Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-09 / 107. szám

1985. május 9. Kelet-Magjarország 3 ötvenegy éves, a borsodi szénvidék, Kurityán szülöt­te. Huszonhét éve kapta meg matematika-fizika sza­kos tanári diplomáját, azó­ta dolgozik és él Nyíregy­házán. Nyolc évig volt KISZ politikai tanácsadó, tanár — miközben mate­matikát tanított — két év­tizede pedig igazgatója a közgazdasági szakközépis­kola pénzügyi tagozatá­nak. Több cikluson át a vá­rosi pártbizottság tagja, sok más közéleti posztja mellett az utóbbi öt évben országgyűlési képviselője a 3. számú választókerület­nek. „Jól megismertem a területet, az embereket. S tettem is lépéseket néhány gond megoldására.” Az arányos fejlesztés hí­ve. E szerint azt jelenti, hogy jól kell tudni egyez­tetni a megye, a város és a körzet érdekét. De azt is, hogy az infrastruktúrában elmaradottabb területek fejlesztésére több gondot kell fordítani. Borbánya térségét említi, ahol na­gyok a tanteremgondok, Varga Gyula Nyíregyházán, az alvége- si Róka zugban született. Az iskolákat, s a katonai szol­gálatot nem számítva tu­lajdonképpen ebben a vá­rosban élte le az életét. Majd’ mindenki ismeri és majd’ mindenkit ismer. Alig van olyan munkahely, amelyikben nem járt, az a több, amelyikben sokszor volt. Közéletisége korán kez­dődött. 1947-ben — 15 éves korában — lett a párt tag­ja, ezután a diákszövetség városi szervező titkára, at­tól kezdve végig a mozga­lomban — a repülőszövet­ségnél, az MHSZ-nél, a Vöröskeresztnél és tizenhá­rom esztendeig városi első titkárként dolgozott. Két éve a megyei pártbizottság első titkára. Most a nyír­egyházi 3. számú választó- kerület lakóinak bizalmá­ból lett képviselőjelölt. „Az a tény, hogy a választópol­gárnak most aktívan kell szavazni, s hogy két jelölt között papíron csupán any- nyi a különbség, hogy abc sorrendben következnek egymás után, számomra is vagy ugyanott gyorsítani szükséges a rendezési ter­vek megvalósulását, út, járda építését, a kereske­delmi ellátást, a vezetékes gáz bekötését. Vagy Oroson az útépítést, tereprendezést, a Honvéd, Puskin utca tér­ségében az ellátási szintet. Egyáltalán a Szarvas ut­cától a Borbányáig, Őrösig sokat kellene tenni. Kép­viselői programja a nagy­várossá lett Nyíregyháza közbiztonságának ' javítása, amely különösen az új la­kótelepeken, illetve a város központjában jelent gon­dot. „Képviselői minősé­gemben is megmaradtam pedagógusnak. Korábban interpelláltam az ötnapos izgalmas megmérettetés: mennyire ismernek, tarta­nak e fontos közéleti poszt­ra is alkalmas embernek. Nem titkolom, van bennem drukk, s ez annál is erő­sebb, mivel a társam sem akárki, hanem érett, már képviselőként bizonyított ember. De már a jelölés ténye is egyfajta elismerés, amely úgy gondolom, nem­csak a beosztásomnak, ha­nem eddigi életutamnak, tevékenységemnek is szól.” Arról beszél ezután, hogy ha megválasztják, ezzel szé­lesebb horizonton képvisel­heti a megyei érdeket, s azon belül felvállalja a sző­kébb terület örömeit, gond­jait. „Ez a választókerület fő­leg öreg utcákból áll, de 3-as számú választókerület tanítási hétért, a heti 30 kötelező óra terhelésért. A gyerekek, a pedagógusok frissen és ne fáradtan dol­gozzanak az iskolában, jus­son több idő a szakkörök­re, a korrepetálásra, a ki- kapcsolódásra, a felzárkó­zásra, az egyetemi előké­szítőre. Határozott lépések szükségesek, hogy pedagó­gus csak képesítéssel tanít­hasson, hogy növekedjék a nevelők között a férfiak aránya, s hogy a középisko­lákba nagy létszámban áramló gyerekek számára megfelelő körülményeket tudjunk teremteni”. Képviselőként a szociá­lis, egészségügyi bizottság­ban dolgozott, résztvevője volt Számos törvény előké­szítésének és sok jó intéz­kedésnek. Úgy gondolja, a jó képviselői munka alapja: a jövőben részt venni az éves és ötéves tervek elő­készítésében. „Amit eddig tettem, az annak is köszön­hető, hogy együtt tudtam működni a város vezetői­vel, sok lakos segítségét megkaptam, de támogattak nevelőtársaim és megértő, jó a családi háttér is. Most Írét jelölt indul a választó- kerületben, s ez új. Nem vagyunk ellenfelek, csupán sorstársak az ügy, a lakos­ság szolgálatában.” van új lakótelepe is, ide tartozik a sajátos jellegű Oros és a Kisteleki szőlő egészen Butykáig. Ez meg­határozza a képviselőjelölt programját. Ügy hiszem, el­sősorban az öregek gond­jaival szükséges foglalkoz­ni, fejleszteni kell a nap­közi otthonok hálózatát, bő­víteni a házi szociális gon­dozás körét. Egyformán szorító az iskolák, s a ke­reskedelmi ellátás gondja. Azért is szeretnék dolgoz­ni, hogy a város külső ké­pén, tisztaságán a társa­dalmi összefogással javít­sunk. Beosztásommal is ösz- szefügg a jobb munkára, a nagyobb teljesítményekre, a nagyobb összefogásra va­ló ösztönzés, bár a társa­dalmi munkából eddig sem volt hiány. Úgy gondolom, hogy minden területnek kü- lön-külön is megvan a ma­ga részgondja. A Kisteleki szőlőben példáül felül kell vizsgálni a városrendezési tervet, hogy sok ember juthasson építési lehetőség­hez, az Alvégen a gáz-, a vízbekötés, Oroson az utak állapota és bizonyos helye­ken a vízelvezetés, Nyír- jesnél a közlekedés gond­jainak megoldása sürget...” Azzal fejezi be, hogy van mit tenni, bármelyikük is kapja meg a szavazatok többségét. A Nyíregyházi Konzerv­gyár tyukodi üzemében a tmk-mühelyben újítják fel a hibás gépeket, berendezése­ket. A pudingtöltő gépet Ré- dei Ferenc javítja. (Elek Emil felvétele) 4 z egyik fontos intéz­ményben volt egy igen fontos ügyem. Az igazgató szívélyesen fo­gadott, még egy csésze teát is fölszolgált, ami úgy meg­hatott, hogy egy árva szót sem tudtam kinyögni. Bú­csúzáskor az ajtóig kísért, és így szólt: — Nyugodjon meg, min­den el lesz intézve. A közeli napokban fölhívom önt az irodában vagy otthon. Ahogy önnek megfelel. — Mindkét esetben hálás leszek. Mindennap vártam az ér­tesítést, hiába. Ahogy teltek a napok, elhatároztam, hogy összeszedem a bátorságomat, és magam hívom fel az igaz­gatót. A titkárnő jelentke­zett: — Az igazgató elvtárs sza­badságra utazott, és csak egy hónap múlva jön vissza. — Ki a helyettese? — Az igazgatóhelyettes elvtárs, de ő is szabadságra ment, és csak egy hónap múlva lesz bent. — Akkor egy előadót, aki ezekkel az ügyekkel foglal­kozikí-~ — Kapcsolom Pacsirta- nét. Kisvártatva megszólalt egy hang a kagylóban: ( ^ JAN KOPROWSKI: Elintézési mód \ _____________________) — Tessék, hallgatom. Előadtam az ügyemet. — Semmit sem tudok róla — válaszolta Pacsirtáné egy madárka kedvességével. — Szíveskedjék fölhívni Zy- gadlót, ö végzi az igazgató elvtárs és a helyettese mun­káját. Fölhívtam a javasolt szá­mot. Zygadló, aki az igazga­tó és a helyettese munkáját végezte, türelmesen végig­hallgatott, s végül így vála­szolt: — Sajnos, nem tudok ön­nek segíteni, mivel az ön Nyírbátorban a SZAÉV kivitelezésében 66 lakást építenek fel július végéig. Az első húsz lakás átadására a napokban került sor. (Elek Emil felvétele) TERMÉKVÁLTÁS GONDOKKAL A szeszélyes tavasz próbái Segítség Dadáról, Orosról, Pazonyból, Ibrányból r~--------------------------------------------------------------------------------\ „Az elmúlt tíz esztendőben nem értünk el olyan eredményt, mint 1984-ben. Tavaly a rendkívül nehéz időjárás és gazdasági helyzet ellenére is több, mint 6,2 millió volt a nyereségünk.” (A nyíregyházi Vörös Csillag Tsz 1985. február 12-1 zárszámadó közgyűlé­sének beszámolójából.) V________________________________________________________/ — Igazán jó alapot adott az induláshoz a múlt eszten­dő. Reménykedve kezdtük az 1985-ös évet. Csakhogy ez megcsappant, a kemény tél gondokat okozott. Főleg az, hogy korán beköszöntött és elhúzódott — említi Vámos Tibor tsz-elnök. Nagy elhatározás Sötét fellegek kúsznak az égen, megnyíltak az ég csa­tornái. Fázik minden. Elma­radtak az őszi talaj munkák, több mint 550 hektár szán­tás az adósság, amit az el­húzódó tél miatt nem tudtak idejében befejezni. — Olyan körülmények kö­zött adódtak e gondjaink, amikor jelentős elhatározás­ára szántuk el magunkat: termékszerkezet-váltást va­lósítunk meg a jövedelme­zőség szinten tartása érde­kében — fűzi hozzá gondo­latait Gerda György főagro- nómus. Ügy látták helyesnek, hogy mintegy 100 hektárral csök­kentik a kukorica vetésterü­ügyében nem kaptam utasí­tást. Meg kell várnia, míg az igazgató elvtárs visszajön. Megvártam. Az igazgató szívélyesen üdvözölt: — Mennyire örülök, hogy látom! Mi újság? — Igazgató elvtárs, bátor­kodom emlékeztetni az egy hónappal ezelőtti ügyemre. — Milyen ügyre? — kér­dezte az igazgató egy cso­dálkozó gyermek ártatlan képével. Elmondtam, mit és hogy. — Hogyhogy, még nincs elintézve? — Nincs, igazgató elvtárs. És senki sem tud semmiről. — Skandalum! — kiáltot­ta az igazgató. — Látja, mi­lyen emberekkel dolgozom? Biztosított, hogy egy héten belül értesít ügyem elintézé­séről. Eltelt egy hét, eltelt kettő, de az igazgató nem jelentkezett. Időközben a fontos ügyem megszűnt fon­tosnak lenni. Ily módon ma­gunk mögött tudjuk az ügyet, az igazgató is, én is. Adameez Kálmán fordítása letét, s megnövelik a tava­szi árpáét. Nem titkolt a szándékuk: sörárpaként sze­retnék értékesíteni. Ha nem sikerül, akkor is kifizetődik a termelése. — A szabályozók és az időjárás közbeszólása miatt kellett megváltoztatnunk a termelési tervet — veti köz­be a tsz-elnök. — így sem tudjuk teljesen megvalósíta­ni elképzelésünket, mert a tervezett 190 hektár tavaszi árpa helyett csak 140-et si­került vetnünk. Kényszerű­ségből csak vetünk még plusz 50 hektáron kukoricát is. A kemény és elhúzódó tél, s a szeszélyes tavaszodás próbára tett és tesz embert, gépet. Feladja a leckét az ázó-fázó traktorosgárdának. Olyan munkacsúcsokat oko­zott és okoz (ki tudja, med­dig?), hogy a nyújtott mű­szakokkal és a szombat-va­sárnapi munkával sem tud­ják megfelelő időben pótol­ni a jelenlegi gépparkkal a szükséges talajmunkákat. — Március 20-tól — ami­kor a gépek a talajra ráme-- hettek — nyújtott műszak­ban dolgozik 3 T—150-esünk és 10 MTZ—80-asunk — mondja Tóth László műsza­ki vezető. — Gyakorlatilag 40 nappal kevesebb idő áll rendelke­zésünkre, mint más „nor­mális” években. Egyharmad- dal kevesebb munkaidő alatt kell most elvégeznünk az összes elmaradt őszi és a ta­vaszi talaj munkákat — szá­mol Gerda György. Mindenkit mozgósítottak Minden „hadra” fogható erőt fedélzetre szólított a gazdasági és pártvezetés. A változtatásra javasolt éves termelési tervet megvitatták a pártalapszervezetekben. — Különös gonddal a gé­pészetben és a növényter­mesztésben dolgozó kommu­nisták beszélték meg. Eze­ken a pártfórumokon részt vettek a területek pártonkí- vüli gazdasági vezetői is. Láttuk már korábban is, hogy most rendkívüli helyt­állást igényel mindenkitől a szeszélyes időjárás. Nem kel­lett itt agitálni senkit a nyújtott műszakra és a hét végi munkára. Érezték az emberek, a kenyerük forog kockán — magyarázza Gö­rög Istvánná, a pártvezető­ség titkára. Március 18-án katonás rendben sorakoztak fel a gondosan megjavított gépek, a szemlére. Tavaszi indulás­ra vártak. — Csakhogy nem vethet­tük be őket, mert olyan fa­gyos volt a föld — így Ger­da. •»­Amikor meg felengedett a föld fagya, nyakukba sza­kadt egyszerre minden. — Segítségért fordultunk a tiszadadai, az orosi, a nyír- pazonyi és az ibrányi tsz- ekhez. Kaptunk 4 T—150 est, 2 műtrágyaszórót, Ib­rányból 2 Rába-Steigert. Felgyorsultak a munkák. így tudtuk utolérni magunkat — magyarázza Vámos Tibor, a tsz elnöke. — Csak az ibrányiaktől kölcsönöztük a gépeket bér­munkában, a többieknek visszasegítünk. Ez így jő ne­künk is, mert az önköltsé­günket megfelelő szinten tudjuk tartani — egészíti ki az elnök gondolatait Tóth László. Már csak egyhetes lema­radással számolnak a Vöró's Csillag Tsz-ben. Egy a gono : hideg a talaj. De várni mai- nem szabad! Vetik a kuko­ricát. Május elsején is dol­goztak, s reménykednek o napos idő beköszöntőbe . Várják a felmelegedést. Biztos háttér — Vigasztaló, hogy a ke­mény hideg ellenére jól te­leltek a kalászosok. Ez biz­tató. Baromfitelepünkön megszüntettük az olajfűtést. Idén ezzel körülbelül 5 mil­lió forint értékű energia­megtakarítást érünk el. S -az sem mellékes, hogy az idén nem vettünk igénybe terme­lési hitelt. És megemlítendő, hogy a holt idényben is biz­tosítják a melléküzemága­ink a szövetkezet pénzügyi stabilitását — összegez re­ménykedve az elnök. Görög Istvánné, a pártve­zetőség titkára azt magya­rázza: április 29-én újabb pártfórumokon beszélték meg a legsürgősebb teendőket A rendkívüli helyzetben rend­kívüli erőfeszítéseket köve­telnek mindenkitől. Erre igyekeznek mozgósítani a pártszervezetek a Vörös Csil­lagban. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents