Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-06 / 131. szám
1985. június 6. Kelet-Magyaroraxág 3 Értelmiség és aktivitás A Tudás, tartalékban eha talán túl sokat, vagy mindent az értelmiségtől várunk. Néha pedig nem élünk azzal a szellemi erőforrással, tudással, tapasztalattal, ami az értelmiségben rejlik. E két véglet fogalmazódott meg az egyik megyei értelmiségi ankéton. Az érvek között elhangzott egyebek mellett, hogy egyes helyeken a tudatformálástól a gazdasági hatékonyságig, a magatartáskultúrától a munkaetikáig, minden kedvező változást az értelmiségtől várnak. Holott ez így túlzottan egy rétegre szabott követelmény lenne, hisz össztársadalmi tennivalókról és folyamatokról van szó. A másik tábor viszont azt erősítgette^ hogy az értelmiség egy jelentős része nem a dudása és hivatása szerinti munkát végzi, ez alatt foglalkoztatják és nem igénylik lényegi beleszólásukat a munkahely fontos kérdéseibe. Az értelmiség időszerű „témává” lépett elő az utóbbi évtizedben, mert továbbfejlődésünk függ a szellemi munka színvonalának alakulásától országunkban. A XIII. konögresszus határozata is felhívja a figyelmet: „Szellemi erőforrásainkkal ésszerűbben kell gazdálkodni, növelni kell az értelmiségi munka társa~ dalmi megbecsülését, elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotókészségének nagyobb mértékű kibontakoztatását ...” Megyénkben is számos erőfeszítés történt az utóbbi években az értelmiség társadalmi aktivitásának erősítése érdekében. A 70- es évektől a közismert társadalmi-gazdasági átréteg- ződés következtében az országosnál nagyobb mértékben nőtt az egyetemet, főiskolát végzettek száma, amely kedvezően befolyásolta az értelmiség számának alakulását. Számottevő erővé vált a műszaki és közgazdasági értelmiség, nőtt az agrárértelmiség, az egészségügyben dolgozó diplomások aránya, de továbbra is meghatározó a pedagógusok túlsúlya. Köztudott az is, hogy a megyében élő értelmiség egyik jellemző vonása, hogy életkorban az országos átlagnál fiatalabb, ami jó, mert életerőt, dinamizmust, újszerűséget kölcsönöz, de nem jó, mert szakmai tapasztalatokban, élet- és munkakörülményekben az értelmiség egy jelentős része a pálya kapuját épphogy átlépte. Azaz, később várható a teljes szakmai és közéleti aktivitás, stabilitás. Úgy véljük azonban az aktivitás, alkotókészség helyes értelmezése körül is akadnak tennivalók. Az értelmiségtől elsősorban a saját munkahelyén, vagy lakókörnyezetében várható el a már említett aktivitás. A megszerzett tudás folyamatos karbantartása, megújítása, a nyitottság, a kitekintés, a szakmán túl is terjedő általános érdeklődés, politikai, világnézeti, erkölcsi igényesség és tájékozottság, a munkahely dolgaihoz való kötődés, ten- niakarás — mind az aktivitás része. Mindehhez megfelelő munkahelyi légkört, az értelmiségi munka iránti figyelem szükséges. Ezért tartalmazza egy korábbi megyei intézkedési terv a tennivalók között aztSs: az üzemek, intézmények vezetői fordítsanak kiemelt figyelmet az értelmiség rendszeres tájékoztatására, az érdemibb véleménycserére. Kedvezőbb és nyíltabb munkahelyi légkör megteremtésével biztosítsák a konstruktív vita és párbeszéd kibontakoztatását, a felszínre került javaslatok, észrevételek hasznosítását. Ahol nem külön kipipálandó napirendnek, előírt tennivalónak tartják az értelmiséggel való foglalkozást, hanem az élet által diktált követelménynek, amely egyaránt hasznos az egyénnek és a közösségnek, ott mérhető, érzékelhető az értelmiségi dolgozók aktivitása. Ahol ez nincs meg, ott pót cselekvésekben keresnek vigaszt az értelmiségiek, közönyössé válnak a munkahely, igénytelenné önmaguk fejlesztése iránt. Természetesen a szakmai aktivitás mellett helye van a közéleti érdeklődésnek és cselekvésnek is, sőt az esetek egy jelentős részében kiegészítik egymást. De itt is hiba lenne csupán az értelmiség társadalmi szervezetében tevékenykedők számarányával mérni az aktivitást. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének munkájában mind többen vesznek részt, de megtalálhatók a különböző tudományos szervezetekben, egyesületekben, politika, tanácsi, társadalmi és tömegszervezeti bizottságokban. É ppen ezért aligha érthetünk egyet azokkal, nem sokan vannak, akik úgy vélik, mintha mostanában divat lenne körüludvarolni az értelmiséget. Holott nem erről van szó, hanem arról, amit az egyik megyei feladatterv is megállapít: az értelmiség szervesen kapcsolódik azokhoz a társadalmi, gazdasági változásokhoz, amelyek az elmúlt két évtizedben jellemezték a megye fejlődését. Ezt a jövőben méginkább szükséges erősíteni és elősegíteni. Páll Géza A vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet vegyesipari gyáregységében havonta 1509 divatos sporttáskát gyártanak. (j. I.) NDK-exportra kerülnek azok a por- és pernyeleválasztó ciklonok, amelyeket a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyárában készítenek. Képünkön: Koncz István minőségi ellenőr szállítás előtt átvizsgálja a senftenbergi brikettgyár részére készített ciklonokat. (GB) Közös és háztáji Vezényel az idő Egy idős parasztember kereste a (őmezőgazdászt. A szakember nem tartózkodott a téeszirodában, a határt járta. Az öreget azonban nem tántorította el semmi sem az eredeti tervétől, várt. Nem sokkal később megérkezett Tár- kányi Mihály. Alig szállt ki a Lada-Nivából, rögtön kérdéssel fogadták: — Miért nem vetették el a háztáji kukoricámat? — Guszti bácsi! Nagyon jól tudja, a földjére nem lehetett rámenni. Vizes, nincs az a gép, amelyik azon munkát végezhetne, de ne féljen, a magáé lesz az első a vetéskor — válaszolta a főmezőgazdász. Homok és vályog Ez a párbeszéd a nyírcsa- holyi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben hangzott el május közepén. Nem volt akkor irigylésre méltó helyzetben a szövetkezet. A Krasz- na már kétszer öntött ki, s azt tartják, ha a zöldár kijön, hétszer önt ki egymás után a folyó. A faluban azért remélik, most elmarad a hét áradás, habár az eső állandó utánpótlást jelentett. Ez jelenti nekünk a legnagyobb gondot is — mondja Tárkányi Mihály. — A kukoricavetés a kellős közepén megakadt. A Kraszna menti vízgyűjtő legmélyebb pontján gazdálkodunk, a Nyírség és a Szatmár szélén. Itt a homoktól a kötött vályogos talajig minden megtalálható. Mit tehetünk? Sokszor a traktoros is csak káromkodik egyet, mert táblán belül is változik a helyzet. Nem tudnak folyamatosan dolgozná, aztán egyik táblából mennek a másikba, majd amikor az idő engedi, vissza. nem kerül hátrányba. Néhány éve már a dohányt, az idén pedig paradicsomot is ültetnek a tagok. Nagy hagyománya van itt az állattartásnak. Amikor a szabályozók ösztönöztek bennünket a tejtermelés növelésére, kihelyeztük a teheneket a háztájiba. Oka volt ennek, hogy kevés volt az istállónkban a hely. így jól jártunk mi is, a tagok is. Aztán két éve megszűnt a tej- prémium, most negyvennyolc tehenet tartanak így a tagjaink. Viszont megnövekedett a bikatartási kedv, ezt ösztönzik. Ezzel megteremtették az otthoni foglalkoztatást, hiszen munkanapot írnak jóvá, kereseti lehetőséget, biztosít a téesz. Térmészefésérf takarmánnyal is ellátják a jószágtartókat. Ha a számok nyelvére fordítjuk le a háztájit, akkor érzékelhető, mit jelent. Tavaly tizenhatmillió forintot forgalmazott a szövetkezet a háztáji termékekből. Ennek harmada tej volt, a másik harmada sertés, míg a többi szarvasmarha, gyümölcs. Héttől ötig Megtalálták az összhangot a közös és a háztáji között Nyírcsaholyban. Persze mindkettő fontos, egyiket sem lehet a másik elé helyezni. Népgazdasági szempontból azonos munkát végeznek. Sőt, a közösben a munkaszervezésnél figyelembe kell azt venni, hogy nem lehet hét óránál hamarabb kezdeni a munkát, mert addig otthon ellátják az állatokat, viszik a csarnokba a tejet. Ugyanakkor este öt óra után már mindenki indul haza a mezőről, hiszen ekkor kezdődik a második műszak. Ezt tudomásul veszik a szövetkezet vezetői. Viszont ha sürgős a munka, akkor a tagok is engednek. S ez így van jól. Sípos Béla Választási finis Pátrohán Kéziéi az ama, áll a szavazófülke A választási előkészületek finisében megsokasodtak a teendők Pátrohán is, ahol a 25 tagú tanácsba 51 jelölt pályázik. (Egyedül a településhez tartozó Lencsés-tanyán, ahol 47 választópolgár lakik mindössze, volt hármas jelölés.) Mint valamennyi megyebeli községben, itt is az előírt menetrend szerint kezdett munkához az öttagú választási elnökség (köztük 3 régi, az ilyen munkában már nagy tapasztalattal rendelkező pátrohai ember): a jegyzőkönyvek alapján megerősítették a jelölteket, értesítették őket erről a tényről. Hasonlóan a népfront javaslata alapján alakult meg a három szavazatszedő bizottság, miután három szavazókörbe várják szombaton a nyilvántartásba vett 2163 választópolgárt. Lénárt Andrásné, a tanács vb.-titkára szerint a szavazatszedő bizottságok összetétele biztosíték arra, hogy szakszerűen és felelősen látják majd el kötelességüket: van közöttük pedagógus, tsz- szakember, nyugdíjas és a fiatalabb korosztályt képviselő éppúgy mint az irodai munkában jártas ember. Két szállítmánnyal érkeztek meg Pátrohára a választási okmányok: először a plakátok és a névjegyzékek, majd kellő időben a szavazólapok. (Ottjártunk- kor, kedden már csupán az először választóknak adandó emléklapok hiányoztak.) Az eskütételt követően a szavazatszedő bizottságok tagjait körültekintően készítették fel arra, mi a gyakorlati teendő a szavazás lebonyolításánál, a jegyzőkönyvek kialakításánál, a névjegyzékek körül esetleg adódó kisebb problémáknál és a szavazatok összeszámlálá- sakor. Már készen vannak az urnák, (kéznél a hordozható urna is), pénteken délután rendezik be a szavazófülkéket három iskolai tanteremben, ahol sor kerül a szavazásra. Igaz, a sürgős mező- gazdasági munkák miatt most csendes a falu, de reggel és kora este ezt a csendet megtöri a tanács hangos híradója, melynek műsora mindennap 5 órakor kezdődik, s közük a lakosokkal a legfontosabb tudnivalókat. Országosan reggel 6-tól este 6- ig tart a szavazás, de itt ettől eltérnek: miután igen sokan dolgoznak a vasútnál, akik a 6.15 perces vonattal indulnak hazulról, az ő érdekükben szombaton reggel 5 órakor kezdődik Pátrohán a szavazás. Gondoltak az idősebbekre is: minden szavazókörben két fiatal KISZ- tag lesz majd a segítségükre. Az alkalomhoz illően ünnepélyes, ám egyáltalán nem hivalkodó szavazóhelyiségek fogadják majd a választásra jogosultakat a községben. (a.) Bizony, nem könnyű helyzet. Ennek ellenére gazdálkodni, termelni kell, csak úgy lehet megélni. Tizenhatmillió a háztájiból Szemán Guszti bácsi a háztájiban sürgette a munkát, de tudja azt is, hogy a közösben. sem ment a vetés. Egyetlen szóval sem emeli kifogást a főmezőgazdász válasza ellen, talán inkább csak magát nyugtatta azzal, hogy kérdezett. — Megértjük mi az. aggódást — szól Erdei Béla, a szövetkezei elnöke. — Soka" segítünk a háztájiban, most is zömében kukoricát vetettünk, s a háztájibari is géppel végezzük a termesztését. Sem a közös, sem a háztáji R. BIKCSENTAJEV: Nehéz foglalkozás A parkban két ember állított meg. Az alacsonyabb rögtön, a lényegre tért: — Gyerünk, add ide az órád! — Tessék — mondom —, viselje egészséggel. Csak aztán nehogy baj legyen, belőle! — Már miért lenne belőle baj? — Az óra hátlapjára be van vésve a monogramom, s ennek alapján gyerekjáték lesz megtalálni a tetteseket. — Add vissza az órát! Vedd el a pénztárcáját! — Tessék parancsolni! Minden pénzen ott van az ujjlenyomatom. Meg aztán felírtam a sorozatszámot, a sorszámot. . . Az alacsonyabb dühbe gurult, és ingerülten a hosszúhoz fordult: — Akarod, hogy pofon vágjam? — Azt én is megtehetem, de mit csinálunk az ujjlenyomatokkal? — kérdezett vissza a hosszú. Az alacsonyabb felsóhajtott, és visszaadta a pénztárcámat. Aztán szép csöndesen le akartak lépni. — Elnézést, polgártársak! — mondom. — Nem lenne rossz, ha a cipőt és a ruhát levetnék. Ha a kutya szagot fog, ne mondják, hogy nem szóltam! Váratlanul néhány járókelő közeledett. Ahányon voltunk, annyifelé szaladtunk. Én is elfutottam, mert még azt hihették volna, hogy én vagyok az útonálló... Saiga Attila fordítása