Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-31 / 178. szám

A helsinki értekezlet tizedik évfordulóján Megkezdődött 35 ország külügyminiszterének tanácskozása A helsinki jubileumi kül­ügyminiszteri találkozó első munkaülésén kedden délután hangzott el a találkozó talán legnagyobb érdeklődéssel várt két beszéde — Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszteré. A plenáris ülés első fel­szólalója Stefan Andrei ro­mán külügyminiszter volt. aki egyebek között arról be­szélt, hogy a helsinki záró­okmányt aláíró országoknak módjukban áll közös erőfe­szítéssel konstruktív és ered­ményes munkát végezni a stockholmi és a bécsi kon­ferenciákon. Románia — je­lezte Andrei — különösen fontosnak tartja az ott na­pirenden szereplő katonai biztonsági kérdéseket, vala­mint a katonai költségveté­sek befagyasztásáról és az európai haderők 10 százalé­kos csökkentéséről szóló ro­mán javaslatok megvizsgá­lását. Ügy véli, hogy a Bal­kán-félszigeti atomfegyver­mentes övezet megteremtése és más intézkedések nagy­mértékben hozzájárulnának a béke és az együttműködés légkörének megteremtéséhez Európában. A román külügyminiszter rámutatott, hogy szerinte a helsinki záróokmány aláírá­sa óta a gazdasági-műszaki együttműködés a kontinens országai között nem bővült, még csökkent is, s ez nem egyeztethető össze a záróok­mány előírásaival. Az okot Andrei a kereskedelem út­jába állított újabb akadá­lyokban, diszkriminációs és bojkottintézkedésekben, em­bargók alkalmazásában lát­ja, s kifogásolta a technoló­giai export útjába állított mesterséges akadályokat. Az európai országoknak — mondotta végezetül a román külügyminiszter — az eddi­ginél nagyobb mértékben kell részt venniük a fejlődés globális problémáinak meg­oldásában és a biztonsági kérdések megoldására is erő­teljesebben kell törekedniük. Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter beszédében a helsinki záróokmány alap­ját képező biztonsági intéz­kedések elsődlegességére helyezte a hangsúlyt, bár tett néhány, inkább amerikai, mint európai ízlést tükröző kijelentést az emberi jogok szocialistaországokbeli hely­zetéről is. A luxemburgi kül­ügyminiszter, mint az Euró­pai Közösségek Bizottságá­nak soros elnöke, állást fog­lalt a technológiacsere jelen­legi akadályainak elhárítása mellett is. A liechtensteini nagyher­cegség külügyminisztere kö­vetkezett szólásra, majd nagy érdeklődés közepette Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügy­minisztere lépett a szónoki emelvényhez. Érvelő hang­nemű, kiegyensúlyozott, egy­szersmind tömör beszéde, amely egyfajta bemutatko­zás is volt a nemzetközi dip­lomáciai színtéren, az érte­kezlet nyitónapjának kiemel­kedő fontosságú eseményéve vált. Az iránta megnyilvá­nuló különleges figyelem nemcsak a konferenciate­remben ülők arcán tükröző­dött, hanem abban is, hogy beszédének angol nyelvű szö­vege pillanatok alatt hiány­cikké vált a Finlandia-ház sajtótermében. — A helsinki záróokmány életerejét mindenekelőtt az adja, hogy ez a dokumen­tum a különböző társadalmi, gazdasági és politikai beren­dezkedésű országok közötti békés egymás mellett élésre épül — állapította meg be­vezetőben a szovjet külügy­miniszter. Nem véletlen — mondotta —, hogy éppen Európa vált az államok bé­kés együttműködésének pró­baterepévé. A kontinensen élő népek gazdasági, kultu­rális és történelmi hagyomá­nyainak szoros összefonódá­sa magyarázza ezt. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy ezen a földrészen áll egymással szemben a két legerősebb katonai-politikai szövetség, békeidőben pél­dátlan erejű hadseregek áll­nak szemben egymással, s szünet nélkül halmozódnak az újabb fegyverek. Senki sem számított arra, hogy a helsinki záróokmány aláírása egyben új európai aranykor kezdetét jelenti. Az akkoriban elért eredmények­ből azonban igen sok kiáll­ta az idő próbáját. A 70-es évekbeli enyhülés nem ti­szavirág életű jelenség volt a világpolitikában — állapí­Együttes titkársági ülést tartott Nyíregyházán az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének központi veze­tősége és a szakszervezetek megyei tanácsa: áttekintették a megye egészségügyi ellátá­sának helyzetét és megvitat­ták a VII. ötéves terv megyei egészségügyi szakmai prog­ramját. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Bánóczi Gyula, a megyei tanács el­nöke. Dr. Csinády László megyei főorvos az ezredfordulóig ter­jedő elképzelésekbe illesztve ismertette az új ötéves terv egészségügyi fejlesztési el­gondolásait. Utalt arra, hogy a legutóbbi tervidőszak lé­nyeges előrelépése ellenére Szabolcs-Szatmár több szem­pontból az utolsó helyen áll az egészségügyi ellátás te­rén a megyék sorrendjében. A következő fél évtizedben tehát új fejlesztésekre is szükség lesz. Folytatni kell egyebek között a községi tóttá meg Sevardnadze —, hanem értékes tapasztalat, amely megerősítette azt a meggyőződést, hogy az állam­közi kapcsolatok természetes állapota a konstruktív pár­beszéd és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés. A Szovjetunió — mon­dotta a külügyminiszter —, a nukleáris fegyverek meg­jelenésétől kezdve követke­zetesen síkraszállt azok be­tiltása mellett. Fontos lépés­nek tekintette ebben az irányban a légköri, világűr­beli és víz alatti nukleáris kísérletek betiltását. Ennek a tilalomnak azonban álta­lánosnak kell lennie. A kér­dés átfogó megoldásához az összes nukleáris kísérletek moratóriumára volna szük­ség. A Szovjetunió több íz­ben javasolta a nukleáris fegyverekkel rendelkező or­szágoknak, hogy állapodja­nak meg egy ilyen morató­riumban, de ezekre a javas­lataira nem kapott kedvező választ. Ojabb merész lépést tett ebben az irányban a Szovjetunió azzal az elhatá­rozásával, hogy augusztus 6- tól egyoldalúan felfüggeszt mindennemű nukleáris rob­bantást. A Mihail Gorbacsov által hétfőn bejelentett morató­riumról Sevardnadze megje­gyezte: a szovjet ajánlat 1986. január 1-ig szól ugyan, de ezen a határidőn túl is érvényben marad, ha az Egyesült Államok a maga részéről szintén tartózkodik a nukleáris robbantások vég­rehajtásától. A helsinki megállapodások egészségügyi szolgálatok ösz- szevonását olyan alközpon­tokba, ahol a vonzáskörzet orvosai számára rendelke­zésre állnak majd a legfon­tosabb laboratóriumi, diag­nosztikai, fizikoterápiás bá­zisok. Az elvek között sze­repel továbbá az orvosi kör­zetekre jutó népesség arány­talanságainak csökkentése, valamint a központi ügye­leti szolgálat teljes kiépítése. Tökéletesíteni kell a halálo­zást döntően befolyásoló megbetegedések (szív- és ér­rendszeri, daganatos beteg­ségek) megelőzését szolgáló szűrést, a gondozás gyakor­latát. A kisvárosokban be kell fejezni, Nyíregyházán folytatni kell a körzeti gyer­mekorvosi hálózat fejleszté­sét. Dr. Csiszár Gabriella az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének megyei titká­ra elmondta, hogy a szak- szervezet javaslatai szerepel­nek a megyei tervkoncepció­ban. Külön hangsúlyozta, magvát a német fasizmus fe­lett aratott győzelem ered­ményeként létrejött területi és politikai realitások rög­zítése alkották — emlékez­tetett Sevardnadze, bírálva azokat az újabb kísérleteket, amelyekkel egyes európai or­szágokban újból megpróbál­nak kétségeket támasztani a realitások iránt. Meg mindig a záróokmány megvalósulásának útjában ál­ló akadályokról szólva, a szovjet külügyminiszter rész­letesen kitért az amerikai el- sőcsapásmérő nukleáris esz­közök európai telepítésének kérdésére, s a NATO más katonai lépéseire. Bírálta az ultramodern hagyományos fegyverek fejlesztésének programját, amely egy ag­resszív felhasználási doktrí­na kidolgozásával jár együtt. Rámutatott, hogy teljes gőz­zel folyik az Egyesült Álla­mokban az új típusú vegyi fegyverek kifejlesztése is, s ezek egy részét szintén Eu­rópában akarják elhelyezni. Nagy erőfeszítéseket tett az amerikai kormányzat a „csil­lagháborús” tervek megvaló­sítására, s szövetségeseit is szeretné bevonni ebbe. Ezek­nek a terveknek a végrehaj­tása szovjet vélemény sze­rint, komoly, negatív követ­kezményekkel fenyegeti Eu­rópa és az egész világ biz­tonságát. A népek nagy várakozáso­kat fűznek a nukleáris és a kozmikus fegyverekről szóló szovjet—amerikai megbeszé­lésekhez — állapította meg hogy a szakszervezet véle­ménye szerint a soron kö­vetkező tervidőszak leglé­nyegesebb feladata a megyei kórház harmadik beruházási ütemének folytatása, a két vidéki (mátészalkai, kisvár- dai) alközpont kialakítása, a szociális otthoni helyek bő­vítése, a körzeti gyermekor­vosi hálózat fejlesztése lesz. Különös hangsúllyal kérte az ágazati szakszervezet köz­ponti vezetőségét, támogassa a nyíregyházi mentőállomá­son dolgozók munkakörül­ményeinek javítását. Dr. Fűzi István, az egész­ségügyi szakszervezet főtit­kára elismeréssel szólt az egészségügyi tervezés me­gyei módszereiről. Hangsú­lyozta: a VII. ötéves tervben nem várhatók látványos meg­oldások, eredmények. A fő cél a minőség emelése lehet az egészségügyi ellátásban, ezen belül is rendkívül fon­tos az alapellátás fejlesztése és a jó minőségű kórházi el­látás megteremtése. (Folytatás a 4. oldalon) Szakszervezeti fórumon az egészségügy terve Fejleszteni az alapellátást Törvéiyesség az ipari szövetkezetekben Tanácsi végrehajtó bizottságok ülése három városunkban Három városi tanács vég­rehajtó bizottsága ülésezett kedden. Nyíregyházán a ta­nácsülés előkészítése volt a fő napirend, s tájékoztatást hallgattak meg az NYVSSC munkájáról. Mátészalkán a TITÁSZ tevékenységét ér­tékelték, Nyírbátorban pe­dig a nyírbélteki szociális otthonban végzett munkáról tanácskoztak. A Nyíregyházi Városi Ta­nács szakigazgatási szervei Nyíregyházán kilenc ipari, egy építőipari, két társszö­vetkezet, hét kisszövetkezet és egy fogyasztási szövetke­zet állami törvényességi fel­ügyeletét látta el. A közigaz­gatás átszervezésével ez a feladat három ipari, két épí­tőipari, egy lakás-, négy fo­gyasztási, valamint három körzetben 17 takarékszövet­kezet törvényességi felügye­letével bővült. Az ipari és építőipari szövetkezetekben végzett törvényességi fel­ügyeleti vizsgálatokkal elér­ték, hogy a jól előkészített közgyűléseken elhangzottakat az ügyrendnek megfelelően jegyzőkönyvekben rögzítik, de előfordul, hogy a határo­zatoknál nem nevezik meg a felelős nevét és a végrehajtás idejét sem tüntetik fel. A vezetőségek munkáját értékelve azt állapították meg, hogy a szövetkezetek el­nökei nem adnak tájékozta­tást a két ülés közt eltelt időben tett intézkedésekről. A bizottságok élnek jogaik­kal, érvényesítik is azokat, csak a hatáskörükbe tartozó ügyeket tárgyalják, ugyan­akkor azt tapasztalták, hogy a felügyelő bizottságok — képzettség hiányában — nem tudják kellően ellátni felada­tukat. Az utóbbi időben hét kis­szövetkezet, nyolc szövetke­zeti szakcsoport, tizenöt vál­lalati gazdasági munkakö­zösség, harminc átalánydíjas és egy szerződéses formában üzemelő szolgáltatóegység kezdte meg működését. Azt állapították meg, hogy kezdetben ütemesebben jöt­tek létre az új vállalkozá­sok, mostanában azonban — mivel már kevésbé gazda­megoldásra — lelassult a fo- lyamat. A fogyasztási szövetkeze­tek közül a Baktalórántházi Áfész igazgatóságának mun- kájában találtak jogszabály- sértéseket. Üléseik több eset­ben nem voltak határozat- képesek, hatáskörükbe nem tartozó ügyekben döntöttek (például az elnök jutalmazá­sa, vagy fizetésének megálla­pítása), de az alapszabály sincs összhangban a szerve­zeti és működési szabályzat­tal. A bizottságok munkáját formálisnak találták, ame­lyek üléseiket hiányosan tartják és gyakran nem ha­tározatképesek. A TITÁSZ mátészalkai üzemigazgatósága négy vá­rosban és 126 községben vé­gez szolgáltatói tevékenysé­get. Árammal látják el ezt a területet, elosztóhálózatokat és transzformátorállomáso­kat építenek, új fogyasztókat kapcsolnak a hálózatra, s gondoskodnak a biztonságos üzemeltetésről. A mintegy 300 dolgozó élet- és munka- körülményei javításáért só­ikat tett az üzemigazgatóság, s gondoskodtak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakításáról. Nyírbátorban a nyínbélte- - ki szociális otthonban vég­zett munkáról tárgyaltak. Itt a betegeik élelmezése megfelelő, a ruházat, az ágy­nemű cseréje, mosása bizto­sított. Az általános orvosi ellátás, a szakorvosi konzí­lium lehetősége, szükség ese­tén pedig a soron kívüli kór­házi elhelyezés is megoldott. Nagy gondot jelent, hogy a nagyobb mezőgazdasági munkák idején vagy az épít­kezéseknél a község lakói az önkényesen eltávozott gondo­zottakat ételért, italért fog­lalkoztatják. A betegek fog­lalkoztatását részben az inté­zetben előforduló munkákkal oldják meg, amiért a gondo­zottak jutalmat kapnak, aki pedig alkalmas rá, a Főváro­si Kézműipari Vállalatnak varr futball-labdákat, vagy úttörősípokat fest. XL.II. évfolyam, 178. szám ARA: 1,80 FORINT 1985. július 31., szerda A K-M Nyírbátorban <2. oldal) Magasan a mérce (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents