Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

1985. június 15. Kelet-Magyarország 3 Pótválasztás előtt két képviselői kerületben Újra három jelölt Zsúfolt a nagyterein a vásárosnaményi művelődési központban; a június 22-i pótválasztást megelőző jelölő­gyűlésre közel hatszázan jöttek el. A 16-os számú ország- gyűlési választókerület három jelöltje közül június 8-án senki nem kapott ötven százaléknál több szavazatot. Fazekas Tibor a városi pártbizottság titkára, a je­lölőgyűlés levezető elnöke üdvözlő szavai, a gyűlés me­netét ismertető mondatai után Bánóczi Gyula az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára tartotta meg elő­adói beszédét. Szólt arról, hagy a közelmúlt nagy ese­ményei — a XIII. kongresz- szus, a negyvenéves évfor­dulóról történő megemléke­zések, s nem utolsósorban a módosított törvény szelle­mében lezajlott tanácstag- és képviselőválasztás — mind azt fejezte ki, hogy fő céljainkat az emberek meg­győződéssel támogatják. Be­széde végén a Hazafias Nép­front megyei elnöksége ne­vében javaslatot tett a kép­viselőjelöltek személyére. Biszku Béla, az MSZMP KB nyugdíjas titkára, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, dr. Kelemen Miklós, a vásárosnaményi faforgács­lapgyár igazgatója és Szűcs Gyula a városi KlSZ-bizott- ság első titkára közel azo­nos arányban kapott szava­zatokat június 8-án, ezért mindhármukat javasolja to­vábbra is képviselőjelöltnek. A jelölőgyűlésen részt ve­vő választópolgárok úgy érezhették, hogy sok újat már nem tudnak hozzáten­ni a három, más-más kor­osztályhoz tartozó, de kép­viselőnek egyaránt alkalmas jelölt portréjához, mert mindössze egy hozzászólás hangzott el. Orosz Csaba, a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet szerelője arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a fiatalok érdekeiért vélemé­nye szerint a Parlamentben is fiatalnak kellene szólnia. A felszólalás után a jelöl­tek kaptak szót. Biszku Béla többek között elmondta, hogy őt minden egyes községben, ahol járt. felkérték, hogy vállalja a jelöltséget. ígéretet tett ar­ra. hogy megválasztása ese­tén a körzet érdekében él­ni fog mindazokkal a lehe­tőségekkel, amelyek a ren­delkezésére állnak. Dr. Ke­lemen Miklós hangsúlyozta, hogy ő a vidék gondjait a vidékiek szempontjából is­meri, hiszen itt él. Az embe­rek véleménye, szándékai egyben az övéi 'is. Céljának tekinti, hogy az itt élőknek ugyanannyit kelljen dolgoz­ni egy szelet kenyérért, mint máshol. Szűcs Gyula hang­súlyozta, hogy beosztásánál fogva eddig is gyakran ta­lálkozott az emberekkel, s ez megválasztása esetén sem lesz másképp. Célja, hogy az itteniek valós, reális igé­nyeit jobban elégítsék ki. A vásárosnaményi és az este Varsánygyürén meg­tartott jelölőgyűléseken mindhárom jelölt megkap­ta a résztvevők egyharmadá- nak szavazatát. így június 22-én újból három név lesz majd a szavazólapon. Program, több megközelítésben Az ember azt hinné, egy faluban nemigen lehet meg­tölteni hétköznap délután négy órakor egy kultúrházat, pláne nem, ha olyasmiről lesz szó, amit már hallottak. No de az ember tévedhet, s mint csütörtökön Tarpán kiderült: tévedett is. A művelődési ház megtelt, hogy újból véler ményt nyilvánítsanak: a II. számú országgyűlési válasz­tókerületben kinek a jelölését támogatják, kire adják majd szívesebben szavazatukat június 22-én, a pótválasztás nap­ján, ha már június 8-án nem dőlt el a verseny a három jelölt között. Pénteken az újabb jelölő­gyűlésen elhangzott: azért nem dőlt el a verseny az el­ső fordulóban, mert - mind­három jelölt alkalmas volna képviselőnek,! mindhárman ismerik, szeretik szülőföld­jüknek ezt a kis darabkáját, egyformán tenni akarnak azért, hogy az itt élőknek jobb legyen. Mert tennivaló van. Előbb Balogh Gyula, a tiszaszalkai gyógyszerész sorolta a leg­égetőbb gondokat, hogy mun­kahelyek létesítése kellene; hogy Tarpán betöltetlen egy körzeti orvosi állás, de fog- szakorvos is kellene; a víz­rendezés nem tűr halasztást. De emberi dolgok is elhang­zottak a jelölőgyűlésen. A család szerepének növelése, a családvédelem, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, az anyák, a nők megbecsü­lése, sajnos majdnem mind­egyik olyan terület, amely varázsszóra nem változik magától. És szólt a taps, amikor Gulyás Gyula tette hozzá a már említettekhez a magáét. Az öregek több törődést ér­demelnék, az ifjúságért is többet kell tenni, hiszen csak igy lehet mérsékelni az el­vándorlást, nagyobb rangot kell adni a jobb munkának, javítani kell a kereskedelmi ellátást, az orvosi ügyelet, a gyógyszerellátás nem jó, „vonal alatti" a köztisztaság, melléktevékenység kellene a közös gazdaságoknak, hogy javuljon a jövedelmezőség. A résztvevők már-már azt hihették, nem maradt monda­nivalója Tóth Józsefnek, aki az elmúlt öt évben képvise­lője volt a környéknek. Ö az itt élők szorgalmának adó­zott elismeréssel, hiszen áh­hoz, hogy a Beregben is ha­sonlóan éljenek az emberek, mint másutt, sokkal többet kell dolgozni, többet kell ott­hon is foglalkozni a szülők­nek gyermekükkel, hogy az oktatás technikai hiányossá­gai miatti hátrány ellenére megállják a helyüket. A sür­gető feladatok között a gyenge termőhelyi adottsá­gú tsz-ek jövedelemtermelő képességének javítását emlí­tette, de a háztáji rangját is jobban meg kell adni, amit segítene, a komplex melioráció és ha sikerülne ipart telepíteni, a mezőgaz­daságot, különösen az állat- tenyésztést kiegészítő élel­miszeripar lenne áldásos. És persze kellene több faluba jó ivóvíz, Tarpára szennyvízel­vezető, javítani volna szük­séges az iskolák felszereltsé­gét, pedagógus szolgálati la­kás kellene Tiszakerecseny- be„,ahof .öf.y.cn. Iprinlngj-fab.- be kerül egy doboz Mai'i- pen, mert a buszjegyet is hozzá kell számolni az ár­hoz, a csarodaiak óvodára várnak, az egész környék pedig arra, hogy üdülőterü­letté varázsolják a Tisza- partot. Tervek, megoldásra fel­iadatok hangzottak el. de javaslatok. ígéretek ahhoz, hogy a beregiek saját mun­kájukat sem fogják kímélni, ha lehetőséget kapnak bár­milyen, az életkörülményei­ket javító ötlet megvalósítá­sára. A Tarpán és Lónyán meg­tartott jelölőgyűléselven mindhárom jelölt megkapta a jelöléshez szükséges szava­zatot. a barabási jelölőgyű­lés eredményét — mert az tegnap este lapzárta után ért véget — nem ismerjük. Balogh József Papp Dénes TENGELYÁTSZERELÖ ZÁHONYBAN, a MÁV záhonyi átrakókörzetében az utóbbi idők legjelentősebb beruházása valósult meg — a KÉM ÉV fővállalkozásában — a tengely átszerelő üzem átadásával. A több mint 200 millió forintos beruházás nyomán megkétszerezhetik a normál és széles nyomtávú — szovjet — vagonok tengelyátszerelé­sét. (Elek Emil felvétele) S.