Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-10 / 134. szám
Jó hangulatban, politikai érettséggel választott az ország népe XLII. évfolyam, 134. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1985. június 10., hétfő MA így szavaztak Szabolcs- Szatmár választópolgárai (2—3. oldal) Igen a békére, a szocializmusra Hazánk közéletének kiemelkedő eseményére került sor június 8-án, szombaton: 1132 szavazóhelyiségben választhatott az ország népe. Jó hangulatban, politikai érettséggel milliók mondtak igent politikánkra, a békére, a szocializmusra. Az Országos Választási Elnökség közleménye az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok országos választásának összesített eredményéről Az egyéni választókerületben megválasztott Szabolcs-Szatmár megyei képviselők és pótképviselők Júnlius 8-án az országgyűlési képviselőik és a községi, városi, fővárosi kerületi tanácstagok választása törvényesen, rendben megtörtén. A választási törvény rendelkezése szerint azt a jelöltet választották országgyűlési képviselőnek, illetve tanácstagnak, akii az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, ha a szavazásban a választópolgároknak több iránit a fele résat vett. Az a jelölt, aki a választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő, illetőleg tanácstag mellett megkapta az érvényes szavazatok legalább egynegyedét, pótképviselő, illetőleg pótta- nácstag lett. Az országos lista és a választókerületek adíatai eltérőek, mert a szavazás napján az állandó lakóhelyüktől tartósan vagy ideiglenesen távol lévők csak az országos listára szavazhatták. A választók nyilvántartásába összesen 7 728 208 választásra jogosult állampolgárt vettek fel. Az országos választási lista kép viselő jelöltjeinek választásán 7 265 915-en (94,0 százalék) vettek részt; szavazataikból érvényes 7 210 495 (99,2 százalék), érvénytelen 55 420 (0,8 százalék). Az országos listán szerepelt 35 jelölt mindegyikét megválasztották képviselőnek. Az országgyűlési, illetőleg a tanácstagi választókerületekben a választójogosultak száma 7 568 480. A képviselők és a tanácstagok megválasztásában 7 103 146-an (93,9 százalék) vettek részt. Az egyéni választókerületekben jelölt országgyűlési képviselőkre leadott szavazatokból érvényes 6 716 387 (94,6 százalék), érvénytelen 386 052 (5,4 százalék). Az érvényes szavazatokból a képviselőjelöltekre 6 636 635-öt (98,8 százalék), a jelöltek ellen 79 602-t (1,2 százalék) adtak le. A 352 országgyűlési választókerületben megválasztottak 307 képviselőt és 285 pótképviselőt; 45 országgyűlési választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatokat. Ezekben pótválasztásokat kell tartani. A tanácstagokra leadott szavazatokból érvényes 6 797 822 (95,4 százalék), érvénytelen 324 149 (4,6 százalék). Az érvényes szavazatokból a tanácstagjelöltekre 6 723 115-öt (98,9 százalék), a jelöltek ellen 74 707-et (1,1 százalék) adtak le. A 42 734 tanácstagi választókerületben 41 885 tanácstagot és 30 885 póttanácstagot választottak meg, 849 tanácstagi választó- kerületben kell pótválasztást tartani. Mind az országgyűlési választókerületekben, mind a tanácstagi választókerületekben június 22-én tartják a pótválasztásokat. 1. Dr. Pregun István Legeza László 2. Novák Lajos Fucskó Zoltán 3. Varga Gyula Gilányi János 4. Bánfalvi András Dr. Harmath László 5. Moravszki György Laskai Károly 6. Berecz János 7. Kovács Andrásné Imre Józsefné 8. Soltészné Pádár Ilona Gerő Lászlóné 9. Moldvay István Erdei Gyula 10. Tölgyes István Benke László 11. Bíró Miklós Kosa Barnabás 12. Szántó Sándor Iklódi László 13. Konczos István Szécsi Ferenc 14. Dr. László Béla Gombos Miklósné 15. Széles Lajos 16. Pótválasztás 17. Pótválasztás 18. Dr. Mezey Károly 19. Dr. Técsi László 20. Kovács János Sasvári László ★ képviselő 65,4 pótképviselő 33,6 képviselő 52,1 pótképviselő 47,1 képviselő 64,3 pótképviselő 34,5 képviselő 53,7 pótképviselő 46,0 képviselő 50,7 pótképviselő 45,7 képviselő 75,5 képviselő 52,4 pótképviselő 46,5 képviselő 62,0 pótképviselő 37,7 képviselő 64,1 pótképviselő 35,6 képviselő 51,6 pótképviselö 47,7 képviselő 59,3 pótképviselő 40,5 képviselő 58,0 pótképviselő 40,4 képviselő 58,6 pótképviselő 40,2 képviselő 73,5 pótképviselő 26,3 képviselő 63,2 képviselő 75,3 képviselő 75,6 képviselő 52,1 pótképviselő 46,8 Az országos választási listán megválasztott képviselők Az érvényes szavazatokból a jelöltre leadott szavazatok százaléka Barcs Sándor 99,1 Bartha Tibor 99,2 Bíró Imre 99,2 Bognár József 99,2 Duschek Lajosné 99,2 Gáspár Sándor 98,8 Gyenes András 99,1 Havasi Ferenc 99,1 Hámori Csaba 99,1 Jakab Róbertné 99,2 Katona Imre 99,2 Kádár János 99,2 Káldy Zoltán 99,2 Kállai Ferenc 99,1 Kállai Gyula 99,1 Kiss János 99,2 Lázár György 99,2 Losonczi Pál 99,2 Mándity Marin 99,2 Márk György 99,2 Nánási László 99,2 Németh Károly 99,1 Óvári Miklós 99,1 Pesta László 99,1 Péter János 99,2 Pozsgay Imre 99,1 Réger Antal 99,2 Salgó László 99,1 Sarlós István 99,1 Straub F. Brúnó 99,2 Szabó István 99,2 Szakács József 99,2 Szentágothai János 99,2 Trautmann Rezső 99,2 Varga Imre 99,2 A hét végén külföldön is nagy érdeklődéssel követték a szombaton lezajlott ország- gyűlési és tanácsi választásokat. A hírügynökségek, amelyek több jelentésben is foglalkoztak a magyarországi eseményei, egybehangzóan megállapították, hogy a szavazáson igen magas volt a részvételi arány. A Szovjetunióban, ahol a sajtó szombaton ismertette Kádár János csepeli beszédét, a rádlió híradásai a TASZSZ jelentése alapján adtak hírt a választásról. A csehszlovák tv szombat este vezető helyen filmtudósítást sugárzott a szavazásról, amelyről vasárnap beszámolt a bolgár, valamint a jugoszláv sajtó is. A lengyel tv- híradó vasárnap este első külföldi hírként közölte a választási eredményt. A tudósítások kiemelték, hogy a szavazáson a magyar nép egysége és összeforrottsága jutott kifejezésre. A kínai hírügynökség a hét végén közzétett jelentésében ismertette az új választási rendszer lényegét, interjút készített Papp Lajossal, az Országos Választási Elnökség elnökével, s visszatért Kádár János csepeli beszédére is. A magyarországi eseményt a nyugati országokban is figyelemmel kísérték. Az NSZK rádió- és tv-állomá- sai szombaton sok híradásukban foglalkoztak a választásokkal, amelyekről oiik- ket közölt a Frankfurter Rundschau is. Az olasz sajtó nagy része rövid, értékelő jelentéseket adott a szavazásról. A beszámolók hangsúlyozták, hogy az újfajta választási rendszer nagy érdeklődést keltett a magyar lakosság körében. — M indannyiunk életében fontos döntést hoztunk azzal, hogy szombaton ki-ki letette a maga voksát valaki mellett, akikről úgy gondolta, hogy tiszteséggel képviselik majd az érdekeit a helyi, vagy az országos fórumokon. Szántszándékkal fogalmaztunk úgy, hogy valakik mellett: mert meggyőződésünk, hogy a helyi képviselői, illetve a tanácstagi szavazócéduláról kihúzott nevek sem azért kerültek „ceruza alá” mert ellenük lettek volna a választók. Inkább az okozhatott dilemmát, hogy két, helyenként három vagy négy jelölt közül ismereteik, személyes benyomásaik szerint melyik lenne a legjobb. Mára kiderült, hogy kinek szavaztak bizalmat a feloldott szesztilalom ellenére is fegyelmezetten, az ügy komolyságát átérezve szavazó állampolgárok. Azt viszont már az urnák kinyitása előtt tudni lehetett, hogy ennek a választásnak nem lehetnek vesztesei. Azért, mert a jelölgyűlése- ken elfogadott emberek mindegyike méltónak bizonyult a kisebb-nagyobb közösség dolgainak képviseletére. Ide tartozik az is, hogy a választások előkészítésének időszakában felpezsdült a magyar közélet, elvétve voltak csak formális rendezvények — vagyis majd mindenütt nagyon alaposan „megnézték” azt a jelöltet, akit a Hazafias Népfront ajánlott a bizalmukba, s arra is jó néhány példa volt, hogy helyette, vagy mellette más személyre mondtak igent a jelölőgyűlések résztvevői. A legtöbbször egyszerű oka volt ennek: jobban, közelebbről ismerték az általuk javasolt embert. Nemcsak kötelezőnek vélt udvariasság volt az, ami a legtöbb jelölőgyűlésen és a választókkal való találkozás legkülönbözőbb fóru------------------------------\ main elhangzott. „Akkor is ugyanúgy dolgozom tovább, ha társamra szavaznak inkább." Érdemes figyelni a megfogalmazást. Nem az „ellenfelemre”, hanem a „társamra”. S ez így természetes, már csak azért is, mert a jelöltek többsége már eddig is együtt munkálkodott a köz érdekében — hivatalos megbízatással, vagy anélkül. Tanulnunk kellett választani. A kötelező kettős, valamint a többes jelölés lehetősége már a törvényt megelőző társadalmi vitában is élénk érdeklődést keltett. Nyilvánvalóan voltak ellenvélemények, nemcsak azért, mert a szokás nagy úr, hanem azért is, mert jó néhányan úgy vélték, hogy titkos megméretésben esetleg alul maradnak. De hát — egyebek között — éppen az volt a szándékunk az új választási törvénnyel, hogy ki-ki mérettessék meg a saját „közéleti súlya” szerint. Már a jelölőgyűlések, választási gyűlések és nagygyűlések tapasztalataiból le lehetett mérni: a kettős, illetve többes jelölés lehetősége arra serkentette az embereket, hogy ne csak elfogadják, hanem éljenek is demokratikus jogaikkal. A szombati választás arra is bizonyságul szolgál, hogy akartak is élni vele, hiszen majd mindenki az urnák elé járult, hogy voksának leadásával is kifejezze: nem közömbös társadalmi életünk iránt. H isszük, hogy nem lesz közömbös ezután sem. Mert ugyan lehet, hogy nem az kapott mandátumot, akire ő szavazott, de tudván tudja, hogy bárki is képviseli őt a tanácsban, vagy a Parlamentben, egymaga nem sokra megy. A választópolgárok bizalmán túl a segítségükre, aktív közreműködésükre is szükség van ahhoz, hogy boldoguljunk, (k. j.) Kádár Jánost köszöntik a szavazókörben. Losonczi Pál szavaz.
