Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-20 / 143. szám

<y u Kelet-Magyarország 1985. június 20. POSTA Cikkünk nyomán II hétfői ellátásról A „Kelet-Magyarország” 1985. június 11-i számának 5. oldalán „A hétfő a legne­hezebb” címmel olyan hír­fej jelent meg, amelyben egyebek között a következő mondat szerepel: „Se a tej-, se a húsipar nincs a helyzet magaslatán,..Ez a meg­ítélés túl általános, sértő, s rossz színben tünteti fel a megyei húsipari vállalatot. Túl az általános elmaraszta­ló megítélésen, az alábbia­kat szeretném közölni: A Szabolcs-Szatmár me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat éppen a hétfői. jobb ellátás érdekében ve­zette be a vasárnapi műsza­kot, az elmúlt év IV. ne­gyedévétől. Nem kívánom részletesen felsorolni, hogy az elmúlt év IV. negyedévé­től a vasárnapi műszakok­ban milyen termelési ered­mények voltak, csupán a 20., 21., 22. és 23. hétről szóló vasárnapi kiszállításokat közlöm: a 20. héten 30,5, a 21. héten 25,9, a 22. héten 28,2, míg a jogtalan bírála­tot megelőző héten 25,7 ton­na különböző húskészít­ményt szállított vállalatunk Nyíregyháza megyeszékhely különböző ABC-üzleteibe és húsboltjaiba. Nem tudom, hogy az újságíró melyik hús­boltban járt, mit kívánt vá­sárolni, egy azonban tény: a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nyíregyházi üzletei­nek és a Nyíregyházi Áfész üzleteinek minden igényét, rendelését vállalatunk kielé­gítette. Megjegyezni kívánom, hogy a fent említett he­tek hétfői ellátása ma­gasabb volt, mint bár­melyik napi kiszállítás azok­ban a hetekben. Vállalatun­kon nem múlik, hogy az el­következendő hetek hétfői napján is friss hús-töltelék árukat találjanak a megye- székhelyre látogató idege­nek, turisták. Az ellátást a vasárnapi műszakkal a jö­vőben is biztosítani kíván­juk, a kereskedelem megren­delésének megfelelően. Tamás Imre igazgató (A szerk. megjegyzése: sze­retnénk remélni, hogy a húsipar és a kereskedelem közös igyekezete révén a vá­sárlók már a legközelebbi hétfőn meggyőződhetnek a kiváló ellátásról, ami — sze­rintünk és a vásárlók sze­rint — változatlanul kíván­nivalót hagy maga után.) Sóstógyógyfürdőn el­készült az új postahiva­tal. A kivitelező a taná­csi építőipari vállalat volt. A 3,1 millió forin­tért 210 négyzetméter alapterületű postahiva­tal épült, amelyben ügy­félfogadó, irodák, pihe­nők, oktatóhelyiség és szociális helyiségek kap­tak helyet. Már csak a berendezés van hát­ra. (jávor) Szabolcsi siker Kaposvárott Harmincnégy zeneiskola vett részt a múlt héten szer­cián kezdődött kaposvári ka­marazenei találkozón. A ze­neiskolai tanároknak rende­zett országos fesztiválon két zeneiskola képviselte me­gyénket, a nyíregyházi és a nyírbátori. Mindketten díjat nyertek. A nyírbátori fúvós­ötös (Bárány Béla, Kiss László, Tyukodi László, Fa­zekas Mihály és Vass József), valamint a nyíregyházi gor­donka-zongora duó (Tóth Nándor és Tóth Nándorné) a szombati eredményhirdeté­sen a Zeneiskolai Tanárok VIII. Országos Kamarazenei Fesztiváljának oklevelét kap­ták pénzjutalommal, vala­mint a Művészeti díjat. Ha van, miért Válasz egy iogos panaszra Levelet kapott szerkesztő­ségünk, melyben egy olva­sónk panaszolja el: milyen kellemetlenségeket okozott neki, amikor barátaival együtt meg szerette volna nézni a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Doktor úr című előadását. így ír: „Má­jus első napjaiban felhívtam telefonon a színház pénztá­rát. mert jegyet szerettem volna venni a Doktor úrra. Azt a választ kaptam, hogy erre a darabra már egész évadban nincs jegy. A Ke­let-Magyarország rendsze­resen közli a színház műso­rát, s azt is, hogy „jegyek bérleten kívül is válthatók". Olvasónk ezek után kérdé­seket tesz fel levelében: „Mennyire szavahihető a Kelet-Magyarország? Vagya Nyírségi Nyomda? Vagy a Móricz Zsigmond Színház?” A jogos kérdéseket Karint­hy Frigyes modorában úgy is fogalmazhatnánk, hogy te­hát kapható-e jegy, s ha igen, miért nem? De mert a szavahihetőség minden új­ságnak mindenekfölött a leg­érzékenyebb pontja, el kell mondanunk erről néhánj dolgot. Ha például a Zöldért úgy informál bennünket, hogy az új krumpli kilója tíz forint, de amikor az olvasó kimegy a piacra, ott tizenhárom-öí- ven, akkor ki nem szavahi­hető? Nyilván beleszólt eb­be a felhozatal is. Ha a me­teorológia egész vasárnapra derült időt ígér, s közben kora délután felhőszakadás söpör át a városon, mit gon­doljon, aki lapunkat előfi­zeti? Pedig a gyorsan válto­zó frontok sem számíthatók ki mindig. A Kelet-Magyarország utol­só, úgynevezett sportoldalán közöljük rendszeresen a mű­sorokat. Az MZSSZ-emblé- ma alatti szöveg, a színház fizetett hirdetése, melynek „naprakész” voltát mi új­ságírók nem ellenőrizhetjük, minthogy azt se ellenőriz­zük, hogy van-e Trabantja egyáltalán annak, aki felad egy hirdetést, miszerint el­adó a Trabantja. Amikor ki­derült a színház pénztárá­Elvált a feleségétől a harminc- esztendős nyíregyházi Velicskó József, sőt abban is megegyez­tek, hogy a feleség marad a la­kásban a két kisgyerekkel. Ve­licskó kapott húszezer forintot, s ígéretet még hatvanezerre. Ügy tűnt, rendeződtek a dolgok. Velicskó azonban később meg­fenyegette az asszonyt, hogy amiért el kellett költöznie, el­vágja a torkát. (Már az együtt­élésük során gyakran fajult tett- legességig köztük egy-egy ve­szekedés.) Májusban költözött ki Velicskó, s októberben egy dél­előtt, amikor láthatásra ment, az asszony nem akarta beengedni. A volt férj nagyon feldühödött ezen, főleg, hogy a tartásdíjat is tisztességesen fizette. Az asz­nincs? ban, hogy a Doktor úrra az évad végéig minden jegy el­kelt, nekik kellett volna ki­vétetniük hirdetésünkből azl a másfél szedett sort, hogy: „Jegyek a bérleten kívül is válthatók”. (Ezt a soros nyomdai szerkesztő egy te­lefonhívásra készségesen és azonnal megteszi.) Levélíró olvasónk pana­szát a színházi szervező iro­da vezetőjével is megbeszél­tük, s ígéretet kaptunk arra, hogy a jövő évadban ponto­sabban és rugalmasabban tájékoztatnak bennünket, hogy szavahihetőségünket még ilyen formában se le­hessen megkérdőjelezni. szonynál éppen ott volt élettár­sa, akit végül elrejtett a szek­rényben, s így bejöhetett a volt férj. Velicskónak gyanús lett a dolog, nem akart elmenni, erre előkerült az élettárs. A kelle­metlen időpontban érkezett vád­lott szitkozódni kezdett, földhöz vágott néhány törékeny holmit, s megöléssel fenyegetőzött. Ki­hívták a rendőrséget, akik őri­zetbe vették a szabálysértés mi­att. Két nap múlva kiengedték, ekkor rögtön visszatért a felesé­ge lakására, megfürdött, evett, s még pénzt is kapott vonat­jegyre. A vasútállomás helyett azon­ban boltba ment, vett egy adag pálinkát, jól beivott, és éjféltáj­ban visszatért. Csengetett, dö­Mester Attila A tárgyalóteremtől Élettárs a szekrényben Hűvös időben — meleg hangulat: West Side Story Nyitány a szabadtérin Több mint hatszáz néző — s persze a vendégtársulat színészei, zenészei — dacolt kedden este a nyíregyházi szabadtérin a mostoha időjá­rással. Telt ház volt a nyitá­nyon, igaz a nézők szokatlan felszerelésekkel érkeztek az előadásra, igen sokan plédet, kispárnát is hoztak maguk­kal. Ugyancsak plédbe bur­kolózva foglalta el helyét a zenekari árokban a zenekar is... S elkezdődött az ismert musical, a West Side Story, a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek előadásában. Mit várhattak a nézők a világ minden táján bemuta­tott, megfilmesített darabtól, melynek zenéjét Leonard Bernstein komponálta, s amelynek témája ugyan ame­rikai, de tartalmaz aktuali­tást, bárhol kerül színre? Jó szórakozást, kellemes zenét, látványt vártak bizonyára, hisz a szegediek már tíz év­vel ezelőtt színre vitték a musicalt a Szegedi Szabadté­ri Játékokon, külföldi sze­replőkkel. A közönség nem csalódott, Sándor János rendező a nyíregyházi előadással is bi­zonyította eredeti elképzelé­sét, célját, amely szerint együttesközpontú előadást vitt színre, amelyben egy­formán fontos az ének, a tánc, a próza. Nem erősítette fel, vagy tompította egyiket sem a másik rovására. Meg­őrizve a külvárosi történet drámai alaphelyzetét, a de­rű, a humor is átszínezte, gazdagította az előadást. A rendezőnek sikerült meg­találni a tánchoz, a zenéhez, a színészethez egyaránt értő társakat. A társulatban két egykori nyíregyházi arcot is felfedezhettünk, a Móricz Zsigmond Színháztól átszer­ződött Varsa Mátyást és ko­rábban a szegedi színházhoz ment Molnár László karmes­tert, aki végig nagy intenzi­tással vezényelte a némely­kor bizony vacogó zenekart. Az együttes jól élt a nyír­egyházi szabadtéri színpad adta lehetőségekkel, mégha a mikrofonok elhelyezésével és használatával egy-egy sze­replőnek akadt is egy kis gondja. A nézők meleg ünneplés­ben részesítették a vendég­együttest, akik bizonyították: bár a szegedi színház nem rockszínház, énekes-táncos színészeik, kiváló zenészeik a színházi palettán érdekes és értékes'' színfoltként még sok kellemes órát ajándékoz­hatnak a nézőknek. P. G. Nyaralnak a cukorbeteg gyerekek Ma kezdődik a gyermeküdültetés Mától benépesülnek a SZOT-gyermeküdülők. A ko­rábbi években hat turnusban, de már tavaly és idén is — rövidült szünidőhöz igazodva — öt kéthetes csoportban, jünius 20. és augusztus 28. között 17 SZOT-gyermeküdü- lő várja az általános iskolá­sokat, összesen 25 ezren nya­ralhatnak. Ismeretes, hogy a gyer­mekbeutalást igénylők szá­ma mindig több, mint amennyi a rendelkezésre álló jegy. A rászorultság elve csak akkor érvényesülhet, ha elsősorban az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévők kapják a gyermekbeu­talókat. Előnyben kell része­síteni a nagycsaládosokat, Valamint a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. A gyermekbeutalók továbbra is kedvezményesek. A szülőka költségek negyedrészét fize­tik meg a naponkénti 44 fo­rintos térítési díjjal, hiszen csaknem ennyibe — 40,50 fo­rintba — kerül a napi négy­szeri-ötszöri étkezés. Nemcsak nyaraló, hanem az egészségileg rászoruló di­ákok is eljuthatnak a SZOT-gyermeküdülőkbe. Au­gusztusban Boglárlellén har­madszor üdülhetnek az in­zulinkezelésre szoruló diabé­tesze« gyerekek. Qk öt he­lyett naponta hétszer étkez­nek, és a táplálékukban a cukorbetegség miatt jóval több a fehérje és a vitamin­dús zöldféle. Nekik meghatá­rozott mennyiségű tejet, tú­rót, sajtot, tojást, húst, bel­sőséget, hentesárut kell fo­gyasztani. Továbbá a vita­min- és ásványianyag-szük- séglet fedezésére sok főzelé­ket, salátát, gyümölcsöt szük­séges étrendjükben szerepel­tetni. Ennek megfelelően az élelmezésük személyenként és naponta 80 forintba kerül. Ugyancsak augusztusban a Fejér megyei Vajtán negyed­szer nyaralhatnak a lisztér­zékeny általános iskolások, akik gluténmentes diétára szorulnak. Részükre kukori­ca- és rozslisztből sütik a ke­nyeret és készítik a tésztafé­lét, süteményt. Mindkét üdülőben 300—300 gyereket várnak. Ez a lét­szám az ország valamennyi cukorbeteg és lisztérzékeny általános iskolásának a nya­ralását biztosítja. A beutal­tak kiválasztásáról és orvosi ellátásáról az egészségügyi szervek gondoskodnak, míg a SZOT az üzemeltetést és az üdülőjegyet biztosítja, a szü­lők munkahelyi alapszerve­zetén keresztül. B. J. HALASTAVAK — LEGELŐN Nagybaracskán összefogás­sal teremtik elő azt a költ­séget, amely halastavak épí­téséhez szükséges. Csatlako­zott hozzájuk a rémi Dózsa Termelőszövetkezet, vala­mint a Magyar Horgászok Országos Szövetsége. A ter­vek alapján már megkezdő­dött az építkezés. Egy 200 hektár felületű, négy egy­ségből álló tórendszer tele­lőkkel és zsilipekkel együtt 42,3 millió forintba kerül. A szükséges vizet a Ferenc-csa­tornából szivattyúzzák. Ez évben a tenyésztett halak értéke meghaladja a 28 mil­lió forintot, amelyből 2 mil­lió lesz a nyereség. (Petőfi Népe) GYÜMÖLCSLÉ PAPÍRDOBOZBAN A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinátban régóta foglalkoznak szőlő és gyü­mölcs termelésével, feldolgo­zásával, s termékeik jelentős részét exportálják. A számot­tevő tőkés exportnak azon­ban a hagyományos üveges töltés a legnagyobb gátja. Évek óta folyt az útkeresés, de sok kezdeményezés meg­hiúsult. Tavaly a Transelekt- ro Külkereskedelmi Vállalat és az Agker segítségével meg­felelő partnerre találtak: a PKL nyugatnémet vállalat kedvező feltételekkel rendel­kezésükre bocsátotta a pa­pírcsomagoláshoz szükséges gépi berendezést és a töltés­technológiát. A PKL csoma­golási rendszerével a papír- dobozokba negyed, fél vagy egy liter gyümölcslevet tölt­hetnek, s ez a lehetőség alap­vetően befolyásolta a bogiá­riak választását. A KGST tagországain belül ez az első ilyen jellegű üzem. (Somogyi Néplap) PLÜSS-SZERÜ JAQUARD Üj termékkel jelentkezik a nyár elején a győri Gardé­nia Csipkefüggöny Gyár. Az egyébként is keresett és vá­lasztékos jaquard szövésű térítőik, függönyeik kínálata tovább bővül. Hazánkban el­sőként, meg a nyugati or­szágokban is- újdonságnak számító plüss-szerű függö­nyöket, térítőkét, illetve pár­nahuzatokat kezd gyártani a patinás győri Gardénia. A plüsshatást egy százszázalé­kos valójában habosított po­liészter fonallal érik el. A színek a mai ízlést követik, ahol elsősorban a pasztell, a fehér és annak árnyalatai, valamint az ekrü (bézs, vaj- és csontszín) érvényesülnek. Az új Gardénia-garnitúrával az egész szoba, valamint a lakás hangulata, képe egé­szében megváltozik, a meg­szokottól merőben más ha­tást kelt. A júniusban bol­tokba kerülő termékből eb­ben az évben 100 ezer métert gyártanak, a továbbiakban pedig évi 200 ezer métert ál­lítanak elő a tervek szerint. (Kisalföld) VILAGÍTÖTORNYOK Világítótorony — a régé­szeti szakirodalom formája miatt így nevez bizonyos ró­mai kori tárgyakat. Ezeknek a kerámia anyagú, néha kő­ből készült holmiknak a ren­deltetése vitatott. Lehetséges, hogy vallási célokat szolgál­tak, de feltételezhető, hogy csupán építészeti díszek, vagy a valóságos világítótornyok modelljei. Lelőhelyük alap­ján az is vélelmezhető, hogy a fürdőkben szellőzőberen­dezésként a gőz elvezetésére szolgáltak. Gorsiumban egyet­len helyiségből — amely va­lószínűleg a tartományi templom raktára volt — hat ilyen kerek alakú világítóto­rony került napvilágra, a te­lepülés más részein viszont szögletes formájú tornyocs- kákra bukkantak. (Fejér me­gyei Hírlap) römbölt, majd amikor mégsem eresztették be, az ajtót beszakí­totta. Egy késsel a felesége felé csapott, de szerencsére sikerült kimenekülni az asszonynak, s újból kihívni a rendőrséget. A Jókai téren engedték el Velics- kót, miután figyelmeztették, vissza ne menjen. A vádlott azonban nem tanult az eddigi­ekből, visszatért az Ungvár sé- tányi lakáshoz, a lépcsőházban még húzott a pálinkásüvegből, majd a betört ajtón keresztül bement. Kopogtatására a volt feleség élettársa és a gyerekek beengedték a szobába, kapott egy pohár vizet is. Azt hihették, megnyugodott, de ehelyett me­gint késsel támadt az asszony­ra. Ekkor az élettárs — a nő kiabálására — fejbe csapta egy székkel. Dulakodtak még egy sort, végül megint sikerült ki­hívni a rendőrséget, akik a kór­házba szállították Velicskót. X megyei bíróság dr. Kozma Istvánné tanácsa Velicskó Józse­fet emberölés kísérlete és ma­gánlaksértés miatt három év börtönre ítélte. Az ítélet jog­erős. Ismerkedés. (G. B.)

Next

/
Thumbnails
Contents