______________________________________________________________________________________) A szabadság négy évtizede Máriapócson Szorgalom szülte hírnév A csodák mindig ott ter­mettek, hol szűkében voltak a kenyérnek. Tán éppen ezért fakadt könnyekre Pócson is a Madonna 1696-ban. A szük­ségtől akár évszázadokig is sírhatott volna tovább. Ja­vákat fukarul mérő föld, föl­det zsugorin mérő uraság — ez volt a tőke, amiből ugyan nehéz volt aranyat kovácsol­ni. Hogy a múltban mégis vitte valamire az itt élő, azt csak saját szorgalmának kö­szönhette. Konok s kemény lett az litt élő, aki 1280 óta kézzel fékezett szelet, köröm­mel bírt termésre földet, imával csalogatott ki kalászt, áldással-átokkal fogott meg homokot. Máriapócs: A község 1280- ban tűnik fel, amikor Dani­ján fia László a Hontpáz- mány nembeli Lőrinc fia Derssel és testvéreivel birto­káért perre ment. A Csák nembeliek részét 25 márkáért a Gutkeled nembeli András fia Bereck 1320-ban veszi meg. (Mező—Németh: Sz.-Sz. megye helységneveinek eti­mológiai magyarázata.) Akácerdők között.ül ma a falu. Két társközségét, Pócs- petrit.és Kislétát köblösként veszi szárnyai alá. Központ­jában a basilica minor, a hí­res kegytemplom magasodik. Utcái hol hirtelen kanyarral, hol meredek szögben fordul­nak egyet. Megejtően szép házak, virágpompában fürdő kertek, a kevéssé szépet is átváltoztató tisztaság. Intéz­mények sora — immáron emelettel — szakítja meg a há.zak füzérét. Iskola, öregek otthona, mesterek háza; ABC, csecsemőotthon, orvosi" ren­delő,"tsz-központ. ébterém'SO- rol a kövesutak mentén. Többségük új épület, és se a köz-, se a magánépítőt itt még nem rontotta meg az íz­léstelen kivagyiság túlzó hi­valkodása. A hatszáz lakás többségében vezetékes a víz, s régi ház csak mutatóban akad, azon se látszik a múlt korok árnya. Nézegetem az iskola kerengőjében az el­múlt négy évtized fejlődését bemutató kiállítást. Gyer­mekgyűjtés, idősök emléke­zése. Alig hiszem, hogy a pé­csi pülya érti, hogyan éltek a déd- vagy nagyszülők. A régi, megsárgult fotókról megfoghatatlan kép tárul a VIT-vetélkedőre készülő, a lovasnapokat váró, a számító- gépes fakultációt választó, a búcsúban csak forgatagot látó gyermek szeme elé. Pécs (Mária), magyar m.- város, Szabolcs vmegyében, ut. p. Kallóhoz keletre l1/, mfdnyire: 216 r„ 930 g. kath., 56 ref., 2 evang., 223 zsidó lak., rom. kath. Fii. és g. kath. anyatemplommal a gö­rög kath. üasiliták monosto­rával, 22 l» 2-dik osztálybeli egész telekkel. Határa ho­mokos, de rozsot, dohányt, tengerit bőven terem. Az ide­való búcsújárások nagy élénkséget adnak ezen vá­rosnak. F. U.: a basiliták, Gergelyfy, Némethy, Mándy; Urbán, Tisza stb. (Fényes Elek: Magyarország Geog­raphiai Szótára, 1851.) Ki hinné, hogy még a há­borút követően is itt küzdel­mes volt az élet. Vásároztak hagymával, zöldséggel a kö­zeli Bátorban, búcsújárókat fogadták szállásra, kosztra, volt gyertya- és viaszöntő, mézeskalácsos és kegyárus, viaskodtak földdel, időjárás­sal, s kijárva a régi iskola osztályait vagy a homok rab­jai maradtak, vagy felkötöt­ték a vándortarisznyát. Mind­ez a tsz irodájában kerül szóba, ahol egy lüktető nagy­üzem parancsnoki kara fog össze termelési rendszert, ipari tevékenységet, sport- rendezvényt; oszt ösztöndí­ját leendő szakembernek, ítél oda telket házépítésre, s egy szorgalmas nép segítsé­A Bogáti utcában új házak sorolnak. (A szerző felvétele) a Textimák. A Bogáti utcá­ban új házakat építenek fia­tal, idetelepülő szakembe­rek. Az iskola 27 végzős nyol­cadikosa mind továbbtanul, s jövője hírét várja a postán. A szociális otthon öregjei napfénynek fordítják arcu­kat. Amott két kismama sé­tál. A tanácsháza előtti fá­kon szűrt fény. hull az em­léktáblára. 1944, október -28. Máriapócs: ...lakosainak száma 2204, akikből 1064 fér­fi, 1140 nő, akik 7 német, 3 tót és 7 egyéb kivételével magyar anyanyelvűek... Köz. oktatását 2 gör kát. elemi is­kola és 1 gör. kát. tovább­képző szolgálja. Lakosainak fő foglalkozása őstermelés . .. (Dienes István: Szabolcs Vár­megye, vármegyei monográ­fiák 1939.) Rendezem közelmúlt pócsi emlékeimet. A nagy falusé­tát az elnökasszonnyal, aki meggyőzően bizonyította: há­rom falu sorsa egy súllyal esiik a latba. A barátkozást a község klubjában, ahol 23 ta­nár és tanító mellett ott vol­tak mérnökök, közgazdászok, agrár szakemberek, orvos, képzett hivatalnokok. A ta­lálkozást a pócsiakkal itt Nyíregyházán, a színház előtt, ahová rendszeresen hozza őket a busz, amit ma­gánautók karavánja követ. A szövetkezeti barangolás NDK- beli kollégámmal, aki egy­szerűen nem hitte el, hogy mezőgazdasági üzemben le­het olyan rend, mint amit lát. A hosszú beszélgetést az iskola igazgatójával, aki tu­dományos alapossággal elem­zi, miért nőtt az érdeklődés az általános gimnázium iránt, s igényes szakmát miért Pes­ten tanul a pócsi legény. A szemlét, amelyet az új isko­la helye ügyében szemléltek. S közben jár az agyam: va­jon mit írnék, ha ma arra kérne valaki, hogy szócikket készítsek egy új lexikonhoz? Tudományos valumii nem jut az eszembe. Legföljebb ezt tudnám írni: Máriapócs: nagyközség Sz.- Sz. megyében, társközségei: Pócspetri és Kisléta. A la­kosság lélekszáma: 2344 fő. Korunk adta lehetőségekkel élni tudó, szorgalmas nép, vannak köztük vallásosak, nem hivők. Gazdagságot te­remtettek a homokon, vá­rosét kísértő komforttal. Munka révén nyert' hírük új csodái közé sorakozik. Bürget Lajos gével 28 milliós hasznot ak-' kumulál. Fiat-traktor, lóte­nyésztés, számítógép, vegy­szerbemutató, újféle silózás, három falu gondja, 1100 em­ber sorsa mind a beszélgetés tárgya. A homokot megzabo­lázták, s az itteni emberek évszázados termelési tapasz­talatát szintézisbe hozták a legújabb kor lehetőségeivel. Ma a motorizált búcsú 20— 40 ezer embere már1 inkább látványosság 'Csak. hírével vetekszik a szövetkezeté, ese­mények rendjébe illeszked­nek országos lovasnapok; lá­togatói közt a gazdasági éle­tet szemlélő és tanuló honi s külföldi vendégek is fel­iratkoztak. Ülök, hallgatom s írom a szót, miközben sze­mem kalandozik a szobában. Körbe-körbe sorakoznak a szobrász Takács Erzsébet mo­solygó lánykái, almái, A mai Madonnák, az újféle csodát termő emberek arcai. Máriapócs, nk. Szabolcs vm. nyírbátori járásában, a nyíregyháza — mátészalka — csengeri vasútvonal mellett. (1930) 2204 lak., szeszgyár és malom. Ma a g. kát.-ok egyik leglátogatottabb búcsújárú- helye. A kegytemplomot a baziliták gondozzák. (Üj Idők Lexikona, 1940.) Nézegetem a márványtáb­lát a tanáosháza falán. Rajta a felszabadítás napjának dá­tuma: 1944. október 28. Egy­szerű, kézenfekvő dátum. Az ember megszokja a falon a kőlapot, s mellette elmenve rá se néz. Pedig aiki emlék­szik még arra az időre, meg­borzong. Ekkor adta ki Friessner, a németek pa­rancsnoka a jelszót: „Also auf zum Kampf Soldaten, bis aufs Messer!” (Fel hát kato­nák, a késhegyig menő harc­ra!) És jöttek a Plijev lovas­gépesített csoport szovjet ka­tonái; és Malinovszkij paran­csot adott: mérjenek csapást a Nagykálló—Üjfehértó— Hajdúdorog szakaszon. A tábla sablonos szövege mö­gött ez is ott van. A harc, az elesett szovjet katonák szá­zai, a zúgó lövedékek, a fél­ve összebújó emberek, a me­nekülők, a sebesültek, a zso- lozsmázók, a rohanó jármű­vek, a lomha tankok, a szá­guldó lovasok. „Bis aufs Mes­ser!” Késhegyig. A lovasnapokra készülő négyes fogat paripája fel­horkan. Az akácerdő felől il­latos szellőt hoz a szél. A ba­zilikában több nyelven be­szélő fiatal lelkész magya­rázza, miként áldozott állam és egyház a restaurálásra. A tsz-varrodában duruzsolnak

Next

/
Thumbnails
Contents