Kelet-Magyarország, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-15 / 139. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. június 15. MESÉL A TELEKKÖNYV Újra érték a föld Kincsesbánya az értő szemnek, áttekinthetetlen adat­halmaz a járatlannak a telekkönyv. De nevében is meg­változott ez a becses okirat: 1981-től ingatlan-nyilvántartá­sunkban tulajdoni lap jelöli a birtokost. Nyíregyházán és a hozzá tartozó 49 településen évente százezer ügyirat for­dul meg a városi földhivatalban. Dr. Lábas Elemér hivatal- vezető növekvő ügyfélforga­lomról szólt: — Felértékelődött az em­berek szemében ismét a föld és ennek sajátos következ­ményei vannak. Szívesen vesznek tartós használatba egy-egy parcellát, az építke­zéshez pedig falun, városon nagyon sokan hozzákezde­nek. A mezőgazdasági műve­lésiből kivont földterületek hasznosítása is több tenni­valót ad a földhivatalnak. De még azt is rendszeresen néz­zük, hogy a kerteket műve­lik-e, vagy a szántóföldek nem hevernek-e parlagon. A földtörvény szigorúan szabá­lyoz: közös kincsünk a föld, és ezzel a területtel a leg­ésszerűbben szabad csak gaz­dálkodni. Vétel, ajándék Nagy értékek cserélnek gazdát, ha valaki másnak en­gedi át a földjét. Óhatatla­nul vizsgálnak minden körül­ményt a földhivatalban is, nem bújkál-e haszonszerzés az adásvétel körül. Az éssze­rű és legálisan előnyös üzle­tet természetesen nem aka­dályozzák, de az mégis csak szemet szúr, ha Valaki fél­évente megjelenik, hol elad, hol vesz egy darab földet. Más a helyzet az ajándéko­zással. Van, aki akaratán kí­vül tulajdonossá válik és a későbbiekben éppen az ölébe pottyant ajándék gátolja meg valamilyen ingatlan megszer­zésében. S az is lehet, hogy pechére komoly terhek csök­kentik az ingatlan értékét, s így egyelőre nehézségeket tá­maszt az illetőnek a vagyon. % Alap: tulajdoni lap úgynevezett zugúrász készíti el. Pusztán jóindulatból, anyagi ellenszolgáltatás nél­kül. De az a gyakori, hogy jó pénzért, a hivatalos fóru­mok mellőzésével készülnek ezek a papírok. Százezer ügy Az évi százezer ügy túl­nyomó többségét megelége­désre intézte el a földhiva­tal. Mindössze 151 fellebbe­zés, az összes ügy 0,3 száza­léka adott többletmunkát. Harminchét esetben megvál­toztatták az eredeti döntést, 12 ügy mégis bíróság elé ke­rült. Ezek közül tízet hely­ben hagyott a bíróság, két­szer az ügyfélnek adtak iga­zat a földhivatallal szemben. Még mindig vannak több éve húzódó ügyek. A szakszövet­kezetek megszűntével a föld­ügyek még tovább élnek. A korszerű technika az in­gatlan-nyilvántartásban is szerephez jut: számítógépes adatfeldolgozást vezetnek be. A naprakész adatok bizonyá­ra kiszűrik, amit az emberi szem nem vesz észre, és a földekkel manipulálni szán­dékozóknak perzsel a talaj a lábuk alatt. Tóth Kornélia Gyógyszer — kézi­patikából A gyógyszerek hozzátar­toznak mindennapjainkhoz. Kevés az az ember, aki még soha nem kényszerült a ve­lük való találkozásra. 1984- ben 143 millió forint volt Szabolcs-Szatmár gyógyszer- forgalma. Nem mindegy te­hát, milyen az ellátás. Megyénkben 149 gyógysze­rész végzi felelősségteljesen munkáját. Az eladott gyógy­szerek közel tíz százalékát ők készítik, összesen 74 gyógy­szertár van, forgalmuk igen nagy. Számuk kevés, ha tud­juk, hogy bár nálunk a leg­alacsonyabb az egy főre ju­tó gyógyszerfogyasztás, de országosan a legmagasabb az egy gyógyszerészre, illetve gyógyszertárra jutó beteg- forgalom. Szükséges tehát újak épí­tése. Tiszavasváriban