Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)
1985-07-03 / 154. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. július 3. A szúnyogüldöző diófák környékén Vendéget és meleget Tárnak Csinosítják a tivadari tábor házait. (Molnár Károly (elv.) Megújuló épület, megújuló tervek Meghívó mindenkinek Ami Naménynak Ugor- nya, az Gyarmatnak Tivadar. A Felső-Tisza e gyönyörű szakaszát Fehérgyarmat lakói, üzemei már régen felfedezték, ám egyre többen jönnek távolabbról is. Az üdülőkörzet ellátásának gondja-öröme a közeli tarpai fogyasztási szövetkezeté. — Az idén eddig sajnos jóval több volt Tivadar miatt a gondunk, mint az örömünk — fogad bennünket Szász Károly, az áfész főosztályvezetője. — Májusban már vendégeket vártunk, helyettük sajnos az ár jött. Embermagasságú víz borította el az üdülőterületet, így természetesen a csárdát is, amit pontosan előtte csinosítottunk ki. Kezdhettük elölről a munkát, szerencsére június 8-ára ismét készen álltunk a vendégek fogadására, csak hát az időjárás ... Fizetővendégszolgálat A gyarmatiaknak persze nem gond a szállás, hiszen közel a város, jó a buszközlekedés, s rengeteg a parton a víkendház, a vállalati üdülő. De hol hajtsa álomra fejét a messziről jött vendég? — Sikerült előbbre lépnünk itt is — folytatja a főosztályvezető. — Vásároltunk egy magánházat, egy magánüdülőt, amely családok fogadására is alkalmas. Emellett Tivadaron megszerveztük a fizetővendég-szolgálatot, egy emberünk a községben csak e tennivalókkal foglalkozik. Visszatérve az ellátásra: bővítette ételkínálatát a csárda, fris- sensülttel, halételekkel, de jégkrémmel, hűsítőitalokkal is várják a fürdőzőket. Javítottunk a kempingezés feltételein is, egyebek mellett öt vízkifolyót létesítettünk, s az egész területen korszerűsítettük a közvilágítást. Az ősdiófás környékén — mely köztudomásúlag elüldözi a környékről a szúnyogot — egyébként még van mód víkendház építésére, reméljük mind többen telepednek le nyárra e páratlan szépségű vidéken. Felfedezték már az itteni Tisza-kanyart a gyermek- üdültetéssel foglalkozó intézmények is, évről évre több száz úttörő piheni ki itt az évközi könyvforgatás fáradalmait. Az úttörőváros „gazdája” a gyarmati városi tanács. Pásztor Istvánná, a Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet helyettes vezetője is azzal kezdi, amivel a Tarpai Áfész főosztályvezetője: — A folyó természetesen nem kímélte a mi épületeinket sem, többször is elborította azokat, megrongálta a kerítést, a sportpályát, az utakat. Június elejére azonban sikerült rendbe tenni a tábort, s a tervek szerint megkezdődhetett a nyári üdültetés. Augusztus végéig több mint nyolcszáz fiatalt fogadunk, akiknek egy része a cseretáborozás útján külföldről érkezik majd. Szerencsére az idegenforgalom kezdi felfedezni Tivadar mellett Gyarmatot, de a távolabbi településeket is Az oldalt összeállította: BALOGH GÉZA Szatmárban. Vajon milyen feltételek fogadják itt a turistákat? — Egyszerre huszonnyolc vendéget tudunk elhelyezni szállodánkban — mondja Deli László, a Szamos étterem és szálloda vezetője. — Akkor sincs nagy gond, ha nagyobb az érdeklődés, hiszen a Mátészalkai Állami Gazdaság gyarmati telepén is szállás Várja a turistákat, az otthonos épületekben ötve- nen férnek el. A szálloda ugyan kényelmesebb, de valamennyivel drágább is. Nálunk egy kétágyas szoba ára 240, az állami gazdaságban egy ágy mi.idössze hetven forintba kerül. A népszerű Cseke Néhány kilométerrel keletebbre, Szatmárcsekén találjuk az országrész talán legszebb turistafogadóját. Az egykori Kende-kastélyt, majd határőr-laktanyát néhány évvel ezelőtt alakították át vendégfogadóvá, amit nagyon hamar felfedeztek, főleg a kispénzű országjárók. Itt egyszerre ötvenhármán szállhatnak meg, s népszerűségére jellemző, hogy ilyenkor nyáron hetekkel előre jelezni kell, ha nem akar a vendég hoppon maradni. A Móricz Zsigmond Művelődési Központ épületét 1957-ben adták át, s az elmúlt csaknem három évtized bizony alaposan meglátszik a kultúra gyarmati fellegvárán. Szinte valamennyi ajtaja, ablaka rosszul zár, megoldatlan a lapos tető megfelelő szigetelése, tönkrement a csatornázás. Szerencsére az ajtók, ablakok cseréjére az idén 200 ezer forintot adott a városi