Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

XLII. évfolyam, 139. szám ARA: 2,20 FORINT

1985. június 15., szombat

Megyei jubileumi ünnepség

az MSZBT megalakulásának 40. évfordulója alkalmából

Építők

sillan a fény az ablaküvegen. Méltóságteljesen fordul a daru, úgy emeli a kész panelt, teszi vigyázva helyére, mint szerető, anya pici gyermekét a kiságyba. Megfeszül a munkás karja, a kidagadó izmok játéka mutatja, erő is kell hozzá, hogy helyére kerüljön az elem. A hátáról legördülő izzadságcsepp bizonyítja: nehéz kenyér most is az építőmunkásé.

Tízezernél többen vannak, akik a megyében építenek. De nem feledhetjük el azokat a szabolcsi, szatmári kezeket sem, amelyek téglát téglára rakva Dunaújvárost, Kazincbarcikát varázsoltak a pusztára, azokat, akiknek a fővárosból csak a munkásszállás jutott, miközben lakótelepek nőttek ki a földből szorgoskodásuk nyomán.

Építők napján az embert köszöntjük, aki időjárással dacolva tölgyfaként állta az élet viharait is, az asszonyoknak, a gyerekeknek hajtunk fejet, akik estére, hét végére érezhették csak a család összetartó melegét. S valahol leg- belül irigyelhetjük a kubikostól a kőművesen át az újabb építőipari szakmák képviselőin, a szerelőkön keresztül azt a teremtő embert, aki dolga végeztével jólesően egyengetheti derekát: napról napra, évről évre valami újat hozott létre, (lányi—jávor)

dított fel. A választás igazi népszavazás, a Hazafias Népfront választási felhívásában meghirdetett politika fölényes győzelme volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy népünk bízik a párt politikájában, elfogadja a XIII. kongresszus határozatának alapvető társadalmi céljait, s ezeket magáévá téve, nemzeti programmá emeli. Az országos listán megválasztottak nem egy választókerületnek, tehát nem 25—30 ezer választópolgárnak, hanem az egész ország politikájának, lakosságának a képviselői, s ez csak növeli felelősségüket — hangoztatta.

Az üdvözlő szavak után Papp Lajos államtitkár, az Országos Választási Elnökség

(Folytatás a 4. oldalon)

Negyven éve alakult meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Ebből az alkalomból péntekien jubileumi. ünnepséget rendezett Nyíregyházán a KPVDSZ művelődési házában az MSZMP megyei és Nyíregyházi városi Bizottsága. A jubileumi megemlékezést Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Ekler György, a megyei pártbizottság titkára, az MSZBT országos elnökségének tagja mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta:

— Alig ért véget a második világháború, a magyar értelmiség kiemelkedő képviselőinek kezdeményezésére létrejött egy olyan mozgalom, amely az új, születő, demokratikus Magyarország igényét, a haladó értelmiség és a magyar dolgozók elgondolásait fogalmazta meg.

Megyénkben a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság Nyíregyházán és Mátészalkán kezdte meg működését. Az ország életében végbement változások, az országépítő munka, a dolgozók életében bekövetkező felemelkedés serkentően hatottak a társaság tevékenységére. Ennek megfelelően változott a társaság neve, Magyar— Szovjet Baráti Társaság néven tevékenykedett, fontos szerepet vállalva a két nép barátságának ápolásában, fejlesztésében.

— Az ellenforradalom után — folytatta Ekler György — újjáalakult Magyar—Szovjet Baráti Társaság is jelentős mértékben hozzájárult az ideológiai-politikai konszolidációhoz. A

Figyelem az elhelyezkedésre, a pályakezdésre

Megyénkben járt

a KISZ Intéző Bizottságának tagja

Dr. Tarcsi Gyula, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a budapesti KlSZ-bizott- ság első titkára június 13-án. csütörtökön kétnapos munkalátogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. Először Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára tájékoztatta a vendéget megyénk szervezett ifjúságának életéről, a mozgalmi munka eredményeiről, feladatairól.

Pénteken délelőtt Gyurics- ku Kálmán, a megyei párt- bizottság titkára folytatott eszmecserét az IB tagjával a szabolcs-szatmári ifjúság élet- és munkakörülményeiről, a fiatalok helytállásáról a termelőmunkában, továbbá

Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. — Ekler György mondja beszédét.

társaság vezetése arra törekedett, hogy a magyar— szovjet barátság mindazok ügye legyen1, akik elfogadják a szocializmus magyar- országi építésének programját és tevékenyen közreműködnek valóra váltásában.

EkLer György ezt követően Szabőlcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpáton- túli területének eredményes

kapcsolataival foglalkozott. 1960-ban, Lenin születésének 90. évfordulóján a határ két oldalán', Beregsurányban és Luzsánkán közösen telepített Barátságkertet létesítettek, a közös határ még inkább n barátságot és testvéri együttműködést erősítő határrá vált. Megyénk párt-, állami,

(Folytatás a 4. oldalon)

Hajdú, Szabolcs-Szatmár megyében

Megalakult

a gazdasági rendészet

a foglalkoztatás közismert nehézségeiről.

Ezután a vendég Vásáros- naményba utazott, ahol Szűcs Gyula, a városi KlSZ-bizott- ság titkára számolt be a területen tapasztalható elhelyezkedési nehézségekről, a pályakezdés problémáiról. Ezt követően a szakmunkás- képző iskola és a gimnázium diákjaival találkozott Tarcsi Gyula, majd a MEDICOR Művek vásárosnaményi gyárában munkásfiatalok körében gyűjtött tapasztalatokat életükről, munkájukról. Végül a Bereg Múzeumot kereste fel, majd ismerkedett a szabad idő eltöltésére szolgáló létesítményekkel.

A Belügyminisztérium döntése alapján Budapest után hat megyeszékhelyen is megalakult a gazdasági rendészet. A Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányságon debreceni székhellyel, Szabolcs- Szatmár és Szolnoík megyékre is kiterjedő illetékességgel és hatáskörrel 1985. július 1-én kezdi meg működését az új szervezet.

Az alakuló koordinációs ülésen dr. Kopetty Lajos, az országos rendőr-főkapitányság osztályvezetője mellett részt vettek az érintett megyék rendőr-főkapitányságainak, pártbizottságainak és főügyészségeinek illetékes vezetői. Áttekintették a gazdasági rendészet munkájának megkezdése érdiekében eddig végzett tevékenységet és egyeztették közös feladataikat.

A gazdasági rendészetnél nagy szakmai tapasztalatokkal és széles körű gazdasági ismeretekkel rendelkező rendőrtisztek kezdik meg munkájukat. Az új szervezet alapvető feladatai közé tartozik a gazdasági életben tapasztalható negatív jelenségek, így többek között az árdrágító, üzérkedő, korrupciós bűncselekmények megelőzése, felderítése, a közvéleményt is foglalkoztató, a

munkával arányban nem álló, illetve munka nélkül szerzett jövedelmek, azélős- di, harácsoló, spekulációs tevékenység visszaszorítása.

A gazdasági rendészet feladatát csak úgy végezheti eredményesen, ha munkájában az állami, társadalmi, gazdásági szervek és a lakosság segítőkész támogatását élvezi.

A gazdasági rendészet a munkájáról a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni fogja.

Miről ir a hétfői Kelet- Magyararszág?

A Mátészalkai Állami Tangazdaság gépműhelyében készülnek a nagy nyári munkára, az aratásra. Négy NDK-gyártmányú kombájnt és tíz szállító járművet javítanak ki. Képünk az E—512-es kombájnok javításáról készült, (elek)

Közeleg az aratás ideje. Seres Ernő riportja arról számol be, hogyan készülnek gazdaságaink arra, hogy biztonsággal takarítsák be az életet jelentő gabonát. Esik Sándor riportútra indul szombaton és vasárnap, ő a mezőgazdaság másik fontos területét, a takarmánytermesztést veszi górcső alá. írásának tervezett szándéka: bemutatni azt, miként kerül biztonságba a kincset érő széna. Bizonyára érdeklődéssel olvassák majd a Hét embere rovatot, melynek hőse egy frissen érettségizett kislány. A nem mindennapi eseményről, a sikeres vizsgáról Mester Attila faggatta a Kossuth gimnázium. volt növendékét. Az olvasók közérdekű kérdései ezen a héten a sütőipar felelőséhez szóltak. A válaszokból kiderül majd, mi a véleménye a sütőiparnak saját munkájáról, miként fogadja a néha kritikának is beillő kérdéseket. Mozgalmas kettes oldalt ígér a hétfői újság. Találunk benne információt a falumúzeumról, a városban lévő gödrökről, lesz bűnügy és nyári táborelőzetes egyaránt. A csupa érdekeset kínáló negyedik oldalon egy trak- tormatuzsálemet mutat be Gaál Béla, és itt olvashatjuk azt az írást, amely az iskolai osztályozások történetéről szól. Természetesen a lapból nem hiányzik a sport sem.

Országszerte ezekben a napokban adják át a megbízó- leveleket a június 8-án megválasztott országgyűlési képviselőknek és veszik ás mandátumukat a tanácstagok.

Az országgyűlési választó- kerületek székhelyén működő községi, városi, illetve fővárosi kerületi választási elnökségek ünnepélyes külsőségek között nyújtják át az eddig már megválasztott 310 képviselőnek a dokumentumot, s egyidejűleg értesítik megbízatásukról a 285 pótképviselőt is.

Pénteken délelőtt az Országház gobelintermében nyújtották át a megbízólevelet az országos választási listán indult, június 8-án megválasztott országgyűlési képviselőknek; köztük Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének. A megbízólevelek átadásánál jelen volt Horváth István, az MSZMP KB titkára.

Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke az új képviselőket üdvözlő beszédében egyebek között szólt arról, hogy az új választási rendszer, amelyet az 1983-ban elfogadott választási törvény vezetett be, már az első alkalommal kiállta a próbát, az állampolgárokban, a választókban sok, eddig szuny- nyadó energiát, alkotókedvet és cselekvőkészséget szabaÁtadták a megbízóleveleket az országos lista képviselőinek