Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-27 / 175. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. július 27. Bíróság előtt a gyújtogató Magasra csaptak a lángok július 8-án, 13 óra és 14 óra közötti időben az Almáskert Termelőszövetkezet Gyügye határában lévő gyümölcsösében. Egy 12 ezres almásláda- kazal porig égett. Alig telt el egy hét a tűzeset óta, máris bíróság előtt kellett felelnie a gyújtogatónak. Ahogy mondani szokták, gombostűt sem lehetett volna leejteni a teremben, amikor július 12-én dr. Fázsi László, a Mátészalkai Városi Bíróság büntetőtanácsának az elnöke Gyügyén a művelődési házban megnyitotta a Mester József ellen jelentős kárt okozó rongálás bűntette miatt indult bűnügyben a tárgyalást. BOSSZÚT FORRALT Nem pusztán kíváncsiság miatt gyűlt össze a több, mint háromszáz ember Cé- gánydányádról és Gyügyéről — sőt még sokan jöttek Sza- mossályiból is — a helyszínen tartott tárgyalásra, hiszen a jelenlévők nagy része a közel félmillió forint kárt szenvedett gyügyei Almáskert Tsz dolgozói, tehát károsultak is egyúttal. A munkaviszonnyal nem rendelkező Mester József 20 éves fiatalember, hogy az idejét valamivel eltöltse, július 8-án dél körül indult cé- génydányádi lakásáról a Gyügyén lakó testvéréhez. A közelebbi utat választva, a Szamos folyó töltésén haladt a kerékpárjával, amikor a termelőszövetkezet gyümölcsösében meglátott három nagy ládakazlat. A teljesen új 2—3 hónapja gyártott és még nem is használt ládák messzire fehéredtek a sorok között. Mesternek egyből eszébe jutott egy 1 évvel ezelőtti „sérelme”, amikor is állítólag a testvéröccsével jelentkezett a helybeli tsz-nél munkára, s ott valamelyik dolgozó azzal küldte el, hogy majd a tsz elnökét keresse ez ügyben. Mester József azonban többet nem ment a tsz-irodára. de az eltelt időben bebeszélte magának, hogy nem akarnak neki a tsz-ben munkát adni. Bár közben 3—4 hónapot dolgozott a fehérgyarmati Zöldértnél, és az áfész-nél is, de egyik munkahely sem tetszett neki, s ez év februárjától hol végzett alkalmi munkát, hol nem. Ez volt az indok, s nyomban elhatározta: az őt ért „sérelmet” megtorolja, bosszút áll a tsz-en, felgyújtja az egyik ládakazlat. Nem sokat tétovázott, a gyümölcsös szélénél letette a kerékpárját, s a hozzá legközelebb eső ládacsomóhoz ment. Gyufát vett elő, s a közelben talált olajoskannát meggyújtotta, s a ládakazalra dobta. VALAKI MEGLÁTTA Amikor meggyőződött róla, hogy a ládák is tüzet fogtak, felült kerékpárjára, igyekezett elhajtani a helyszínről. Nem volt azonban szerencséje, mert valaki meglátta. A nagy távolság miatt akkor nem ismerte fel a gyujtogatót, azonban az egy kilométerre lévő gátőrházból telefonon riasztotta a tűzoltókat és a tsz vezetőit. A gyorsan helyszínre siető termelőszövetkezeti tagok permetezőgépekkel és faru- dakkal igyekeztek minél több ládát megmenteni és a tüzet eloltani, de a magasra csapó és messze perzselő lángok miatt mindössze 770 ládát tudtak biztonságba helyezni. A testi épségüket is kockáztató embereknek — egy személy égési sérüléseket is szenvedett — a mintegy 15 méterre lévő szomszédos ládakazal egy részének elhor- dásával sikerült megakadályozni, hogy a tűz arra is átterjedjen. MÉG ÉGTEK ... Még égtek a ládák, amikor a helyszínre értek a fehérgyarmati rendőrkapitányság dolgozói is, akiknek gyors és alapos munkájuk eredményeképpen 2 óra múlva őrizetbe is vették Mester Józsefet. Szóbeli kikérdezése során beismerte a bűncselekmény elkövetését, de bosszúálló természetére jellemzően előbb úgy mondta el a történteket, hogy a tüzet sógora gyermekkorú fiával együtt okozták. Miután a nyomozók figyelmeztették a hamis vád jogkövetkezményeire, Mester József beismerte, egyedül követte el a bűncselekményt. Elmondta, hogy azért akarta a gyermekkorút is — akinek alibijét egyébként több tanú igazolta — belekeverni a gyújtogatásba, mert haragudott a sógorára, amiért az őt korábban megverte. A bíróság Mester Józsefet 2 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, polgári jogi igényt egyéb törvényes útra utasította. Az ügyészség fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a büntetés