Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 13. Vizsgálat a szociális segélyezésről Az utolsí szalraaszál... Hiába húztuk szorosabbra a nadrágszíjat az utóbbi években, sokan mégis azért bírálják a kereskedelmet, mert kevés a banán, hiány­cikk a színes televízió, s éve­ket kell várni az új autóra. Akiknek egy szelet hússal kell beérniük hét végén, s luxus számukra a primőr, ritkábban, halkabban pa­naszkodnak ... SOK A RÁSZORULÓ Társadalmunk egyik leg­égetőbb gondja, hogy mind többen vannak, akik a lét­minimumon élnek: főleg a nyugdíjasok és a csökkent munkaképességűek. Szabolcs- Szatmár megye a népesség korösszetételét tekintve ugyan a fiatalabbak közé tartozik, ám az idős korúak gondja itt súlyosabb az átlagosnál. Ná­lunk rendkívül magas a nyugdíjjal nem rendelkezők, a járadékosok és a 2 ezer fo­rint alatti nyugdíjasok ará­nya. Az idősek mellett sokan vannak, akik munkaképes­ségük csökkenése miatt nem tudnak dolgozni, ugyanak­kor kevés munkaviszonyuk alapján nyugellátásban nem részesülnek. A róluk való gondoskodás, életkörülményeik javítása érthetően fontos feladat. En­nek egyik módja a szociális segélyezés. Mivel erre éven­te meghatározott összeget fordíthatnak a tanácsok, nem mindegy, hogy kik és meny­nyit kapnak a pénzből. Ezt vizsgálták a közelmúltban Nyíregyházán, Üjfehértón, Kemecsén és Tiszabercelen a népi ellenőrök. EZREKRŐL NEM TUDTAK ... Gondot jelent, hogy a ta­nácsok a segélyre fordítható összeget nem előzetes felmé­rés, hanem a korábbi évek igényei alapján tervezik. Év végére ugyan rendszerint többet fordítanak segélyezés­re a tervezettnél. Kivétel ez alól Nyíregyháza, ahol ta­valy másfél millió forint (!) maradványt utaltak át a se­gélykeretből a szociális gon­doskodás más területére. Viszonylag alapos felmérés az idősek helyzetéről ez év januárjában készült. A köz­ségekben kevés olyan rászo­rulót találtak, akikről nem tudott a tanács. Ezzel szem­ben a megyeszékhelyen — ahol jelenleg közel 1200-an részesülnek valamilyen tá­mogatásban — további 3800 embernek lenne szüksége szó- ni ál i c smnHnsknriásra. A nésv vizsgált településen tavaly több, mint 15 millió forintot költöttek segélyezésre. Ez az összeg elegendő az igénylők támogatására, de valamennyi rászorult megsegítésére már kevés. AKADOZÓ ÜGYINTÉZÉS Segélykérelmet többnyire a rászorulók nyújtanak be a ta­nácshoz. A múlt évben Nyír­egyházán a jósavárosi vörös­keresztes szervezet kezdemé­nyezte több idős ember rend­kívüli segélyezését. Elvétve egészségügyi dolgozók, ta­nácstagok is szólnak egy-egy személy érdekében. Olyan viszont még nem volt, hogy a munkahely kért volna se­gítséget volt dolgozója szá­mára — kivéve a MÁV-ot. Sajnos a társadalmi szer­vezetek is többnyire kam­pányszerűen foglalkoznak az idősek gondjaival. A bejelentések nyomán a hivatal köteles környezetta­nulmányt készíteni, s csa­tolni az aktához a jogosult­ságot bizonyító kereseti iga­zolást, nyugdíjszelvényt. Ezt a Nyíregyházi Városi Taná­cson többször is elmulasztot­ták. Jogtalan segélyezéseket, több hónapja rendezetlen ké­relmeket, fellebbezéseket fe­deztek föl itt az ellenőrök. Mint kiderült: hiányos a se­gélyezettek nyilvántartása is. A megyeszékhelyen több al­kalommal megtörtént, hogy hónapok múltak el, mire döntöttek a rendszeres szo­ciális segély odaítéléséről, ami pedig megengedhetetlen. Mindez arra figyelmeztet, hogy az eddiginél sokkal kö­rültekintőbben szükséges fog­lalkozni az idősek és a csök­kent munkaképességűek hely­zetének javításával. Sajnos nagyon sok ember számára a szociális gondoskodás az utolsó szalmaszál, amire szá­míthatnak az életben. A tár­sadalom megteremtette a se­gítségadás feltételeit. Ezért figyelmetlen, felelőtlen ügy­intézéssel senkinek sincs jo­ga elvenni a rászorultaktól az egyetlen kapaszkodót. Házi Zsuzsa Márkanév E z aztán ötlet! — nézege­tem a kínai gyártmányú szabadidő cipő talpba vulkanizált fantázianevét. Long March, azaz hosszú mene­telés. Jut eszembe, hogy a mi­nap látott szép selyemtapéta, amelyet ugyancsak a távoli ha­talmas országban készítettek Great Wall — vagyis Nagy Fal — névre hallgat. így kellene ezt valahogy, fog­laltam össze magamnak a vé­leményemet, miközben arra gondoltam: mennyire szegény időnként képzelőerőben a már­kanevek keresztapja. Pedig a terméket a neve adja el! Node nem minden népnek „igazodik” a történelme a gyártmányskálá­hoz. Ezért viselek én Senior ne­vű alsónadrágot, és ezért hív­ják a teherautót, a varrógépet, a traktort, és még sorolhatnám ... valamennyit Csepelnek. Ponto­sabban van már kerékpár, amit teljesen formabontó módon Szilajnak becéznek. Szentségtörés! Magyar már­kanév! De hiszen erről tudják mit jelent, — kellemetlenkedhet­nénk. Nem tesszük, hanem üd­vözöljük. (és) Művészpresszó Nyíregyházái „Mutatunk pusztát, homokot, vizet“ Vészharaii helyett vállalkozás Új síelek a vendéglátásban ? Vészharangot kongattak néhány éve az éttermek fe­lett: lehangoló volt az üre­sen árválkodó asztalson A vendégek bojikottálták a ma­gas árak miatt az éttermeiket. Biztosan magasabb lenne a forgalom, ha az ital helyett az ételt is szorgalmaznák — szólt a kívülálló és az irányí­tó szakember. Mígnem meg­pezsdült valami a megyében és ma már az országos sta­tisztikát is megelőzve növek­szik az ételforgalom a szál­loda és vendéglátó vállalat­nál. Kocsmasirató? — Három éve kezdődött el ez a folyamat. Pedig sokszor csak a kényszerűség hajtőt* bele bennünket egy-egy új megoldásba — fejtegeti az új igazgató, Galambvári Tibor. — Evekkel ezelőtt a belke­reskedelem irányítói arra ösztönözték a vállalatot, hogy a kocsmákat csukják be és nyissanak bisztrót, falatozót, cukrászdát a helyén. Azt ne vitassuk, hogy sokan nem tettek eleget a központi aka­ratnak, viszont a megyei ven­déglátó vállalat sorra zárta be a nyíregyházi kocsmákat és nagy költséggel alakította át falatozókká ezeket. S az­tán nemrégiben egyesült az Alföldi és a megyei vendég­látó vállalat, s az előbbi a munkás- és a diákétkeztetés révén tovább növelte az össz­forgalmún belül az ételek, sütemények, üdítők arányát. Ha valamennyi vállalatot, szövetkezetét nézzük Sza­bolcsban, akkor az alkohol- mentes ételek, italok, süte­mények 46,4 százalékot tesz­nek ki, nálunk ez meghalad­ja a 62 százalékot. A tenden­cia egyértelmű: míg az ital- eladás stagnál, az ételek részaránya növekszik. Ne csapán az árában... — Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy az étel­forgalom növelése sök ezer apróságot igényel — folytat­ja Gáli Ferenc igazgatóhe­lyettes. — Pedig nem nép­szerű feladat. Több munka­erőt Igényel, magasabb az áramszámla a sütők miatt. Ennék ellenére a rendezvé­nyek adják az ételforgalom jelentős részét. Rendeztünk szakmai bálokat, táncver­senyt, divatbemutatót, tar­tottunk kiváló vállalati ün­nepségeket, mostanában bal­lagási banketteket és szép számmal lakodalmakat. Ma már kulturált körülmények fogadják a vendégeket a Ko­ronában. Már a közeli terveiben is rögzítette a vendéglátó: ne csaik áraiban legyen első osz­tályú a Szabölcs-szálló, ha­nem feleljen is meg a vele szemben jogosan elvárható igényeknek. A napokban lát­nak hozzá a tízéves linóleum cseréjéhez, műmárvány ke­rül a földre, távolabb helye­zik el az asztalokat, térelvá­lasztót tesznek közéjük, hogy az ebédlő jelleget végképp száműzzék. — Szállodáink sürgős fel­újításra'szorulnak — mondja az igazgató. — A Szatmár ti­zenöt éve épült Mátészalkán, egyetlen fürdőszobával! Ma pedig ennek hiányában már nem fogadhatunk vendége­ket. A Szabolcs-szállóban is zuhanyzófülkéket szerelünk fel. A Béke-szállót két évre átadtuk a Számítástechnikai és Ügy vitelszervezési - Válla­latnak, majd a bériért lejárta után megnézzük, hogyan hasznosíthatjuk. Fel kellene újítani a sóstói Svájci-lakot is. Ehhez azonban élni kelle­ne a központi anyagi alap­pal: a Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak ugyanis éven­te 100—200 millió forintja van idegenforgalmi fejlesz­tésre. Csak pályázni szüksé­ges egy megalapozott tervvel és a hasznos dolog előtt nyitva az út... Megalakul a Vadcoop A vendéglátásban a kény­szerű, központi áremelések ellensúlyozására kitalálták, hogy a két szelet hús helyett lehet egyet adni, feláron. Igen népszerűek a belsőség­ből készült ételek, a zúza- pörkölt, a vesepecsenye, pa­calból nincs az a mennyiség, ami el ne fogyna. Keresik a sztrapacskát túróval, tepertő­vel. A tájjellegű ételek vi­szont drágák, a nyírségi gombócleves, szabolcsi titok, a csókakői kolbászleves in­kább az idegennek nyújt gasztronómiai élvezetet. — Szinte mindig újdonság­gal kell kirukkolnunk, ha állni akarjuk a konkurrencia kihívását — állítja Galamb­vári Tibor. — Vadcoop né­ven tíz vadásztársaság, a TESZÖV és mi alakítunk egy társaságot a küiföldiiek - va­dásztatására. Eddig nem tud­ták kulturált helyen elszállá­solni a külföldi vendégvadá- szokat. Mi nemcsak első osz­tályú szállást, ellátást is nyújtanánk. A vadászokkal érkező családtagoknak lovas­programot kínálunk, Tisza- parti pihenést és minden lát­ványosságot, amelyet a va­dásztársaságok a saját terü­letükön tudnak nyújtani. A TEISZÖV már elkészítette az alapszabályt és hamarosan hivatalos megállapodásiban rögzítjük a feladatokat. Egy másik újdonság: Szol­nok gesztorságával Bács, Bé­kés, Csöng rád és Szabolcs megye vendéglátó vállalatai új utazási irodát hoznak lét­re. A valutabeváltástól a be- és a kiutazásig sokféle szol­gáltatást kínálunk majd. A vendég igényének megfelelő­en pusztát, homokot, vizet mutatunk, ha kéri az idegen. Az új ötletek mellett kor­szerűsítik, szélesítik a műkö­dési formákat (idén az össz­forgalom 70 százaléka a jö- vedelemérdekeltségű, szerző­déses és önelszámoló egysé­gek bevételéből származik). Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok — állítják a vendéglátónál. Az olcsó ételeken keresett fillérek megalapozzák a látványo­sabb lehetőségeket — csak vállalkozó kedv kell, aminek — úgy tűnik — végre me­gyénkben sincsenek híján. Tóth Kornélia Régi gondolat, hogy Nyír­egyházán is létesítsenek egy művészpresszót. A színészek házát úgy tervezték, hogy a földszinten megvalósítható le­gyen egy ilyen igényt kielé­gítő vendéglátóhely. A ven­déglátó vállalat a közelmúlt­ban nyitotta meg a reprezen­tatív presszót. A vendégek részére 80 személyes presszó- részt, valamint 40 fő kényel­mes elhelyezésére szolgáló éttermi részt nyitottak. A művészpresszóba bárki betér­het egy kitűnő frissen sültre, üdítőre, vagy egy márkás koktélra. Tervezik műsoros estek rendezését is. (elek) Divat, frizura, kozmetika Nagy sikerű divat-, frizura- és kozmetikai bemutatót rendeztek az elmúlt vasárnap Nyíregyházán. A megyei és városi művelődési központ hangversenytermében az Ex­kluzív divatszalon, a Mary hajstúdió és az Erika kozme­tika mutatkozott be az ér­deklődők előtt. A műsorban fellépett Vitai András szín­művész, a Móricz Zsigmond Színház tagja is. A nézők a látottakon túl hasznos taná­csokat kaptak az öltözködés, hajviselet-készítés és a koz­metika fortélyairól. A ruhá­kat, frizurákat és sminkeket bemutató csinos lányok, fiúk és gyermekek, valamint szak­emberek megérdemelten arat­tak sikert. A jól megszerve­zett és lebonyolított rendez­vény kellemes és hasznos va­sárnap délutáni programnak bizonyult. A ruhák bemutatója közben láthatták a nézők. egy frizura elkészítését A tárgyalóteremből Kétütemű rodeó Hát ezek nem normálisak! — ez volt az első gondolatom, ami­kor elolvostam a húszéves tisza- nagyfalui Árvái József rodeózá- sának történetét. A legmegdöb­bentőbb azonban, hogy erről szó sincsen, ráadásul még az alko­holmámorra sem lehet fogni a két Árvái fivér és barátaik ak­cióját. Nem találtak jobb szóra­kozást? Nem fogták fel, hogy hajszálnyira vannak a tragédiá­tól? . .. Este fél tíz körül indult a pár­harc a Wartburg és a Trabant között. Előbbit Árvái József ve­zette Tokajból Szabolcs felé, s benn ült még a kocsiban a báty­ja, (az autó tulajdonosa) meg három barátjuk. A másik kocsi kormányánál a friss jogositvá- nyos A. K-né ült, mellette a fér­je, hátul még ketten. Rakamaz belterületén érte utol Árvaié- kat a Trabant, s mivel azok csak vagy harminc-negyven kilomé­teres sebességgel mentek, A.-né kitette az indexet, és előzni kezdett. A másiknak csodák csodájára éppen akkor jutott eszébe fokozni a tempót, Így az asszony visszahúzódott mö­gé. Árvái ekkor újra lelassított. Csak miután kiértek Rakamaz- ról történhetett meg az előzés. A.-né fellélegzett, de sajnos korai volt a megkönnyebbülés, mert Arvaiék új „tréfát” eszel­tek ki a rovására. Két kilométe­ren át haladtak mellette a sötét úton, s hogy teljesebb legyen a hatás, lelkesen kürtőitek is köz­ben. Hogy az oldaltávoiságot sem tartották be, az ezek után már szinte természetesnek hat, mint az a „kedves” ötlet is, amikor a jobboldalon ülő idősebb Ár­vái testvér és J. Csaba ki-ki- nyitogatták az ajtót. A Traban- tosnak nem volt más választá­sa, lehúzódott, amennyire csak lehetett, sőt azon túl is: volt amikor mind a négy kerék a padkán gurult. Megállni sem le­hetett, hiszen végig úgy jött a Wartburg, mintha éppen el­kezdte volna az előzést. Szerencsére, hogy a rutinta- lan vezetőnek helyén volt a szive, és ott ült a férj is, aki segített eldönteni, mikor mit tegyen. KI tudja másként hol végződött volna az esztelen éj­szakai rodeózás. Mire Tímáron túljutottak, végre Arvaiék is kezdtek észhez térni, s elhajtot­tak a Trabant mellett. Szabolcs első házába, ahol világ volt, be­tértek A.-néék segítséget kérni. Arvaiék is megálltak, de mikor meglátták, hogy A. segítségért Indul, gyorsan továbbhajtottak. Fellebbezés folytán az ügy a megyei bíróság elé került. A jogerős ítélet szerint Árvái Jó­zsef a közúti veszélyeztetés bűn­tettét követte el, ezért egy év és négy hónap végrehajtható börtönbüntetést kapott, s három esztendeig nem ülhet vezető­ként járműre. (Az ajtónyitoga- tők; a vádlott bátyja és J. Csa­ba a szabálysértési hatóság előtt feleltek tettükért.) Elmaradt válasz A nyíregyházi rádióban hangzott el egy riport a városközpont egyik bérházában a lakók semmibevételéről, amikor a szeméttárolót kirakták, hogy ott maszek üzlet nyíljon. Nem vonom kétségbe, hogy a rendeletek adta lehetősé­gek szerint döntött az üzemel­tető vállalat, mégha ennek az el nem hordott szemét és több más bosszúság is lesz az ára. Az nem megy a fe­jembe, hogy az érdeklődő ri­portert miért nem hallgatta meg, méltatta válaszra a vál­lalat illetékese? Hiszen a la­kók elmondták jogosnak tartott panaszaikat. S bár­mennyire nem hiszi a ha­tóságot játszó Ingatlankeze­lő, neki a létét éppen a la­kók kiszolgálása jelenti. Most már arra vagyok kí­váncsi, miként érvényesíti akaratát a vállalatával szem­ben a felügyeletet gyakorló tanács? (lányi) r ^ Környezet A szép „szőke város” so­kat szidott közterület­fenntartó vállalatával együtt lassan szebb, tisztább és vonzóbb lesz, mint a körülötte elterülő eredendően természeti kör­nyezetnek lennie kellene. Megfelelő távolságból talán még az is lehet, mint a ko­rosodó asszony, akinek csak közelről lehet meglátni a ráncait és arca barázdáit. A rozstáblák még a régiek és az akácfasorok is sok min­dent eltakarnak jótékony lombjukkal, de a dülőutakon, ahol a költő mezítlábas tal­pát a tiszta homok súrolta egykor, már nem ajánla­tos lábbeli nélkül végigha­ladni. Undorító szemetes csíkok borítják a határ útjait akár­merre szándékozik valaki elhagyni mezei úton Nyír­egyházát. A Taurusnál pél­dául véget ér a kövezet, és már ott megkezdődik a sze­metelés. Szélsőbokor, Sa- lamonbokor. Istvánbokor ... Lassan nem is út, hanem egy szemétcsík köti össze őket. Vegyszeres dobozok, tömén­telen sok bébiételes üveg, rozsdásodó konzervdoboz ezerszámra. A szemét tartal­mából következtetni lehet a szemetelő személyére, úgy­hogy nem lenne nehéz utána járni, ki választja a köny- nyebbik megoldást. A bűzlő pálinkafőzdei cefre szétön- tögetett halmainak gazdá­ját pedig igen könnyű len­ne megtalálni. A szagló, ragadós mocsok­halmok a város körül a la­kókra vallanak, de nem a jobbérzésű részükre, (és) ki _________J

Next

/
Thumbnails
Contents