Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-05 / 130. szám
1985. június 5 Kelet-Magyaromig 3 A legjobbak között A SZÓ EREJÉT egy videofilm erősítette. Itt a vajai termelőszövetkezeti tagok vallottak arról, mennyire zsebbevágó dolog a gépek megbecsülése, amit üzemeltetésre átvettek, vagy a gyümölcsös megmunkálása, ahol a végső eredmény alapján kaphatják a minőségi munkára ösztönző díjazást. A megyében már sokat hallottunk róla, másoknak szinte hihetetlen volt, hogy számítógéppel programozzák a borsó vetését, betakarítását a Nyíregyházi Konzervgyárban. Nem véletlen, hogy már a szünetben keresték a vezetőket, hogy közelebbről megismerkedjenek a jó példákkal. A két szabolcsi gazdaság bemutatkozása része volt egy országos tanácskozásnak, amelyet a múlt héten tartottak Győrött, ahol a sí" kervállalatok vezetői beszéltek módszereikről. Kiderült, nem árt ellesni, hogyan dolgoznak a legjobbak, mi a nyitja az eredményeknek, a folytonos megújulási készségnek. Ezen a tanácskozáson 350 hallgató — az agitáció és propaganda országos és megyei irányítói, kutatói — előtt 21 vállalat, szövetkezet vezetői szóltak módszereikről. Országos hírű nagyvállalatok, mint a Rába, a Medicor, a Taurus, a Fémmunkás, a Skála-Coop vezér- igazgatói beszéltek arról, hogy nem lehet, nem szabad a legnehezebb gazdasági helyzetben sem a túlélés, az egyik napról a másikra való tengődés taktikáját és stratégáját választani, hanem igenis előretekintve, a vállalatnál meglévő szellemi erő felhasználásával törekedni kell a gazdasági megújulásra. A kibontakozásnak pedig nincs más útja, mint a jövedelmezőség fokozása, annak megkeresése minden üzemnél, hogyan lehet a maguk sajátos helyzetét értelmezve tenni a sikerért. A LEGJOBBAK PÉLDÁJA éppen azt mutatja, hogy azok, akik nem várnak külső segítségre, hanem saját tevékenységük javításán fáradoznak, sikereket érhetnek el. Mindez természetesen erőfeszítésekkel jár, az átlagtól jobban szükséges megbecsülni a gondolkodó embert, akit akár a döntések előkészítésébe is be kell vonni, mert csakis így érhető -el népgazdasági szinten is a belföldi felhasználás növelése, az életszínvonal emelése. Nem a markukat tartják azok a vezetők, akik a kiemelkedően gazdálkodó vállalatokat, szövetkezeteket irányítják, hanem a vállalkozásban rejlő lehetőségeket keresik meg. Az út nem sima, tele van buktatókkal, őket is érik kudarcok, de éppen a tanulságok levonásával, a világpiaci kihíváshoz való alkalmazkodással mutatják meg, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság termékei is lehetnek a világ élvonalában. EBBEN TALÁLNAK TÄRSAT a helyi párt- és tömegszervezeti vezetőkben, az üzemi demokrácia nyíltságával a munkásokban és alkotó értelmiségiekben, hogy a közösen meghatározott úton jussanak előre. Lányi Botond Közös levegőnk Mennyit ér a KISZ-védnökség? Fiatalok a finomabbért Higiénia—felsőfokon Készül a Túró Rudi, a gyermekek kedvence x1 ‘1‘*'-**‘ “'Mb,; — tűk, milyen feladatokkal, akciókkal támogathatnánk a rraagunk területén mi is a védnökséget — hallottuk Suta György körzetfelelősből, aki a tejipari vállalat KISZ-bi- zottsági titkára. — A tejipari trösztön balül működik a szakmai ifjúsági bizottság. A 17 tejipari vállalat fiataljai szerte az országban törték a fejüket az új megoldásokon. — Több pontban foglaltuk össze, mit tehetnénk, aminek konkrétan is mérhetnénk az eredményét — folytatta Kaisler Zoltánná mezőgazdaságii előadó, alki egy éve került a vállalathoz. Szolnok megyei, Martfűről jött ide férjhez. — A tej tisztasága mindenképpen meghatározza a további feldolgozás eredményességiét. Ügy döntöttünk, hogy egy milliliter tejben 500 ezernél nem szabad több baktériumnak lennie! Ezt pedig helyben a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az egyéni termelők tudják a higiéniai feltételek teljesítésével megalapozni. Ök sem járnak rosszul, ha ez sikerül. Egyébként ez még messze van a tökéletestől, mert a tejtermelésben és -feldolgozásban élenjáró nyugati országokban, Dániában, Svájcban akár 30—50 ezer alatt is lehet ez a csíraszám. Szóval, az 500 ezer nem lehetetlen. Támogatás a gyermekotthonnak A múlt évben például 138,5 millió liiter tejet vásárolt fel a tejipari vállalat. Különösen a Bafkányi Állami Gazdaságot emelte ki Suta György, ahonnan a beérkező tej több miint 90 százaléka első osztályú! — Tájékoztatót szervezünk a fiatal szakembereknek — mondja Kordován Erzsébet raktári adminisztrátor, az üzemi KLSZ-alapszer vezet aglitáciiós és propagandafelelőse. — A fiatal agrár szakemberek tanácsa fórumot teremt a termelési és mozgalmi feladatok megbeszélésére. Üzemlátogatást is szervezünk nekik, hogy bemutasmcKCK Keavence-suk; miként lehet tisztább tejből finomabb, hosszabb szavatossági idejű tejtermékeket gyártani. A húsprogram feletti KISZ-védnökség nemcsak mennyiségi, minőségi követelményeket támaszt velük szemben. A KISZ Központi Bizottság ösztönzésére együttműködési szerződést kötöttek a bakitalóréntházi gyermekotthonnal. így havonta 10 000 forint értékben küldenek a gyermekeknek ízesített tejtermékeket, túrókrémet. Túró Rudit, krémtúrót, gyümölcsjoghurtot. Az egészségesebb táplálkozási szokások elterjesztését propagálják az otthonban tartott kiselőadások alkalmával. De ide tartozik az iskolatej-akció is, amely nagyon szép sikereket könyvelhet el megyénkben. Vándorzászló a főhelyen — Rendezvényeket szervezünk a kívülállóiknak, zömében a fiataloknak — folytatja Suta György. — A gyermeknapon a .mátészalkai üzemben tartottunk előadást, üzemlátogatást t és kóstolót a gyerekeknek. Á nyíregyházi Benczúr Gyula Általános Iskolával közös politikai és kulturális műsort szerveztünk. A nagyfcállói óvónőképzővel is szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki. Az ebédlőben a főhelyen díszeleg a vándorzásziló. Fél év múlva úitrakel, mert a zalaiakkal megosztva érték el ezt az eredményt. A Kiváló Vállalat cím elnyerése alkalmából rendezett ünnepségen jelentették be az országos első díjat. Nagy volt az öröm, s a következő KISZ-gyűlésen magük az érintettek is meg- ünnepliilk a szép sikert. Tóth Kornélia G yárkémények. Amint egy kanyar után kibukkannak az út menti erdősáv fái mögül. Öröm, amikor váratlanul rég nem látott kedves ismerőssel futok össze. Tankönyv-illusztráció volt egykor e látvány: égbe nyúló kémények, mint zászlóru- dak álltak peckesen, s csúcsukról szélfúta lobogóként hajlott el a füst. A hajdani, valóban erőt sugárzó kép fekete-fehér volt. A mai színes, az egyik kémény füstje sárgás-barna, a másiké vöröses, a harmadiké fekete. Nézem, s egyre azt érzem, hogy a régi ismerős már nem is olyan kedves. Ezt a tengersok szennyet kik kapják ajándékba? Figyeljük a szélirányt, töprengünk, merre viheti a füstöt, milyen települések felé, s meddig. Mert nyilvánvalóan nem csupán a szomszéd város jöhet számításba. Messzebbre kell látnunk. Ahogy már bolygónk túlfeléről, az Amazonas menti erdőség irtásáról hallva a magunk oxigénjét féltjük. A jelen nyugtalanító ... Számtalan mozzanat utal arra, hogy a természet sokmillió éves rendjének megbontása magára az elbiza- kodottá vált emberiségre hoz súlyos veszélyt. Valamennyi földrészen erre figyelmeztetve tartják meg — immár több mint egy évtizede — minden június 5- én a környezetvédelmi világnapot. Mi a helyzet a mi portánkon? Aki néhány esztendeje még divatjelenségnek kicsinyelte a környezetvédelem erőteljes hangsúlyozását, ma már nem teszi. Sajnos, gyakran mást sem. Legfeljebb panaszkodik, hogy szemetes a kirándulórét, hogy büdös az előtte haladó kocsi kipufogó gáza, vagy aggódik, hogy ha el- mocsarasodik a Duna-holt- ág, elértéktelenedik a mellette fekvő telke, háza. Nehezen változnak a hagyományos viselkedési, gondolkodási normák. A pénzhiányt szokás felemlegetni a környezetvédelem útjában álló akadályként. Pedig sok minden elérhető akár ingyen is. A természet szerves egysége, és az abból önmagát kiszakító ember csoportérdeke közötti viszony, s az ezt elemző ökológiai gondolkodásmód elfogadtatása, terjesztése a feladatunk. Nem új tantárgyként, hanem minden tantárgyon is iskolán kívül is. Hiszen pénzügyi, iparfejlesztési vagy éppen városgazdálkodási területen egyaránt fontos az érvényesítése. Az utóbbi esztendőkben kibontakozott országos társadalmi mozgalom bizonnyal meghozza az eredményt. Talán felesleges is feltenni a kérdést: kinek a dolga az újszerű gondolkodásmód terjesztése? Hiszen mindenkié. Magyarországon jelenleg körülbelül 600 különböző egyesület, bizottság, szövetség, szakkör foglalkozik környezeti kérdésekkel, több száz ezres tábort mozgatva, és fel lehet figyelni arra: állam és állampolgár, hivatalok és társadalmi szervek együttműködése egyre szorosabb eme ügyben. Ügy, ahogy maga az ügy, közösen használt földünk, vizünk, levegőnk óvásának ügye is mindenkié. A Csenger és Vidéke Vegyesipari Szövetkezet porcsalmai pvc-üzemében műszakonként háromezer darab műanyag gyermek guminadrágot készítenek belföldre. (Császár Csaba felvétele.) ÉLŐSZÓVAL F iilöp Árpádnak, a MÁV főművezetőjének hivatali beosztása az olajátfejtő irányítása. De azt- is mond ják róla a ipártbizotteágon, ő volt az első propagandista a körzetben, aki a korszerű audiovizuális eszközöket úttörőként alkalmazta a pártökta- táisban. Kétségtelen, sok haszna, előnye származik abból egy hallgatói kollektívának, ha olyan vénájú propagandista irányítása mellett ismerkedik a marxiztnus-leninizmus tudományával, aki szeret rajzolni, s azt alkalmazza is, imád fotózni. s szívesen használ fényképfelvételeket a szeminárium anyagának könnyebb megértéséhez, és szakszerűen alkalmazza az írásvetítőt is. Tudja: általuk még szemléletesebbé teheti mondandóját. Nos, ilyen emiber is Fülöp Árpád. Sok, modern eszközt, szemléltetést felihasznál az áltaila immár ötödik éve vezetett marxista-leninista középiskolában. Mondhatnám, gyermekemberként kötelezte el magát a propagandista hivatás mellett. Erről így vall: — 'Még Nyíregyházán kezdődött. Édesanyám az ötvenes években az elsők között alakult Ságvári Tsz-nek volt a párttitkára. Abban az időben a mi szegényes kis lakásunkban tartotta a szemináriumot. Nálunk jöttek össze tanulni a felnőttek. Tízéves fiúként ott tébláböltaim közöttük. Érdekeltek az először csak hallott, később pedig olvasott politikai művek. Aztán később, amit tanultam, úgy éreztem, kötelességem tovább adni, megismertetni másokkal is. Vasutas munkásdlnasztiá- <ból származik. 1954-ben Szegeden elvégezte a viasútfor- gaLmi technikumot. Életcélja sikerült ezzel. Hajdúhadlház- ra ment gyakornoknak. Később kis állomásokon: Tisza - dobon, Balsán teljesített szolgálatot. S az alapokat megfejelte, elvégzi a tisztiképzőt. Diplomával a zsebében kerül Záhonyba. Forgalmi szolgálattevőként dolgozott 1964-ig, majd technikusi beosztást kapott. Dolgozott párt- és KISZ- titkárként, s immár negyedszázada propagandista. Vezetett politikai foglalkozásokat fiataloknak, szakszervezeti aktivistáknak, s közben maga is tanult, végül a marxista-leninista esti egyetem szakosítóján államvizsgázott. A propagandista munkáját így látja: — A legfontosabb: olyan készségek kifejlesztése a hallgatókban, amelyek segítségével ablakot nyithatnak a világra, annak megismeréséhez. A módszerem egyszerű. Vitaindítóval kezdünk, s mindenki szabadon elmondja véleményét. Kollektíván kristályosodik ki az igazság. Fontosnak tartom: óra után senikinék ne legyen a fejében zavar, homály, félreértés alapvető ideológiai kérdésékben. Jó az írásvetítő, hasznos a video, a magnó, a fotók, a grafikonok, de valamennyi csak eszköz, módszer a megértéshez. Az élőszót, a beszédet semmi sem pótolja. Ez áll közel az emberekhez, ezek hatnak igazán a hallgatóikra. Erre tanít Fülöp Árpád, akit kiváló propagandista munkájáért Lenin születésének 115. évfordulóján Lenim- emlékplakettel tüntettek ki. Farkas Kálmán V. KhlUOVlCS: Tévedés Intézményünk kollektívája élenjáró volt. Mindig kezdeményeztünk . . . Elsőként tettünk olyan felajánlást, hogy nem kínozzuk a vadállatokat, a madarakat és a rovarokat! És nem is kínoztuk. A tévében is foglalkoztak velünk. És mit gondolnak, ki volt az ababua nyelv tanulási lázának elindítója? Szintén mi. Erről az újságban is megjelent a hír. Mi szerveztük meg a ,,Meg ne mukkanj éjfél után!” mozgalmat is. Sokan nem hitték el, hogy mi szerveztük, de bebizonyítottuk. A napokban összejöttünk, iszogattunk, énekeltünk, kurjongattunk egészen éjfélig, de aztán elhallgattunk mint halott kezében a gitár. Avantgardizmusunkért szeretett minket az igazgató is. Minden negyedévben prémiumot kaptunk, újévre pedig kitüntetést. Aztán túllőttünk a célon... Az egyik gyűlésen a mi Szundovszkijunk egy agyalá- gyult pillanatában szó szerint ezt mondta: „Javaslom, hogy a következő negyedévi vállalásunk valami új legyen; ezentúl dolgozzunk a munkahelyen, nehogy elveszítsük a szakmai jártasságunkat.” Mivel a sajtó is jelen volt, kénytelenek voltunk megszavazni. Most apránként fizetünk meg túlbuzgóságunkért. Mindennap dolgozunk. A fizetésért. Csak a fizetésért, mert prémium az nincs. Az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri gyáregységében fenyőfakéregből műszakonként 1000—1300 méter — 3500—4000 kilokalória fűtőértékű — brikettet gyártanak. Bal oldali képünkön: Kutasi József a brikett nedvességtartalmát méri, ... Dévai László, a présgép kezelője a technológiai folyamatot ellenőrzi. (Császár Csaba felvételei.) Kellemes meglepetés érte a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat fiataljait a napokban: ők nyerték el a KISZ KB Kiváló Védnökségi MunkáértVándorzászlaját. Sem megyénkben, sem a tejipari vállalatnál nem büszkélkedhettek eddig ilyen magas elismeréssel a fiatalok. Az előzmények Hosszabb időre nyúlnak vissza. Még 1972-ben meghirdette a kormány a szarvasmarha-programot. Ekkor már a fiatalok jelezték, hogy védnökséget vállalnak a húsprogram felett. Ez mennyiségi növekedést és minőségi javulást irányozott elő. A szarvasmarha-tenyésztés bővítése mellett a hús- és a tejtermelő vállalatok fiataljai is bekapcsolódjak a védnökségi munkába.
