Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-15 / 139. szám
a Sumitomo Corporation budapesti irodájának vezetője — Az Önök égtájáról nem sűrű a vendég mifelénk. Mi szél hozta megyénkbe? — Nagyon is gyakran járok erre, és nemcsak én, de a kollégáim is. Kereskedőházunk, amely — többek között — növényvédő szerekkel is üzletel, igen jó partnerre talált az itteni gyümölcstermesztési rendszerekben. Nemrég a Szatmárkert-show-n vettünk részt Mátészalkán, most pedig a Nyír- kert szakembereinek mutatjuk be legújabb termékeinket. Az utóbbival már egy évtizedre nyúlik vissza a kapcsolatunk, vagyis megalakulásuk óta együttműködünk. — Kérem, mutassa be olvasóinknak kereskedőházukat. — A Sumitomo Corporation székhelye Japánban van, Osaka városában, de nyugodtan nevezhető világcégnek, mert hálózatunk jelen van az egész földgolyón. Kereskedünk acélcsövekkel, gépi berendezésekkel, híradástechnikai cikkekkel és ami tájegységükhöz köt bennünket, vegyipari termékekkel. Az ágazatokat a kereskedőházon belül önálló vállalatok képviselik, a növényvédő szerrel foglalkozót például egészen pontosan úgy nevezik, hogy Sumitomo Chemical Co. LTD. — Eddigi sikereik Magyarországon? — Részt vettünk a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén gyártósorának elkészítésében, de ugyanígy közreműködtünk a Péti Nitrogénművek, a fűzfői Nitrokémiai telepek technológiáinak kidolgozásában, vagy kész licencek eladásával járultunk hozzá azok termelésének elősegítéséhez. Ezek mellett jelentős volument képviselnek azok a növényvédő szerek, amelyek Magyarországra történő exportjával hozzájárulunk mezőgazdasági termékeik minőségének megvédéséhez. — .Hozzánk exportálni az utóbbi időben elég nehéz feladat. vesszük erre az utunkat. Egy kis túlzással azt is mondhatnám, hogy szinte hazajárunk ide. Nagyon sok ismerős van, sőt jó barát. — Bizonyára szüksége is van az üzleten túli kapcsolatokra ilyen távol a házatájá- tól, egy idegen kultúrájú nép között. — Így van, bár megszoktam a távollétet. Két éve élek Önöknél, azelőtt pedig Nigériában volt az állomáshelyem. Budapest feleségem és két gyermekem második hazája, valamennyiünkre nagy benyomást tett a város és az ország. Szeretek itt dolgozni. — Ha tehetné, ismét ide kérné magát? — Nálunk ez nem így vetődik fel. A japán vállalatnál ez nem kívánság kérdése. Ha ide küldtek, ide jövök, ha holnap Brazília, akkor Brazília ... — "Néhéz lehet váltani... ; — Tényleg nagyon megnézik, mire adják ki a pénzt, de cégem, mint kereskedőház könnyebben birkózik meg vele, mintha pusztán eladni akarna. Nos. mi veszünk is! A Sumitomo Corporation például egyedül jogosult egész Japánban magyar bort bevinni, mondhatom ezzel nagy sikerünk van. De nemcsak ilyen slágerterméket vásárolunk meg, vevők vagyunk akármire, amit bárhol a világon el tudunk adni. Lehet ez étkezési borsó, paprika, virágpor, vagy nyers alumínium, akármi. Borból egyedül tavaly tízezer kartonnal vittünk ki. Így aztán ha nem is könnyen, de egyensúlyba kerül az általunk behozott és megvásárolt termékek értéke. Természetesen más pénzügyi formákat sem hagyunk figyelmen kívül. — A mai bemutatón almatermesztési szakemberekkel találkozott. Hozott valami újat? — Atkaölő szereinkről mutattunk be filmeket, de a nyírkarászi tsz-ben kísérletben is megtekinthették a hatásukat. A Sumicid és a Danitól piretroid, amely most ajánlatunkban szerepel, a világon a legmodernebbnek számít, de már most mondhattunk adatokat a még jobbakról. Fejlesztő részlegeink készen vannak a Nissorunnal, sőt már az engedélyezés is folyamatban van országukban. Ez kizárólag peteölő hatású és hatvan napig visszatartja a szaporodást. Házikertekben is használható lesz a Bancol, veszélytelensége eredményeként. Szaboles- Szatmárban próbáljuk ki először az országban a Kasumint, egy olyan antibiotikumot, amely megöli a gombákat és a baktériumokat is. — Ez az utóbbi jó hír a burgonyavész ellen küzdőknek. Tudja ön, hogy burgonyánkkal, almánkkal és dohányunkkal az országban a legtöbbet költünk kemikáliákra? — Természetesen tisztában vagyunk vele. Ha látta a filmeket, észrevehette, hogy gyapotkártevőket az USA-ban, mangót a trópusokon, mindent a termőhelyen vizsgáltunk kísérletekben. Almát pedig itt! Minden, ami az országban alkalmazható és perspektivikusnak látszik, először Szabolcs- Szatmárban próbáljuk ki. Nem véletlen tehát, hogy én és kollégáim ilyen sűrven — Nézze! Én most növényvédő szerekkel foglalkozok, de az alapképzettségem közgazdász. 13 év óta növényvédő szerekkel kelek-fekszek, tehát ebből kaptam ,.beütést”. Kereskedek, de ezt tehetném mással is. Ezt csinálom, tehát ezt szeretem. Tokióban csak két-három évet dolgoztam, utána már alkalmasnak találtak arra, hogy külföldön is képviseljem a Sumitomót. Most 38 éves vagyok és elégedett. A gyermekeim a fővárosban nemzetközi iskolába járnak, a család a XI. kerületben él a Gellérthegyen. A lányom uszodába jár. a feleségem otthon él, ő a családi háttér, ide könnyű volt váltani. Kedvelem az itteni embereket, felengedek közöttük. Cégem pedig élenjáró termékeit küldi el általam Magyarországra, amelyek kifejlesztésében legfőbb szempont, hogy a környezetre, az emberekre, a hasznos állatokra minél veszélytelenebbek legyenek. Ésik Sándor Szamuráj lány, japán festmény A kultúrfilmtől a videóig Egy névváltoztatás története A Népszerű Tudományos és Oktatófilm Stúdió már hosszú évtizedek óta szolgálja a hazai rövidfilmgyártást. Jó néhány filmet láthattak a nézők a mozikban, köztük remekeket is, olyanokat, amelyeket nem felejtenek el. Szedlay Pétert, a stúdió vezetőjét arra kértük, hogy adjon .részletes, átfogó képet a tudományos kisfilmek otthonáról, stúdiójuk munkájáról. — A tudományos kisfilm- gyártásnak természetesen már a felszabadulás előtt is voltak komoly előzményei — mondta Szedlay Péter. — Akkoriban mindezt kul- túrfilmnek nevezték. A Magyar Filmirodának, elődünknek már nemzetközi rangja volt. Magyarországon ugyanis már 1912-ben gyártottak oktatófilmeket, megelőzve jó néhány európai országot. — Hogyan alakult a tudományos rövidfilmgyártás a felszabadulást követő években? — Deák György nevéhez kapcsolódik egy igen jelentős korszak, egy egész filmes nemzedék felnevelése. Itt, a mai filmgyár területén, a Könyves Kálmán körúton jött létre a Budapest Filmstúdió, amely olyan személyiségeket indított útnak mint Kollányi Ágoston, Homoki Nagy István. Mindketten természetfilmjeikkel törtek be a nemzetközi élmezőnybe. De hadd soroljak fel még néhány nevet, olyanokét. akik munkájukkal hozzájárultak a tudományos rövidfilmgyártás nemzetközi hírnevének megalapozásához: György István, Czigány Tamás, Préda Tibor, Hárs Mihály, Bodrossy Félix, Lakatos Vincze, Vas Judit és mások ... Tapasztalatokban gazdag, tehetséges filmes nemzedék nőtte ki magát. — A televízió megjelenése bizonyára változást jelentett a rövidfilmgyártásban is. — A televíziózás hazai fejlődése sajátos eredményeket hozott. Eltérően más országok gyakorlatától, nálunk önálló gyártás alakult ki a televíziónál és a filmnél. Azért persze voltak példák a közös együttműködésre is, mint a Mindenki iskolája című, nagy filmsorozat... Vagy a most készülő Magyar barlangok című sorozat... Mi kezdetben úgy gondoltuk, hogy feladjuk az eddigi, elsődleges fontosságú ismeret- terjesztő tevékenységünket, hiszen azt úgyis átveszi tőlünk a televízió. Csakhogy a Magyar Televízió nem kölcsönözhetett kópiákat a művelődési intézményeknek. Ök csupán egyszer sugároztak egy filmet. Mi viszont ki akartuk szolgálni a művelődés igényeit, hiszen ez volt a dolgunk, kötelességünk. — Áteveztek más vizekre is? — Igen. Megőrizve érdeklődésünket a természettudományok iránt, kicsit a társadalomtudományok felé fordultunk. Méghozzá elemző szándékkal. Így érthető, hogy a népszerű tudományos „címke” már nem elégített ki bennünket, nem is tartottuk soha szerencsés megfogalmazásnak, és ma is arra törekszünk, hogy megváltoztassuk a nevünket. — Stúdiójuk ma is változik? — A legújabb változást a videó hozta meg. Ez a számunkra új technika a rövidfilmek reneszánszát jelenti. A jövőben bizonyára köny- nyebb lesz hozzájutni kis- filmjeinkhez, hiszen a kazetták egyszerűbben odakerülhetnek a közművelődés helyszíneire. Az iskolák megkapják a maguk videomagnóját, megelőzve ezzel sok más országot, de megszaporítva ezzel a mi eljövendő teendőinket is, hiszen ki kell szélesítenünk gyártásunkat. Persze még nem igen gyártunk, de már elkészült egy több száz filmcímet tartalmazó lista az elmúlt tizenöt esztendő terméséből. A többit még válogatnunk kell. A gyárban már létezik egy kielégítőnek mondható, technikai bázis, amelynek segítségével kazettára írhatók át a filmek. — Milyen nagyságrendű ma a stúdiójuk? — Hatvanöt ember dolgozik nálunk, rendezők, operatőrök, gyártás- és felvételvezetők, vágók stb ... ' — Miben különbözik a népszerű tudományos stúdió a többi stúdióktól? — Mindenekelőtt abban, hogy mindent magunknak kell előteremtenünk, minden feladat, munka a stúdióvezetésben koncentrálódik. Gondolok gazdasági teendőkre, gyártásra stb. — A stúdióvezetőnek tehát sok mindenhez kell értenie. — Hetedik esztendeje vagyok már a stúdió vezetője, de ezt megelőzően végigjártam az összes lépcsőfokot, amit itt, a filmgyárban bejárhat az ember, s közben harminc filmet is forgattam. — Hogyan, miként határozzák meg teendőiket? Milyen az alkotói szabadságuk a filmeseknek? — Létezik nálunk is Művészeti Tanács, amely kidolgozza a fő művészeti irányvonalat is, dönt a legfontosabb kérdésekben. Mellette tevékenykedik még egy külső, szakemberekből álló Tudományos Művészeti Tanács is. hogy segítséget nyújthasson munkánkhoz. Ami pedig az alkotói szabadságot illeti, a tématervek túlnyomó részét az alkotók ötleteiből alakítja ki a Művészeti Tanács. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei minket is rá- kényszerítettek, hogy néhány intézménnyel szerződést kössünk, s így anyagi támogatást kapunk tőlük. Ezek azonban mind olyan, központi intézmények, amelyek céljai megegyeznek a mienkével, környezetvédelem, egészségvédelem, természetvédelem vagy éppen a művészetek területein. Sz. B. I A nemzeti múltunk és a jogtörténet iránt érdeklődők előtt nem ismeretlen Schönwald Pál neve. A polgári demokratikus forradalom fő állami és jogi kérdéseit tisztázó „A magyarországi 1918—1919-es polgári demokratikus forradalom állam- és jogtörténeti kérdései” című könyve még másfél évtizeddel megjelenése után is alapmű. Ha politikai pere nem is. ám Károlyi Mihály neve és tiszteletet parancsoló életútja nyilván még szélesebb körben ismert. Dokumentumok és feldolgozások sora jelent meg tőle, illetve róla. A ma élő idősebb generációval még azt tanították, hogy az országot „ ... a tönk. az erkölcsi romlás és a végpusztulás örvényébe” sodrók közé tartozott. Történelmi ismereteink alapján ma mar ezzel szemben bizton állíthatjuk Károlyiról, hogy nemzeti historikumunk kiemelkedő történelmi személyisége volt. Olyan politikus, akinek nagy ívű pályája felé mind a mai napig megkülönböztetett figyelemmel fordulnak az olvasók. Természetes, hogy ezen belül a forradalomért, az ország trianoni lerületvesztéséért teljesen alaptalanul felelősSGhönwald Pál: A Károlyi-per (Bp.r 1985. Kossuth Könyvkiadó. 279 1. Népszerű történelem) ségre vont Károlyi Mihály felé is. Tetteinek mai értékelése sokak érdeklődésére tarthat számot. A bírósági eljárást önmagában is mindenkor egyfajta misztikum övezte. A nyilvános tárgyalások nem minden ok nélkül vonzzák a kívülállókat. Különösen egy ilyen, a maga korában nemzetközi visszhangot kiváltó, sokfelvonásos per. A kérdés lényegére tapintott rá Schön- wald Pál, midőn mindjárt könyve elején leszögezte, hogy „Ez a per jelentős lenne akkor is, ha csupán Károlyi egyéni tragédiájáról szólna. De több ennél, mert ... a per kiagyalni és kierő- szakolói az ellene folytatott bírósági eljáráson keresztül kívánták a polgári demokratikus viszonyok megvalósítására törekvő őszirózsás forradalmat a nép előtt lejáratni ..., mindenféle forradalmat gyűlöltté tenni”. Az annak idején jogerősen lezárt per újrafölvételét azonban történelmi igazságérzetünk is megkívánja. Midőn az utókor nevében Schönwald Pál erre vállalkozott, ennek a jogos kívánalomnak igyekezett megfelelni. Vitathatatlan erénye a könyvnek, hogy a Fővárosi Levéltár és a Párttörténeti Intézet sokezer oldalas forrásanyagára, a nemzetgyűlési naplókra, az egykorú sajtóorgánumokra és feldolgozásokra támaszkodva részletesen föltárja Károlyi haza- árulási perének körülményeit. Erőteljes politikai háttérrajzzal világítja meg a címben jelzett kérdést, segíti elő a Károlyi elleni hajsza jobb megértését. Eközben a népbiztosperben halálraítéltek tanúvallomásainak előadásával, a kulisszák mögötti diplomáciai lépések föleleve- nítése közben az ismert tényanyagokon túl olyanokat is idéz, amelyekre korábban nem, vagy nem eléggé figyeltünk föl. Nem lehet nem értékelnünk a jogi képtelenségeket és hiányosságokat csokorba gyűjtő, az elleni- mondásokat föltáró vonását. Részleteiben tehát föltétlenül értékes és sokatmondó. Mégis az a véleményem, hogy — a kiadó ajánló sorai ellenére — egészében véve sajnos nem sikerült a széles olvasóközönség számára élvezhetővé tenni. Ellenkezőleg: eléggé száraz, túlrészletező. Helyenként terjengős, körülményes és széteső. Egy izgalmas tanulmányra való mondanivalót oldott föl e semmiképpen sem a „Népszerű történelem” sorozatba illő könyvben. Amikor mindezek ellenére olvasásra ajánlom, azt elsősorban információgazdagságára történő hivatkozással teszem. Tidrenczel Sándor inrron’H'.iwi Süsüm Fúlnia KM HÉTVÉGI melléklet 1985. június 15.
