Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-04 / 103. szám

A szociológus Rovatcímünkböl kiindulva — ...A KM ven­dége” — önkéntelenül adódik a kérdés: le­het-e vendég itthon az egykori szabolcsi? Vass Csaba szociológus, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa társadalompolitikai osztályvezetője megyénk szülötte: Kisvárdán töltötte gyermekéveit. — Ott laktunk a hármasát végén és gye­rekkori barátomra ma is szívesen emléke­zem: a'kkor nekünk ott szabad, volt min­dent játszani es mi Soltész Bandival, aki­nek fuvaros volt az édesapja, önfeledten ját­szadoztunk ... Azután Pestre került családjával együtt, s azóta családi meg hivatalos vendégként jár vissza a megyébe, és ha csak ideje en­gedi. Kisvárdára, ahol édesanyja nővére él. — Ha él kell «miagam helyezni valahol a világban, mert mindenkinek ezt kell ten­nie, én szabolcsinak vallom magam. Ma mindenki keresi a gyökereit. Ilyert korban élünk. Én magam sem vesztettem el kapcso­latomat. érzelmileg kötődöm ehhez a táj­hoz. Vass Csabát voltaképpen megélt éveinek zömével a fővároshoz köti sorsa: ott tanult, ott végezte el az ELTE-t, ott lett filozófűs '71-ben, majd szociológus '79-ben, ott volt pályakezdő a Magyar Alumíniumipari Trösztnél, ahol a szocialista demokrácia, az üzemi demokrácia és az ifjúságpolitika kér­déseivel foglalkozott. A fővároshoz kötődik szakmai előmenetele is: dolgozott a Mű­velődési Minisztériumban és immár két esz­tendeje a Hazafias Népfront Országos Taná­csán. — A szabolcsi kötődésről még annyit, hogy az itt töltött gyermekévekből, a szá­momra az otthont jelentő Kisvárdáról vit­tem magammal sok tapasztalatot. Itt tanul­tam meg természetes módon viselkedni, jelen lenni a társadalomiban. Szoros szálak köt­nek ahhoz, amit paraszti létnek neveznek. És azt is itt tanultam meg, hogy paraszt­nak vagy munkásnak lenni nem valamilyen szembenállást jelent. Én mindig azt kere­sem, hogy mi bennük a közös. Szakmámból is adódik, hogy én mindig a városodóst, s nem a városiasodást tartom fontosnak. Er­ről a városodásról, mondjuk várossá válás­ról jómagam azt tartom, hogy a fejlődő te­lepüléseknek a kulturális, civilizációs vív­mányokat magukba kell építeniük, egyide­jűleg meg Kell őrizniük a nem városias jel­leget is. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetőjeként — hivatalos kiküldetés­ben —, s nem családlátogató magánember­ként beszélgetünk a HNF megyei bizottsá­gán. — A közelgő képviselői és tanácstagi vá­lasztásokkal összefüggő népfronitmunkát vé­gezve az országos tanács instruktoraként já­rok itt, három megye — Pest, Zala és Sza- boles-Saaitmár a „területem”. Most, a választási előkészületek félidejé­ben országos és megyei tapasztalatok birto­kosaként és — eredeti szakmájából adódóan is — figyelemre méltó, tanulságos gondola­tokat oszthat meg olvasóinkkal a népfront­apparátus vezető munkatársa és a szocioló­gus. — A választásokat nem szeretném elkü­löníteni az államszerkezet módosításával összefüggő intézkedésektől. A tanácsok, a parlament szerepének megváltoztatása és az új választási törvény együttesen alkotja azt a kört, ami értelmezhetővé teszi a választá­sok új szerepét. — Bizonyára arra gondol, hogy a taná­csok nagyobb lehetőséget kapnak a •dönté­sekben, várhatóan nagyobb arányban része­sülnek maid a költségvetésből és növekszik a választott testületek szerepe ... — Valóban: megnövekedhet a tanácstagi munka társadalmi-politikai súlya is. Növek­szik cselekvési lehetőségük a helyi közös­ségek életében fontos kérdések eldöntésében. Az is tény, hogy a választott testületek sze­repének további erősödését jelenti, hogy a nagyobb anyagi lehetőségekhez jutó taná­csok és a képviseleti elv továbbfejlesztése együttesen azt eredményezheti,- hogy a vá­lasztópolgárok közösségei nagyobb rendelke­zési jogosítványt kapnak. Ez összhangban van a gazdaságirányításból már jól ismert jelenséggel, azzal, hogy a-dolgozó kollektí­vák kapnak nagyobb beleszólási lehetőséget a munkahely életének alakításába, mégpe­dig az igazgatóválasztás útján. — Ez tehát a tanácstörvényben szerep­lő önkormányzati elv nagyobb mérvű ki tel­jesedését hozhatja magával.. . — A társadalom valójában most tanul­ja ezt a demokratikus eljárást, s megvan­nak a konkrét eredményei is . . . — Ez már a jelölőgyűléseken is tapasz­talható? — A képviselői .jelölőgyűléseken rendkí­vül nagy az aktivitás, mégpedig többszörö­se a korábban megszokottaknak. Ez a rész­vételi arányban is megmutatkozik. Aktívak az emberek, érzik, most nagy felelősség van rajtuk. Nagyobbak a lehetőségek, nagyobb a felelősség. — S hogy tudnak is élni vele a választó- polgárok, arra mi minden utal? — Ez kifejezésre jut abban is. hogy a je­löltek általában elfogadják a jelölésüket, a Hazafias Népfront jelölését. Ugyanakkor azokon a helyeken, ahol érdekeik képvise­letét alkalmasabb személyekben látják, ott élnek a helybeli jelölés lehelőségével is. Ezeknek a spontán jelöléseknek a többsége is felelősségteljes választás alapján történik és többnyire a nagyobb alkalmasság a dön­tő szempont. — Azonosak a tapasztalatai a tanácstagi és a képviselői jelölögyűlésekről? — Korántsem. Ez a fajta aktivitás, tehat amiről beszéltem, most még inkább az or­szággyűlési képviselő jelölőgyúléseken nyil­vánul meg. Igaz, a tanácstagi jelölőgyúlé­seken is erőteljesebb az érdeklődés, mint régebben volt. de még nem olyan, mint le­hetne. s ez talán a propaganda fogyatékos­ságaira is rámutat. A legnagyobb gond ta­lán az. hogy nem tudatosodott még eléggé: megnövekedett a tanácsok szerepe az ál­lampolgárok ügyének intézésében. Szilágyi Szabolcs Szépen magyarul — szépen emberül Fiatalos ifjúsági nyelv A stílus maga az ember. A fiataloké — természete­sen — fiatalos. Azaz sokszí­nű és ellentmondásos. Egy­hangú és ötletes. Szűkös és eleven. Valljuk be, kedves I felnőtt társaim: ha a fiata­lokról esik szó, gyakran abból általánosítunk, ami szemet szúr vágj' fület sért. ítéletünk ezért féligazság. Az ifjúság nyelvhasználatá­ban sem az értékeket keres­sük elsősorban, hanem a hibákat. Aki a fiatalok, diákok között él. tudja: az új tan- rervek bevezetésével anya­nyelvi ismereteik gyara­podnak, kifejezőképességük fejlődik. Amin felszisszen­nek a felnőtt fültanúk. az a beszédmód és az első hal­lásra nyersnek, érzelem- mentesnek tűnő szóhaszná­lat. Főleg a fiú'k-lányok kapcsolatának kifejezésé­ben. A divatos szavak és szókópcsolatok azonban pontosabban, differenciál­tabban és nyíltabban utal­nak a konkrét emberi vi­szonyokra. íme egy szerelem kibon­takozásának fokozatai a szavak „vallomásában": jó vagy nálam — bírlak — szeretlek. Először tehát a racionális „ténymegállapí­tások" hangoznak el. s csak utána az érzelmes szavak. Ez a beszéd nem őszintébb annál, mint amelyik a lég- gömbröptú és -tartalmú „szeretlek"-kel kezdődik?! Figyeljék meg. mennyire élethűen követik a kapcso­lat alakulását a következő „fiús” kifejezések: hajtok rá — együtt járok vele — udvarolok neki. A társal­gás változó tartalmát és hangulatát jelzik ezek a szavak: szövegelünk — ri­zsálunk — beszélgetünk. S amikor először marad ket­tesben a fiú és a lány, csw- miznak (lásd: puszilkod­nak). később csókáznak, vé­gül „rendesen'' csókolóznak ők is. E „nyelvhasználat'' ellen csak akkor lehet kifo­gásunk, ha forgalmas utcán látjuk, halljuk . .. Költői Adám Egyszerű alapképlet — változó cél A westernstory Jelenet a Kis nagy ember című amerikai filmből, ben Dustin Hoffmann Hosszú idő után újra wes- ternfilmeket hoz forgalomba a MOKÉP. ami azt hiszem, hogy ismét félkelti a közön­ség érdeklődését e nálunk méltatlanuI „mostohágyerek- ként” kezelt fiimtípus iránt. Maga a műfaj szinte egy­idős a filmgyártással, s bár a kritikusok sokszor temet­ték, mindig újjá tudott szü­letni. A westernek a vad­nyugat meghódításának tör­ténetéből merítik témájukat, e harc hősiességét hirdetik, amit az amerikai politiku­sok, üzletemberek legtöbb­ször a nacionalizmus táplá­lására használtak fel. Ez dik­tálta a különböző történelmi korszakokban a westernek tematikáját és a hősök tu­lajdonságait. A western alapképletét (bűncselekmény — hős meg­jelenése — banditák üldözé­se — párbaj — igazságszol­gáltatás) először az 1903-ban készült Edwin S. Porter-film: .4 nagy vonatrablás vonul­tatta fel. Hatására megindult a cowboytörténetek áradata, sőt a 10-es evekben a mű­fajnak sikerült művészi rangra emelkednie, amiben jelentős szerepet vállalt Wil­liam S. Hart, aki műveiben a vadnyugat realista ábrázo­lására törekedett. A 20-as évekre kialakult a western állandó közönsége: az amerikai középosztály. Ez a tény kapóra jött az ideo­lógusoknak. ugyanis az évti­zed második felében jelent­keztek a gazdasági világvál­ság első jelei, ekkor kezdett szétfoszlani a „nagy nemzet" mítosza. Ezt a filmgyántók a hősi múlt felelevenítésével ellensúlyozták, s a pionírtör­ténetekkel kendőzték el az évtized szellemi ürességét. Ezt a célt szolgálta olyan ki­váló film is. mint Az acéllo- vas (1924). John Ford ren- dfezésében. A gazdasági világválság idején az emberek menekül­ték a hétköznapok gondjai­tól. a moziba szórakozni és nem gondolkodni jártak. Ez tette lehetővé a westernek példátlan sikerét. A széria készítői nem politizáltak, ha­nem egyértelműen szembe­állították a pozitív hőst a rosszal, s párviadalukat áb­rázolták sok-sók üldözéssel, verekedéssel, párbajjal. Per­sze ebben az időszakban is készültek a western folyto­nosságát és legjobb hagyo­mányait biztosító és követő művek. Elég. ha megemlí­tem John Ford Hatosfogat (1939) című filmjét. Jonh Waynnel a főszerepben. A második világháború alatt ismét n nemzeti egysé­get erősítő storyk kerültek előtérbe. Olyan történelmi alakokat is pozitív, az ame­rikai elképzelésnek megfele­lő tulajdonságokkal ruház­tak fel. akik addig .gyilko­sokként, banditákként éltek a köztudatban. (Jes.se Ja­mes. Belle Star, Younger fi­vérek stb.) Ezekben az évek­ben világosan kirajzolódtak a ..hagyományos western' és a „nemes western" jellemzői. Az előbbi csak a cselekmény­re koncentrál, az utóbbi kri­tikusan ábrázolja a .tárgyalt történelmi korszakot, képvi­selői: Delmer Daves, Antho­ny Mann. John Sturges, de mindenekelőtt Fred Zinne- inan, aki a Délidő-ve1 (1952) megteremtette a lélektani westernt. (Gary Cooper a főszerepért Oscar-díjat ka­pott.) Ezzel a filmmel egyen­főszerep­rangú George Stevens Ö (1952) című alkotása. A ren­dező megpróbálta a segítő­kész, szinte mesebeli cowboy halódó mítoszát feltámaszta­ni, de a film nosztalgikus pillanatai már azt mutatták, hogy maguk az alkotók sem hittek a tiszta hős. a tiszta eszme ideológiájában, s a filmvásznon feltűntek az amerikai álommal való le­számolás produktumai. Ök mutatják be. hogy az amerikai „hősök" hogyan mészárolták le az őslakos indiánokat a civilizáció ne­vében (Kék katona 1970. Kis nagy ember 1971). egyálta­lán. megpróbálták filmjeik­ben a vadnyugat meghódítá­sát a maga véres valóságá­ba. ellentmondásába be­mutatni, miközben párhuza­mot vontak, illetve szembe­sítették a történelmet, nap­jaink amerikai történelem- felfogásával. (Missouri fejva dász 1976, A vad társaság 1969.) Alkotásaik legnagyobb érdeme: saját népüknek mer­ték megmutatni, hogy a sok­sok egyoldalúan ábrázod cowboy, akik az amerikai tisztességet, s bátorságot tes­tesítették meg, mennyire el­torzították az amerikai em­berek kapcsolatát saját tör­ténelmükkel. A közeljövőben hazánkban bemutatásra kerülő Vöd ban­da. Pat Garet és Bili, a Kö­lyök. valamint az Egy marék dollárért, az értékesebb mü­vek köze tartoznak. Az első kettő az egyéni hangú Sam Peckinpah alkotása, az utób­bi pedig a makaróni western atyjának: Sergio Leonénak a filmje. Sarkadi Gábor Gyorsuló idő és szexualitás Az utóbbi hetekben a Magve­tő Könyvkiadó jóvoltából két könyv is figyelmeztet arra. hogy megérkeztünk a tavaszba. Mis- kolczi Miklós Hazudni boldog hitvest című művét már* várta a téma iráni érdeklődők nagy se­rege. hiszen a szerző többször nyilatkozta, hogy elkészült a Színlelni boldog szeretőt ikerda- rabja. A Hazudni boldog hitvest nem került a könyvesboltok pultjaira, még a raktárakban is elrejtőzött, hogy csak az ,,arra érdemesek” juthassanak hozzá. (Ne minősítsük most ezt az üz­leti fogást.) A másik könyv szerzője Szer­dahelyi Szabolcs. Müvének cí­me — Szex-tusa — a gyakorlat leírását sejteti. Szerdahelyi esz- szének nevezi .írását, azonban ezzel a műfaji megjelöléssel még nagy-nagy jóindulattal sem ért­hetünk egyet. Könyve nem más, mint interjúalanyainak a nyilat­kozataiból összeállított tavaszi saláta. (Annak jó íze nélkül.) Egymás után sorakoznak az idézetek, amelyek rendjét a rész­területekhez való tartozás szab­ja meg. Szerdahelyi kissé ko­molykodva végigtekint az ember életén, s a gyermeki erotikus tevékenységek megnyilvánulá­saitól eljut az öregkori sajátos­ságokig. Szerdahelyi könyvéből hiány­zik a téma tisztelete. A szexua­litásról — szerencsére — nem­csak a hetilapok Orvosi taná­csok rovatában lehet olvasni ma már. Az igényes szakmunkák felso­rolása is oldalakat tenne ki. Túljutottunk azon, hogy úgy te­gyünk, mintha szocialista társa­dalmunk ab ovo kiküszöbölné a szexuális élet problémáit, mintha nő és férfi egymásratalálása. együttélése mentes lenne min­denféle gondtól. Az igényes, nyílt, őszinte és segítőkész isme­retterjesztő munkákra sokáig nagy szükség lesz még. A Magvető Könyvkiadó Gyor­suló idő sorozata évekkel ezelőtt azért indult, hogy segítsen fel­venni a közműveltségben a meg­felelő fordulatszámot. ,,Hajt az idő. nem vár” — írta Arany Já­nos, s valóban, az átlagember tudása, ismeretei nem marad­hatnak el a kor átlagszínvonalá­tól. A Gyorsuló idő sorozat kis füzetei, kötetei ebben segítettek, amikor közreadták — közérthe­tő megfogalmazásban — azokat az esszéket, tanulmányokat, ame­lyek a mai ember érdeklődését, tá’ kozódását irányították. se­gítették. Elég. ha most csak Marx György Kimeríthetetlen anyag, Száraz György Egy elő­ítélet nyomában, Popper Péter Színes pokol, Hankiss Elemér Társadalmi csapdák című mun­káit említem az elmúlt évekből. Szerdahelyi Szabolcs még arra is képtelen, hogy a probléma­kört vázlatosan bemutassa, he­lyette az olvasóra sandít, s meg­írja azt, amit az egyébként is tud, csak nincs módja (és bátor­sága, és különben is szégyellné a dolgot) tapasztalatait közzé­tenni. Az egész munkán az üz­leti szellem sugárzik át, ..meg­lovagolni” azt az őszinte, de épp a téma sajátosságaién vi­lágképünk felemássága miatt olykor torz formában megjelenő érdeklődést, amely napjainkban elevenen él a közvéleményben. A hiteles érdeklődést silányítjuk el az olyan művekkel, mint a Szex-tusa. Valamivel kedvezőbb a kép Miskolczi Miklós esetében. Lé­nyegesen felkészültebben nyúl témájához, s a bombasztikus cím után helyenként komolyan meggondolandó megállaoításo- kat tesz a házasság jelenéről és jövőjéről írva. Voltaképpen kar. hogy gondolatmenetét a mikszá- thi modorban előadott hálószó- batörténetek szakítják meg, ame­lyeknek ,,hősei” megcsalt fér­jek és feleségek. A könyv szel­lemes címlapján két összekap­csolt gyűrű látható. Férfi és nő. A karikagyűrűk csillogásával, az összekapcsoltság tudatával. A Gyorsuló idő sorozat két új könyve nem segít a megfelelő fordulatszám elérésében. Szerda­helyi Szabolcsot témaérzéketlen- Iensége akadályozza ebben, Mis­kolczi Miklós pedig az állapot­rajz vázlatos rögzítésére képes csupán. (Magvető. 1985.) Nagy István Attila Ha] kmÍvEndígeI---------------------——g KM HÉTVÉGI melléklet 1985. május 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents