Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-27 / 175. szám

XLII. évfolyam, 175. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. július 27., szombat ; MA Kincs a fold mélyéből 9 (2. oldal) Megújulhatnak-« Szatmár vasútjai? Ä (3. oldal) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. Módosította a KGST-ben részt vevő orszá­gok szervezetei közötti áru- szállítások általános feltéte­lei kihirdetéséről szóló 1979. évi 23. számú törvényerejű rendeletet. A módosítás eredményeképpen a külke­reskedelmi miniszter felha­talmazást kap arra, hogy a KGST áruszállítások általá­nos feltételei rendelkezéseit kiegészítő, illetve módosító kétoldalú megállapodásokat létesítsen. ötéves időtartamra az El­nöki Tanács megválasztotta a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság elnökhe­lyetteseit és tagjait. Az Elnöki Tanács megvá­lasztotta a Legfelsőbb Bíró­ság népi ülnökeit, végül bí­rákat választott és mentett fel. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt pénteken letették az esküt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesei: Dobos Ist­ván és Szálkái Tóth István; valamint a KNEB tagjai: Csáki Gyula pénzügyminisz­ter-helyettes, Dudás János, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője, Hanga Má­ria, az MSZMP Budapest XII. kerületi Bizottságának első titkára, Horváth Ottó egészr ségügyi miniszterhelyettes, Iklódy Gábor, az Elektromo- dul vezérigazgatója, Jassó Mihály, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára, Markovics Ferenc, a Heves Megyei Tanács elnöke, Pál­mai Lajosné, a Május 1. Ru­hagyár szakmunkása, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Sza­bó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, Szórádi Sándor, a KISZ Központi Bizottság tit­kára, Telek János, a Csepel Művek fémművének főda­rusa, Véghelyi Andor, a Fő­városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke, Vértes Imre, a Népszabadság főszerkesztő­helyettese. Az eskütételen jelen volt Faluvégi Lajos, .a Miniszter­(Folytatás a 4. oldalon)--------------------------------------------\ Köszöntíiik, fesztivál! világifjúsági találko­zók csaknem négy évtizedes történeté­ben. ma tizenkettedszer szó­lalnak meg a harsonák, hogy hírül adják nemcsak a jelenlevőknek, hanem az egész világnak: a moszkvai Luzsnyiki stadionban is­mét összegyűltek a világ békét és barátságot szerető ifjúságának képviselői. Az öt földrész mintegy másfél száz országából húszezer küldött érkezett a szovjet fővárosba, hogy nukleáris veszélyek fenyegette ko­runkban kifejezze békevá­gyát, az emberi élet meg­őrzése iránti óhaját. A fesztiválok történeté­nek ismeretében mondhat­juk, hogy minden korábbi­nál szélesebb körű a világ ifjúságának képviselete. A hagyományosan aktív kom­munista, szocialista és szo­ciáldemokrata szervezete­ken kívül jelen vannak a liberális, radikális, közép­párti, kereszténydemokra­ta, konzervatív és ifjúsági mozgalmak is. Különböző világnézetű fiatalok ezrei igyekeznek megismerni egy­más gondolkodását, hogy megteremtsék a további együttműködés lehetőségeit. Az eltérő eszmék és az együttműködés között nincs feloldhatatlan ellentét, s különösen fontos erre em­lékeztetni, amikor megsza­kadt a hetvenes években kialakult enyhülési politi­ka. Az 1978-as havannai ta­lálkozó után sok minden megváltozott földünkön. A világgazdasági válság, a nemzetközi feszültségek éleződése, a fegyverkezési verseny fokozódása, az egyes szocialista országok ellen irányuló politikai és gazdasági intézkedések le­fékezték a nemzetközi kap­csolatok fejlődését; ennek „köszönhető” az is, hogy a XII. VIT-re minden eddi­ginél hosszabb ideig kel­lett várni. A hatalmas előkészítő munka eredményeként a következő nyolc napra Moszkva politikai vitafó­rummá alakul át: a béke és a leszerelés, az antiimperi- alista szolidaritás, az ifjú­ság jogai, a gazdasági együttműködés formái — szinte lehetetlen felsorolni a témaköröket. Ha a viták­ban nem is jut mindenki mindig közös nevezőre, napjaink legsorsdöntőbb kérdésében, földünk jövője megóvásának szükségessé­gében bizonyára egyetértés lesz. Meghatározza a találko­zó politikai arculatát az is, hogy a fesztivál éve mi­lyen komoly évfordulók esztendeje; negyven éve győztek le a fasizmust, ugyanekkor alapították az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, s éppen tíz éve írták alá a helsinki záróokmányt. magyar küldöttség — megbízatásához híven népünk üdvözletét vitte