Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-13 / 110. szám

1985. május 13. Kelet-Magyarország 3 Hárman élünk családommal 7 éve albérletben és tanácsi la­kásra vagyunk jogosultak. Mi­lyen segítséget kapunk, ha le­mondunk a tanácsi lakásról? Ad-e a tanács vissza nem té­rítendő kölcsönt, s mi ennek a feltétele? — kérdezi Amit Já­nos, Belsőkörút 11. szám alat­ti lakos. — 1985—86-ban tanácsi tá­mogatásiban részesülhet Nyír­egyházán az a fiatal házas, gyermekét egyedül nevelő, továbbá 2 és többgyermekes lakásigénylő, akiinek lakás­igényét 1983. június 30-ig a lakásügyi hatóság nyilván­tartásiba vette és a támogatás nyújtásaikor igényjogosult. — A támogatás vissza nem térítendő támogatásiból és ka­matmentes kölcsönből tevő­dik össze, aminek mértéke összesen 100 ezer forint le­het. A vissza nem térítendő támogatás összege tanácsi bérlakásra jogosult egygyer­mekes igénylő esetében OTP- lakás vásárlásakor 35 000 fo­rint, amihez 65 000 forint ka­matmentes kölcsönt lehet ad­ni. Lakásépítésnél a vissza nem térítendő támogatás mértéke 60 000 forint, és még 40 000 forint kölcsönt lehet adni, akkor ha a kérdező le­mond á tanácsi bérlakás igé­nyéről. A támogatást igény­be lehet venni a telek tartós használati díjának kiegyenlí­tésére, vagy építésére, vagy mindkettőre, feltéve, hogy igénylő Nyíregyháza város­ban, vagy a városkörnyék­hez tartozó településen épít. — A tanácsi támogatás iránti igényt az erre a célra rendszeresített nyomtatvá­nyon kell benyújtani az igaz­gatási osztályhoz, melynek jogosságát a Lakásügyi Tár­sadalmi Bizottság helyszíni környezettanulmány lefoly­tatása után dönti el és tesz javaslatot a végrehajtó bi­zottságnak. amely a végleges támogatás mértékét jóvá­hagyja. A támogatás összegét a rászorultságtól, az eltartott gyermekek számától és a la­káshoz jutás formáitól függő­en állapítjuk meg. . Nem adtunk be lakásigénylé­si kérelmet, de lakásvásárlás­ra — akár szövetkezeti, akár OTP-formábar. — jogosultak vagyunk. Kimaradunk-e a ta­nácsi támogatásból? Jelenleg egy szobában lakunk, szíves­ségi lakáshasználóként — Írja Tóth Zoltán, Nyíregyháza, Se­lyem u. 38. — A tanácsi támogatásra jogosultság egyik feltétele, hogy 1983. június 30-ig az il­lető lakásigényét a lakásügyi hatóság elismerte. Akinek nincs elismert lakásigénye, vagy később nyújtott be, az a jelenlegi szabályozás alap­ján nem kaphat semmiféle támogatást. A visszaigazolt telekigénylés nem fogadható el lakásigényként. A vissza nem térítendő támo­gatás vagy kamatmentes köl­csön beszámít-e a lakáshasz- nálatba-vételi díj összegébe, tehát ennyivel kevesebb lehet-e a beugró? — kérdezi Lovas Márton. Kizárólag fiatal háza­sok kapnak-e támogatást, vagy egyedülállóak is számíthatnak erre? — hangzik tovább a kér­dés. A tanácsi támogatás mind­két formája beleszámít a vá­sárolt lakás kötelező saját- erő részébe, tehát annyival kevesebb lesz a saját pénz­befizetés, amennyi vissza nem térítendő támogatást, vagy kamatmentes kölcsönt kap az igénylő. Természete­sen építéskor is saját pénz­eszköznek számít a kapott támogatás. A támogatást csak a sajáterő kiegészíté­sére lehet felhasználni, az OTP-hitel kiváltására nem vehető igénybe. — Támogatást — mint az előzőekben már válaszoltam — a fiatal házasokon kívül a gyermeküket egyedül nevelő, valamint a 2 és több gyer­mekes igénylők is kaphat­nak. A szociális tanácsi bér­lakásra igényjogosultakon kívül azok is kaphatnak visz- sza nem térítendő támoga­tást. akik tanácsi értékesíté- sű lakásra igényjogosultak, illetve azok a csak OTP-, vagy lakásépítő szövetkezeti lakásra jogosult igénylők, akiknek az egy főre jutó jö­vedelme a havi 3500 forintot nem haladja meg, építésnél 20 000 forint összegű vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. A tanácsi támo­gatás mindkét formáját olyan igénylők kérhetik, akik lakással nem rendelkeznek. Háromszobás, komfortos ta­nácsi főbérleti lakást felaján­lottunk a tanácsnak, mert a Rozsrétszölőben építkezni sze­retnénk. Milyen összegre szá­míthatunk és szeretném tudni, mikor lesz elvi .engedély a rozsrétszőlői telkünkre? — kérdezi egy Bethlen Gábor ut­cai olvasónk. — A háromszobás kom­fortos tanácsi bérlakásért — amennyiben legalább 5 éve iakik a lakásban — a lakás­használatbavételi díj négy­szeresét, 249 600 forintot kap­nak. Az elvi telekalakítási engedély és ennek alapján az elvi építési engedély iránti kérelméről a műszaki osztály dönt. A lakásbérleti jogviszo­nyáról történő lemondásról és a pénz átutalásáról csak a jogerős építési engedély alapján intézkedünk. (Ezt a cikket lapunk keddi számá­ban folytatjuk.) B. J. Mérleg termelése emelkedett, de a vegyiparé is meghaladta a korábbi év első negyedévé­nek növekedését. A kohá­szat és az építőanyagipar termelése több mint tíz szá­zalékkal csökkent. A szo­cialista ipar termelékeny­sége mintegy három, száza­lékkal nőtt. A kivitelező építőipari szervezetek saját építési­szerelési tevékenysége csu­pán hattizedét érte el az előző évinek. A kíméletlen időjárás miatt a fizikai fog­lalkozásúak közül több mint ezren voltak hosszabb- rövidebib ideig fagyszabad­ságon. A termeléskiesés pót­lására az építőipari szerve­zetek intézkedési tervet ké­szítettek. A mezőgazdaságban a ta­vaszi munkák elhúzódtak. A termelőszövetkezetek ipa­ri tevékenységének árbevé­tele az egy évvel korábbi­hoz képest mintegy négyti­zeddel nőtt. A szarvasmar­ha-állomány a negyedév végén két százalékkal ha­ladta meg az előző év azo­nos időszakáét — mind a nagyüzemekben, mind a kisüzemekben többet tar­tottak. A sertésállománynál viszont jelentősebb a visz- szaesés, főként a kisüze­mekben. A lakosság készpénzbe­vétele — az MNB adatai alapján — 1985 első ne­gyedévben 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A többletbevétel 37 százaléka munkaviszony­ból, 29 százaléka áruértéke­sítésből, 25 százaléka egyéb bevételből, 9 százaléka tár­sadalombiztosítási juttatás­ból származott. A betétállo­mány 4 százalékkal emel­kedett és március végén megközelítette a 8,5 milliárd forintot. A hitel — elsősor­ban a lakásépítés csökkené­se miatt — lassabban nőtt, de így is majdnem elérte a 11 jnilliárd forintot. A kis­kereskedelem forgalma egy százalékkal csökkent. Csak a bolti élelmiszerek és él­vezeti cikkek forgalma nőtt, a ruházati cikkeknél kisebb, a vegyes iparcikkeknél va­lamivel nagyabb a vissza­esés. Az első negyedév tapasz­talataiból nem lehet egyér­telmű mérleget vonni. Ám feltétlenül kedvező jelen­ség, hogy az ipar tavalyi megélénkülése idén is foly­tatódott. Hajnal Béla A SELEJTNEK ÁRA VAN*? Összetört kristályok TETSZETŐS, SZÉPEN CSISZOLT KRISTÁLY- POHARAT BONTOGAT KI EGY PAPÍRBÓL OL­VASÓNK. A SZEMÉTBŐL SZEDTE FEL, A VÁSÁ- ROSNAMÉNYI ÜVEGGYÁRBAN. EZEKET ÖSZ- SZETÖRIK, PEDIG JÓFORMÁN HIBÁT SEM LEL­NI RAJTUK — MUTATJA A MEGYEI TANÁCS EGYIK GÉPKOCSIVEZETŐJE. Ha figyelmesebben meg­nézzük a szép darabot, lát­szik, hogy kissé oválissá si­keredett a pohár, dehát at­tól még a célnak megfelelő lenne. — Sorozatos mulasztás le­hetett, hogy a befejező csi­szolás után vették észre ezt a hibát — ismeri el Kókai József, a meó vezetője az említett darabnál. Megannyi hibaforrás Pedig ha valaki, 6 tudja, hiszen a fiatal üzemben üvegtechnikusi végzettség­gel nem sokan dolgoznak. Sorolja is a számtalan hiba- lehetőséget, s hogy jobban érzékeljük, a gyártási folya­matot végigjárjuk. Az üveg­fúvóknál elég egy rossz moz­dulat, s máris ott a baj, ová­lis lesz a kehely. Észre sem veszik a fortyogó üvegmasz- szában, ha egy picinyke ide­gen darab kerül bele, apró hólyagocska csúfítja a meg­formázott poharat. — Minden egyes darabot meg kell néznem — mutatja a hűtőalagútból kikerülő po­harakat Kozma Mária. — Kézbe veszem, megforgatom, de megesik, hogy tovább jut tőlem. Egyik oldalra kerülnek a jó darabok, másik oldalra, külön dobozba a selejtesek, összegyűjtik őket, mert az üvegfúvók teljesítménybér­ben dolgoznak, megnézhetik, hol követtek el hibát. A pohár tovább kerül. Csi­szolják a szájperemet, majd jelölik a mintákat, figyel­mes lányok, asszonyok ad­nak végső formát nekik, megannyi hibaforrás, hiszen elég egy rossz mozdulat, hogy a minta túlfusson, egy rossz fogás, hogy a perem­nél lepattanjon egy kis da­rab. Igazi ballagási ajándék­ként érkezett a hír a fehér- gyarmati Petőfi Sándor Köz- gazdasági Szakközépiskolába: a IV. c osztályos Joó Erika azon tíz fiatal egyike, akik az országos versenyen, könyv­vitelből elért eredményük alapján érettségi és felvéte­li vizsga nélkül folytathatnak felsőfokú tanulmányokat. A május 11-i ballagáson — ragyogó időben — közel száz végzős társa közül semmivel nem tűnt ki a tiszakerecse- nyi diáklány. — Soha nem törekedtem arra, hogy „kiemelkedjem”. Édesapám — aki a tiszaszal- kai Magyar Acélárugyár la­katosa, s édesanyám, aki le- százalékolásáig falunk ter­melőszövetkezetében növény- termesztőként dolgozott — mindig arra tanított: tegyem a dolgom. így volt ez az OSZTV-n is. A tanulmányi verseny feladatait sikerült jól megoldanom, s innen már a Pénzügyminisztérium dísz­termébe vezetett az út. A feladatok megoldásánál szá­momra mindig az indulás okoz gondot; ezt követően már megfontoltan, körülte­kintéssel dolgoztam. Iskolájában nagy az öröm. Szaktanára, Kuliár Lászlóné (egykor ugyancsak ennek az iskolának a tanulójaként) ha­sonló sikert ért el. Amikor & felvételi vizsgát eredménye­sen letette, akkor jött rá, hogy tulajdonképpen neki nem is kellett volna felvéte­liznie. Tanítványa viszont már tudatosan úgy oszthatja be idejét, hogy célba érjen. — A pénzügyi és számvite­li főiskolára készülök. Az egyik felvételi tárgyból már „mentesültem", így csak a matematika ad gondot. Az az igazság, hogy ez a tan­tárgy nem megy úgy, mint a könyvvitel. Emiatt egy kicsit izgulok. Nagyon szeretnék bekerülni a főiskolára. Amennyiben ez sikerül, utá­na dolgozni szeretnék, s ha csak lehet, a megyében. Már gondolkoztam a férjhezmené- sen is, de jelenlegi elképze­lésem szerint csak a főisko­la befejezése után. Nehéznek tartom egyszerre a tanulást és a családdal való törődést. Előbb persze a többi tárgy­ból le kell érettségiznem. Nyáron jó lenne az osztály­társakkal közösen elmenni egy kirándulásra. Rokonlá­togatásra is gondoltam. Az egykori kiváló úttörő, a kollégiumi DT-tag, gazda­sági felelős „elbúcsúzott” is­kolájától; miként sokan má­jus 11-én. Az elkövetkezen­dő hetekben továbbra is ők lesznek a hét emberei a csa­ládtagok, az iskola életében. Joó Erika hamarosan már „érett” emberként emlékez­het a vitaköri foglalkozások­ra, a törökbálinti építőtábor­ra, az NDK-ban végzett mun­kára. Mindenre, amit úgy le­het megfogalmazni: középis­kolás diákévek. Molnár Károly — Ezek a javítható selej­tek — jegyzi meg Mester Nelli, aki a csomagolás előt­ti minőségellenőrzést vég­zi. — Akad szépséghiba, amit ha nem szakmai szem­mel nézek, észre sem lehet venni. — Csakhogy a vevő meg­látja, s aszerint vásárol — szól közbe Kókai József. Tanuló hónapok A selejtnek pedig ára van. Egy szépen metszett ólom- kristály pohár ára 140 fo­rint a boltban. Ha nem felel meg a szabványnak, akkor mint osztályos árut 10 szá­zalék árcsökkentéssel hoz­hatják forgalomba. S ha ettől is gyengébbre sikerül, (azért még inni lehet belőle), akkor féláron vesztegetik az ólomkristályt. — Nehéz lehet eladni az osztályos árut, inkább csak saját boltunkban, illetve dol­gozóinknak kínáljuk — foly­tatják a magyarázatot. — Hi­szen ha valaki vesz egy szép készletet többszáz forintért, akkor a 60—70 forintos en­gedmény kedvéért nem resz­kíroz. — A feladatunk viszont az, hogy a meóval szoros kapcsolatban azonnal intéz­kedjünk, ha hibát találunk — foglalja össze Biró Lajos termelési osztályvezető. — Azzal a minőséggel, amit az utóbbi két hétben értünk el, elégedett lennék egész év­ben. Amikor nemrégen hozzá­láttak az ólomkristály üve­gek gyártásához Vásárosna- ményban, akkor az iparág egyik legigényesebb, leg­több figyelmet és kézügyes­séget követelő munkába kezdtek. Olyanba, aminek az árát külföldön fizetik meg. S ha naponta négyezer pohár, kehely elkészül a sza­lagokon, ahhoz keresni kell a vevőt. Kór lenne kockáztatni — Feladatunk: kijutni az exportpiacra — fogalmazza meg Magulya László, a gyár igazgatója, aki éppen egy svéd partnerrel tárgyal, s szakít néhány percet a tá­jékozódásra. — Párezer fo­rintért, a selejt elengedé­séért kár lenne milliós er­kölcsi kárt okozni, a későb­bi üzleteket kockáztatni. S ebben igaza van. Lányi Botond mmeghívót találtam le- Iwl velpsládámhan: ve­gyek részt körze­tem tanácstagot választó jelölögyűlésén. Mentem és — szavamra mondom — nem bántam meg. Százkét ember várta kí­váncsisággal vegyes izga­lommal, kiket is ajánlanak majd, akik öt évig intézik ott a köz ügyeit, képvise­lik a közérdeket. Nekem a jelölést megelőző beszá­moló is tetszett. Nem mintha nem tudtam volna az elmúlt fél évtized vá­rost gazdagító tényeiről, de így együttesen kere­kebb lett a kép. Azon tű­nődtem, lám-lám, ebben a szűkebbre szabott lehető­ségű világban is mennyi | mindent tudtunk birtok­ba venni! Nem tagadom: a megjelentek felszólalá­sait is élvezettel figyel­tem. Azokét is, akik érde­sebben fogalmaztak, akik tömeghez nem szoktak, ezért indulatosabban, han­gosabban, vagy éppen alig hallhatóan fejezték ki vé­leményüket Városukról, környezetükről, másoknak talán kicsinek tűnő, de ne­kik nagy gondokról. Jó, hogy kiléptünk a közélet színterére és mind többen lépünk ki ezekben a napokban, hetekben. Még akkor is jó, ha itt-ott döcögve, csikorogva ha­lad a szekér. De már el­indult. Tanuljuk még a demokratizmust. Tanulja jelölő és jelölt, választó és választható. De hiszen ért­hető, ha semmi nem megy azonnal magától és felső fokon. A gyerek is az el­ső osztályban kezdi a kis­iskolában, s nem rögtön az érettségivel. Legtöbbször még a nagy táska terheit sem bírja, s a szülőnek kell segítenie. De elindult és ha tanul, eljuthat akár a diplomáig. Tanuljuk a demokratiz­must, ám már most is na­gyon szép eredmény, hogy rangja van a jelöltségnek, (komoly beosztású em­ber ivóit láthatóan büsz­ke, hogy javasolták), hi­szen olyanokat javasolnak akiknek véleményük van. akik felelős gazdái akar­nak és tudnak lenni maj­dani körzetüknek. És töb­bek közt ez ebben a nagy­szerű. Meg az, hogy mind tisztábban kirajzolódik; ezen a választáson ugyan csak egy ember futhat be egy körzetben, de az sem bukott meg, aki majd nem kapja meg a szükséges szavazatokat. Kopka János ....................................""" E lkészült a mérleg megyénk első há­rom hónapjának teljesítményéről. Gondoljunk csak vissza: rendkívül kemény volt a tél, s a nagy hideg sok gondot, plusz ki­adást okozott. Hogyan dol­goztunk ilyen körülmények között? örvendetesek a Központi Statisztikai Hivatal adatai. Ezek szerint Szabolcs-Szat- márban a szocialista ipar termelésének növekedési üteme az első negyedévben két százalék volt, s megha­ladta az országos átlagot. Elsősorban az ipari szövet­kezetek tettek ki magukért, hiszen az állami ipar ter­melésnövekedése csak egy százalékot ért el. Ezen belül a nehézipar termelésének üteme meghaladta az öt százalékot, a könnyűiparé nem érte el az egy évvel korábbit. Leggyorsabban a villamosenergia- és gépipar L. ... _ ___________________ © KERPESEIRE M! H! W i HI a nyíregyházi tanács vb osztály­vezetnie. dr. Kovács Miháti r ' SZERKESZTŐI oooooooo Tanulunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents