Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

2 1985. július 31. Vágyak és lehetőségek Mire elég a nyugdíj? ......................... :::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: ■■■■■■■•■■■• ■■lLö>*Í3ÍiBií5l^^B^^H®^^^^^--«BMBiÉBBBiiiBBÉBBBBÍBBÉBBBBBBBBBBBBBBBBaaaBaBBiBBBaBBaaBBaeBaBBBBBBBBBBBBBBaaBBBBaBBBiiBBBBBBBBBBBBaBBBBBsaiBBBBB aaaaaaaaaaai ..................................................... ■■■■■■■■■■■a _..«aaaaaaaaMnaaaaa>aBaaaaaaaaaaaBBBaaaBaaBBaBBaaaaBaBBaaaaBBBBBaBaaBBaaBBaBBaBaaaaBaBaBBBBBBBaaBaaaaaaaBBBaBBBaBaBa>BaaaaBaaaaBaaBBBaBBaaaaa Lakatos Erzsébet A statisztikai adatok sze­rint az inaktív háztartásban élők — köztük a nyugdíja­sok — évi összes kiadása 32 126 forint. Havonta tehát 2677 forint nyugdíj kell leg­alább ahhoz, hogy minden idős ember elérje az átlag­nak megfelelő életszínvona­lat. De vajon mire elég a nyugdíj? A nyírbátori öre­gek napközi otthonában két idős nénivel beszélgettünk erről. — Egyedül élek, nyugdí­jam nincs, a tanácstól kapok 2100 forint szociális segélyt havonta. Könnyen össze tu­dom számolni, mire költőm el — mondja Lakatos Erzsé­bet. aki most 72 éves. — Sorolom én kedves, mert mindig megnézem jól, hová is teszem. írja csak: 107 forint a lakbér, de ez később még emelkedni fog. A villanyszámla 150 és 250 forint között van, mikor mi­lyen időszakot írunk. Kell a fűtésre Is, ezen a télen 600 liter olajat vettem. Drága ugyan, de fát meg szenet ci­pelni én már nem bírok, in­kább megfizetem az olajat. Ami marad, abból kell meg­élni. A tejet, kenyeret meg kell venni. Az a szerencse, hogy itt a napköziben ebé­det, uzsonnát is kapunk. Jól­esik a kávé, néha azt is megisszuk. Luxus? Kinek te­lik arra? Ha csak nem luxus az, hogy néha sütök egy kis nyalánkságot. Vasárnap például palacsintát sütöttem, ebéd utánra. Megveszem a citromot, télen néha még a banánt is. Jaj, azt nagyon szeretem! — Marad-e a pénzből va­lamennyi havonta? — Csak annyi, hogy né­ha egy fejkendőt, vagy egy otthonkát meg tudok venni. Eladni nincs mit, szerényen élek, pedig 12 éves korom óta mindig dolgoztam. Na­gyobb dologra nem jut. Hogy is juthatna, mikor egy cipő is 600—700 forintba kerül?! Még szerencse, hogy nekem a gyógyszer ingyen van. Kézi Pálné — Katica né­ni — saját nyugdíjat kap. Ö is egyedül él, albérletben 78 éves fejjel, évtizedek óta ugyanannál a háznál. — Én hatvanévesen kap­tam először nyugdíjat, 570 forintot. Most már ez 2250 forint. Lakbérbe 300 forin­tot fizetek. A villany 50—60 forint, de fizetek a vízmű­veknek 150 forintot évente. Kell a szemétszállításért is, 100 forintot kérnek a kosz­tért itt a napköziben. Az utóbbi időben már éjjelre is maradok. Minek menjek ha­za? Nem vár ott engem senki! Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Ami pénzem megmarad, nem nehéz elkölteni. Télen szeretem a fügét, a naran­csot. Meg is veszem néha magamnak. A koszt itt nem mindig olyan, ahogy én sze­retem. néha ezt is ki kell egészíteni '''valamivel. Há­romszor szedek naponta gyógyszert, az is pénzbe ke­rül. Valamikor nagyon sze­rettem a szép dolgokat, most is szeretném, de hát 800 meg ezer forint egy ruha! Van egy lányom, a Dunántúlon lakik. Évente egyszer lát­juk egymást. Ö nem ér rá, nekem ugyan lenne időm, de sem pénzem, sem egészsé­gem nincs már az utazás­hoz. Ide jár az újság, azért nem kell fizetni. Hogy mit csinálnék, ha sok pénzem lenne? Sírkövet kedves, meg szépen eltemettetném ma­gam. ★ A Minisztertanács határo­zata alapján az év elején or­szágos felmérést végeztek a 75 évnél idősebb és 2200 fo­rint alatti nyugdíjjal ren­delkezők helyzetéről. Az e célra kiadott módszertani útmutató négy kategóriát so­rol fel. Az elsőbe azok a rendkívül hátrányos helyze­tű idős emberek tartoznak, akik nagyon rossz szociális körülmények között élnek és sürgős intézkedést igénylő gondoskodásra szorulnak. A felmérés befejeződött. Nyír­bátorban 74, a vonzáskörzet falvaiban pedig 344 idős embert soroltak az első ka­tegóriába. Egykor csodájára jártak... Halomrekonstrukció Márványtábla fogadja az érkezőt a gabonaforgalmi vállalat nyírbátori malom­üzemének hengerpadján. Rajta ez áll: A malmot épí­tették 1941—1943, dr. Enye- di Béla építész tervei alap­ján, Kinál Pál kőműves és Gere Pál ácsmester kivitele­zésében. Ügy mesélik, akkortájt a csodájára jártak messzi táj­ról a bátori csodamalomnak. Különösen modern berende­zését bámulták meg sokan. Ez volt akkor — negyvenkét esztendővel ezelőtt megyénk legnagyobb, legmodernebb malma. Az idő azonban el­járt felette. A berendezések elavultak. Sok gép „nullára futott”, vagy már csak jelké­pes értékkel bírt. Ezért szü­letett a döntés: fel kell újí­tani. Megkezdődött a munka. Az épületben kis túlzással csak a négy fal marad a helyén. Pár használható gépet a he­lyi molnárok már újjávará­zsoltak. Mellettük az ÉLGÉP, mint főkivitelező dolgozik. De besegít a munkákba a Nagykállói Építő- és Szak­ipari Szövetkezet, a Nyírbá­tori Faipari Szövetkezet és a gabonaforgalmi vállalat köz­ponti műhelye is. A korábbi mechanikus rendszert pneumatikusra épí­tik át, azaz levegő áramolta­tásával — csöveken szállítják A csőpadon helyükre kerülnek a csigáról lejövő csövek. Gaál Béla Kézi Pálné az anyagot a gépekhez. A terveket 7,5 milliós fejleszté­si alap felhasználásával való­sítják meg a kivitelezők. 13 ezer tonna rozs helyett Munkájuk nyomán (várha- 22—23 ezer tonnát tudnak tóan szeptemberben indulva) majd évente őrölni. Sportudvar, parképítés társadalmi munkában Térburkolat, zöldfolyosó Javában tart Nyírbátorban a társadalmi munkában szer­vezett járdaépítés. Nemcsak az új lakónegyedekben, ha­nem a város más pontjain is — legutóbb a Vár utcában — összefogtak a lakók, hogy há­zaik előtt megépítsék a beto­nozott utat. A városban nagy hagyománya van a társadal­mi munkának. Ez évben is komoly feladatokat tűztek Vonósxanoi iábor Hírességek Nyírbátorban Idén kilencedik alkalom­mal kezdi meg munkáját a vonószenei tábor. Az au­gusztus 3-án megrendezen­dő nyitóhangverseny közre­működői: Kovács Dénes és Szabó Csilla. A tizennyolc művésztanár és közel száz­húsz hallgató a gimnázium lánykollégiumában lakik. A legnépesebb delegáció a Szovjetunióból és az NDK- ból érkezik. A tábor szer­vezői idén különösen gaz­dag programot állítottak össze. Ezért két zenekart alakítanak ki, hogy a meg­terhelés egyenletes legyen. A nagyzenekar az augusz­tus 20-i záróhangverseny egyik főszereplője lesz, munkájukat Joó Árpád irá­nyítja. A másik zenekar Török Géza vezetésével fő­leg a vidéki hangversenye­ken működik közre. A tá­bor hallgatói a hagyomá­nyokhoz híven gyárakban, üzemekben is fellépnek. Augusztus 14-én a Csepel Fúrógépgyárban adnak hangversenyt, utána sport­verseny, ifjúsági találkozó, baráti beszélgetés követke­zik. Augusztus 17-én Aggte­leken, a cseppkőbarlangban lépnek közönség elé a tá­bor hallgatói. A hangver­seny után a határőrség fia­taljaival közös pihenés, szórakozás várja az ifjú előadókat. A 20-i záróhang­verseny utáni búcsúesten értékes emléklapot kapnak a hallgatók és tanárok, másnap pedig megkezdődik a folyamatos hazautazás. maguk elé. Kiemelten kezelik az új, 4-es számú általános is­kola sportudvarának megépí- tését. A jelenleg még tartó építkezés a környék rendezé­sét akadályozza. A szülők, valamint a környék lakói azonban már eddig is jeles­kedtek a járdaépítésben. A sportudvar — melyhez 40x20 méteres kézilabdapá­lya, futó-, ugró- és dobópá­lyák tartoznak — 1 millió 300 ezer forintot ér majd. Létrehozásában a szülők és intézmények aktív közremű­ködésére számítanak. Jelen­tős feladat lesz a Fáy úti 100 személyes óvoda külső és belső udvarának parkosítása. A társadalmi munkát Végzők itt 700 ezer forint értéket te­remtenek. Az utóbbi időben a város vezetői igen sokat tettek a múzeum környékének szépí­téséért. A jelenlegi tervek között a tókörnyék térburko­latának elkészítése szerepel. Körülbelül kétezer járdala­pot már elkészítettek, de et­től sokkal többre van szük­ség. Kellenek még ide kerti bútorok, koriáitok is. A F£- FAG már gyártja ezeket. E feladatokból jelentős részt vállalt a faipari szövetkezet is. A múzeum környékének rendbetételéhez kétmillió forint értékű munkára van szükség. Folyik a sportpálya korszerűsítése, szépítése. Bő­vítik a lelátót is. A befejezési munkálatoknál számítanak társadalmi munkára. A Gyulaji és Arany János, a Bercsényi, a Szende Pál, a Homokkert, a Vár, a Ben­czúr, a Rózsa Ferenc, a Fáy út és a Munkácsy sétány la­kói építenek idén járdát a há­zak előtt. Az elmúlt évben gyakran volt szóbeszéd tár­gya a Császári úti zöldfolyo­só ügye. Talán az elnevezés­ben volt a hiba, esetleg a fa­telepítés látványossága ma­radt el a várakozástól, már kár lenne firtatni. Idén a Gyulaji úton tervezik a zöld­folyosó létesítését, immár két lépcsőben, s lehetőség szerint meghagyva a régi fákat is. Egy dolog azonban nagyon fontos lenne. Az, hogy az el­ültetett szebbnél szebb cser­jék a helyükön is maradja­nak! Az elmúlt évben elért ered­mények alapján idén 12 mil­lió forint értékű társadalmi munkát terveztek. Sokat vár­nak az ,,-Egy üzem, egy isko­la” akció folytatásától is. Meghirdették a „Tiszta, ren­dezett Nyírbátorért” mozgal­mat, melynek keretében fá­sítást, zöldterületek ápolását tervezik. Csatlakoznak a ti- szakécskei felhíváshoz, mely a 40. évforduló és a XIII. pártkongresszus kapcsán ar­ra ösztönöz, hogy a települé­sek fejlesztése, szépítése és ellátása még nagyobb lendü­letet kapjon. Város és környezet Nyírbátorban nagy gon­dot fordítanak a környe­zetvédelemre, a város rendjének, értékeinek megőrzésére. Rendszeressé tették a város területén a környezetvédelmi szemlét. A legutóbbi ilyen akción hét vállalatot és üzemet, hat intézményt, és három lakókörzetet vettek nagyí­tó alá a Hazafias Nép­front, a városi tanács, a KÖJÁL és a KISZ képvi­selői. A lakókörzetek el­lenőrzésénél az utca- és lakóbizottságok képviselői is jelen voltak. Sajnálatos tapasztalatuk az, hogy az üzemek, gyárak területe még ma is sok esetben rendezetlen, gyakran el­hanyagolt. A termelés mellett nem minden eset­ben marad idő a környe­zet rendben tartására. Az intézményekben viszont példamutató a rend, tisz­taság. A lakókörzetekben ismét változó a kép. A leg­több problémát ott ta­pasztalták, ahol zömében cigányok élnek. A város nagy eseménye a zenei napok, amely sok turistát, idegent vonz Nyírbátorba. A vonattal érkezőt gyakran fogadja szemetes, elhanyagolt vá­roskép, pedig az ideérke­zők első benyomása meg­határozó. Jó lenne, ha a rangos zenei események­hez tiszta, rendezett kör­nyezet is társulna. Nem mindegy ugyanis, milyen benyomásokkal távozik az ideérkező, s jön-e majd jövőre is. A városlakókon nagyon sok múlik. A tisz­taság, rendezettség megőr­zése mellett nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni az ellene vétőknek, s módszert találni arra, hogy minden itt lakó sajátjának érezze a várost, s óvja, védje környezetét. _____________________/ Lakásfelújítás Két régi tanácsi kezelésben levő épület felújítását tette lehetővé egy tegnapi dönté­sével a végrehajtó bizottság. 510 ezer forintot szavaztak meg arra, hogy a szakorvo­si rendelőintézet melletti szolgálati lakásokat kívülről felújítsák. A másik épület az Árpád u. 2. sz. alatt levő pedagógus szolgálati lakás, amely most sem az egész­ségügyi, sem az esztétikai kö­vetelményeknek nem felel meg, így lakhatatlan. Mivel a városban sok pedagógus — különösen a pályakezdők — küszködik lakásgondokkal, így az épület felújításával és magasabb komfortfokozatúvá alakításával gyakorlatilag 220 ezer forintból növelhetik eggyel a pedagóguslakások számát. Röviden LENGYEL DELEGÁCIÓT vár vendégségbe augusztus elején Nyírbátor. Lancout lengyel kisváros küldöttei megismerik városunk kultu­rális, gazdasági eredményeit, s viszik hírünket hazájukba. Társadalmi vitát rendez a városi tanács csütörtökön a 7. ötéves terv előkészítéséről. Á tanácskozásra meghívták a társadalmi és tömegszer­vezetek, üzemek, vállalatok képviselőit. A vitában részt vesznek az utcák, lakóbizott­ságok felelősei is.

Next

/
Thumbnails
Contents