útipoggyászában a fi­atalok e nagyszabású se­regszemléjére; hazánk tár­sadalmi rendje, a szocia­lizmus igaza, és a béke ügye mellett érvel Moszk­vában, szavainak hitelt ad mindaz, amit gazdasági, po­litikai és kulturális életünk­ben, országunk gyarapodá­sában felmutathatunk. Kül­dötteinkre, és valamennyi résztvevőre nemcsak szóra­kozás és a baráti találko­zások öröme vár, hanem felelősségteljes munka kö­zös céljainkért. Mindannyian, akik világ­szerte szurkolunk a feszti­vál sikeréért, bízunk ab­ban, hogy a XII. Világifjú­sági és Diáktalálkozó méltó lesz elődeihez. Fokozott erőfeszítések Learatták a búza felét Igazi aratási idő volt egész héten nem csak az országban, de megyeszerte is. A gazda­ságok éltek a lehetőséggel és az aratás a lehető legnagyobb iramban haladt előre. Egy hét alatt mintegy 20 ezer hektárról került fedél alá a búza, így a legfontosabb ke­nyérgabonánk fele már biz­tonságban van. A hét végén is a búza adja a legfonto­sabb feladatot, mert a rozs- zsal még alig-alig indultak meg, a tavaszi árpa pedig nem képvisel lényeges terü­letet. A búzát lassan már szárí­tás nélkül is tárolni lehet, így a néhol szűkös szárítókapa­citás, mint akadály, immár elhárult. A szemek víztartal­ma 14 százalék körülire csök­kent, befejeződött tehát a biológiai érés, ezért csütörtö­kön és pénteken már a vetőmagnak szánt táblákban is elindultak az aratógépek. Két-háromszáz kilogram­mal a legtöbb gazdaságban alacsonyabb a betakarított termés hektáronkénti átlaga, mint amennyit a becsléskor előre jeleztek. Ennek okát a szakemberek abban látják, hogy nem telt ki eléggé a szem, mint az átlagos évek­ben. A nedves időben a gombabetegségek nagyon meggyötörték a szárat és a kalászt egyaránt és ez is köz­rejátszott az alacsonyabb át­lagok kialakulásában. Nehezíti a munkát a szat­mári és beregi kötöttebb ta­lajú területeken az erős gyomosodás. A sok eső miatt nem volt eléggé sikeres a gyomirtás, és most is ele­gendő nedvesség van a ta­lajban a nyári gyomnövé­nyek kifejlődéséhez. A gaz­tól zöld vetéseken akár 11 óráig is megmarad a harmat, ennél fogva csak későn in­dulhatnak a gépek. A dél-nyírségi rozstermelő termelőszövetkezetek közül többen, Így a piricsei, az öm- bölyi, már befejezték a búza aratását és megkezdték a fel­készülést a rozs vágására. Ehhez a térség három szárí­tójából legalább egynek szin­tén ál kellett állni a búzá­ról a rozsra. A gabonaforgal­mi vállalat megtette ezt az intézkedést, így a hét végén ez már nem okozhat gondot. Az átvételnél egyébként csak Nyíregyházán fordult elő át­meneti torlódás, ennek az az oka, hogy az idei aratáson többet szárítottunk, mint más években. A búzaaratás, jó időt fel­tételezve, rohamosan halad előre, és a jövő héten az utolsó három-öt százalék ki­vételével be is fejeződhet. A maradék azonban olyan te­rület, ahol csak fokozott erő­feszítésekkel lehet megmen­teni a kenyérnekvalót. Saj­nos arra lehet számolni, hogy ezeken a táblákon a gyomo­sodás még erősebb lesz, és a kombájnok teljesítménye a feiére csökken. A kölcsöngé- pek bérlete elérheti a hat­száz kiló termény árát is, mégsem szabad azonban le­mondani erről a lehetőség­ről. (és) Egy NSZK-beli cég megrendelésére varrnak egyedi női alkalmi ruhákat a Nyírség Ruházati Szövetkezetben. La­katos Andrásné a kész ruhákat készíti elő a minősítés­hez. (Császár Csaba felvétele) Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Fő figyelem a helyi tennivalókra Pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront megyei el­nöksége. Elsőként tájékozta­tó hangzott el arról, hogyan veheti ki a részét a népfront­mozgalom a párt XIII. kong­resszusa és a megyei pártér­tekezlet határozatainak meg­ismertetéséből, a helyi fel­adatok kidolgozásából. Her- czku György, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese adott tájékoztatást a kongresszusi anyagok feldol­gozásáról, a pártoktatás kü­lönböző fórumairól, majd azokról a társadalmi, etikai, ideológiai kérdésekről szólt, Senki sem garantálja, hogy ősszel zavartalan lesz az al­ma exportja, azonban egyez­tetéssel, szervezési intézke­désekkel sokat lehet javíta­ni a helyzeten. A személy- szállításban a vasúti kocsi­park szűkös volta, az elhasz­nálódott autóbuszok magas száma rontja a kilátásokat — állapította meg a megyei szállítási bizottság, amely pénteken délelőtt Nyíregyhá­zán ülésezett a bizottság el­nökének, László Andrásnak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének vezetésé­vel. A magyar—szovjet egyez­tető tárgyalások szerint au­gusztus 21-től az év végéig mintegy 331 ezer tonna al­mát és 40 ezer tonna egyéb zöldség-gyümölcsöt kell el­szállítani. A mennyiség na­gyobb fele a Hungarofruct tuzséri hűtőházában kerül széles nyomtávú szovjet ko­csikba, de fognak rakodni Mándokon is, valamint to­vábbítanak küldeményeket Csapra. Bár az ütemezés sze­rint napi 180—200 szovjet, vagonnál nem igényelnek többet, azonban a korábbi tapasztalatok szerint a szep­tember végi, október eleji csúcsban nem biztos, hogy lesz elég üres vasúti kocsi a szállításhoz. Ezért szükséges az almaexportban részt ve­vőknél a feladatok napi egyeztetése, a gyorsan válto­zó helyzethez való igazodás. A személyszállításban sem a vasúti, sem az autóbusz­Szállítási bizottság: Csúcsforgalom •lőtt: szervezés közlekedésben nincsenek na­gyobb gondok, de komoly tennivalói vannak a MÁV- nak és a Volánnak, hogy az elért helyzetet megőrizzék, az utazás kulturáltságát ja­vítsák. A vasúti közlekedésben a fő vonalakon jó a helyzet, a mellékvonalakon viszont gond, hogy újabb kocsik be­szerzésére nincs lehetősége a MÁV-nak. A kocsik tisztítá­sához nagyon hiányzik a Nyíregyházán tervezett kocsi­mosó üzembe helyezése, amelyre a következő ötéves tervben kerül sor. Néhány vonalon, bizonyos napsza­kokban zsúfoltság található, jobb szervezés és menetrend­szerkesztés szükséges az el­kerüléséhez. Sokat romlott a közlekedés színvonala a nyír­vidéki kisvasúinál, ahol órá­kat vesz igénybe az utazás. Célszerű lenne megvizsgál­ni, hogy Kótajt bekössék az autóbuszközlekedésbe. A Volánnak az utóbbi idő­ben úgy beszűkültek a fej­lesztési lehetőségei, hogy na­gyobb arányú beruházásokat, a kocsipark bővítését nem tudja megvalósítani. Jelenleg az autóbuszok fele selejte­zésre érett, úgynevezett nul­lára futott kocsi. Az utóbbi öt évben — a tarifaemelések hatására — az utasok száma csak kis mértékben nőtt, így a 300 busz elegendő a leg­fontosabb igények kielégíté­sére. Nyíregyházán a helyi forgalomban viszont közel másfélszer annyian vesznek részt, mint 1980-ban. Külö­nösen reggel háromnegyed 7 és háromnegyed 8 között nagy a zsúfoltság, amikor 13—15 ezer ember utazik. A csuklós buszok számának nö­velésével, a számítógépes for­galomszervezéssel igyekeznek jobban kihasználni a jármű­veket. A lakótelepek közle­kedését — különösen Örö­kösföldét — tovább szüksé­ges javítani. A szűkös fej­lesztési lehetőségek csak azt engedik meg, hogy o nyíregy­házi autóbusz-pályaudvar felépüljön 1987-re, pedig szükség lenne Mátészalkán és Kisvárdán is az állomás mellett egy autóbusz-pálya­udvarra. amelyek megválaszolásáért a népfrontmozgalom is sokat tehet. A vitában elmondták, azt a politikai aktivitást szüksé­ges továbbfejleszteni, ame­lyek a közelmúlt kiemelkedő közéleti eseményeit kísérték. Felhívták a figyelmet; a kö­zelgő népfrontválasztások, kongresszusi előkészületek jó alkalmat adnak arra, hogy a lakosság választ kapjon a korábban elhangzott javas­latokra, kérdésekre. Minde­nütt a sajátos helyi gondo­kat, tennivalókat szükséges elemezni és keresni közösen a megoldásokat. Számos probléma kerül bizonyára na­pirendre — településfejlesz­tés, környezetvédelem, szol­gáltatások, az ifjúság, az öregek dolga, a családvéde­lem, a lakásépítés, az állam- polgári fegyelem és így to­vább, melyekről őszinte pár­beszéd bontakozhat ki a la­kossággal. A megyei elnökség ezt kö­vetően az augusztus 20-i al­kotmánynapi ünnepség poli­tikai előkészítésével foglal­kozott. A hagyományoknak megfelelően a megye minden községében, városában nép­ünnepélyeken emlékeznek az alkotmány születésére, az új kenyérre, az országalapító István királyra. A megye- . székhelyen országos ünnep­ségre is sor kerül augusztus 20-án délelőtt a sóstói ifjú­sági parkban, ahová több ezer érdeklődőt várnak és színes programok szórakoz­tatják a részvevőket. Az ülésen Soltészáé Pádár Ilona szólt azokról az előké­születekről, amelyek az ősz­szel sorra kerülő népfront­gyűlések politikai hangulatát alapozzák meg, s hozzájárul­nak, hogy a mozgalom a po­litika fő sodrában a társadal­mi aktivitás, cselekvőkész­ség hatékony formálója le­gyen. Szeptemberben kez­dődnek a helyi népfrontbi­zottságok gyűlései, majd a városok, körzetek következ­nek, november 16-án pedig sor kerül a megyei küldött- gyűlésre, ahol megválaszt­ják a decemberben ülésező népfrontkongresszus küldöt­teit is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents