Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-25 / 173. szám

1985. július 25. Kelet-Magyarország 3 A szerelmes holddaljáró A Bessenyei Színkör előadása H a nyár, akkor nyári színház. Könnyed, felhőtlen szórakoz­tatás, szelid erkölcsi tanul­sággal. Erre vállalkozott a Bessenyei Színkör a Nyír­egyházi Városi Tanács ud­varán július 23-án este. Ügy tűnik, hagyományt akarnak teremteni: kevéssé játszott klasszikusaink da­rabjait mutatják be. Ta­valyelőtt Tamási Áron Éne­kes madár, 1984-ben Kis­faludy Károly Csalódások, az idén Jókai Mór A deb­receni lunátikus című ko­médiájával arattak megér­demelt sikert. Az elvará­zsoló fantáziájú Jókai az élet vaskosabb, kevéssé fennkölt világába kalauzol. A szülői butaság, számítás ha egy ideig fel is tartja a szerelmesek boldog egy­másra találását, megakadá­lyozni nem képes. Nem len­ne igazi debreceni diák Dallos Ádám, ha el nem nyerné Tóbiássy professzor lányát. Ha kell verssel, ha szükséges furfanggal. Csak dicsérni lehet a Bessenyei Színkör vállalko­zását. Játékuk jóízű derűje feledtetni tudta az amatőr színjátszók állandóan jelen­lévő sutaságait. Különösen remekelt Márta szerepében Srankó Éva, aki kitűnően érzékeltette a kényszerű házasságban csak erősödő érotikájú asszony vívódá­sát. Sitku Erika érett já­téka egyenletes színvonalom hitelesítette a figurát. Mes­ter Ágnes a szolgáló szere­pében nem volt igazán te­nyeres-talpas, nagyszájú. Intelligensen, szépen beszél. Veronika és Ádám kedvé­ért született a darab. Kühr- ner Éva és Mándi László játékából hiányzott a sze­relem naiv bája, inkább el­mondták, hogy szeretik egy­mást. Belső értékeik meg­mutatásával nem tudták igazán megnyerni a néző szívét, pedig — néhány je­lenet ezt igazolta — a te­hetségükből futotta volna. Szántó Sándor Tóbiássy professzor szerepében csak-, nem hibátlan. Jól tud bán­ni a testével, célszerűek a mozdulatai. Az előadás sztárja Berki Antal Nyavi- ga Domokos szerepében. Szerencsére gyorsan sike­rült megszabadulnia a ko­mikus figura színpadi meg­jelenítésének közhelyeitől. Játékában egyszerre volt jelen a nevetségre méltó hős, s az, aki éber pillana­taiban eljut az önmagán való mosolygásig. Lakatos István Haranghy professzor szerepében el­sősorban a kisszerűség és szűklátókörűség jellemző vonásait emelte ki. Emléke­zetes kara kt erf i gu r á t ala­kított. Mester Ágnes zenéje éne­kelhető ívekből épült, har­monikusan illeszkedett a darab (és az előadás) vilá­gához. Lakatos István rendezése talán túlságosan is korrekt módon követte a szöveget. Profiként dolgozott, kevés­sé engedte érvényesülni a természetes (ösztönös) já­tékmódot. Az előadás meg- komponálására törekedett, s ez esetenként akadálya volt annak, hogy a szöveg, a helyzetek naiv népi bája a felszínre kerüljön. Gazda­gabb a darab humora an­nál, mint ami nevetésre fa­kasztotta a nézőket, akik lemondtak A fekete álarc című spanyol filmsorozat újabb folytatásának megte­kintéséről, s hálás tapsuk­kal igazolták: érdemes volt. Nagy István Attila (----------------------------------------------------------------------------------------­Szubjektivizmus kizárva Tükör az emberről MIELŐTT VALAKIT KI­TÜNTETNEK, a megindo­koláshoz felettesei minden jó tulajdonságát előszed­nek, ha pedig fegyelmit szánnak valakinek, minden rosszat papírra vetnek. Ta­lán a fizetésemelés az az alkalom, amikor jót és rosszat, fehéret és feketét egyaránt figyelembe vesz­nek, ám még ilyenkor is előfordul, hogy valakit ér­demei felett, valakit alatta értékelnek. Régebben, amikor egyes- egyedül