Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-24 / 146. szám

1985. június 24. Kelet-Magyarország 3 0 íIGAZ gázpalacktöltő-iizemének Tezetoie Bicsár György örömmel fedeztem fel, hogy Nyíregyházán a Pazonyi úti benzinkútnál gázpalackot is le­het cserélni. Miért csak itt van erre lehetőség és miért nem ter­jesztik ki ezt a lehetőséget a turistapalackokra is? — kérde­zi Kaszás Gábor nyíregyházi ol­vasónk. — Amikor a vállalat és az ÁFOR szerződést kötött a gáz­palackok cseréjére, az alapelv az volt, hogy ott lehessen cse­rélni, ahol folyamatos szolgá­lat van, hiszen a cél az volt, olyankor is lehessen palackot cserélni, amikor a gázcsere- telepek zárva tartanak. A me­gyében sajnos ez az egyetlen állandóan nyitvatartó benzin­kút van, ezért nincs máshol le­hetőség palackcserére. Ami a turistapalackokat illeti: raj­tunk nem múlik, ma azért nincs, mert az AFOR szolgálta­tása erre nem terjed ki. Egy kicsit hasonlít Kollár Bé­la nyíregyházi olvasónk kér­dése: miért csak a töltőüzem­ben lehet külföldi turistapalac­kot tölteni? — Cserélni azért nem tudjuk, mert nincs ilyen palackunk, ami a töltést illeti, azt pedig azért csak a cseretelepen lehetséges, mert itt van olyan berendezés, amelyikkel a különböző nagy­ságú éís márkájú külföldi pa­lackok tölthetők. Most a Tem­pó foglalkozik azzal, hogy be­szerez egy berendezést. Meg­jegyzem, ez üzletnek sem rossz, hiszen a 11 kilós palackból le­het a turistapalackokat tölteni. citást. Most naponta 9—9500 palackot tudunk megtölteni két- műszakban. Jólesik, hogy ész­revette valaki a javulást, -s nemcsak akkor figyel fel ránk, ha valami gond van az ellátás­sal. Lónyáról több levelet is kaptunk, amelyben a rendszer­telen gázellátást kifogásolják. — Amennyi gázt tőlünk kér­nek, azt minden esetben ki­szállíttatjuk, hiszen gáz van. Hogy az ellátás mégis rend- szertelen, annak a szállításkie­sés az oka, ez pedig a Volán kocsijainak gyakori meghibá­sodása miatt fordul elő. Szabó István kérdezi Szakoly- ból: megfelelőnek tartja-e a TIGÁZ a falujukban lévő csere­telepet? — Nem. A telep jelenleg 90 palackot képes tárolni egyszer­re, ezt mi is kevésnek tart­juk, amellett, hogy a cserete­lep elhelyezése sem megfelelő. Ebben az évben új helyre költö­zik a cseretelep és kapacitása is duplájára nő. Egyébként ebben az évben új telep nyílt Túrist- vándiban, Homoktanyán, Két- érközben, Nagyecseden a Vá­sártéren, Fábiánházán két he­lyen, de bővítés alatt áll a ti- szaszalkai, a tunyogmatolcsi és a tiszakerecsenyi cseretelep. A gázzal úgy lehetne takarékos­kodni, ha az embernek tartalék­palackja lenne, mert amikor közeleg a hétvége, akkor is cse­rél, ha a palack félig van, mert fél, hogy épp a vasárnapi ebéd­főzés közben fogy el a gáz. Miért nem vásárolhat tarta­lékpalackot , akinek erre igé­nye van? — kérdezi Kun József Nyíregyházáról. — A palackkészlet miatt szün­tettük meg 1984. július 1-től a tartalékpalackok árusítását. Az ipar kevesett gyártott, s mi­vel sajnos sokan egyszerre cse­rélik ki két üres palacjukat, már veszélyeztette az ellátást a palackok számának csökkené­se. A vállalat a közeljövőben feloldja a korlátozást, s egysze­rűsíti a palackvásárlást: a te­lepeken készpénzért kaphatók majd a gázpalackok. Nagy Ferenc nyíregyházi ol­vasónk nemcsak kérdezett, ha­nem elismeréssel szólt arról, hogy javult az ellátás. Minek köszönhető ez? — A múlt év májusában egy rekonstrukciót hajtottunk vég­re az üzemben, amely jelentő­sen fokozta az üzem biztonsá­gát és növelte a töltési kapa­Első: Tiszavasvári Szombaton Nyíregyházán kihirdették a kisdobosok ott megrendezett ötnapos orszá­gos természetvédelmi verse­nyének eredményét. A vetél­kedőn 648 kisközösség vett részt, s ezek közül tíz, egyen­ként tíz-tíz tagú csapat ju­tott el az utolsó fordulóhoz. A döntőn az elsőséget a ti­szavasvári Kabay János Ál­talános Iskola csapata, a má­sodik helyet a Magyar Ma­dártani Egyesület debreceni csoportjának csapata, a har­madikat pedig a Bánokszent- györgyi Általános Iskola ter- mészetkutató szakköre sze­rezte meg. A nyertesek, he­lyezésük sorrendijében tíz-, nyolc-, illetve ötezer forint pénzjutalomban részesültek, s ezt természetvédelmi tech­nikai eszközök vásárlására használhatják fel. Miért olyan koszosak a pa" lackok? — kérdezi Kovács Já­nos sóstóhegyi lakos. — Amikor az új palackok megérkeznek, azok szép tiszták és töltés közben a palackokra semmilyen szennyeződés nem rakódik. Az otthoni tároláskor, a tűzhely mellett, a tartalékpa­lackokra az istállóban rakódik rá a szennyeződés, vagy ami­kor disznóöléskor a perzselő lángjával melegítik íel a pa­lackokat, ami rendkívül élet- veszélyes. Nekünk sem ener­giánk ,sem emberünk nincs a mosásra, csak akkor, amikor a palack nyomáspróbán megy keresztül. Erre tiz-, illetve öt­évenként kerül sor. Dj lakást építettem és a szakemberek nem szerelték be a gázt, mivel a tűzhely a szute- rénban volt. Miért? — kérdezi Karafa Ferenc Nyíregyházáról. — Mivel a pb-gáz nehezebb a levegőnél, ezért olyan helyisé­gekben, ahol a természetes szel­lőzés nem biztosított, nem le­het a tűzhelyet üzemeltetni. Javaslom, hogy ne a iszuterén- ben, hanem a felsőbb szinteken használják a gázt. Mikor lehet a gépkocsit gáz­palackkal üzemeltetni? — kér­dezte négy taxisofőr Nyíregy­házáról. — Erre nem tudok válaszol­ni, csak azt mondhatom, hogy most egyértelműen tiltott. A feltételek megteremtése na­gyon sokba kerülne, így belát­ható időn belül sem látok rá reális lehetőséget. Ez egyéb­ként nem rajtunk múlik, ne­künk a gáz eladó. B. J. EMBERE m{ííWííííííiíííííííiC Beleznay Irén VIT-kűldött Nagy megtiszteltetés érte a fiatal -technológus csoport- vezetőt: tagja lett a magyar VIT-delegációnak. Kicsit ha­zamegy Moszkvába, hiszen közel hat évig tanult a fi­nomkémiai egyetem gumi­gyártó szakán a szovjet fő­városban. — Azért ez az utazás még­iscsak más. Igaz, az állam­vizsga óta eltelt közel öt év alatt nem jártam a Szovjet­unióban. Akkor mi kíván­csiskodtunk a 29 országból összegyűlt fiatalokra. Peru­tól Nepálig, Kenyától az r-----------------------------------­SZERKESZTŐI oooooooo B ár a hőmérő még csak ritkán mu­tatja, de valójában itt a nyár, a pihenés, a kikapcsolódás ideje. Ilyenkor sok fiatal szí­vesen cseréli fel a buszok, a vonatok biztonságos ké­nyelmét az „útonállás” varázsos bizonytalanságá­val. Szaporodnak az or­szágutak szélén álló sto- posok, akik csak úgy, minden különösebb felké­szülés- nélkül vágnak ne­ki a vakvilágnak. Fiatal barátom meséli: tavaly ő is így csavarogta be Nyu- gat-Európát. Már az első héten elfogyott a pénze, aztán aludt pályaudvaron, pankoik mélyén. Persze nem