Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-13 / 110. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. május 13. Vizsgálat a szociális segélyezésről Az utolsí szalraaszál... Hiába húztuk szorosabbra a nadrágszíjat az utóbbi években, sokan mégis azért bírálják a kereskedelmet, mert kevés a banán, hiánycikk a színes televízió, s éveket kell várni az új autóra. Akiknek egy szelet hússal kell beérniük hét végén, s luxus számukra a primőr, ritkábban, halkabban panaszkodnak ... SOK A RÁSZORULÓ Társadalmunk egyik legégetőbb gondja, hogy mind többen vannak, akik a létminimumon élnek: főleg a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek. Szabolcs- Szatmár megye a népesség korösszetételét tekintve ugyan a fiatalabbak közé tartozik, ám az idős korúak gondja itt súlyosabb az átlagosnál. Nálunk rendkívül magas a nyugdíjjal nem rendelkezők, a járadékosok és a 2 ezer forint alatti nyugdíjasok aránya. Az idősek mellett sokan vannak, akik munkaképességük csökkenése miatt nem tudnak dolgozni, ugyanakkor kevés munkaviszonyuk alapján nyugellátásban nem részesülnek. A róluk való gondoskodás, életkörülményeik javítása érthetően fontos feladat. Ennek egyik módja a szociális segélyezés. Mivel erre évente meghatározott összeget fordíthatnak a tanácsok, nem mindegy, hogy kik és menynyit kapnak a pénzből. Ezt vizsgálták a közelmúltban Nyíregyházán, Üjfehértón, Kemecsén és Tiszabercelen a népi ellenőrök. EZREKRŐL NEM TUDTAK ... Gondot jelent, hogy a tanácsok a segélyre fordítható összeget nem előzetes felmérés, hanem a korábbi évek igényei alapján tervezik. Év végére ugyan rendszerint többet fordítanak segélyezésre a tervezettnél. Kivétel ez alól Nyíregyháza, ahol tavaly másfél millió forint (!) maradványt utaltak át a segélykeretből a szociális gondoskodás más területére. Viszonylag alapos felmérés az idősek helyzetéről ez év januárjában készült. A községekben kevés olyan rászorulót találtak, akikről nem tudott a tanács. Ezzel szemben a megyeszékhelyen — ahol jelenleg közel 1200-an részesülnek valamilyen támogatásban — további 3800 embernek lenne szüksége szó- ni ál i c smnHnsknriásra. A nésv vizsgált településen tavaly több, mint 15 millió forintot költöttek segélyezésre. Ez az összeg elegendő az igénylők támogatására, de valamennyi rászorult megsegítésére már kevés. AKADOZÓ ÜGYINTÉZÉS Segélykérelmet többnyire a rászorulók nyújtanak be a tanácshoz. A múlt évben Nyíregyházán a jósavárosi vöröskeresztes szervezet kezdeményezte több idős ember rendkívüli segélyezését. Elvétve egészségügyi dolgozók, tanácstagok is szólnak egy-egy személy érdekében. Olyan viszont még nem volt, hogy a munkahely kért volna segítséget volt dolgozója számára — kivéve a MÁV-ot. Sajnos a társadalmi szervezetek is többnyire kampányszerűen foglalkoznak az idősek gondjaival. A bejelentések nyomán a hivatal köteles környezettanulmányt készíteni, s csatolni az aktához a jogosultságot bizonyító kereseti igazolást, nyugdíjszelvényt. Ezt a Nyíregyházi Városi Tanácson többször is elmulasztották. Jogtalan segélyezéseket, több hónapja rendezetlen kérelmeket, fellebbezéseket fedeztek föl itt az ellenőrök. Mint kiderült: hiányos a segélyezettek nyilvántartása is. A megyeszékhelyen több alkalommal megtörtént, hogy hónapok múltak el, mire döntöttek a rendszeres szociális segély odaítéléséről, ami pedig megengedhetetlen. Mindez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél sokkal körültekintőbben szükséges foglalkozni az idősek és a csökkent munkaképességűek helyzetének javításával. Sajnos nagyon sok ember számára a szociális gondoskodás az utolsó szalmaszál, amire számíthatnak az életben. A társadalom megteremtette a segítségadás feltételeit. Ezért figyelmetlen, felelőtlen ügyintézéssel senkinek sincs joga elvenni a rászorultaktól az egyetlen kapaszkodót. Házi Zsuzsa Márkanév E z aztán ötlet! — nézegetem a kínai gyártmányú szabadidő cipő talpba vulkanizált fantázianevét. Long March, azaz hosszú menetelés. Jut eszembe, hogy a minap látott szép selyemtapéta, amelyet ugyancsak a távoli hatalmas országban készítettek Great Wall — vagyis Nagy Fal — névre hallgat. így kellene ezt valahogy, foglaltam össze magamnak a véleményemet, miközben arra gondoltam: mennyire szegény időnként képzelőerőben a márkanevek keresztapja. Pedig a terméket a neve adja el! Node nem minden népnek „igazodik” a történelme a gyártmányskálához. Ezért viselek én Senior nevű alsónadrágot, és ezért hívják a teherautót, a varrógépet, a traktort, és még sorolhatnám ... valamennyit Csepelnek. Pontosabban van már kerékpár, amit teljesen formabontó módon Szilajnak becéznek. Szentségtörés! Magyar márkanév! De hiszen erről tudják mit jelent, — kellemetlenkedhetnénk. Nem tesszük, hanem üdvözöljük. (és) Művészpresszó Nyíregyházái „Mutatunk pusztát, homokot, vizet“ Vészharaii helyett vállalkozás Új síelek a vendéglátásban ? Vészharangot kongattak néhány éve az éttermek felett: lehangoló volt az üresen árválkodó asztalson A vendégek bojikottálták a magas árak miatt az éttermeiket. Biztosan magasabb lenne a forgalom, ha az ital helyett az ételt is szorgalmaznák — szólt a kívülálló és az irányító szakember. Mígnem megpezsdült valami a megyében és ma már az országos statisztikát is megelőzve növekszik az ételforgalom a szálloda és vendéglátó vállalatnál. Kocsmasirató? — Három éve kezdődött el ez a folyamat. Pedig sokszor csak a kényszerűség hajtőt* bele bennünket egy-egy új megoldásba — fejtegeti az új igazgató, Galambvári Tibor. — Evekkel ezelőtt a belkereskedelem irányítói arra ösztönözték a vállalatot, hogy a kocsmákat csukják be és nyissanak bisztrót, falatozót, cukrászdát a helyén. Azt ne vitassuk, hogy sokan nem tettek eleget a központi akaratnak, viszont a megyei vendéglátó vállalat sorra zárta be a nyíregyházi kocsmákat és nagy költséggel alakította át falatozókká ezeket. S aztán nemrégiben egyesült az Alföldi és a megyei vendéglátó vállalat, s az előbbi a munkás- és a diákétkeztetés révén tovább növelte az összforgalmún belül az ételek, sütemények, üdítők arányát. Ha valamennyi vállalatot, szövetkezetét nézzük Szabolcsban, akkor az alkohol- mentes ételek, italok, sütemények 46,4 százalékot tesznek ki, nálunk ez meghaladja a 62 százalékot. A tendencia egyértelmű: míg az ital- eladás stagnál, az ételek részaránya növekszik. Ne csapán az árában... — Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy az ételforgalom növelése sök ezer apróságot igényel — folytatja Gáli Ferenc igazgatóhelyettes. — Pedig nem népszerű feladat. Több munkaerőt Igényel, magasabb az áramszámla a sütők miatt. Ennék ellenére a rendezvények adják az ételforgalom jelentős részét. Rendeztünk szakmai bálokat, táncversenyt, divatbemutatót, tartottunk kiváló vállalati ünnepségeket, mostanában ballagási banketteket és szép számmal lakodalmakat. Ma már kulturált körülmények fogadják a vendégeket a Koronában. Már a közeli terveiben is rögzítette a vendéglátó: ne csaik áraiban legyen első osztályú a Szabölcs-szálló, hanem feleljen is meg a vele szemben jogosan elvárható igényeknek. A napokban látnak hozzá a tízéves linóleum cseréjéhez, műmárvány kerül a földre, távolabb helyezik el az asztalokat, térelválasztót tesznek közéjük, hogy az ebédlő jelleget végképp száműzzék. — Szállodáink sürgős felújításra'szorulnak — mondja az igazgató. — A Szatmár tizenöt éve épült Mátészalkán, egyetlen fürdőszobával! Ma pedig ennek hiányában már nem fogadhatunk vendégeket. A Szabolcs-szállóban is zuhanyzófülkéket szerelünk fel. A Béke-szállót két évre átadtuk a Számítástechnikai és Ügy vitelszervezési - Vállalatnak, majd a bériért lejárta után megnézzük, hogyan hasznosíthatjuk. Fel kellene újítani a sóstói Svájci-lakot is. Ehhez azonban élni kellene a központi anyagi alappal: a Belkereskedelmi Minisztériumnak ugyanis évente 100—200 millió forintja van idegenforgalmi fejlesztésre. Csak pályázni szükséges egy megalapozott tervvel és a hasznos dolog előtt nyitva az út... Megalakul a Vadcoop A vendéglátásban a kényszerű, központi áremelések ellensúlyozására kitalálták, hogy a két szelet hús helyett lehet egyet adni, feláron. Igen népszerűek a belsőségből készült ételek, a zúza- pörkölt, a vesepecsenye, pacalból nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Keresik a sztrapacskát túróval, tepertővel. A tájjellegű ételek viszont drágák, a nyírségi gombócleves, szabolcsi titok, a csókakői kolbászleves inkább az idegennek nyújt gasztronómiai élvezetet. — Szinte mindig újdonsággal kell kirukkolnunk, ha állni akarjuk a konkurrencia kihívását — állítja Galambvári Tibor. — Vadcoop néven tíz vadásztársaság, a TESZÖV és mi alakítunk egy társaságot a küiföldiiek - vadásztatására. Eddig nem tudták kulturált helyen elszállásolni a külföldi vendégvadá- szokat. Mi nemcsak első osztályú szállást, ellátást is nyújtanánk. A vadászokkal érkező családtagoknak lovasprogramot kínálunk, Tisza- parti pihenést és minden látványosságot, amelyet a vadásztársaságok a saját területükön tudnak nyújtani. A TEISZÖV már elkészítette az alapszabályt és hamarosan hivatalos megállapodásiban rögzítjük a feladatokat. Egy másik újdonság: Szolnok gesztorságával Bács, Békés, Csöng rád és Szabolcs megye vendéglátó vállalatai új utazási irodát hoznak létre. A valutabeváltástól a be- és a kiutazásig sokféle szolgáltatást kínálunk majd. A vendég igényének megfelelően pusztát, homokot, vizet mutatunk, ha kéri az idegen. Az új ötletek mellett korszerűsítik, szélesítik a működési formákat (idén az összforgalom 70 százaléka a jö- vedelemérdekeltségű, szerződéses és önelszámoló egységek bevételéből származik). Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok — állítják a vendéglátónál. Az olcsó ételeken keresett fillérek megalapozzák a látványosabb lehetőségeket — csak vállalkozó kedv kell, aminek — úgy tűnik — végre megyénkben sincsenek híján. Tóth Kornélia Régi gondolat, hogy Nyíregyházán is létesítsenek egy művészpresszót. A színészek házát úgy tervezték, hogy a földszinten megvalósítható legyen egy ilyen igényt kielégítő vendéglátóhely. A vendéglátó vállalat a közelmúltban nyitotta meg a reprezentatív presszót. A vendégek részére 80 személyes presszó- részt, valamint 40 fő kényelmes elhelyezésére szolgáló éttermi részt nyitottak. A művészpresszóba bárki betérhet egy kitűnő frissen sültre, üdítőre, vagy egy márkás koktélra. Tervezik műsoros estek rendezését is. (elek) Divat, frizura, kozmetika Nagy sikerű divat-, frizura- és kozmetikai bemutatót rendeztek az elmúlt vasárnap Nyíregyházán. A megyei és városi művelődési központ hangversenytermében az Exkluzív divatszalon, a Mary hajstúdió és az Erika kozmetika mutatkozott be az érdeklődők előtt. A műsorban fellépett Vitai András színművész, a Móricz Zsigmond Színház tagja is. A nézők a látottakon túl hasznos tanácsokat kaptak az öltözködés, hajviselet-készítés és a kozmetika fortélyairól. A ruhákat, frizurákat és sminkeket bemutató csinos lányok, fiúk és gyermekek, valamint szakemberek megérdemelten arattak sikert. A jól megszervezett és lebonyolított rendezvény kellemes és hasznos vasárnap délutáni programnak bizonyult. A ruhák bemutatója közben láthatták a nézők. egy frizura elkészítését A tárgyalóteremből Kétütemű rodeó Hát ezek nem normálisak! — ez volt az első gondolatom, amikor elolvostam a húszéves tisza- nagyfalui Árvái József rodeózá- sának történetét. A legmegdöbbentőbb azonban, hogy erről szó sincsen, ráadásul még az alkoholmámorra sem lehet fogni a két Árvái fivér és barátaik akcióját. Nem találtak jobb szórakozást? Nem fogták fel, hogy hajszálnyira vannak a tragédiától? . .. Este fél tíz körül indult a párharc a Wartburg és a Trabant között. Előbbit Árvái József vezette Tokajból Szabolcs felé, s benn ült még a kocsiban a bátyja, (az autó tulajdonosa) meg három barátjuk. A másik kocsi kormányánál a friss jogositvá- nyos A. K-né ült, mellette a férje, hátul még ketten. Rakamaz belterületén érte utol Árvaié- kat a Trabant, s mivel azok csak vagy harminc-negyven kilométeres sebességgel mentek, A.-né kitette az indexet, és előzni kezdett. A másiknak csodák csodájára éppen akkor jutott eszébe fokozni a tempót, Így az asszony visszahúzódott mögé. Árvái ekkor újra lelassított. Csak miután kiértek Rakamaz- ról történhetett meg az előzés. A.-né fellélegzett, de sajnos korai volt a megkönnyebbülés, mert Arvaiék új „tréfát” eszeltek ki a rovására. Két kilométeren át haladtak mellette a sötét úton, s hogy teljesebb legyen a hatás, lelkesen kürtőitek is közben. Hogy az oldaltávoiságot sem tartották be, az ezek után már szinte természetesnek hat, mint az a „kedves” ötlet is, amikor a jobboldalon ülő idősebb Árvái testvér és J. Csaba ki-ki- nyitogatták az ajtót. A Traban- tosnak nem volt más választása, lehúzódott, amennyire csak lehetett, sőt azon túl is: volt amikor mind a négy kerék a padkán gurult. Megállni sem lehetett, hiszen végig úgy jött a Wartburg, mintha éppen elkezdte volna az előzést. Szerencsére, hogy a rutinta- lan vezetőnek helyén volt a szive, és ott ült a férj is, aki segített eldönteni, mikor mit tegyen. KI tudja másként hol végződött volna az esztelen éjszakai rodeózás. Mire Tímáron túljutottak, végre Arvaiék is kezdtek észhez térni, s elhajtottak a Trabant mellett. Szabolcs első házába, ahol világ volt, betértek A.-néék segítséget kérni. Arvaiék is megálltak, de mikor meglátták, hogy A. segítségért Indul, gyorsan továbbhajtottak. Fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került. A jogerős ítélet szerint Árvái József a közúti veszélyeztetés bűntettét követte el, ezért egy év és négy hónap végrehajtható börtönbüntetést kapott, s három esztendeig nem ülhet vezetőként járműre. (Az ajtónyitoga- tők; a vádlott bátyja és J. Csaba a szabálysértési hatóság előtt feleltek tettükért.) Elmaradt válasz A nyíregyházi rádióban hangzott el egy riport a városközpont egyik bérházában a lakók semmibevételéről, amikor a szeméttárolót kirakták, hogy ott maszek üzlet nyíljon. Nem vonom kétségbe, hogy a rendeletek adta lehetőségek szerint döntött az üzemeltető vállalat, mégha ennek az el nem hordott szemét és több más bosszúság is lesz az ára. Az nem megy a fejembe, hogy az érdeklődő riportert miért nem hallgatta meg, méltatta válaszra a vállalat illetékese? Hiszen a lakók elmondták jogosnak tartott panaszaikat. S bármennyire nem hiszi a hatóságot játszó Ingatlankezelő, neki a létét éppen a lakók kiszolgálása jelenti. Most már arra vagyok kíváncsi, miként érvényesíti akaratát a vállalatával szemben a felügyeletet gyakorló tanács? (lányi) r ^ Környezet A szép „szőke város” sokat szidott közterületfenntartó vállalatával együtt lassan szebb, tisztább és vonzóbb lesz, mint a körülötte elterülő eredendően természeti környezetnek lennie kellene. Megfelelő távolságból talán még az is lehet, mint a korosodó asszony, akinek csak közelről lehet meglátni a ráncait és arca barázdáit. A rozstáblák még a régiek és az akácfasorok is sok mindent eltakarnak jótékony lombjukkal, de a dülőutakon, ahol a költő mezítlábas talpát a tiszta homok súrolta egykor, már nem ajánlatos lábbeli nélkül végighaladni. Undorító szemetes csíkok borítják a határ útjait akármerre szándékozik valaki elhagyni mezei úton Nyíregyházát. A Taurusnál például véget ér a kövezet, és már ott megkezdődik a szemetelés. Szélsőbokor, Sa- lamonbokor. Istvánbokor ... Lassan nem is út, hanem egy szemétcsík köti össze őket. Vegyszeres dobozok, töméntelen sok bébiételes üveg, rozsdásodó konzervdoboz ezerszámra. A szemét tartalmából következtetni lehet a szemetelő személyére, úgyhogy nem lenne nehéz utána járni, ki választja a köny- nyebbik megoldást. A bűzlő pálinkafőzdei cefre szétön- tögetett halmainak gazdáját pedig igen könnyű lenne megtalálni. A szagló, ragadós mocsokhalmok a város körül a lakókra vallanak, de nem a jobbérzésű részükre, (és) ki _________J