a főnök döntött bérügyekben, természete­sen nem lehetett objektív a mérce, de a szubjektiviz­must még akkor sem lehe­tett kizárni, amikor az üzemi négyszög „dugta ösz- sze” a fejét, hiszen egy erős akarat így is érvényesülhe­tett. Az igazi minőségi vál­tozást a bizalmiak vélemé­nyének kötelező kikérése jelentette, ám ez inkább csak azokban az üzemek­ben, intézményekben hoz­hatta meg a várt eredményt, ahol együtt, egymás sze­me előtt dolgozott a bizal­mi azzal, akiről véleményt mondott. De vajon hogyan bírálhatják el a szétszórt munkahelyeken azt, aki egyedül, esetleg másod- harmadmagával dolgozik? Hogyan mérik például a forgalom emelkedésén, vagy csökkenésén kívül egy boltos munkáját? Az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalatnál megtalál­ták a módját. Egy kilenc- oldalas értékelőlapot szer­kesztettek, amelyet felelős­séggel kitölteni nem kis feladat, ám a végeredmény egy megbízható értékelést ad minden dolgozóról, s ak­kor olyan lesz a béremelés mértéke, amilyet ki-ki megérdemel. ÉRTÉKELIK TERMÉ­SZETESEN A SZAKKÉP­ZETTSÉGET, a szakmai gyakorlatot, de ezeket sem csak formálisan. És egy boltban az sem mindegy, hogy a vezető, az eladó vállalkozó szellemű, vagy épp csak a szokásos eljárásokat alkalmazza, mi­lyen az áttekintőképessége, miként szervezi munkáját? Számításba veszik termé­szetesen a dolgozónak a munkatársaival — felette­seivel és beosztottaival — kialakított viszonyát, hi­szen az emberi erényeket — a korrektséget, a türel­met, az őszinteséget, a tár­gyilagosságot, a szerénysé­get — becsülni, értékelni V _________________ kell, mint ahogy nem sza­bad figyelmen kívül hagy­ni, ha valaki türelmetlen, megalkuvó, kötekedő, ön­ző, összeférhetetlen, közöm­bös a beosztottai gondjai­val szemben. Az értékelőlap — persze kitöltve — jócskán felér egy minősítéssel, de ez is volt a célja a vállalat ve­zetőinek, így nemcsak az igazgató a felelős egy dol­gozó sorsáért, előmenetelé­ért, hanem annak munka­társai, közvetlen főnökei, az ellátást, az áruforgalmat naponta nyomon követő szakmai vezetők, természe­tesen a szakszervezeti bi­zalmi, s fiatalok esetében a KISZ képviselője, s vé­gül az igazgató. És a kép még ekkor sem teljes' az értékelés csak az érintett dolgozó egyetértésével vá­lik érvényessé, vagyis nem pletykákból tudja meg, hogy mennyire elégedettek munkájával, magatartásá­val, hanem szemtől szem­ben. az idén Átlagosan 250 FORINT BÉREMELÉST oszthattak szét az élelmi­szer-kiskereskedelmi válla­lat dolgozói között. Volt aki egy fülért sem kapott, mert fegyelmije volt, esetleg va­lamelyik külső ellenőrző szerv megbírságolta, vagy leltárhiánya volt, de voltak olyanok is, akiknek ha­vonta 800 forinttal lett vas­tagabb a borítékjuk. Ezzel a pénzzel együtt az idén a vállalat dolgozóinak átlag- keresete 60 ezer forint fö­lött lesz. A lányok egy jelentős ré­sze gyermekkorában bol­tosnak készül, mert tetszik a fehér köpeny. Később, amikor meglátják, hogy há­tul a raktárban félmázsás zsákokat kell emelgetni, hogy a polcok, a gondolák feltöltése nehéz fizikai munkát igényel, már nem olyan nagy a kedv, amikor pedig az is nyilvánvalóvá válik, hogy akkor is a ke­reskedőnek kell egy nagyot nyelni, ha nem az ő hibá­jából hiányzik az áru, ha a vevő durva, akkor már mindjárt érthetőbbé válik: miért fordítanak figyelmet a kereset növelésére, miért adnak arra a vállalatnál, hogy a jók kapják a töb­bet, a legjobbak pedig az átlagosnál is többet. Mind­ezt úgy, hogy a mérce ne a személyes szimpátia, ne a szubjektivizmus, hanem a végzett munka legyen. Balogh József _______- J Méltó hírét vinni hazánknak Csomagok egymás hegyen-hátán, valaki felpróbálja a sötétkék-fehér egyenruhát. De csinos! — szalad ki a lá­nyok száján, s már előre örülnek, hogy divatos holmi­ban vonulhatnak fel a VIT-en. A táskák tetején kalocsai hímzett terítő, Szigetközi Margit a nagy halászi gyár rek­lámtáskáját bontogatja. A Magyarországot szimbolizáló piros paprika nemzeti színű szalagos, fehér zsákocskában vár sorára. fegyverkezés. Vajon tudnak-e a nyugati fiatalok a szocia­lista országok békekezdemé­nyezéseiről? Őket hogyan tá­jékoztatják a katasztrófával fenyegető csillagháborúról? Hallották-e valaha Hitler ne­vét? Ajándékba — Kátya baba A biztonságosabb járművekért ' Vizsgázó vizsgáztatók A nagy várakozás termé­szetesen nemcsak az utazó­kat, a családtagokat sem hagyta hidegen. Lapos Mi­hály például a feleségével együtt tanulmányozta át a kapott tájékoztatókat, kiad­ványokat. Hat- és kétéves fiainak megígérte, feltétlenül elhozza nekik a VIT emblé­máját, a Kátya babát, ö még azt is tervezi, hogy a termelés körülményeiről kér­dezgeti majd a külföldieket, hátha olyasmit is hall, amit Tiszaszalkán alkalmazhat, mint a gyáregység harmadik embere. Este rövid búcsúzkodás, az utolsó eligazító szavak hang­zottak el. Szerdán pedig már a Parlament előtt tettek es­küt, hogy méltó hírét viszik el hazánknak, és szűkebb ha­zánknak, Szabolcs-Szatmár- nak a világ ifjúságának leg­nagyobb seregszemléjére. Tóth Kornélia Rendeletek írják elő, hogy mit és hogyan kell szemügy­re venni a gépkocsikon a vizsgáztatások alkalmával. Nagy segítséget jelent, hogy korszerű diagnosztikai készü­lékek is segítik ezt a munkát. Például a féket, a kipufogó gáz összetételét, vagy a fény­szórók beállítását műszerek­kel vizsgálják. A mérések eredményei egyértelműen ké­pet adnak az alkatrész vagy gépegység műszaki állapotá­ról. Sok esetben viszont a vizsgáztató személyes megíté­lésétől függ a döntés. Különösen azért jelent ez gondot, mert napjainkban már több helyen is foglalkoz­nak a megyében műszaki vizsgáztatással. Például a VAGÉP-nél, a Tempónál, vagy a Szatmár Autójavító Kisszövetkezetben a zárt technológiás javítás és vizs­gáztatás keretében szétbont­ják, s szinte alkatrészenként vizsgálják át a járműveket. Van, ahol idősebb kocsikon automatikusan cserélnek egyes alkatrészeket még ak­kor is, ha azok kifogástalan állapotban vannak. Másutt nem a járművek kora, hanem az alkatrész állapota alapján döntik el, hogy szükség van-e cserére, vagy sem. Mindez bizonyítja, hogy nem mindenütt értelmezik egyformán a rendeletek elő­írásait. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy nincs elég vizsgáztató szakember sem a megyében. Ez adta az ötle­tet a Bánki Danát Ipari Szak- középiskolának, hogy a köz­lekedési felügyelettel együtt­működve tanfolyamot szer­vezzen a vizsgáztatás egysé­gesítésére. A több tucat jelentkező kö­zül 29-en vehettek részt a képzésen: részben a javítás­sal és vizsgáztatással foglal­kozó vállalatok, illetve a nagy járműparkkal rendelke­ző cégek — például a KE­MÉV, a vízügyi igazgatóság, a FEFAG — szakemberei. A hallgatók részletes tájékozta­tást kaptak a vizsgáztatásra vonatkozó rendeletekről, s a diagnosztikai előírásokról. Az elméleti képzést gyakorlabi oktatás egészítette ki az is­kola diagnosztikai készülékei segítségével, illetve a közle­kedési felügyelet vizsgabázi­sán. A 104 órás tanfolyam vizsgával ért véget, melyen bizonyítványt kaptak, akik megfeleltek a követelmé­nyeknek. A most végzettek képezik a műszaki vizsgáztatás szak­embertartalékát. Többségük jelenleg mint meós, illetve diagnoszta dolgozik. De a közlekedési felügyelet jóvá­hagyásával bármelyikük vizs­gáztathat is a zárt-technoló­giás javítással és vizsgázta­tással foglalkozó vállalatok­nál. A nagy érdeklődés miatt újabb tanfolyam szervezését határozta el a szakközépis­kola. Mivel számítani lehet a rendeletek további változá­saira, ezért évenként tovább­képzésen frissítik majd fel a képzésen szerzett ismerete­ket. A sok szép holmi hamaro­san orosz, tadzsik, német, francia, mozambiki vagy ki tudja, honnan érkező fiatal­hoz vándorol... Gulyásromantika helyett Az izgalom a tetőfokára hágott kedden este Sóstón, a KISZ-iskolán. Nyüzsög az udvar, a VIT-küldöttek az egyik pavilonban gyülekez­nek. Találkoztak már, de az utazás előtti órákra is jutott megbeszélni való. — Nem is gondoltam vol­na, hogy a KISZ-ben töltött négy év után részese lehe­tek egy ilyen világifjúsági találkozónak — mondja a kö­zépiskolát végzett diákok ne­vében Orosz Mariann, aki még fehérgyarmati érettsé­gizettként mutatkozik be, de egy hónap múlva már a ta­nárképző magyar—történe­lem szakos hallgatója lesz. Két évig irányította titkár­ként a jó nevű gimnázium KISZ-életét. Vörös Vándor­zászlót kaptak tavalyi mun­kájukért és egyúttal lehető­séget, hogy egyik társukat delegálják a moszkvai talál­kozóra. Közfelkiáltással őt választották. — Én azt szeretném meg­értetni más országok küldöt­teivel, hogy Magyarország nemcsak a gulyás, a paprika, a puszta országa. A diákok véleményét, nézeteit mondom majd el a találkozón. — Erre pedig lesz mód — teszi hozzá Lapos Mihály, a tiszaszalkai acélárugyár anyag- és áruforgalmi cso­portvezetője —, hiszen a hivatalos programok mellett kétoldalú találkozókon is eszmét cserélhetünk más nemzetek fiaival, lányaival. Mi a testvérterület, Kárpá- tontúl komszomolistáivai szervezünk közös beszélge­tést. — Ha már a beszédnél tar­tunk — folytatja Boros Lász­ló, a kisvárdai Bessenyei gimnázium végzőse, aki ősz­től már nagy álma, a villa­mosmérnöki pálya felé lép­kedhet a Budapesti Műszaki Egyetemen — én párbeszéd­re várok. Lesznek Moszkvá­ban más társadalmi rendsze­rű országokból érkezett kül­döttek is. Jó lenne megismer­ni az ő véleményüket ha­zánkról, a mai szocializmus­ról. S egyúttal elmondani, milyen körülmények, feltéte­lek és lehetőségek közepette építjük mi idehaza a világot. S miként találhatja meg ben­ne a boldogulását valaki, le­gyen az idős vagy fiatal... Mit tudnak a csillag- háborúról? Boros Lászlónak már volt alkalma agitálni nézeteink mellett, hiszen a KISZ-ben propagandista. Franciául és oroszul vált majd szót, Orosz Mariann oroszra és németre fordíthatja a hallottakat. A csoport Benjáminja a harmadikos diák, a 17 éves Borsodi László. Nemcsak ezért más, mint a többiek,, hanem megszállottan készül a katedra meghódítására. Pe­dagógus szülők mellett is ritka manapság ez az érdek­lődés a fiúk közt. — Engem az izgat, hogyan vélekednek más országok fi­ataljai a mai világ égető gondjairól. Itt van például a A szabolcs-szatmári VIT-küldöttek elutazás előtt KÁVÉFŐZŐ MÁNDOKRÖL. A Mándoki Fa- és Vastömegcikk Ipari Szövetkezet új termé­ke a kávéfőzőalj gyártása. Az Autófém Ipari Szövetkezet megrendelésére a Midipress ká­véfőzők alját a mándoki üzemben öntik és itt végzik el a felület megmunkálását is. A képen: Dajka Istvánné és Molnár Vera. (Elek Emil felvétele) „Másutt hogy vélekednek rólunk?“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents