Kelet-Magyarország, 1985. július (42. évfolyam, 152-178. szám)

1985-07-18 / 167. szám

1985. július 18. Kelet-Magyarország 3 A Kemecsei Állami Gazdaság szövőüzemében szúnyogháló­kat készítenek. A 18 géppel 3 ezer méter hálót készítenek naponta. Képünk: Hamvai Mihályné szövőnő három gépet kezel. (Elek Emil (elvétele) Milliók a kasszában Merészen vállalkozni LEHET-E A „NAGYMA­MA LEKVÁRJA” VITA­TÉMA egy pártfórumon De még mennyire! Külö­nösen, ha ezt a népszerű és országszerte keresett ter­méket nem találják a vá­sárlók a polcokon. Extra minőségű sűrített almaiét igényel az amerikai, a ka­nadai és a japán piac, Ki lehet-e elégíteni az igénye­ket? Képes-e ilyen „szu­perminőség” gyártására a Nyíregyházi Konzerv­gyár? Sorolhatnám hosz- szan a kérdéseket, amelyek a nemrégiben lezajlott pártcsoport-tanácskozasok fókuszába kerültek. Közös gondolkodásra és intenzívebb cselekvésre serkentik az egész párttag­ságot a XIII. kongresszus határozatai. Valamennyi pártszervezetnek ki kell alakítani cselekvési prog­ramját. Keresni az új uta­kat, módszereket „lent” is, nemcsak fent. Ez pedig újabb eszmecseréket, nyílt, őszinte és kendőzetlen be­szélgetéseket, kezdeménye­zések sokaságát igényli. A Nyíregyházi Konzerv­gyárban az ilyen gondolat- cserék rendszeresek. És ami a fő: igényli a vezetés. Számon tartja a jó ötlete­ket, igyekszik azokból pro­fitálni. így fogadták azt a felvetést is, amely az egyik pártcsoport-tanácskozáson hangzott el. Eszerint to­vább kell javítani a gyár piackutató munkáját. Még rugalmasabban igazodni az állandóan változó, s mind igényesebb piaci igények­hez. így került terítékre a Nagymama lekvárja is, amely keresett, de olykor nem talált cikk az áruhá­zak polcain. Mind a tőkés, mind a szocialista export­ra az értékesebb és egy­ben jövedelmezőbb termé­kek gyártását sürgették már korábban. Nyitott aj­tókat döngettek. Ez az . el­gondolás megegyezett a gazdasági vezetés elgondo­lásával. Már az idén, az év hátralévő részében meg­kétszerezik a szocialista or-- szágok rendeléseire a gyü- mölcspürék gyártását. A tavalyi 4500 tonnával szemben 1985-ben 9300 ton­nányit értékesítenek e ter­mékekből. NEM AZ VOLT A KÉR­DÉS a „szuperextra” ter­mékek ügyében sem, hogy kell ez nekünk? Hanem az, hogyan készüljenek fel rá. Ezt előkészítették. A si­ker előjele: az idén a ten­gerentúlra 15 százalékkal több sűrítményt gyártanak — szállítanak. Ojabb ötle­tek megvalósításával, új technikát és még korsze­rűbb technológiát valósíta­nak meg, hogy a dzsemek gyártását és értékesítését növeljék a tőkés piacon. Idén ezekből is szeretné­nek mintegy 1600 tonnát szállítani, a tavalyi 800 ton­nával szemben. Kiszámították: a termék- szerkezet tervezett változá­sai nyomán. a világpiaci árak stagnálása, illetve csökkenése mellett, figye­lembe véve a belföldi ár­változásokat is, az idén a Nyíregyházi Konzervgyár •vállalati eredményét Ili millió forinttal kívánja nö­velni. Vagyis a tavalyihoz viszonyítva plusz I millió 200 ezer dollárral több ár­bevétellel számolnak. Merész, de reális célok, így minősítették a pártfó­rumok. Valóra váltásuk még nagyobb problémaér­zékenységet igényel. Való­jában minden feltárható tartalék hasznosítása szük­ségeltetik megvalósulásá­hoz. A célok elérését szol­gáló egyik ilyen forrás: a mindenfajta energiával történő takarékoskodás. Lé­nyegében miről van szó‘> Elsősorban arról, hogy a tavaly felhasznált energia- mennyiséggel az idén 8 szá­zalékkal több (!) termék gyártását kell megoldani. SZÁMOLJUNK CSAK, mit jelent ez? Azt, hogy 1984-ben 83 ezer tonna árut termelt a gyár. Az idén ugyanannyi energiával, mint amennyit 1984-ben használtak el, már 90 ezer (!) tonna árut kell termel­ni. Elérésük hogyanjai fog­lalkoztatták a fórum részt­vevőit. Szó volt ezeken a csapok felesleges csöpögé­séről, az égve felejtett vil­lanyokról, az elszökő ener­giákról és sok másról. Sok kicsi sokra megy, tartják a konzervgyárban. E célt szolgálja, hogy Nyíregyhá­zán, az üzemben a gőzfű­tést felváltották forró víz­fűtésre. Tyukodi gyáregy­ségükben hasonló alkalma­zására készülnek. Folyama­tosan felülvizsgálják a hő­energia-vezetékek szigete­léseit. És a termelésnél is előtérbe került a kevésbé energiaigényes, de jól jö­vedelmező termékek gyár­tása. Együtt keresni az élet, a gazdaság, a piac kérdőjele­ire a megfelelő válaszokat. Ez jellemzi a fórumokat, amelyek gazdag munícióval segítik egy olyan program elkészítését, amelyre ala­pozhat a gyári párt- és gazdaságvezetés a XIII. kongresszus határozatainak a következetes érvényesíté­se érdekében. E KÖTETLEN BESZÉL­GETÉSEK újra bizonyí­tották: igenis lehet a párt­tagság, az emberek, a mű­szakiak aktivitását növelni. Sőt, igénylik, hogy megosz- szák velük a gondokat. Farkas Kálmán Ellenőrzési helyben járás (3.) Nem többet - jobbat Nem lehetünk elégedettek, ha a sok ellenőrzés lát­tán sem tapasztalunk alapvető változást a szövetke­zetek gazdálkodásában, a pénzügyi-számviteli rend megtartásában. Márpedig ez az alapja annak, hogy a nehezebb gazdasági körülmények között eredményeket érjenek el, hogy a szövetkezeti tagok fegyelmezett munkája sikereket hozzon. — A belső ellenőrzés so­hasem oldotta meg a gazdál­kodók gondjait, ha a belső rend nincs meg hozzá. A ve­zetés részéről szükséges olyan igény, amely az ellen­őrzést a vezetés részévé tr szí — foglalja össze vélemé­nyét Márton Lajos, a PM ellenőrzési igazgatóság ve­zetője. fl vezetés része Számait tekintve ugyanis alapos ellenőrzésben van ré­sze minden szövetkezetnek. A szövetségek ellenőrzési irodái két évenként vizsgá­lódnak, ugyanennyiszer el­jutnak az ellenőrzési igazga­tóság revizorai is hozzájuk. Büntető feljelentés, fegyelmi felelősségre vonás kezdemé­nyezése, szabálysértési eljá­rások jelzik, hogy igenis tár­nak fel hiányosságokat, meg­állapítják a személyes fele­lősséget is. A baj akkor van, amikor a mulasztásban a vezetők nemcsak hibásak, hgnem akár kezdeményezők is. Pél­daként említhető, hogy az ál­lami támogatással épített termelőszövetkezeti szolgá­lati lakások eladása többek között Tyúkodon, Fábiánhá- zán, Fehérgyarmaton és Ko- csordon valamiféle jogtalan haszonszerzést is jelent, ami ellen éppen a vezetőknek kellene fellépniük. Ugyan­csak nehéz a belső ellenőr­zés helyzete akkor, amikor a feladattervet éppen a ve­zetők szabják meg, a fize­tés, prémium is attól függ, mennyire látják jónak az el­lenőr tevékenységét az őt irányítók. Mindez persze egyáltalán nem lenne baj, ha a vezetés szerves részévé válna az el­lenőrzés. Mert az túl kevés­nek tűnik, hogy valamely el­lenőrzést csak azért végeznek el, hogy aztán az adott tételt kipipálják, jelentsék annak elvégzését. Igénytelenség — Bizony viharos igazga­tósági ülések vannak, ami­kor egy-egy vizsgálat meg­állapításait összegezzük — támasztja alá Marosvári István, a MÉSZÖV ellenőr­zési irodájának vezetője. — Akkor van a legtöbb baj, ha vezetői igénytelenséggel találkozunk. Ez már mutat valamit, s ha példaként a balkányia- kat hozzuk fel, akik a hibák kiküszöbölésére olyan intéz­kedési tervet hoztak, amely eleve feltételezi a javítást, akkor némi derűlátással is számolhatunk. Ám a másik oldalon még mindig ott van a „mundér becsülete”, a kül­sőnek tekinthető szövetségi ellenőrzés hibafeltárásainak semmibe vétele. — Kevés fegyelmi felelős­ségre vonást kezdeménye­zünk, kártérítés is lehetne több. Ebben kell az ellenőr­zési irodának előrelépni — ismeri el Papp Mihály, a KISZÖV részéről. Bár azzal is számolniuk kell, hogy vannak hónapo­kig, évekig elhúzódó ügyek, azonban az általános „ejnye, ejnye" helyett valóban a személyre szóló felelősség megállapítása, szükség sze­rint büntetése az a lehető­ség, amellyel az ellenőrzések színvonalát emelni lehet. Ugyanis senki sem kéri, hogy több legyen az ellenőrzés (a sors fintora, hogv egyedül a székelyi termelőszövetkezet volt vezetői hozták fel a rossz gazdálkodás mentségé­ül, hogy a sok ellenőrzéstől nem tudtak jól dolgozni), ám azt mindenki elvárja, hogy az ellenőrzések színvonala javuljon. A belső ellenőrzé­seknél ez javarészt attól függ, hogy a szövetkezeti ve­zetés mennyire tekinti part­nernek az ezzel foglalkozó apparátust, mennyire épít rá, veszi segítségnek jelzé­seit. A szövetségi ellenőrzé­si irodáknál pedig nyilván a nagyobb összefüggések fel­tárása, okos indoklása hoz­hat változást, mint ahogy a PM ellenőrzési igazgatóságá­tól is elvárható, hogy ne csak a rendeletek betűje szerinti végrehajtást vizsgálják, ha­nem a mögötte meghúzódó szándékokat is időben jelez­zék az illetékes szerveknek. — A gazdálkodók szemlé­letén múlik, hogy az ellen­őrzések segítő jellegét, a hi­bák megszüntetésének mód­jait vegyék észre — állítja Márton Lajos. fl gazdálkodás tisztasága S a jobb ellenőrzések mel­lett megfogalmazódnak azok tennivalói is, akik helyben intézkedésre jogosultak, va­lamint a felügyeletet gya­korló szervek, a törvényes­ségre ügyelő tanácsok fel­adatai, hogy ne hagyják fi­gyelmen kívül az időben ka­pott jelzéseket, hanem ha kell figyelmeztessenek, ha ez kevés, akkor éljenek a sze­mélyre szóló felelősségrevo- nás lehetőségével. A szövetkezeti demokrácia a tagságnak olyan joga, amely lehetőséget teremt az adott egység dolgaiba való beleszóláshoz. A felügyelő és ellenőrző bizottságok pedig kifejezetten jogosítványt kaptak arra, hogy őrködje­nek a szövetkezeti vagyon felett, a gazdálkodás tiszta­ságát segítsék elő. Ezért ezek­nek a testületeknek a for­mális működése ellen szük­séges fellépni, s jelzéseik gyakorlati hasznosítására ér­demes figyelni éppen a tu­lajdonos szemszögéből. (Vége)---------------------------------'t TISZTELGÉS S zatmárcseke. Az anyanyelvi tábor fiataljai, tanárai a temetőbe érkeznek. Is­merkedés a régi fejfákkal, történetükkel. Aztán za­rándoklat a Kölcsey-sír- hoz. Hangzik a szó: legen­dák, ma is élők a költőről. Történetek a temetéséről. Néhány szó az emlékmű születéséről. Megelevene­dik a történelem, a te­mető szinte benépesül a segítséget kérő jobbá­gyokkal, a reformkori kisemberekkel, a követ­hez fordulókkal. A hely szelleme sugall valamit, amit se irodalom, se tör­ténelemórákon megtanul­ni nem lehet. Tanár és diák szembesül a tan­anyaggal, a betűk, a sza­vak életre kelnek. A sze­mek felcsillannak. Sir szele kél, s a hajdani köl­tő szellemalakja napszáll­ta táján fényben lebeg. Még a csoportképhez is megilletődötten áll fel a kis csapat. Kattan a gép, a fényérzékeny papíron feledhetetlen emlék örö­kül. S ezt követően tanár és diák körbe áll az em­lékmű előtt. Virágnál ékesebb a tisztelgő koszo­rú. És ekkor felbúg egy basszus, a szárnyaló han­got átveszi más, búvópa­takként indul, s csermely­ként folytatódik, hogy vé­gén áradó legyen. Kar­mester nem vezényel, pálca nem int ritmust. A Himnusz szól. Az utolsó hang után meghajolnak a fejek. Egy új nemzedék tisztelgett. (b) ________J Lányi Botond Alig másféléves Záhonyban a Szabolcs Cipőgyár üzeme. Az itt dolgozók, jelenleg száztízen cipőfelsőrészeket készíte­nek. Nemrégiben új termelési részleggel, szabászattal bő­vült az üzem. Képünkön: Bori Józsefné gépi tűzés közben (balról), s Tóth Erzsébet gyártásközi ellenőr, (vincze) Nagykő Hói emelők Űj típusú kézi emelőt készítettek Nagykállóban, a Vas­ipari Szövetkezetben. A 300 kilogrammos teherbírású szer­kezet kisebb önsúlyú, ezért könnyebb a kezelése is. Az új emelőt mechanikus és elektromos * változatban gyártják majd. Képünkön Ács Sándor minőségi ellenőr teherpróbáz-1 za a berendezést. (GB) * wr edvtelve né- * zegettem egy dara­big a csetlés-bot- lást. A nyíregyhá­zi Kelet Áruház melletti utcát föl­bontották — épül az új tér, minden­féle közműveket helyeznek át sa­többi. A Síp és Egyház utca felőli részen bokáig érő homokban kell át­kelnie az arra já­rónak — ez vgle jár az építéssel. Mondom: nézeget­tem a hölgyeket, akik magas sarkú cipőben, szandál­ban kísérelték meg az átjutást, s köz­ben jó párszor el­süllyedtek. Im­bolygó hajóhoz volt hasonlatos né­melyikük, amint a sivatagot idéző ho­mokban oldalra dőlve manővere­zett, mások a kö­zepén gondoltak egyet, $ lehajol­tak: lekapták a szandált. Láttam az éltes hölgyet, A rózsák aki talán kisgyer­mekkora óta nem érzett gyönyörű­séggel gázolt a lágy sárga por­ban. .. Aztán jött az if­jú lány. ö is megszem­lélte előbb a bi­zonytalannak tűnő átkelő-szakaszt, majd döntött: ne­kivág. Bal kezében kis retikúlféle, a jobb kezében pe­dig egy csokor ró­zsa. Hogy honnan és hová vitte, az már örök rejtély marad a kívülálló számára. Magas sarkú cipellője egyre méltfebbre süppedt a homok­ban — mígnem bekövetkezett a katasztrófa. A lány megbillent, jobbra dőlt, s be­letámaszkodott a jobb oldali ho­mokdombba. A ró­zsacsokor a meg­ingás után ott ma­radt a dombba tűzve... A lány megnéz­te, megcsóválta te­jét — és otthagy­ta. S bár nem ne­kem szánta, jobb kedvvel mentem át — színt láttam a portengerben.. ■ (t. gy.)

Next

/
Thumbnails
Contents