tanács, de szükség lenne az intézményben levő öltözők, s a bútorzat korszerűsítésére, egy hideg-meleg vizes zuhanyzó kialakítására, ám egyre nagyobb az igény a szabadtéri színpad iránt is. Mint a művelődési központ társadalmi vezetőségének legutóbbi ülésén elhangzott, nem hagyják magára a művelődési házat a város gazdálkodó szervei, az áfész például 120 ezer forintot utalt át a kultúra „számlájára”. Külső segítséggel jutottak egy 16 mm- es filmvetítő géphez is, a további tervekben pedig színes tv, illetőleg videomagnó megvásárlása, valamint a földszinti kiállítóterem átalakítása szerepel. Mint elhangzott, az intézmény egyik fontos tevékenységi területe a különféle műsorok szervezése, természetesen csak a színvonalas közönségcsalogató műsoroké, hiszen az emberek ma már igencsak válogatósak. Sajnos, a közönségszervezőknek egyre nehezebb a dolguk, hiszen a produkciók ára mind nagyobb. A Népszínház egy előadása például 1980-ban még 8000, jelenleg pedig már 12 ezer forint. Egy ifjúsági előadás ugyanebben az időben 6000. ma 10 ezer forint. A gyerekelőadás 4500 forintról 9000 forintra emelkedett, s ez természetesen a jegyek árában is megmutatkozik. Évtizede szolgálja a zenei nevelést az Országos Filharmónia bérletsorozata, mellyel a Zalka Máté Gimnázium, a Petőfi Sándor Szakközépiskola és az általános iskolák tanulói élnek leginkább. Sajnos, a felnőttek komolyzenei hangversenybérlete nem talált ilyen kedvező fogadtatásra. Nőtt viszont az érdeklődés a színházbérietek iránt. Míg 1979-ben 120, most 7 előadásra szóló, 290 bérletet vásároltak az érdeklődők. Jelentős előrelépés, hogy a csahold, tiszabecsi, kölesei, csegöldi termelőszövetkezetek autóbusszal szállítják a helybelieket a színházi előadásokra. A színházlátogatók között is élen jár a két középiskola, különösen a Zalka Máté Gimnázium, ök 1984 őszén az egész iskolának színház- látogatást szerveztek Nyíregyházára. A művelődési központ-' ugyanakkor a kis- várdai várszínházi napok rendezvénysorozatára, valamint a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba szervezett színházlátogatást, alkalmanként 40—50 résztvevővel. Két nyíregyházi előadáson vettek részt a gyarmati általános iskolások is. A gimnázium terveiben egy újabb, a teljes iskolát megmozgató színházlátogatás szerepel, ezúttal Debrecenbe utaznak. Nagy sikere van a gyarmatiak által szervezett gyermekszínházi előadásoknak, melyeket rendszeresen látogatják Kisar, Cégénydá- nyád, Nábrád, Penyige, Méhtelek, Csaholc, Mánd kisiskolásai is. Érdekes, hogy csökkent a magyarnóta- és operettműsorok iránti érdeklődés, de visszaesett a könnyűzenei előadások látogatottsága is. Míg például 1978-ban 7 koncerten hét és fél ezren vettek részt, addig a múlt évi 6 koncerten alig volt 1200 néző. A kedvező műsorszerkezet kialakítására igényfelmérést végzett nemrég a művelődési központ, s az elkövetkező műsorterv már ezen igények figyelembevételével készül majd. Előadás Moszkvában Moszkvában rendezte az Egészségügyi Világszervezet a Nemzetközi Kardiológiai Társaság konferenciáját június 23 és 26 között, a preventív kardiológia témakörében. Magyar orvosok is részt vettek a kongresszuson, beszámolva a hazai tapasztalatokról. Megyénk tudományos életét dr. Sértő-Radics István, a fehérgyarmati kórház belgyógyász adjunktusa képviselte, — jelezvén, hogy az itteni egészségügyi intézményben nem csak gyógyító, de eredményes kutatómunka is folyik. Kórházunk orvosának két előadása hangzott el a nemzetközi konferencián: a magas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó pszichológiai és szociológiai tényezőkről, valamint az e betegségben szenvedők gondozásának aktuális problémáiról beszélt. Kutatásai — melyeket az Országos Kardiológiai Intézet munkatársaival közösen végzett — részét képezik a VI. ötéves tervben kiemelt országos középtávú kutatási programnak. Népzenészek tábora A szökésükhöz híven, immár ötödik alkalommal adott otthont Fehérgyarmat a népzenei tábornak, melynek harminc résztvevője egy héten át, június 24. és 29. között ismerkedett a népzene alapjaival. A citera és a furulya játszotta a főszerepet, de akinek kedve kerekedett, alaposabban tanulmányozhatta a dudát és a tekerőlantot is. A közös daltanulás mellett elsajátíthatták a tábor lakói a furulyakészítés titkait, s behatóbban megismerkedhettek a népzene történetével, szerepével is. Új köntösben Olcsó húsáruk 'boltja. A húsipari vállalat közreműködésével olcsó húsféleségeket, -készítményeket kínáló üzletet nyitott a napokban Gyarmaton a helyi fogyasztási szövetkezet. Az épület korábban is húsboltként szolgált, ezt újította fel az ÁFÉSZ az elmúlt hetekben. Az olcsóbb töltelék- és bőrös áru mellett meleg étellel is várják a vásárlókat, főtt kolbásszal, virslivel s egyéb gyorsan elkészíthető, fogyasztható étekkel. EGY KIS MÚLT A park meséi (---------------------------------------------Tf evés város bü szikéi- g\ kedihet olyan szép parkkal, mint Fehér- gyarmat. A város gyöngyszemének történetét dolgozta fel Csáthy Miklósné pedagógus, aki e munkájával nyert szép díjat a nemrég megtartott helyi honismereti pályázaton. Az alábbiakban a park történetéről közlünk néhány érdekességet. Az 1940-es éveikben Fehérgyarmat közepén egy szemetes, sáros, teknő alakú mélyedés húzódott. Ez volt a kispiac, ahol baromfit, tejet, zöldségfélét, pokrócokat lehetett árusítani, de a lá- basjoszágot ide tilos volt felhajtani. Ez a terület volt a város közösségi életének egyik legfontosabb színtere is, a régi emberek szerint 1848-ban Kossuth Lajos is mondott itt beszédet. Az ifjúság nagy örömére a cirkuszi játékokat is itt tartották. A híres Czája- féle cirkusz is megfordult itt minden évben legalább egyszer. Ez a család híres c irkus zd in ászt ia volt, egyik tagja háromszor egymás után nyerte el a bokszolók világbajnoki címét. Az öregek még emlékeznek arra V __________________ az összecsapásra, amikor a magyar egy cseh bokszolóva] mérkőzött meg a piactéren, s alaposan helybenhagyta azt. E produkcióra még a világháború előtt, 1936-ban került sor. A cirkuszi előadásokra csoportosan vitték a tanulókat a tanítók, a gyermekek két-három cső kukoricával, vagy tojással váltották meg a belépőt. A piac még a második világháború után is működött egy darabig, ám 1947- ben megmozdult a település. Az 1848-as szabadság- harc centenáriumának megünneplésére emlékbizottság alakult Gyarmaton, melynek elnöke Gacsó László lett. A bizottság kidolgozta munka'tervét, s ebben szerepelt először az elképzelés, miszerint a piac helyén parkot építenek, s azt Kossuthról nevezik el. A park létrehozása azonban nagy ellenállásba ütközött. A kereskedők zajosan tiltakoztak, azzal érvelve, hogy a piac áthelyezése üzletmenetüket jelentősen csökkenti majd. A folyamatot azonban már nem lehetett feltartóztatni, a .község fiataljai, az ifjúsági szervezetek a komolyabb munkához még abban az évben hozzáfogtak. A park tervrajzát Inántsi Papp Ferenc és Vladár Ferenc tanárok készítették. Negyvenhét tavaszán kezdődött a talaj előkészítése, s a díszcserjék, díszfák ültetése. A különlegesen szép fákból (platán, hars, luc- és tujafenyő, orgona, tamariscus) még ma is sok látható, pedig a kereskedők annak idején mindent megtettek, hogy ne legyen a parkiból semmi. Sok esetben éjszakai ügyeletet is kellett szervezni, hogy az „ellenzék” kárt ne tegyen a kiültetett csemetékben. A növényeken kívül padokat és szobrokat helyeztek el a parkban, melyek jó része Gaál Endre tiszabecsi kastélyparkjából származik. Van közöttük kőoroszlán, gyermekszobor, korsós leányaink, de találunk itt hatalmas kővázákat Ls, melyekben az év szinte minden szakában pompáznak a virágok. Később a park közepére kőemelvényt építettek, Susánszki Mátyás kőművesmester irányításával. Az emelvény középpontjába beépítették az addig különálló Kossuth-em- lékoszlopot is. A park értékét lényegesen megnövelte a 60-as, 70- es években elvégzett korszerűsítés. Kényelmes padokat helyeztek el a fák alatt, villanyvilágítást kapott, szökőtoutat létesítettek az emelvénnyel szemben. 1972- ,ben újabb emlékművel gazdagodott a park, ekkor avatták fel Szomor László szobrászművész monumentális árvízi emlékművét. A parik legújabb ékessége a hatalmas tölgyfából faragott székely kapu, mely Fehérvári József túristván- di pedagógus munkája. A Kossuth park ma több mint 20 ezer négyzetméter Részlet a parkból alapterületű, a gyarmatiak kedvenc sétánya, pihenőhelye, s a város igazi ékessége. ______________J FEHÉRGYARMATON
