottak sajátjuk csomagolására, mint a közösére. És volt más különbség is. Például, hogy a közösben maradt gyümölcsösök művelését felületesen végezték, a metszés szakszerűtlen volt és tavaly december 14-én még fényképeket készíthettek az októberben becsomagolt, de el nem szállított, s hóval takart almáról is. Igaz, a Bartha-féle földterületen is tönkrement 350 mázsa alma (52 ezer 500 forint értékű), mert még napszámosokkal sem volt képes megbirkózni a 18 hektárral. * Milyen következményei lettek a hodászi részes művelésnek? A tsz-elnök és Fekete Károly területi kertész állami fizetéskiegészítését megvonták, az elnök fegyelmit kapott, de így járt Szabó Béla és Majoros Richard kertész, valamint Vizler András raktáros. Szabó Béla, Majoros Richard és Bartha Sándor ellen büntetőeljárást kezdeményeztek, de az amnesztia miatt Szabó Béla és Majoros elleh megszüntették, így csak Bartha Sándor ellen van folyamatban az eljárás. És persze azok ellen, akik Bartha számára kibérelték a tsz-től a területet. A társadalombiztosítási igazgatóság is élt jogkörével, s büntetést szabott ki azokra, akik napszámosokat dolgoztattak, de társadalombiztosítási járulékot nem fizettek értük. Nemcsak az ítélet... A vétkeseket megbüntették, illetve megbüntetik. Néhány következtetést azonban mégis le kell vonni, már csak azért is: nehogy valaki azt gondolja, hogy a NEB a részes művelés ellen akart fellépni ezzel a vizsgálattal, netán az nem tetszik nekik, hogy a magasabb jövedelemért valakik hajlandók munkaidőn kívül is dolgozni és bevonják családtagjaikat is ebbe. Az ellen viszont feltétlenül tenni akarnak, hogy bárkik, de különösen vezetők ne használhassák tisztességtelen jövedelemszerzésre a saját maguk által teremtett lehetőséget. Mert ez nemcsak olyan kárt okoz, hogy elhanyagolják a közöst, hanem olyat is, hogy a kapzsiság miatt elvész a vezetői tekintély. Enélkül pedig egy közös gazdaság élén állni nem lehet. Balogh József Tanács és szövetkezet terve Lesz-e 220 garázs? Régi gondja az autótulajdonosoknak, hogy sokat kell várni egy kocsira, aztán ha megjön a várva vánt jármű, kezdődnek a gondok elölről, mert ekkor már garázs kellene. A falvakban nem okoz ez megoldhatatlan gondot, hiszen a porták többsége olyan méretű, hogy elfér rá a garázs is, az utóbbi években pedig már jószerint nem is épül ház, hogy alatta garázs ne lenne. A városokban azonban nagyok a gondok, s minél nagyobb a város, annál nehezebb a garázsok számára alkalmas helyet találni. Az új lakótelepeken a házak alagsorában az utóbbi években már többnyire garázsokat ils építenek, de az édeskevés, hüszen'egy-egy nagyobb épületben 80—100 család is lakik, alul pedig mindössze 8—10 garázsnak van helye. Az árak miatt nem váltak népszerűvé a föld alá épített garázsok, ezért a Nyíregyházi Városii Tanács műszaki osztálya a lakásszövetkezetekkel közösen felülvizsgálta a város központi belterületét és a lakótelepeket, hogy hol lehetne garázsokat építeni, akár olyan áron is, hogy az adott területre érvényes rendezési tervet módosítani kelljen. A felmérés megtörtént, s az elkészített tervek alapján mintegy 220 garázs építése válik minden bizonnyal lehetővé. Ez persze még előzetes javaslat, amelyet a városi tanács bejáratánál közszemlére tesznek ki, hogy a lakosság is véleményt alkothasson róla. Egyeztetik az előzetes terveket a közműtulajdonosokkal, majd utána a végrehajtó bizottság dönt arról, hogy módosítja-e a rendezési tervet vagy sem. Ha a testület a módosítás mellett donit, akkor a lakásszövetkezet szervezésében épülnek meg a garázsok, jelentkezni tehát nem a tanácson, hanem náluk lehat. A garázs területének használatba vételi díját szintén a végrehajtó bizottság állapítja meg. Súlyos kórok — javában tartanak a felmérések — Előlegként 14 millió A fagy és a víz számlája Nem múlik el év úgy, hogy kisebb-nagyobb károk ne keletkeznének megyénk __ mezőgazdaságában az idő- " járás szeszélyei miatt. Az idén a szokottnál is többet szenvedtek a földek. A kemény tél után a hirtelen jött olvadás, majd a több hete tartó esőzések miatt tucatjával érkeznek a bejelentések az Állami Biztosító megyei igazgatóságára. Még áprilisban megkezdődtek a kárfelmérések szerte a megyében. Először a fagy pusztításait vették szemügyre a szakemberek. Nagyjából ezzel egy időben láttak hozzá a vízkárok felméréséhez HEKTÁROK VlZ ALATT Jelenleg 122 mezőgazdasági nagyüzem rendelkezik biztosítással Szabolles-Szatmárban. Ezek közül eddig 115 üzem jelentett be több, mint 60 ezer hektár területet érintő vízkárt. Legnagyobb veszteség a kalászosokat érte, melyek vetésterületéből 40 ezer hektárnál is nagyobb terület került víz alá. Ha tovább tart a csapadékos idő, sajnos újabb károkkal számolhatunk. A biztosító tájékozódása szerint so,k üzemben szinte kilátástalannak tűnnek a gazdálkodás körülményei: főleg az Ecsedi-láp térségében, s Szatmár, Bereg körzetéhen. Különösen Nagy- ecsed, ököritófülpös, Porcsal- ma, Csenger, Tarpa, Aranyosapáti, Varsánygyüre, Tornyospálca, Fényeslitke, Dombrád környékén okozott nagy pusztítást a víz. Június közepén 15—20 ezer hektár gyepterület volt hasz- nosithatatlan a megyében. Az elvetett pillangósok első kaszálása 10 ezer hektáron megsemmisült. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a gyümölcsösök növényvédelme is hiányos. A nagy esőzések miatt a víz borította területen szinte megoldhatatlan a növényvédelem: ez pedig várhatóan minőségi károsodáshoz vezet. Sok gondot okozott a mezőgazdaságban az április^ 14- től május 5-ig tartott lehűlés, mely főleg a téli almát károsította. Eddig 75 üzem jelentett be a biztosítóhoz fagykárosodást közel 13 ezer hektáron, melyből csaknem 10 ezer hektár téli alma. A star- kingnál jelentős hozamkiesésre is számítani lehet. TÍZ JÉGVERÉSES NAP Májusban és júniusban 10 jégveréses nap volt, melyek 50 termelőszövetkezetben, illetve államj gazdaságban okoztak veszteségeket főleg a téliaLma-ültetvényeken, a kalászosokban, .a kukoricában és a burgonyában. Legutóbb 1980-ban volt az ideihez hasonló kártétel a mezőgazdaságban, amikor az Állami Biztosító több, mint 1 milliárd forintot fizetett ki megyénkben a sokat szenvedett üzemeknek. Hogy ez évben mennyi kár keletkezett a mostoha időjárás miatt, azt csak a termés betakarítása után tudják pontosan megállapítani. Szabalcs-Szatmár- ban az NNB I típusú mező- gazdasági nagyüzemi növénybiztosítás a legelterjedtebb, mellyel 102 üzemünk rendelkezik. HETVEN SZÁZALÉK Ennél a biztosítási formánál a kár 70 százalékát téríti meg az ÁB. Az összeg egyharmadát előlegként a kipusztult terület pontos megállapításának időpontjában, a többit a betakarítás után kapják meg a gazdaságok, szövetkezetek. Eddig a vízkárok alapján 14 millió forint előleget fizetett ki megyénkben a biztosító. (házi) Nyári munka G yakori sajtótéma, a közvélemény figyelmét is erősen foglalkoztatja az úgynevezett kulcsos gyerekek problémája. Azokról ati- . zenóvesekről van szó, akik naphosszat maradnak felügyelet nélkül', és legtöbbször bandákba verődve ütik agyon az időt a lakótelepek utcáin, parkjaiban. Biztosan sokuk szüleinek fejében megfordult már, milyen jó lenne, ha legalább a vakáció egy részében megnyugtató elhelyezésükről gondoskodni lehetne, ha volnának olyan munkahelyek, ahol egy kis zseb- "pénzt is megkeresve, hasznosan tölthetnék el szabad idejüket. Nyári munkát azok közül is sokan vállalnak, / vállalnának szívesen, akiknek a szülei bőséges tervet állítottak össze a szünidőre. A családi kirándulás, esetleg üdülés, az iskolai vagy építőtábor . stb. miellett még mindig marad kedv és idő arra, hogy a diák egy-két hétre munkát vállaljon. Aki diákkorában dolgozott, ha rövid ideig is, ismerheti az első kereset varázsos élményét, az első önállóan elvégzett munka szépségét. Ezt az örömet azonban, újabban egyre kevesebben ismerhetik meg. Többen Is érdeklődtek szerkesztőségünkben a nyári munkavállalási lehetőségekről, mivel lapunkban is megírtuk, hogy erre megyénkben is van mód. Sajnos, a mun- kaerőszolgálati iroda tájékoztatásának ellentmondanak a gyakorlati példák. % v Lányoknak a konzervgyárat és a Nyírkémiát ajánlották, de a konzervgyár csak 16 éven felülieket vesz fel két műszakba, a Nyírkémia pedig kizárólag erős fiúkat keresett nehéz segédmunkára. Ügy látszik, csakis protekció útján lehet egyikét heti munkát találni, arra meg nagy kár volna a gyereket nekünk magunknak ránevelnünk. Megoldatlan kérdés tehát a nyári diákmunka. Sokan már hetedik, nyolcadikos koruktól szívesen beállnának egy kis időre. Ajánljuk a probléma bogozását, esetleg mielőbbi intézkedés reményében a KISZ-bizottság figyelmébe. B. E. Tengerparti nyár Már az év elején megkezdődött a fehérgyarmati fiatalok készülődése a nyári autóbuszos kirándulásra. Románia legszebb tájain áthaladva, Bulgáriába, Qb- zorba érkezett a fehérgyarmati Petőfi Sándor Úttörőcsapat, illetve a helyi Zalka Máté Gimnázium közös csoportja. A félszáznyi fiatal megtekintette a sumení Kossuth-házat. Várnában felkeresték az 1444-es csata emlékhelyét, jártak a halesiki királyi kastélyban, s nesszebari műemlékeket is útba ejtettek. A csoport a Volántourist szervezésében jutott el a Fekete-tenger partjára. Képünkön: Óriás kaktuszok között Bal- cSikbam. (m. k.) A PÉNZNEK VAN SZAGA!