épül is az új patika, Fehérgyarma­ton rövidesen átadják, de Levelek, Apagy és Tyúkod lakói is örülhetnék a közel­jövőben új gyógyszertárnák. Ideális lenne a gyógyszertá­rak számát tovább növelni. Fejleszteni viszont csak nye­reséges gazdálkodással lehet. A gyógyszerszakmában azon­ban ez nem lehet szempont. A gyógyszerforgalmazás má­sik módja az úgynevezett ké­zi gyógyszertárak működte­tése. Mintegy 25 falusi kör­zeti orvos vállalja — cse­kély anyagi juttatás éllené­ben —, hogy a gyógyító mun­ka mellett a gyógyszerek el­adásával is foglalkozzon. Er­re olyan helyeken van szük­ség, ahol nincs a közelben gyógyszertár, (k. é.) SÓSTÓI IFIPARK A fél íróasztalt beborít­ja az a papíros, amin a Sóstói Kulturpark prog­ramját próbáljuk nyomon követni az igazgatóval, Hargitay Lajossal. Segít­sége nélkül aligha igazod­nék ki a javítgatásoktól hemzsegő rubrikák között. — Májusban például öt koncertünk volt — mutat egy ugyancsak átfirkált oszlop­ra —; az előre kiadott prog­ramban még a Karthágó és Nagy Feró együttese is sze­repelt. Csakhogy a Karthágó időközben felbomlott, és szerződés ide vagy oda, a ze­nekar fellépése elmaradt. Nagy Feróéknak meg idő­közben bejött egy lemezfel­vétel, emiatt későbbre ha­lasztották itteni koncertjü­ket. Más zenekarokat hív­tunk ugyan helyettük, de ez nyilván nem pótolja ennek a két együttesnek a rajon­góit. Valóban nem. Például az igazán nem ismeretlen 100 Folk Celsiusra, akik szintén „■terven felül” léptek fel az ifiparkban, csak vagy százan voltak kíváncsiak ... Árak és sztárok időjáráson. A csúcs nálunk az Omega volt öt és fél eZer fizető nézővel. De a június 25-i Eruption-koncertre en­nél is több fiatalt várunk, még a Szovjetunióból. Komá­méból, Csehszlovákiából is. — Ez az együttes igazi vi­lágsztárok csapata, hogyan sikerült őket elhozni Nyír­egyházára? — Nem akarok dicseked­ni, de nem sok olyan ifjúsá­gi park van az országban, mint a miénk... Úgyhogy most mindannyian azért imádkozunk, csak jó idő le­gyen — a Neotonnal ugyan­ez lesz a helyzet... Igaz. elkészült már a fedett csar­nokunk is. de oda legfeljebb kétezer ember fér be. Végül még valamit. Közis­mert, hogy a popkoncertek gyülekezete nem elsőbálos bakfisok gyülekezete. Az igazgató ugyan nem hang­súlyozta. de most, a szezon elején nem árt felhívni a fi­gyelmet az elővigyázatosság­ra. Az Edda-koncerten már mutatkoztak jelei annak, hogy esetenként rendbon­tókkal is Heel I számolni; Az ifjúsági park rende­zői ugyan nem félős fiúk, de a közönség érdekében ezúttal is számítunk arra. hogy szük­ség esetén nem hagyja őket magukra a hatóság sem. A bajnak jobb elejét venni. Gönczi Mária A földügyek rendezése 1981- re fejeződött be hazánkban. 1973-ban láttak hozzá, hiszen az elmúlt évtizedek során óriási változáson ment ke­resztül a magyar mezőgazda­ság. Változtak a családok'kö­rülményei, az elhalálozás, az öröklés ismét összekuszál­ta a korábbi .telekkönyveket. Amint befejezték a földek leltározását, tulajdoni lapot készítettek valamennyiről, s ezeknek egy példányát meg­küldték az állampolgároknak is. Ha két ember megállapo­dik: eladnak a másiknak egy darab földet és ezt írásban rögzítik, vélhetik, létrejött a szerződés. Ám a hatóság sze­mével ez korántsem így néz ki. A terület nagyságát, hely­rajzi számát, a tulajdonos sa­ját kezű aláírását, személyi számát és még egy sor más adatot kell tartalmaznia az adásvételt tartalmazó okirat­nak. Rendszerint jogászt kér­nek fel rá az emberek, hi­szen a jogi ismeretek híján nehéz összeállítani ezt az iratot. Mégis előfordul, hogy Lebukott a gyógyító tapaszt hamisító bedolgozó — Programjukat böngész­ve úgy látszik, szinte min­den neves együttest láthat- nak-ihallhatnak itt a nyáron a fiatalok. Hogyan futja er­re a költségvetésükből? — Nehezen. A P. Boxot például a jelek szerint nem fogjuk tudni megfizetni. Tár­gyalunk velük, de ha nem érik be kevesebbel, kényte­lenék leszünk lemondani ró­luk. Ha csak 50 forintos helyárakat számolunk, akkor is legalább ezer fizető néző­nek kellene itt lenni ahhoz, hogy csak a zenekart ki 'tud­juk fizetni. Nagyon megnőtt a műsorszervezők száma, alaposan felverték az ára­kat. Tudja, nincs olyan ren­delkezés, ami leszögezné, mennyi pénzt vehet fel a fel­lépésért egy zenekar. így aztán megy a huzavona, -hogy valamit le tudjunk faragni a követelésekből. Ez hol sike­rül, hol meg nem. — Reálisan hány látoga­tóra számíthat az ifipark egy-egy koncerten? — Nagyon sok múlik a propagandán, no meg az Felesége budapesti bazár­jában látott először Mottó tapaszt Urban György be­dolgozó. E készítmény egy fővárosi mérnök találmánya, világszabadalom, szabad szemmel láthatatlan vastag­ságú, speciális bevonattal el­látott ceUuloidlemez. ame­lyet ragtapasszal lehet a reu­matikus vagy izomfájdalom­tól megviselt testrészre he­lyezni. A tapasz alkalmas idegi eredetű fájdalmak, pél­dául zsába gyógyítására is, a szakszerű vizsgálatok sze­rint az esetek 84 százaléká­ban hatásos. Az elmúlt év­ben engedélyezett szer ha-> mar népszerűvé vált, s ke­resettségét látva, Urban Györgyben különös ötlet fo­galmazódott meg. Ügy vélte, ha jó hamisítványt készít, az értékesítés jelentős hasznot hozhat számára. A másolat elkészítése nam kívánt különösebb befekte­tést. Celluloidból készült iratborítókat vásárolt, s kel­lő mennyiségű ragtapaszt, az eredeti használati utasítást pedig egyszerűen fénymáso­lattal pótolta. A méretre vá­gott lemezre ragasztott ta­pasz áruba bocsátásának megszervezése volt a követ­kező lépés. Felesége üzleté­be nem merte bevinni, első­sorban azért, mert úgy gon­dolta, jobb, ha a törvénysér­tő úton szerzett mellékesről nem tud házastársa. Kapóra jött. hogy összeta­lálkozott két vásározó isme­rősével, akikkel megállapo­dott abban, hogy darabon­ként ötven forintért átve­szik és vidéki viszonteladók­hoz továbbítják az egyéb­ként 80 forintért vásárolha­tó, kelendő árut. S mert az első kis kollekció hamar ve­vőre talált, újabb szállítmá­nyért jelentkeztek a gyanút­lan közvetítők, kérve egy­úttal a hivatalos számlát is. A férfi ugyanis azt mondta, hogy a feltalálótól szerzi be a tapaszokat. Teltek-múlták a hetek, számlát azonban nem kaptak. Urbán a legkülönbözőbb ürügyekkel halasztotta a dol­got. A vásározók nem sejtet­ték, hogy hamisítvánnyal van dolguk, azonban nem tudták mire vélni a késiem kedést, ' s úgy gondolták, mert ők is ismerték, legegy­szerűbb, ha magától a felta­lálótól kérnek igazolást. A mérnök persze rögtön gyanút fogott, minthogy 6 soha nem adott Urbán Györgynek egyetlen tapaszt sem. Kérte a nála jelentkezőket, szerez­zenek egy példányt az Ur­bán György kínálta tapasz­ból. Amikor megkapta, azon­nal látta, hogy hamisítvány­ról van szó, s feljelentést tett. A rendőrségi vizsgálat ki­derítette, hogy 600 darab utánzat készült, amely ugyan nem ártalmas az egészségre, azonban gyógyulást sem hoz a felhasználónak. Az ál Mot­tó tapaszokat elkobozták, s Urbán György ellen csalás miatt indult eljárás. Amint az már lenni szokott, a baj nem jár egyedül. A házku­tatás során nagy mennyisé­gű nyugati cigaretta és rá­gógumi került elő, aminek eredetéről a feleség, a trafik tulajdonosa nem tudott ki­elégítő magyarázatot adni. S ezt a szépséghibát semmifé­le tapasszal nem lehet el­tüntetni. Még egy valódi Mottóval sem. Ocskay Zoltán--------------------------------------------- 7 > A kocsmát inkább választják Boltok szerződésben Kezdjük a puszta számok­kal: a múlt év végén a me­gyében 526 szerződéses üze­melésű kereskedelmi egység volt. Ebből 202 a bolti kiske­reskedelemben, mig 324 a vendéglátóiparban műkö­dött. Ezek után tegyük fel a kérdést: sok vagy kevés a szerződéssel dolgozó boltok száma? Ha úgy nézzük, hogy a rendeletek adta lehetőség­gel a megyében a boltok és vendéglátóhelyek kéthar­S madát lehetne így üzemel­tetni, akkor nem lehetünk elégedettek. Ugyanis hat­szor annyi boltot, kétszer annyi vendéglátóhelyet le­hetne szerződésbe adni. [j Ami jó: a szerződéses boltok általában jobb áru­kínálattal, a vásárlókhoz igazodó nyitvatartással, a itáliaiatoknak, szövetkeze­teknek nagyobb hasznot ho- Zóan működnek. Miért nincs mégsem tolongás egy-egy versenytárgyalás ijdején? A magyarázat is egyszerű: különösen az élelmiszer szakmában nem biztos, hogy arányban van a kockázat az elérhető ha­szonnal. A kocsmákat, ven­déglátóhelyeket ezért vá­lasztják viszonylag többen. (Különben is a kisboltok többsége megmaradt úgy­nevezett szabadkasszás Egységnek, ahol az eladó­nak biztos a jövedelme, mégis viszonylag önállóan dolgozik.) ! A megyei tanács keres- kedel mi osztálya a közel- thúltban tájékoztatta az új gazdasági forma szerepé­ről a termelési és ellátási bizottságot. Ebben szere­pjel, hogy a szerződéses üz­letek számának növekedé­sét gátolja többek között a vállalati, szövetkezeti át­lagtól magasabban előírt forgalomnövekedési ütem és nyereséghányad. Már­pedig ennek nincsenek meg mindig a reális feltételei. Az se jó, hogy sokszor becs­lés alapján hirdetik meg az üzleteket. így érthető, hogy olyan — különösen ki­válóan dolgozó — áfészek, mint a fehérgyarmati, az ibrányi ma sem tudnak szerződéses boltot felmutat­ni. A gondok közé tartozik, hogy az új formákat kö­vetően nem rendeződött megfelelően a központok és az üzletek kapcsolata. (Az új formák bővülésével ép­pen a központokban több lett a felesleges ember, akit el kell tartani.) Ugyan­csak kedvezőtlen, hogy éppen a szerződéses üzle­teknél találnak az ellen­őrök az átlagostól több hi­bát, a vásárlókat, vendé­geket megkárosító maga­tartást. Az öt éve megindult fo­lyamat a szerződéses üzle­tekre az országos közép­mezőnybe sorolja a megyét. Két éve viszont jövedelem­érdekeltségű boltokat is le­het működtetni — számuk 97 — ahol lemaradt Sza- j bolcs-Szatmár. így a keres­kedelmi irányítókon is múlik, hogy azt az intéz­kedési tervet, amelyet erre az ötéves tervre tűztek ki, hogyan tudják teljesíteni. (Az eddigi adatok a várt teljesítést támasztják alá.) s tegyük mindehhez hoz­zá, hogy a kereskedelmi el­látást tette gazdagabbá a magánkereskedők számá­nak háromszoros növeke­dése, hiszen ezt az évet 1011 kiskereskedő kezdte. L. B. Még néhány napig ápolják, gondozzák a virágokat a har­madéves végzős dísznövénytermesztő tanulók a Tisza- berceli Szakmunkásképző Intézet üvegházában. Szakmun­kásvizsga után megyénk virágkertészeteiben helyezkednek el. Képünk Dómján Krisztináról készült. (Elek Emil felv.) ________^má

Next

/
Thumbnails
Contents