minden stopos ilyen vakmerő, a többség — jobbára pénz híján — a hazai ország­utak mentén kéredzksdik fel a kocsikra, hogy elér­je a Be’ >nt, valamelyik nagyobb várost, ahol az­tán majdcsak lesz vala­hogy. Rendőrségi razziák képei villannak fel emlé­kezetemben arról, hogy tizenéves lányok miként sodródtak rossz társaság­ba, pénzesebb külföldiek karjaiba, mert elfogyott a hazulról hozott élelem, zsebpénz, s valahogyan elő kellett teremteni a költ­ségek fedezetét. Tudok esetről, amikor a szülők pánikba esve keresték, kerestették lányukat, fiú­kat keresztül-kasul az or­szágban; és hallottam szü­lőkről, akik még két hét után sem érdeklődtek cse­metéjük holléte felől. .. Megfontolandó az effaj­ta romantika, számos tragédia figyelmeztet. Ezért is okozott nekem egy kis örömet, hogy az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda az el­múlt hét végére összehív­ta az első országos autó­stopos találkozót azzal a szándékkal: valamiféle szervezett keretet hozzon létre az utazni vágyó fia­taloknak. Épp ideje, hogy különböző kezdeményezé­sekkel — például stopos igazolvány stb. — rendet tegyenek ezen iá téren, s hogy erősítsék a bizalmat autós és stopos között. Am ez csak egy dolog; a szülők felelőssége a fele­lőtlen kiruccanásokért változatlan. a. s. Szombaton vették át diplo­májukat a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola végző­sei. A repülőgépvezető-sza- kon 19-en, a mezőgazdasági gépész szakon pedig 64-en fejezték be tanulmányaikat. Nem állíthatjuk, hogy túl vannak a nehezén. A gépé­szek még osak-csak találnak megfelelő munkahelyet, a repülőgép-vezetők azonban elég szárnyaszegetten állnak a kifutópályán ... Marad a szakmában — Mindig 'is szerettem bab­rálni a gépekkel — kezdi történetét Pristyák János. — Az általánosban jó tanuló voltam, ezért úgy döntöt­tünk a szüleimmel, hogy a nyíregyházi mezőgazdasági szakiközépiskolában tanuljak tovább. Onnan már egyenes volt az út a főiskolára. Gé­pész szakon végeztem. — S hasonlóan zökkenő- mentesnek ígérkezik a foly­tatás is? — Nagyjából .. . Mivel a szüleim itt Iáknak Kazár-bo­korban, valahol a közelben szerettem volna elhelyezked­ni. a MiEZŐGÉP-nél hiába érdeklődtem, így aztán a Ke- mecsei Állami Gazdaságba adtam be a pályázatot. Lega­lább a szakmában fogok dol­gozni, amit nem mindenki mondhat el magáról... A gazdaság buszával fogok ki­járni, és persze maradok a szülői házban — feltéve, hogy nem visznek el a nyáron a seregbe. Ugyanis még nem voltam katona. NDK-ig tanultak ott diákok. Most viszont nekünk kellene a pár nap alatt hű képet fes­teni Magyarországról, a ma­gyar fiatalokról. Természete­sen készülök én is a világ­ifjúsági találkozóra: gyá­runk, a Taurus készített egy tartalmas hangkazettát a VIT-ek történetéről. Ami az újságban megjelenik a ko­rábbi találkozókról, azt is átnézem és már gyűjtöm az apró, magyaros emléktár­gyakat. Á sors fintora — Engem a szüleim pénz­ügyi pályára szántaik — ve­szi át a szót az évfolyam- társ, Tóth Gábor —, de most már ők sem bánják, hogy vé­gül mezőgazdasági gépész letem, s az első diplomás a családban ... A szakmában főleg az vonzott, hogy sokat lehetek majd a szabadban. A sors fintora, hogy éppen ez nem jött be. Jövendő munkahelye ugyanis a Szá­mítástechnikai és Ügyvitel- szervező Vállalat. •— Milyen fizetéssel kezdik a munkát a pályakezdők? — Általában 4 ezer körül kapunk — korábban nem vették figyelembe a diploma eredményét, most már ezt is jobban megnézik. A repülőgép-vezetők van­nak a legnehezebb helyzet­ben. Teljes a bizonytalanság, hol fognák dolgozni. ...és a pilóták? Vámos Csaba még a sze­rencsésebbek közé tartozik. — Ketten megpályáztunk a repülőtéren két oktatói ál­lást. Jó lenne, ha sikerülne — itt lakunk Nyíregyházán, a feleségem gyesen; ha a szülők nem segítenének, nem is tudom, mi lenne. Ezt a sza­kot mind azért választottuk, mert a repülés volt a min­denünk. És most úgy látszik, ez fog Sikerülni legkevésbé — a többség csak remény­kedhet, hogy talán mégis fel- száihat egyszer. Most egyet­len olyan csoporttársamról sem tudok, aki mezőgazdasá­gi repülőgép-vezetőként el­helyezkedhetne. Üj lakások Nyírbátorban. Beleznay Irén elmondta, arra kíváncsi, hogyan élnek másutt a fiatalok, mi izgat­ja őket, milyen célokat tűz­nek maguk elé. A hivatalos találkozók és programok mellett bizonyára késő éjsza­kába nyúló beszélgetéseken tudják meg egymásról a résztvevők, ki hogy él, hogy gondolkodik. Irén például szeretne részletesen beszélni a magyar iskolarendszerről, a pályaválasztásról, a kül­földi ösztöndíjakról, a KISZ- ről és arról, hogy a magyar fiatalok hogy vélekednek a világ dolgairól. — Nagyon sok barátom ismerősöm él a szovjet fővá­rosban. Bizonyára nem les/ időm mindannyiukkal talál­kozni, azért szeretném felke­resni Jelizaveta Pavlovnál. aki a magyar nemzetiség cso­portvezetője volt egyetemün­kön. Szívesen átugranék Dub­nába, ahol a pártbizottság munkatársa Léna, a volt szo­batársam. Szeretnék sok-sok élményre szert tenni, hogy idehaza beszámoljak a gyár­ban, a kiszeseknek, milyen hangulatban zajlott a világ ifjúságának nagy seregszem­léje. T. K. Qosem feledem, édes­ig apám hogyan taní­totta meg egyik öcsémet járni. Már nagy kölyök volt az öcsém, el­múlt egyéves, de csak úgy, négykézláb mászta végig az udvart, a nagy eper­fákról lehullott szemléket válogatás nélkül gyűrte be. Már a vénasszonyok si­ránkoztak, rózsafüzért szorongattak, imádkoztak a Szűzhöz, segítsd meg ó, ezt a gyermeket. Apám csak mosolygott. Lement a kertbe, le- nyeste a sárga fűzről azo­kat a vesszőket, amelyek­ből jó „ficfakosarat” le­het művelni, s hozzákez­dett, kicsi pipájára gyújt­va. a fonáshoz, öcsém mászta az udvart. Hanem a vesszőkkel együtt hozott apám egy gyönyörű, fél oldalán pi­ros, másik oldalán még zöldeskés császárkörtét is. Kívánat volt ránézni a gyümölcsre. A gyermek felfedezte a gyümölcsöt i-nnnal. — Adjad! — kiáltotta. — Nem úgy van az ám, hé! Lemászol négykézláb a kapuig, s onnan, ha két lábon visszajössz hoz­zám, tiéd a körte. — Nem tudok — mo­tyogta a gyerek — Jó. Adok segítséget is. Itt van ez a szép, vas­tag vessző, amiből a ko- I sár aljának gerezdjeit I akarom csinálni. Ezt a te I két kezedbe veszed, ma- J gasra tartod, belefogódz- [ kodol, és csak jössz, jössr \ ide, hozzám. ] És csuda, vagy sem, a I gyerek megfogta a vesszőt \ erősen, hatalmasul bele- I kapaszkodott, és a feje I fölött tartván visszatért V apámhoz. Lihegett: I — Enyém a körte! — / kiáltotta. I ° / Ügy tűnik, hasznosan jó l cél kell ahhoz, hogy az I ember tudjon, merjen jár- I ni. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents