Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-11 / 109. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET 1985. május 11. dr. Álmási Sándor rendőr őrnaggyal Kedves L<aoi! Levelem elején azonnal tudatom Veled, hogy nevedet (vezetéknevedéit, sőt az iskolát, ahova jánsz, és még az osztályt is) pontosain' ismerem. Tudom, hogy az egyik jósavárosi áltailános iskola második osztályos tanulója vagy, tehát a betűvetésben már odáig juthattál, hogy ezeket a soraüm(at el is tudod olvasni. Adataid két társad mondta meg nekem, aikilklkell együtt követted el a bűnicselielkményt. Mert bizony bűn, mégpedig a büntető törvénykönyv által is annak nevezett dolog, amit tettél társaiddal együtt. Emlékeztetlek arra, mii is történt szombaton ügy déli egy órai köriül a Korányi Frigyes utcán, a temető kerítése mellett, az úttesten. Te akkor egy boros vagy sörös üveget törtél össze és az éles üvegcserepeket éppen oda helyezted, ahol a Jósavtáros felől közeledő autók, motorok, kerékpárok keréknyoma látszott. Ezíitán a temető kerítésle melletti árokba, a magas fű, gaz védelmébe vonultál vissza, hogy ebből a „biztonságos” figyelőállásból élvez- hesd két társaiddal együtt a hatást: amikor mondjuk durrdefektet kap vállamelyik járm|ű. Ez be is következett volna, ha pontosan nem én érkezem az általatok készített csaipdia elé. Pec hetekre idejében észrevettem és a széttört üveg előtt sikerült lefékezni, így nemigen túlzók, ha azt mondom, sikerült épségben, életben maradni családommal együtt. Te ekkor nagyon megijedtél, felkötötted a nyúlcipőt és a nagy téren, át sikerült elszöknöd a Május 1. tér felé. Csakhogy két cimborád kérdés, nélkül közölte, hogy Te voltál a tettes. Megmondták a nevedet, iskoládat, osztályodat. Messziről, valahonnan a lakásotok ablakából láthattad, hogy én eltakarítottam az üvegcserepeket és a kocsim mögött felsorakozott motorosokkal, autósokkal együt folytattuk utunkat. Azóta egyetlen dolog jár a fejemben: mit is kezdjek neveddel és tetteddel? Végül ügy döntöttem, írok Neked egy levelet. Kereshetném iskolád igazgatóját, szüléidét is, átadhatnám tapasztalatomat a közrend védelmére hivatott rendőrhatóságnak is. Fiatalkorú vagy, alig lehetsz több 7—8 évesnél, ezért nem a megátalkodott gonoszságot feltételezem benned, inkább a teljesen meggondolatlan gyerekességet. Bér amit tettél, hizony sóikkal több, mint gyerekes csíny. Súlyos bűncselekmény — a közyrti közlekedés biztonságának veszélyeztetése —, amit ha felhőst- követ el, szigorúan büntet a törvény. Ha neveddel végigjárnánk most a hivatalos eljárás útjait, bizony szüleid kerülnének a lehető legkellemetlenebb helyzetbe. Sok olvasónk bizonyára nem fog egyet érteni abban, hogy hallgatással zárom le ezt a dolgot, mégis ezt teszem, mert ezzel a nyílt levéllel talán többet tehetünk azért, hogy raegélőz- * zük az ilyen esőteket. Téged mindössze arra kérlek, gondolkodj el azon, mf történhetett volna, ha ez a szomfoalti játszadozásod az általiad várit eredményre vezet. Gondolj airra, hogy az üvegre futó járműben emberek, hozzád hasonló korú gyermekek utaznak. A jármű defektet kap, s talán a temető falának csapódik. Levelem utolsó sorai nem Neked szólnák, inkább szüléidnek. Kedves Szülők! Talán épp azok közé tetszenek tartozni, akikről a televízió „A HÉT” című műsorában szó volt: akik naponta alig több, mint 10—20 percet vagy még annyit sem tudnak rászánni gyermekükre. De az is lehet, hogy gyermeküknek minden modern játékot megvesznek, legfeljebb egy kis romantika, melegség hiányzik a gyer- mékszobából. Kii tudja? Annyi bizonyos, hogy Laci nem sokat hallott Önöktől az emberszeretetről, a közterületi viselkedés elemi normáiról. Ha megfogadják tőlem, mint ugyancsak gyakorló szülőtől, higyjék el, nem elég pár forintot fagylaltra a gyerek kezébe nyomni. Ezzel nincs letudva a gyermeknevelés. Az önök Laci fia sem bűnöző. Még nem az. De Önökön, mindenekelőtt Önökön, s csak másodsorban az iskolán és másokon múlik, hogy ne is váljék azzá. őszintén szólva: van miről elgondolkodni Laci tette ürügyén ... a szerződéses üzletekről £ Hogyan fogadta a hírt öt évvel ezelőtt ™ dr. Almási Sándor, a megyei rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályvezetője, amikor értesült róla, hogy az állami és szövetkezeti boltokat, szórakozóhelyeket szerződéses üzemeltetésre, vagy bérbe adhatják vállalkozó kedvű embereknek. — Miint állampolgár örömmel, hiszen az intézkedésnek, illetve a lehetőség megteremtésének célja az ellátás javítása volt. A kereslethez jobban igazodó árukínálat megteremtése, az állampolgárok saját pénzének bevonása a fejlesztési gondok megoldásába, a kockázatvállalás szélesítése mind- mind ezt a fő célt voltak hivatottak szolgálni. Mint rendőrtisztnek, munkámból eredően akaratlanul is eszembe jutott: milyen mellékhatásai lehetnek ennek, hiszen a nagyobb lehetőség, a magasabb jövedelem reménye csábítóan hat a gyorsan meggazdagodni Vágyókra is. 9 Igazolódott az aggálya? — Igen is, meg nem is. Ha az ellátás oldaláról nézem a dolgot, akkor is felemás a helyzet. Mert igaz, hogy a kis boltok nyitvatartási ideje jobban alkalmazkodik a vásárlók igényeihez, de az áruellátás alig változott. Talán a zöldség-gyümölcsboltok kínálatában tapasztalok javulást, mert itt nyílik a legnagyobb lehetőség a hivatalos csatornákon túl az áru beszerzésére. Ha azt veszem figyelembe, hogy Szabolcs-Szatmár megyében ötszáznál több a szerződéses üzemeltetésű bolt és szórakozóhely, csaknem száz a jövedelemérdekeltségű formában működő üzletek száma, s ehhez képest csak tíz boltban, szórakozóhelyen történitek miatt érkezett hozzánk feljelentés, akkor akár kedvezőnek is mondhatom az eredményt. Viszont ha azt mondom, hogy 11 millió forintnál nagyobb összeggel tartoznak a kereskedelmi vállalatoknak és a szövetkezeteknek azok, akik belebuktak a vállalkozásba, akkor már nem olyan rózsás a kép. 9 Miket tart Ön a bukás okainak? — Sok mindent, de a legfontosabbnak azt, hogy sokan túlbecsülték saját képeségeiket. Többen hitték magukról, hogy értenek az önálló gazdálkodáshoz míg azt ki nem próbálták, de azért a vállalatok, szövetkezetek tapasztalatlanságát is ide sorolom. A nagyobb haszon reményében az évekig veszteséges, leltárhiányos boltok szerződésbe adásakor néhol 20—25 százalékkal is megnövelték a várható forgalmat, az árbevételt, tehát eleve irreális kikiáltási árat vittek a versenytárgyalásra. Aki nem mérte fel kellően a lehetőséget, már az első percben reménytelen vállalkozásiba kezdett. A Akkor most sajnálkoznunk kell azokon, ^ akik bedobták a törülközőt? — Én nem azt mondtam. Az a kereskedő, aki vállalati, vagy szövetkezeti dolgozóként nem tudott egy boltban havonta csak negyedmilliós forgalmat bonyolítani, annak tudnia kellet, hogy sóból-lisztből akkor sem lesz többre szükség, ha a bolt szerződéses formában üzemel. Tehát ha nem volt olyan ötlete, amitől lényegesebb változást, forgalomnövekedést remélhetett, akkor csak saját magát hibáztathatja sikertelen vállalkozása után. Tudok olyan vállalati büféről, ahol csaknem duplájára emelte a szerződéskötés óta az üzemeltető a forgalmat azzal, hogy saját, kertjében fólia alatt paprikát, retkeit, paradicsomot termel és azt is büféjében értékesíti. Jó ötlet, de ezt sem teheti meg mindenki, meg aztán akinek nincs segítsége, képtelen is megbirkózni ilyen pluszmunkával ... — Igaz, sőt az is igaz, hogy akinek módja van fólaii alatt termelni, annak már nem ás éri meg például egy kis élelmiszerboltban kereskedőnek lenni. Itt a forgalom növelésének korlátái jelentenek visszatartó erőt. A merészebbek, nagyobb vállalkozó kedvűek tudnak kisebb kockázattal is nagyobb jövedelemre szert tenni. És aki a saját tőkéjét is meg akarja forgatni, hamarabb megteheti a magánkereskedelemben, mint egy szerződéses bolt ,.gazdájaként”. Eddig jószerint a boltokról beszéltünk. Talán nem ilyen a helyzet a vendéglátásban? — Az imént említettem már, hogy ötszáznál több a szerződéses üzemeltetésű kereskedelmi egységek száma. Közülük 324 nem bolt, hanem kisebb-nagyobb szórakozóhely: italbolt, bisztró, büfé, cukrászda. Ez arról árulkodik, hogy ebben a szakmában nagyobb a vállalkozói kedv, mert nagyobb a remény „I na#Y9fefe kaazm realllRaB az évekii vsszteséfcs.littÉrUá- ayss haltak szerzMéste másakor néhol 28—25 százalékkal Is mignSvelték a várható fámáinál, az árbevételt, tehát eleve irreális kikiáltási árat vittek a versenytárgyalásra. Iki nem mérte fel kelláan a lakatiságat. már az első perckea raméivtelaa vátM- kizáska kezdett.” a magosabb jövedelemre. De nagyobb a kudarc lehetősége is. ® Mire alapozza ezt a megállapítását? — Többek között arra, hogy abból a 11 millió forintból, amellyel a vállalatoknak, szövetkezeteknek tartoznak, a nagyobb összeg a szórakozóhelyek volt üzemeltetőinek adóssága. Csalk példának említem: a megyei vendéglátó vállalatnak 3,7 millióval tartoznak, de a nyíregyházi áfész „kintlévősége” is 1,7 millió. Ä Bűncselekmények állnak a „kintlévő- ^ ségek mögött? — Több esetben igen, de nem feltétlenül. A rendőrséghez érkezett feljelentésék 50 és 480 ezer forint közötti összegről szóltak. A nyomozás során kiderült, hogy az esetek többségében jelentős eltérés volt a bejelentett és az általunk megállapított összeg között. A polgári jogi követelés összege általában nem azonos a bűncselekménnyel okozott kárral. A gazdálkodó szervek viszont a tartozás teljes összegét bűncselekménnyel okozott kárnak tekintették, s nem vették figyelembe a működéssel kapcsolatos kiadásokat. Több feljelentés nem tartalmazta például a fűtési, a: világítási, a takarítási költségeket, amelyek csökkentik a, forgalom utáni nyereséget és befolyásolják a szerződő fél fizetőképeségéit is. Természetesen nem emiatt gyűltek össze a be ném fizetett milliók, sokkal inkább, amiatt, hogy néhány szórakozóhely új gazdája” igazán gazdának képzelte ma gát,r a bevételt sajátjaként kezelte, nagyvonalúan költött saját céljaira, közben az esedékes fizetési kötelezettségének nem tett eleget. db Nem lehetett volna ennek elejét venni? — Nem szívesen hagyok kérdést megválaszolatlanul, de eríje aligha nekem kell feleletet adnom. A rendőrségnek nem feladata a szerződéses boltok, szórakozóhelyek gazdasági ellenőrzése. Hogy mégis véleményt mondok, annak az a magyarázata, hogy jó kapcsolatot alakítottunk ki a tanácsi ellenőrző szervezettél, így tudom: az új formák bevezetése után jó ideig kevés szabálytalansággal találkoztak, legfeljebb a kellő tapasztalat és ismeret hiánnyá miatt történtek szabálytalanságok. Tavaly már jóval több volt a klasszikus fogyasztói érdeket sértő jelenség és megérkeztek hozzánk az első büntető feljelentések is. db Mit tartalmaztak ezek? — Többnyire azt, hogy X. Y. több hónapja nem teljesíti azt, amit a szerződésben vállalt és mondjuk 300 ezer forinttal tartozik. Esetenként csatolták a szerződés egy példányát és néhány kimutatást is. És akkor megkezdődött a bűnvádi eljárás ... — Nem. Ugyanis megalapozatlanul senkivel szemben sem lehet bűntető eljárást indítani. A feljelentések többsége nem foglalkozott a bűncselekmények gyanúját igazoló körülményekkel. Némelyik vállalat, szövetkezet abban bízott, hogy a nyomozóhatóságnak a bizonyítékok beszerzésére nagyobb lehetősége van, így tőlünk várta a polgári jogi igény megerősítését. Kétségtelen, hogy a büntető eljárás során felhasznált bizonyítékok adott esetben a polgári jogi igény érvényesítését elősegíthetik. Erre hivatkozni azonban csak a nyomozás befejezési stádiumában, különösen vádemelésre tett indítvány esetében látok lehetőséget. Más esetekben iníkább a polgári eljárás eredményességét veszélyeztetik a bizonyítékok késedelmes előterjesztése. A Akkor milyen esetekben indítanak w büntető eljárást? — Ha alapos a gyanú arra, hogy valóban bűncselekmény történt. Ennek azonban megvannak a maga kritériumai. A köznyedv hamar rásüti valakire, hogy sikkasztott, ám a büntető törvénykönyv szerint sikkasztás csak akikor válásul meg, ha az üzletvezető a rendelkezésre bocsátott állóeszközöket eltulajdonítja, a forgóeszközökkel Sajátjaiként rendelkezik, azok ellenértékét nem fizeti ki, nem is képes rá, mert a pénzt az üzletviteltől eltérően saját céljaira használja. A A csalást is hamar ráfogjuk vala- w kire... — A csalás az, ha az üzletvezető a saját gazdálkodó szervétől, vagy más gazdálkodó szervtől a nem készpénzért vásárolt árut már eleve azzal a szándékkal veszi át, hogy azt jogtalan haszonszerzés céljából megszerezze és az ellenénték kifizetése kezdettől fogva nem áll szándékában, illetve nincs is rá anyagi fedezete. 9 Akkor marad a hűtlen kezelés? — Erről akkor beszélhetünk, ha az üzletvezető a kezelésére bízott idegen vagyon eltulajdonításán kívül eső tevékenységével, de a vagyonkezelésből folyó kötelezettségének szándékos megszegésével okoz vagyoni hátrányt a gazdálkodó szervnek. Ha ezt a tevékenységet gondatlan magatartásával idézte elő, hanyag kezelés vétsége állapítható meg. Az említett bűncselekményeknek melyik fajtájával találkozott az utóbbi időben? — Megyénkben csak sikkasztás fordult elő. Az ügyek döntő többségében a nyomozás eredménnyel járt. Megállapítottuk, hogy a feljelentett boltvezetők többsége saját céljaira fordította az üzletből kivett forintokat. De olyan is volt — például Öfe- hértón —, aki korábbi munkahelyén okozott leltárhiányát, egy orosi zöldségboltos pedig OTP-tartozását egyenlítette kii az üzlet bevételéből. ffc Van-e remény arra, hogy megfékezzék ^ a boltok új formájú, szerződéses üzemeltetésével összefüggő bűncselekményeket? — Feltétlenül. Még akkor is ez a véleményem, ha minden valószínűség szerint emelkedni fog az új formákban üzemeltetett boltok, szórakozóhelyek száma. Mondom ezt azért is, mert a nyomozóhatóság érdeked azonosak a gazdálkodó szervek érdekeivel, így együtt jobb eredmények elérésére számíthatunk. / Jfr. Mit javasolna a vállalatoknak, a szö- ^ vetkezeteknek, s mit (azoknak, akik boltok, szórakozóhelyek üzemeltetésére vállalkoznak? — Mindenekelőtt és mindkét félnek korrekt üzleti kapcsolatot. Találkozunk olyan esetekkel, amikor nem az üzemeltetésre adott üzletre'; vetítették ki a forgalmat, illetve nyereséget, hanem bizonyos átlagokat vettek alapul és kalkulált módon közelítették- meg a szerződésibe adott üzlet forgalmát és nyereségét. Ilyen esetekben, ha visszaélés miatt feljelentés érkezett hozzánk, a gyanúsítottak megalapozottan hivatkozhattak arra, hogy szerződésszegést követett el a gazdálkodó szerv, megtévesztette őket és ez alapján ' irreális követeléseket támaszt velük szemben. Az üzletvezetők így valóban megalapozatlanul vállaltak olyan kockázatot, ami csak fél év, vagy még ennél is hosszabb Idő elteltével igazolódik be, ám addig ők csődbe jutnak. Tapasztalható, hogy néhány gazdáficodó szerv késedelmesen reagál a különböző fizetési kötelezettség elmaradására. Előfordult, hogy havonta rendszeresen fel szólít ötté k az üzletvezetőt, mert nem fizetett, de a szerződést csak jóval, később bontották fel. Az árubeszerzés azonban közben folyamatos volt, a gazdálkodó szervezet kiegyenlítette a vállalkozó számláját, s a keletkezett kár tovább nőtt. Ilyenkor a gazdálkodó szervezet ellen kell eljárást indítani hanyag kezelés gyanúja miatt. 9 Egy kicsit sötétre sikerült a kép ... — Remélem nem.-Én rendőr vagyok, s beszélgetésünk célja' az új kereskedelmi formák árnyoldalainak megvitatása volt. Ettől függetlenül szeretném, ha még több bolt és szórakozóhely üzemelne új formában, mert ha a klis vadhajtásokat lenyesegetjük, mi vásárlók járunk jobban. Ehhez szeretnénk mi a magunk eszközeivel hozzájárulni, mert nem jó dolog az, hogy néhány tucat kapzsi ember miatt ezer kereskedőről formálunk rossz, többnyire megalapozatlan véleményt. 9 Köszönöm a beszélgetést. Balogh József f\HÉTVÉGIÉI V INTERJÚ MM
