Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-08 / 133. szám
croxq Kedves Barátom! Azt kérdezted tőlem szerdán délelőtt: Te kire szavazol szombaton? Mondtam: ez az én belügyem, a választás titkos, s engedtessék meg, hogy megtartsam magamnak, kit választok a jelöltek közül. Erre hangzott el kissé ironikus feleleted: No és nem mindegy, ki fut be? Érveltél, hogy lényegében a két vagy három jelölt mindegyike egyetért a választási programmal, a jelöltek, akik listára kerültek rendes emberek, miért nem lehet megmondani kire adom a voksot, hiszen nem a személy, a politika a fontos. Nem tagadom, az érvelés tetszetős, de hadd tegyem hozzá, mindez csak annak az, aki nem fogja fel azt, hogy a választás művészet is. Hogy mire alapozom mind ezt? Nos, ez közügyben írott levelem témája. Hadd induljak ki abból: igenis ragaszkodom ahhoz a jogorrfhoz, hogy a választás titkos. Annál is inkább, mert a dolog nem formai ügy. Aki két vagy több ember közül választja ki a neki legjobban tetszőt, az számot vet lelkiismeretével. A döntés ugyanis egy leendő testület hatékonyságát, jó működését, demokratikus vitakészségét is befolyásolja. Így a választásom nemcsak abban a pillanatban érdekes, amikor urnába dobom a szavazólapot, hanem annál sokkal érdekesebb a következménye. Hogy mégis, kit választ az ember? Kétségtelen, ezt meghatározza a jelölt iránti rokonszenv, esetleg külleme, az amit róla tudok, hallok, és nem utolsó sorban az, amit programként kínál. Hogy mindez elég-e vagy sem, az a körülményektől függ. Nem vitás, sokkal jobb lenne, ha több idő alatt többet meg lehetne tudni a leendő képviselőről, tanácstagról. De hát ha a lelkiismeretem is beleszól, akkor teszek is róla, hogy informálódjak. És mindez így összességében késztet arra, hogy valaki mellett voksoljak. Sok beszélgetés alapján vontam le azt a következtetést, hogy választani is meg kell tanulni. Itt a korábbi gesztus helyére lép az egyén döntése, ami nem annyi, hogy egy nevet lehúzok. Az is jobb lenne, ha nem lehúznám, hanem megcsillagoznám a nekem tetszőt, de hát így van, hogy lehúzok, s ez a lényegen most nem változtat. Döntésem, döntésünk adódik aztán össze, s a végeredmény egyáltalán nem közömbös. Mert jó és jó között is van differencia, van lelkes és óvatos, szenvedélyes és visszahúzódó, realista és álmodozó, szűk kört látó és messze kitekinteni tudó — s nem is sorolom a megválasztandó tulajdonságait. Köztük megtalálni és közülük kiválasztani a legjobbat így válik komoly üggyé. Mert aligha mondhatjuk majd a tanácstagra, képviselőre: ezt jól ide- kényszerítették nekünk. A leendő testületek tagjai ugyanis általunk kapják meg a végleges bizalmat. Saját ügyünkben döntünk tehát, s ez a mechanizmus nagyszerűen egyesíti magában az egyén látásmódját és a közösség legtágabb értelemben vett érdekét. Hogy ez valóban az optimális döntéshez vezessen, kell az én, a Te, az Ö lelkiismeretes megfontoltsága, helyi ismeretek birtokában születő elhatározása, egy tágabb közösség érdekviszonyainak felmérése, s mindennek elhelyezése a politikai és gazdasági folyamatok egészébe. Hogy nehéz a demokrácia gyakorlása? Az. Része annak az általános folyamatnak, mely megkívánja azt, hogy a dolgok ott dőljenek el, ahol azok döntésre érettek, hogy az eleve elren- deltség helyébe lépjen a közösség felelősségvállalása, a központi ösztönzéseket felváltsa a helyi elhatározások sokszínű inspirációja. Mindezt tanulni kell, nemcsak az államhatalom legjobb képviselete, hanem a gazdasági élet számos területén, üzemekben, gyárakban is. Ennek a folyamatnak nemcsak játék- szabályai vannak, hanem következményei is, nemcsak formai dolgokat kell megtanulni, hanem a hatások felmérését is. Ezért nem mindegy ki fut be, Ezért is fontos, hogy ne sarki terefere témája legyen választásom, döntésem alanya. Egyet ígérhetek, s hasonlót várok tőled is: mai voksom tisztességes döntés után születik majd. Amit vállalni kell nem cs'ak ma, de öt esztendőn át. Szeretném remélni: mindenki javára. Bacsóka Árpáddal, az MNB megyei igazgató-helyettesével a változó bankrendszerré! A Jó ötven évvel ezelőtt tucatnyi bank w működött Nyíregyházán, de egy magára valamit adó kisvárosnak is legalább egy-két pénzintézete volt. Az államosítás után viszont csak a Magyar Nemzeti Bank és az Országos Takarékpénztár igazgatóságai, fiókjai maradtak. Ojabban ismét a pénzintézetek gyarapodásának vagyunk tanúi, a szakemberek a bankrendszer korszerűsítéséről beszélnek. Mit jelent a gyakorlatban a továbbfejlesztés? — A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének része az a folyamat, amit egyesek a bankrendszer korszerűsítésének hívnak. Napjainkban jelentős hangsúlyt kapnak az áru- és pénzviszonyok, a piaci gazdálkodás szükségszerű erősítése. A harmónia az irányítási rendszer elemei között akkor erősödhet, ha növekszik a vállalati önállóság — amire a konkrét intézkedések már ismertek — de egyúttal nő a bankok és a bankrendszer önállósága is. Ezekből az elvi összefüggésekből következik a bank üzleti jellegének erősödése. Ennek kapcsán megjelennek az aktív bankműveletek, mint a hitelek nyújtása a gazdálkodó szervek részére, más pénzintézettel együtt közös célok finanszírozása, a Világbankkal és más nemzetközi pénzügyi intézményekkel kapcsolatos bankügyletek végzése, vállalkozásban való részvétel és beszélhetünk a passzív bankműveletekről, mint a gazdálkodó szervek betéteinek gyűjtéséről, saját forrásaink kiegészítésére kötvény kibocsátásáról, más pénzintézetektől hitelek felvételéről. Ezen kívül természetesen úgynevezett bankári szolgáltatásokat is nyújtunk, mint a garancia vagy a kezesség vállalása, tanácsadás, kooperációk szervezésében való részvétel, közreműködünk — másodlagos piacként — kötvények vásárlásában és forgalmazásában is. A Ennek szervezeti keretei a Magyar w Nemzeti Bankon belül hitelfőigazgatóságok létrehozásával kezdődtek. Ezek milyen területen, milyen céllal működnek? — A Magyar Nemzeti Bank egységes szervezetén belül külön vált a központi banki, jegybanki funkció, mellette szerveződött két hitelfőigazgatóság. Az Általános Hitelfőigazgatóság bank üzleti tevékenységét az iparban, építőiparban, közlekedésben és hírközlésben, valamint a nem termelő ágazatokba sorolt gazdálkodó szervekkel kapcsolatosan végzi. Az Agrár-, Ipari Kereskedelmi és Szövetkezeti Hitelfőigazgatóság bank üzleti tevékenységi köre a mező, erdő- és vízgazdálkodás egységeire (állami és szövetkezeti), élelmiszeriparra, kereskedelmi gazdálkodó egységekre terjed ki. Az alapvető célokat továbbra is a kormány hitelpolitikája határozza meg. A hitelpolitika, valamint a jegybanki szabályozás keretei között a hitelfőigazgatóságok önálló üzletpolitikát folytatnak. A A központi elhatárolás után a megyei . szervezetben milyen változások következnek be? — A megyei igazgatóság a Magyar Nemzeti Bank területi szerve és továbbra is egységes szervezetként tevékenykedik. Azonban az egységes egész megtartása mellett igazgatóságunk alkalmazkodik a főigazgatóságok tagozódásához és üzletpolitikájához. Lényeges, hogy erősödik az üzleti jelleg és az ebből fakadó kockázatvállalási felelősség, kötelezettség is. A A hitelezésnek új módjai, formái van- ^ nak. A vállalatok, szövetkezetek körében érdeklődnek a folyószámlahitel bevezetéséről. Mi ennek a lényege? — Várhatóan szeptembertől vezetjük be a folyószámlahiteit, amelynek lényege, hogy elősegíti a rugalmas pénzgazdálkodást, mert áthidalja az átmeneti pénzügyi zavarokat és az ismétlődő igénybevételi és törlesztési lehetőség folytán jelentős kamatköltség-megtakarítást eredményezhet. A bank csak azoknak az ügyfeleknek nyújt ilyen hitelt, akik huzamosabb ideje jövedelmezően gazdálkodnak, fizetési kötelezettségeiket rendszeresen teljesítik, termelésük biztosíték a későbbi kiegyensúlyozott gazdálkodásnak is, azaz hitelképességük kifogástalan. A megyében is van érdeklődés a hitelképes vállalatok részéről, azonban itt kell megjegyeznem, hogy a jelenlegi közgazdasági feltétel- rendszer mellett — különösen a mezőgazdaság területén — a hitelképesség zavarait tapasztaljuk, így a folyószámlahitei által biztosított előnyt széles körben kevésbé tudjuk hasznosítani. • Pénzügyi szakemberek is új fogalmakkal ismerkednek, amelyeket korábban „Oda helyezzük ki a pénzt, ahol a legnagyobb biztonságban van. Vagyis ezt a pénzügyi mechanizmust használja fel a gazdaságirányítás arra, hogy a pénzforrásokat a leghatékonyabb termelési ágakba, a legnagyobb jövedelmet elérő vállalatokhoz, gazdasági tevékenységekhez terelje. Mindez a banknál megköveteli a menedzserszerű magatartást...“ csak a tankönyvekből ismertek. Ilyen a fizetési kötelezvény (váltó) kibocsátása is. Ennek milyen okai vannak, a gyakorlatban hogyan valósul meg? — A vonatkozó szabályok 1985 január 1- től lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodó szervezetek nemcsak egymásnak, hanem a velük üzleti kapcsolatban lévő — gazdasági tevékenységre jogosult — állampolgárokkal és ezek társulásaival is megállapodjanak az áruszállításból eredő pénztartozások, követelések kiegyenlítésére kereskedelmi (áru-) hitel és előleg adásában, illetve igénybevételében. A felek megegyezhetnek abban, hogy az áruhitellel kapcsolatban keletkezett tartozás elismeréseként váltót állítanak ki. A váltó esetében az árumozgást gyorsan kíséri pénzmozgás, amitől azt reméljük, hogy a tartósan ismétlődő fizetés- képtelenségek, sorban állások megszűnnek, mérséklődnek. A váltó kapcsán egyértelműen kiderülhet, hogy valóban piacképes árut hoztak-e forgalomba. (Mert megítélésünk szerint sok esetben az értékesítési gondok, a nagy kinnlévőség az oka a fizetésképtelenségnek.) A Eszerint — leegyszerűsítve — akár w pénzhelyettesítőnek is el lehet fogadni a váltót, sőt a bank is a leszámítolhatja azt, vagyis a fizetési kötelezettséget (a megfelelő díjazással, vagyis a leszámítolási kulccsal) átvállalhatja. — A fizetési kötelezvénynek valóban az a lényege, hogy az esedékesség ideje előtt át ruházható más tulajdonosnak. Amikor pedig elkövetkezik a fizetés esedékessége, akkor ez gyors és egyszerű eljárással érvényesíthető, a bankhoz beszedés céljából benyújtható. A váltót jelenleg még széles körben nem ismerte el a gyakorlat, de mint újat meg kell ismemi, használatát meg kell tanulni és ezáltal szélesebb körűvé válhat forgalmazása. Mi a magunk részéről reményeket táplálunk iránta. A Az üzleti bank jelleget erősíti, hogy a w hitelfőigazgatóság kötvényeket bocsátott ki élelmiszergazdasági fejlesztési célokra. A megyében milyen az érdeklődés a jegyzésre, illetve hitel felvételére? — A kötvénykibocsátás célja a pénzforrások bővítése volt. A mi megyénkben is széles körű volt az érdeklődés, összesen 69 vállalat, szövetkezet jegyzett kötvényt 22 millió forint értékben. Említhetem közöttük a nyírkarászi Béke és a gávavencsellői Űj Erő Termelőszövetkezetet, ahol egymilliót jegyeztek, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Váljalat két millió forint értékben vásárolt kötvényt. A vásárolt kötvények összegének nagyobb hányada a megyei igazgatóság rendelkezésére áll hitelkihelyezésre. Természetesen ezekből gyorsan megtérülő akciókat akarunk támogatni, mert nyilvánvaló, hogy a pénzzel nekünk úgy kell gazdálkodni, hogy a kötvény után fizetendő kamat is megtérüljön számunkra, miközben a vállalkozó számára is nyereséget ad a hitel felvétele. Ezzel együtt megteremtődik igazgatóságunkon a másodlagos kötvénypiac is. A Egyrészt arról beszélnek, hogy a nehezebb gazdálkodási feltételek mellett kevésbé jutnak pénzhez fejlesztési célokra a gazdaságok, másrészt új források is vannak. Így emlegetik a világbanki közreműködéssel felvehető hitelt. A megyén belül milyen eredmények vannak ebben a kontsrukcióban? — A világbanki kölcsönök adott, a magyar gazdaságpolitika által megfogalmazott célra vehetők igénybe. Igaz, hogy lehetőségeinket az üzemeink általános pénzügyi helyzete erősen szűkítette, azonban a jó célok felismerésével több gazdaság kért és kapott kölcsönt. így támogattuk a gabonatermelés gépesítését többek között az ibrányi Rákóczi, a napkori Kossuth és a gávavencsellői Szabadság termelőszövetkezeteknél, terményszárítók és tárolók építésére kapott kölcsönt a nagycserkeszi Kossuth, a nagy- ecsedi Rákóczi, a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Pályáznak szarvasmarhatelep, sertéstelep rekonstrukcióját szolgáló világbanki hitelekért. Azt viszont egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a megye érintett üzemeinél a hitel felvevő képessége igen korlátozott. A A változó szabályozás szintén rákény- w szeríti a bankot az üzleti szellem erősítésére. Korábban ugyanis, ha tönkrement egy vállalat vagy szövetkezet, akkor előbb az állami tartozások, majd a bankhitelek kiegyenlítése után jöhettek más hitelezők. A várható új csőd- eljárási szabályok alapján viszont a bank is vesztes lehet egy rosszul gazdálkodó egységnél. Így érdeke, hogy a korábbinál körültekintőbben vizsgálja a hitelképességet. — Valóban így igaz. Me; csődeljárás során a hitelezőket veszteségek érhetik. Ebből következően a bank is vesztes ■: hét, ha nem hatékony célra, vagy olyan g 'dálkodó egységnek ad kölcsönt, ahol nincs meg a visszafizetés feltétele. Ez olyan feszítő erő, ami a bankmunkát célirányosabbá, szakszerűbbé teszi. Szükséges, hogy a hitelképességet mélyebben ítéljük meg, odafigyeljünk akár a személyi tényezőkre is. A Milyen mutatók szerint vizsgálják a hitelképességet? — Három tényezőt szeretnék kiemelni. Ezek egyike a likviditási mutató, amely a folyamatos fizetőképességet fejezi ki, azaz az áru- és pénzmozgás összhangjának meglétét mutatja. A másik, nagyon fontos hitelképességi mutató, az adósságszolgálati fedezeti mutató. Ez azt fejezi ki, hogy az esedékes fejlesztési hitel visszafizetését az erre a célra igénybevehető források miként fedezik, hogy áll a visszafizetés biztonsága. És ugyancsak a jobb megítélést szolgálja a harmadik mutató, amely az adósság és a saját vagyon arányából indul ki. Ez a mérőszám rámutat arra, milyen az illető gazdálkodó szervnél az eladósodottság mértéke, hogyan alakul a vállalat hosszú távú pénzügyi helyzete. A Milyen hatásai vannak a bank kocká- w zatviselő képességének? Mit jelent a kereskedelmi banki szemlélet? — Az üzleti bank jellegénél azt kell látni, hogy a bankrendszer korszerűsítésével együtt feladat: oda helyezzük ki a pénzt, ahol az hatékonyan hasznosítható, s ahol a legnagyobb biztonságban van. Vagyis ezt a pénzügyi mechanizmust használja fel a gazdaságirányítás arra, hogy a pénzforrásokat a leghatékonyabb termelési ágakba, a legnagyobb jövedelmet elérő vállalatokhoz, gazdasági tevékenységekhez terelje. Mindez a banknál megköveteli a menedzserszerű magatartást, amikor bekapcsolódik a termelési, fejlesztési döntéseket előkészítő folyamatokba, ehhez bizonyos információkkal, szervezéssel és egyéb szolgáltatásokkal járul hozzá. A Ezt hogyan hozzák összhangba a megye ” mezőgazdaságának hátrányos helyzetével? * — Egyértelmű, hogy ebben a helyzetben a hitel elsősorban a legnagyobb jövedelmezőséget felmutató gazdálkodó szervek felé terelődik. Ám a mi helyzetünkből adódóan természetszerű, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek gondját is átéljük, megkeressük a lehetőséget ahhoz, hogy legalább a szintentartás forrásai megteremtődjenek. Ezért nyilvánvaló, hogy az esetleges kellemetlen visszafejlesztések mellett — amit az áru- és pénzviszonyok erősítése hozhat — ha egy kedvezőtlen adottságokkal rendelkező szövetkezet hatékony fejlesztésre tesz ajánlatot, azt felkaroljuk és támogatjuk. Ügy ítélem meg, hogy gazdálkodó szerveinkben megvan az akarat és készség a megújulásra, amihez a bank az erősödő üzleti jelleggel hozzájárulhat. Köszönöm a beszélgetést. Lányi Botond yHÉTVÉGI L INTERJÚ KU HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. június 8.^^