súlyosbításáért, s a polgári jogi igény elbírálása végett. Az ügyben másodfokon a Nyíregyházi Megyei Bíróság dönt. Dr. Angyal István ' ügyész Karbantartás hétvégén is A Nyíregyházi Lakás-, Garázs-, Udülőépítő és Fenntartó Szövetkezettől ezután a lakástulajdonosok hétvégeken, szombaton és vasárnap is kérhetik az elromlott vízvezetékek, illetve egyéb belső szerelvények — télen például a fűtőtestek — kijavítását. A szövetkezet négy szocialista brigádja tette ezt a népszerű felajánlást. Válaszol az illetékes . R vendéglátásról — ötszSr A napokban öt olyan írás jelent meg a Kelet-Magyar- országban, amely a vendéglátó vállalat tevékenységével foglalkozott. A Művészpresz- szó bezárásával két írás is foglalkozott. Erre technikai okok miatt — mivel a szükséges asztalokat és foteleket a bútoripar nem tudta egységes minőségben leszállítani — csak július 27-én kerülhet sor. A megnyitás egyébként vállalatunk vezetőinek is szívügye volt. A „Körúton a KÖJÁL-el- lenőrökkel” címmel július 11-én megjelent és a július 20-án a fogyasztók megkárosításával kapcsolatos írások megállapításaival egyetértünk, s igyekszünk még több erőfeszítést tenni azért, hogy a közegészségügyi előírásokat megtartassuk. Hasonló szigorral lépünk fel a kereskedelmi etikát megsértő dolgozókkal szemben. Az ötödik írás a zenével kapcsolatos kritika volt. Hogy hol legyen zene? Például a Krúdy teraszán és milyen erősségű, annak eldöntését az olvasóra bízzuk, mivel a közönség egy része táncolni szeretne és zenét akar, a másik része inkább a csendet és pihenést szeretné. Korábban több zénés szórakozóhely volt Nyíregyházán, ma már — épp a lakók nyugalma miatt — szinte csak Sóstón működik zenés szórakozóhely. Galambvári Tibor igazgató Lehetne jobban hasznosítani Kincs a föld mélyéből Hazánk termál- és gyógyvizekben gazdag ország, ám vajon Szabolcs-Szatmárban is hasonló a helyzet, s ha igen, kellőképpen kihasznál- juk-e ezt? — Szabolcs-Szatmár is gazdag termálvizekben — mondja Vadnay Ákos, a Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat laboratóriumi csoportvezetője. — A kezelésünkben lévő tizennégy termálkút közül többől, például a vásárosnamé- nyiból, a nagykállóiból, valamint a Tiszavasváriban találhatóból kimagasló ásványi anyagtartalmú víz nyerhető. A kutak talphőmérséklete 70 Celsius-fok körüli, de amire a víz a felszínre kerül, akkorra már 45—60 fokra lehűl. A sóstói fürdőben 4 termálkút működik, percenkénti 2 ezer liter összteljesítménnyel, ami elegendő a melegstrand termálmedencéjének, a gyermekmedence termálvízzel való ellátásához, valamint a hideg medence vizének némi melegítéséhez, továbbá a tavi strand zuhanyozóinak működtetéséhez. — Az Országos Közegészségügyi Intézet korábban megvizsgálta termálvizeink összetételét és megállapította, hogy számos oldott anyagot, például alkáli kloridot, hidrokarbonátot, jodidiont tartalmaznak, s a jódos vizek csoportjába sorolhatók — folytatja Vadnay Ákos. — Sőt a fluor- és a borsavtar- talma is jelentős. Mindezen tulajdonságai alapján meglehet: ásványvízként, palackozott árusításra is alkalmasak lennének. Azonban e vizeket csak az Egészségügyi Minisztérium ' Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatósága nyilváníthatja gyógyvízzé. A megyében szinte valamennyi termálkút vize eléri a debreceniek minőségét, sőt egyes kutak fluor- és jódtar- tálma a hajdúszoboszlói termálvízhez hasonló, de a szo- boszlói víznek a mienknél jóval nagyobb a brómtartal- ma. — A termálkutak nagy kincseink — közli Vadnay Ákos. — Azokra úgy kell vigyázni, mint a szemünk fényére. Hogy az idők során a vízhozamuk ne'csökkenjen, ezért rajtuk költséges és precíz karbantartás végzendő. A héten az Egészségügyi Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdő-! ügyi Főigazgatóságának munkatársai vizsgálatokat kezdtek annak megállapítására, hogy a nyíregyháza-sóstói, a tiszavasvárí, a mátészalkai és a fehérgyarmati termál- kutakból kitermelhető víz minősége, összetétele megfelel-e a gyógyvizekkel szemben támasztott követelményeknek, továbbá az adott helyen létesíthető-e gyógyfürdő. Cselényi György Elhangzott a jelölőgyűléseken A lakosság véleménye- várospolitikai tükör Elkészültek az összegzések a jelölőgyűléseken és a hozzájuk kapcsolódó közéleti rendezvényeken elhangzott hozzászólásokról. Nyíregyházán a jelölőgyűléseken 157 közérdekű bejelentés, illetve javaslat hangzott el. A városban szinte valamennyi választókerületben gondot jelent az utak minősége, illetve azok szilárd burkolatának hiánya. Ezzel nemcsak a külterületeken, hanem a belvároshoz nagyon közel lévő utcákban is foglalkoztak. A város útjai többségének nincs szilárd burkolata, ezek kiépítése több évtizedes programot jelent. Szinte az egész város lakosságának igénye a Tokaji úti felüljáró mielőbbi felépítése és sürgető kívánalom a sóstóhegyi vasúti átjárót kikerülő út megépítése is. Ezek azonban meghaladják a város anyagi erejét, s csak hosszabb távon lehet számolni kedvező változásokkal, annak ellenére, hogy az áldatlan állapotok az illetékesek előtt is ismertek. Az autóbuszok zsúfoltsága is nagyon sok helyen volt visszatérő téma. Most különösen az 5-ös, örökösföldi járattal érintett területek lakói vetették fel, hogy sűríteni kellene a járatokat, javítani a menetrendet. Több területen hangzott el, hogy az autó- buszjáratok menetrendjét jobban kellene a munkakezdéshez, illetve annak befejezéséhez igazítani. A panaszok többségében hasonlóak azokhoz, amelyeket a menetrendkészítés időszakában is felvetnek. A Volán Vállalat elemzései azonban azt mutatják, hogy a járatok kialakítása a nagy többség számára kedvező, ezért csak azokban az esetekben terveznek változást, ahol jelentősebb számú új lakóról, változó helyzetről, új körülményekről van szó. Kritikusan szemlélik a város gazdálkodását az állampolgárok. Több helyen tették szóvá a jelölőgyűléseken, hogy nem vigyáznak kellőképpen a megépített új utakra sem, mert gyakran bontják fel az új burkolatokat. Ez vonatkozik a járdákra is. A választók jelentős része úgy találja, hogy a közművesítés és a fejlesztés terén szervezetlenség van. Konkrét példa erre a Hímes utca háromszori felbontása igen rövid idő alatt. Szintén a város gazdálkodásához tartozik, amit sok helyen kifogásoltak: a szanálások során ép, egészséges lakóházakat bontanak le, több évtizedes fákat vágnak ki, s közben azok pótlása többnyire elmarad. Szinte minden rendezvényen szóba került valamilyen formában a parkok, a terek elhanyagoltsága. Azonban nemcsak az illetékes vállalatot érte kritika, hanem visszatérően hangzott el az is, hogy már- már tűrhetetlen a lakosság közömbössége. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy- egy fát meglocsoljanak, vagy rászóljanak a parkot rongálókra, szemetelőkre, pedig ez ügyben az összefogás talán annyit, vagy még többet jelentene, mintha újabb milliókat költe- nének arra, hogy a vállalat emberei végezzenek el mindenütt minden apró munkát. Több esetben kifogásolták az ingatlankezelő vállalatnak azon intézkedését, mely szerint a tanácsi bérlakások közös helyiségeit, pincéit magánkisiparosok részére használatba adják, a pincék használatát pedig a magas lakbért fizetőktől is megtagadják. Az észrevételeket, javaslatokat időközben a Hazafias Népfront összegezte, megtárgyalták a városi tanács illetékeseivel. A válaszokat a felszólalók már megkapták, általában a Hazafias Népfront körzeti bizottságainak közvetítésével. A város terveibe beépíthető javaslatokat figyelembe veszik, a rangsorolásnál, a tervek készítésénél hasznosítják. A jelölőgyűlések során felvetődtek olyan kérdések is, amelyek nem az egész városra jellemzőek, ám egy-egy lakóközösséget szélesebb körben érintenek. Ezekre az illetékesek válaszai alapján lapunkban a közeli napokban visszatérünk. Üzletsor épült Záhonyban Űj üzletsort épített Záhony központjában a SZÁÉV. A 16 milliós beruházással készülő létesítményre már felszerelték a neonreklámokat is. Ezek tanúsága szerint eszpresszó, étterem, méteráru-, óra-ékszer-, és cipőbolt kap majd helyet. A belső építészeti munkák befejezése után — amelyet a BEAG kisvárdai gyára vállalt magára — november 7-én adják át az új üzletsort. (GB) Lendület. (Császár Csaba felvétele) \_____________________________ ___________________________________ Helyszíni tárgyalás Gyügyén
