Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

L. Kelet-Magyarország 1985. június 24. Ez a kislány M ár negyedik éve, hogy a nyári szün­idő kezdetén nép- művészeti tábort nyit Nyír­egyházán, a Sóstón általá­nos iskolai tanulóknak a megyei úttörőelnökség. Az egyhetes közös munkában 60 gyerek vesz részt az úttörőtáborban. Sok játék­kal, dallal, tánccal, vidám­sággal töltik napjaikat, köz­ben gyöngyöt fűznek, agya­got formálnak, papír- és bábfigurákat készítenek. Az idei közös munka hasonló­an a korábbi évekéhez a népi hagyományokon ala­pult, s az aratási ünnepsé­get dolgozta fel. A tanul­takról, az itt készített mun­kákból műsor keretében szülők és vendégek jelenlé­tében adtak számot szom­baton délután a Sóstói Mú­zeumfalu jánkmajtisi por­táján. (elek) gyöngyöt fűz Jól mutat a saját füzésu g.vöngyékszer Parasztruha próba közben a varrodában „Művészi” alkotás agyag­ból Emelik a gondozók tiszteietdíját Bejárónő helyett — humánus szolgálat A meleg étel, a tiszta lakás, az éjjeliszekrényre ké­szített gyógyszer sok idős, beteg ember számára tűnik el­érhetetlennek. A házi szociális gondozók — kivétel nélkül nők — megpróbálnak rendet teremteni a rendszerint ösz- szekúszálódott családi és anyagi viszonyok között. Ezen­túl talán még nagyobb lelkesedéssel dolgozhatnak, hiszen június 1-tól visszamenően felemelhetik tiszteletdíjukat a tanácsok. — Humánus szolgálatot teljesít ez a 618 gondozónő, hiszen azt végzik el potom párszáz forintért, amit a bejárónő vállal, sokkal töb­bért — fogalmaz Mónus Al- bertné, a megyei tanács vb szociálpolitikai csoportve­zetője. — Tavaly a megyé­ben 812 idős ember életvite­lét közelítették az átlagos­hoz. Az igény azonban messze meghaladja így is a lehető­séget. 1984-ben 336 új gondozott tapasztalta elő­ször a társadalmi segít­ségnyújtást. Ugyanakkor 243-an már nem élvezik ezt a támogatást, vagy azért, mert változtak a körülmé­nyeik és van családi segít­ség, vagy mert örökre el­mentek ... Ha azt vesszük, hogy 3571 rászoruló kéri- jogosan a házi szociális gondozást, kitűnik, csepp a tengerben a közösség támogatása. Me­gyénkben 21 ezer azoknak a száma, akik betegségüknél és anyagi helyzetüknél fog­va segélyt, szociális étkez­tetést, öregek napközi ott­honát, vagy szociális ottho­ni ellátást kérnek. Az egyik legkedveltebb forma éppen a házi szociális gondozás, hiszen saját, megszokott kör­nyezetében, de az eddig hi­ányzó életfeltételeket is megkaphatja az idős, job­bára magányos ember. — Tavaly 5 millió 751 ezer forintot fizettek ki a taná­csok a szociális gondozó­nők tiszteletdíjára, 739 ezer forinttal többet, mint az előző évben. Korábban 700, 1976-tól 1000 és most jú­nius 1-től 1500 forintot ad­hatnak nekik. A főállású gondozónők havonta érté­kelik a tiszteletdíjasok ál­tal végzett munkát és ja­vaslatot tesznek a tanács­nak a fizetendő összegre. Akik a teljes körű gon­dozást végzik, valóban töb­bet jelentenek egy család­tagnál is. Az élet apró, ám lényeges nehézségeit vé­szelhetik át segítségükkel a rászorulók. T. K. Mennyiért szól a nóta? Szabolcsban olcsóbban zenélnek — Kaleidoszkóp műsoriroda — „Szintén zenész" másodállásban Tanulságos összegezést ké­szített a közelmúltban öt év tapasztalatairól, a szórakozta­tó zene, zenészek és a gép­zene viadaláról, a keresetek­ről, elvándorlásról, szakkép­zésről, gondokról az Orszá­gos Szórakoztató Zenei Köz­pont megyei kirendeltsége. Juhász Imréné kirendeltség- vezető és munkatársa — aki pénzügyi előadó — foglalko­zik a megyében a megye szó­rakozóhelyeinek zenei ellá­tásával, a vendéglátó helyek népi, tánczene, valamint a művelődési házak, klubok zenei feltételeinek szakmai menedzselésével. Lemezlovasok — Intézményünk tevékeny­sége az eltelt 25 év alatt je­lentősen bővült — tájékozta­tott a kirendeltség-vezető. Az ő asztaluk a zenészek, énekesek képzése, továbbkép­zése — stúdióoktatás — vizs­gáztatás. Ok szervezik és bo­nyolítják le a központi kate- góirákba soroláshoz szüksé­ges vizsgákat, melyek felté­tele újabban a középiskolai, 'vagy szakmunkásképző isko­lai végzettség, plusz magas szakmai követelmény. A ki­rendeltség szervezi a megyei, négy évig érvényes ideigle­nes működési engedélyek megszerzéséhez szükséges vizsgákat. 78 óta pedig a le­mezbemutatók — népszerű nevén lemezlovasok — kép­zését, vizsgáztatását is ők lát­ják el. Két éve az OSZK ke­retén belül önálló műsoriro­da is alakult Kaleidoszkóp néven, amelynek egyik ren­deltetése a hakniműsorok el­lensúlyozása. Még talán nem elegen ismerik. Mennyiért szól a nóta me­gyénkben, azaz mennyit ke­resnek a szabolcsi szórakozta­tó zenészek? Nem vándorol­nak-e a fővárosba a legjob­bak? Igaz-e, hogy évről év­re kevesebb zenészt szerződ­tetnek a szórakoztatóhelyek? őszi—téli börze Nutriakalap és denevér­ujjú kabát Kereskedők adtak egymásnak randevút június 19—20-án Nyír­egyházán, a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalat raktárhá­zában, ahol ezen a két napon tartották meg az őszi-téli di­vatbörzét. Harminc hazai válla­lat. szövetkezet — köztük a Má­jus 1. Ruhagyár, a Minőségi Szücsipari, a Fehérgyarmati Ru­házati Szövetkezet, a Nyíregy­házi Divat Ruházati Vállalat — hozta el újdonságait. Szokatlanul gazdag választék­ban láthatták az ősz és a tél modelljeit a meghívottak: így az Iparcikk Kiskeresdelmi Vál­lalat, a Kelet-Szövker, a fogyasz­tási szövetkezetek szakemberei. Az elmúlt egy-két évben gyöke­resen megváltozott a divat. A tervezők ötletgazdagságát bi­zonyítja, hogy a börzén sikerült jó néhány újdonsággal kirukkol­niuk. Nagy sikert arattak a de- nevárujjú kabátok, a lecipzá- rozható ujjú, kapucnis dzsekik — ez utóbbiakat elsősorban gyer­mekeknek ajánlják. Fiataloknak nagyon bő vonalú, ejtett vállú ruhákat, fiúknak, férfiaknak pe­dig sok zsebbel, cipzárral dí­szített kordnadrágokat kínálnak. Még mindig divatosak a step­pelt kabátok, az ingfazonú, va­lamint a derékban vágott, eny­hén bővülő női ruhák. Ugyan­csak a hagyományos divat köve­tői örülhetnek a csinos, részek­ből szabott szoknyáknak. A következő tél elegáns utcai viselete továbbra is a bunda: a drága nerctől az irhán át a mű­szőrméig. Ezúttal ruházati ki­egészítő cikkeket is láthattak a vendégek: irhasapkákat, nutria- kalapokat, irhakesztyűket. Az alapanyagok közül a fla- .nell csillaga leáldozott, annál di­vatosabb a szövet, a pamut- és selyemdzsörzé, a nappabőr, a művelúr, s az impregnált bal­lon. Mintegy háromszáz modellt küldtek a gyártók a börzére, ahol többek közt fővárosi manö­kenek mutatták be a viseleteket. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy a két nap alatt több ezer női, férfi és gyermek felsőruhá­zati cikkre adtak le előrendelést a kereskedők. Bőven van gon­dolkodási idő, hiszen a raktár­ház novemberig várja a megren­deléseket. Az őszi, téli újdonsá­gok egy része már raktáron van a Meteorban. Az év második fe­lében 350 millió forint értékű áru — ezen belül felsőruházati cikkek, méteráru és lakástextil — forgalmazását tervezi a rak­tárház. Legnépszerűbb: a családi ház Telkek — építéshez lovában tart a területelőkészítés Nehéz fába vágja a fejszé­jét, aki manapság házat akar építeni. Megyénkben mégis ez a legkedveltebb módja a fészekrakásnak. Legtöbben családi házat szeretnének, de — főleg a városokban — népszerűek az emeletes, ker­tes sorházak is. Az építés előfeltétele, hogy legyen megfelelő telek, amihez nem elég egyszerűen felparcellázni az erre kijelölt területet. Közmű vesíteni is kell, ami sokba kerül. Ezért a telekalakítások nagy mecé­nása az OTP. A megyei igaz- _ gatóság még az évtized ele­jén ötéves tervet készített a megyei tanács építési, víz­ügyi osztályával közösen tel­kek létrehozására. A tervet — kisebb eltérésekkel — vár­hatóan sikerül teljesíteni. En­nek is köszönhető, hogy az országban már évek óta Szabolcs-Szatmárban kínál a legtöbb települé­sen s a legnagyobb meny- nyiségben — ia helyi hagyományoktól függően 80-tól 400 négyszög- öles alapterületű — telkeket a takarékpénztár az építke­zőknek. Jelenleg megyénk 31 tele­pülésén tart a terület-előké­szítés. Van, ahol tavaly, né­hány helyen pedig már ta­valyelőtt megkezdődött a munka. Több, mint másfél­ezer teliket alakítanak ki, melyeket még az iáén tartós használatba is vehetnék a fészekrakók. Tapasztalat szerint a 20—30 ház építésére al­kalmas területek a legke­lendőbbek. Mint Mátészalkán is, ahol mindig az igényekhez iga­zodva folytatták a Jármi úti lakótelep közművesítését. Az idén például 20 építkező kap itt közművesített területet. Ha újabb jelentkezők lesz­nek, akkor jövőre folytatják a terü­let-előkészítést a környé­ken. Mivel az igények változó­ak, ezért van, ahol ettől jó­val több, másutt pedig keve­sebb ház építéséhez készítik elő a területet. Ebben az év­ben Nyíregyházán tesz a leg­több telek: 281; míg például Sóstóhegyen összesen kettőt kínál az érdeklődőknek az OTP. SÓSTÖI PILLANATKÉP Ittasan, elengedett kormánnyal Húsvét az árokban A jelentősebb ünnepek és névnapok egyre gyakrabban súlyos és halálos végű köz­úti balesetekkel járnak együtt, mert az ünnephez hozzátartozik az alkohol és vannak, akiknél ezután az autózás következik. így történt ez most hús- vétkor is a megyénkben. An­gyal Imre 24 éves autószere­lő nyírtéti lakos április 6-án a sógora. Szőke Bertalan ké­résére a helyi presszóba men­tek italozni. Az italozás után — mint ahogy az ilyenkor lenni szokott — az autózás következett a két sógor szá­mára. Elmentek Nyíribronyba, ott tovább italozlak és onnan Székelybe indultak. Amikor Ramocsaházára értek, itt is az italbolt volt a megálló, ahol utasként Lancsák Tibor csatlakozott Angyalékhoz. Útközben Angyal Imre ked­ve magasra szökött, mert a kocsiban zene szólt és mo­dern számok mentek a mag­nón. A balesetet átélt Lan­csák így vallott a nyomozás során: „Mikor személygépkocsival Székelyt megközelítettük, a dombra felértünk, a Mózsi mellé — tudomásom szerint ott koporsót készítenek — ekkor találkoztunk egy Tra­banttal. Majdnem összeüt­köztünk, mert ekkor is bra- vúroskodott Angyal, kikapta elé a kormányt, majd hirte­len vissza jobb oldalra.” A halál kegyetlen jelképe a koporsókészítés helye, mu­tatta magát az ittasan szá­guldó Angyaléknak. hogy vigyázzanak, de nem gondol­ták, hogy röviddel ezután keserű valóság lehet a szá­guldás vége. Angyal időn­ként elengedett kormánnyal vezetett és tapsolt fölötte, majd a kocsi fokozatosan jobbra tartva az út menti árokba (indult. Kapkodott An­gyal a kormányihoz és Szőke Bertalan is nyúlt a kormány feié, de ez már késő volt: a kocsi az árokba ment és egy fának ütközve megállt. A baleset következtében Szőke Bertalan olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a sérüléseibe a helyszínen belehalt. Lancsák Tibor 8 napon túl gyógyuló kopo­nyatörést szenvedett és An­gyal is kórházba kerüli sé­rüléseivel. A baleset bekö­vetkezésekor Angyal véré­ben 1,42—1,62 ezrelék alko­holkoncentráció volt, ami enyhe-közepes fokú alkoho­los befolyásoltságot eredmé­nyezett. Az ügyben a napokban ho­zott ítéletet a Nyíregyházi Városi Bíróság Guesáné dr. Fekete Magdolna tanácsa. Angyal Imrét halált okozó ittas járművezetés bűntetté­ben mondta ki bűnösnek a bíróság és kétévi szabadság- vesztésre. mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. A vádlott enyhítésért fel­lebbezett. az ítélet még nem jogerős. Dr. Koplányi Mihály közlekedési ügyész Gázsik — Megyénkben a legala­csonyabb a zenészek napi át­lagbére, ez a népzenészeknél 144 forint 7 fillér, a táncze­nészeknél pedig 165 forint 8 fillér. Más megyékben ez lé­nyegesen magasabb. Még egy sokatmondó adat: 1981-ben a megyében a vendéglátó he­lyek 255 zenészt foglalkoztat­tak, 82-ben 231-et, 83-ban 220-at, 84-ben 210-et, az idén ez a szám már csak 173 lett. Igaz tehát, hogy évről évre kevesebb zenészt szerződtet­nek megyénkben a különbö­ző szórakoztatóhelyek. Köz­tudottan egyre több ia szer­ződéses egység, ahol az élő zenén igyekeznek spórolni. A műfajon belül is arány- változás tanúi vagyunk, to­vább csökken a népzene iránti igény a vendéglátóhe­lyek részéről, ami nem biz­tos, hogy találkozik a ven­dégsereg, a látogatók véle­ményével. Inkább a táncze­nészeket szerződtetik szíve­sebben. Sajnos az is igaz: a jól képzett zenészek közül töb­ben elhagyják a megyét, a magasabb kategória megszer­zése után Pestre költöznek, ahol kiemelt napibérrel, vagy nagy létszámú zenekarban dolgozhatnak, netán külföldi szerződéssel is számolhat­nak ... A megyében mara­dók közül pedig egyre töb­ben váltják fel a főhivatású zenélést a mellékállásban való zenéléssel. Ez részben kényelmesebb, vagy családi okokkal is magyarázható: a feleségek az évek, vagy év­tizedek alatt megelégelik, hogy a férj minden estéjét, éjszakáját az étteremben, presszóban töltse. De anyagi oka is lehet, egy-egy lako­dalomban egy éjszaka két­ezer forintot is meg lehet ke­resni — mellékfoglalkozás­ban. Gépzene Tovább hódít a gépzene, a diszkó — még 1982-ben a megyében az 1557 rendez­vényből 502 volt a diszkós rendezvény, ez a szám 1984- re úgy módosult, hogy a 2405 rendezvényből 1540-et tartot­tak lemezlovasok közremű­ködésével. A lemezlovasok képzése — a kalandorkodás, színvoniaittalanság leküzdése miatt — az országban első­ként a KISZ megyei bizott­sága segítségével a Sóstón szerveztek bentlakásos disz­kós tanfolyamot — melynek résztvevői vizsgát tettek és pgy évre szóló lemezlovas engedélyt szereztek. Az OSZK 1982-től erőfe­szítéseket tett a megye szó­rakoztatási feltételeinek ja­vítására — mondta végül a megyei kirendeltség-vezető —, de az egyedi kezdeménye­zéssel látványos eredményt nem tudtunk elérni. Kérjük a szórakoztatással foglalkozó szervek segítségét. Elsősorban a zenészek, énekesek képzé­sének lehetőségeit kellene megteremtem, ugyanis jelen­leg az oktató tanárok laká­sán folyik a képzés. Élni kel­lene a Kaleidoszkóp műsor­iroda ajánlataival, színvona­las műsoros estek megrende­lésével, mert ezek is hiá­nyoznak a megye szórakozó­helyeiről ... P. G.

Next

/
Thumbnails
Contents