Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

1985. május 30. Kelet-Magyarország 3 Képviselőjelöltjeink Kulinné Dr. Hester Katalin Alig volt egyhetes, ami­kor az ország felszabadult: ennyi elegendő a női élet­kor jelzéseként. Kulin Lászlóné dr. Mester Kata­lin Csaholcon született Édesapja az állami gazda­ság munkása, édesanyja háztartásbeli volt. S mert édesanyja 1979-ben meg­halt, nem érhette meg. hogy leányát egy évvel később országgyűlési képviselőnek választották. De térjünk vissza Mester doktornő — kisvárdai ipari üzemek orvosa — pályájá­nak indulásához: Debrecen­ben. a református gimná­ziumban érettségizett, majd ugyanebben a városban vé­gezte el az orvosi egyete­met. A fehérgyarmati kór­házban volt szigorló orvos, és mint Szabolcs-Szatmái megyei ösztöndíjas. Gyula­házán lett körzeti orvos, s a ..mély vízre" ima is (lé­legzetvisszatartva emléke­zik vissza, hiszen egészen kezdőként saját falujának betegein kívül helyettesítő­ként Nyírkárászon is gyó­gyítania kellett. iEzekre az evekre mégis szívesen gondol vissza a doktornő, s noha valami­kor gyermekgyógyász akart lenni, mindmáig megma­radt az alapellátásnál, az üzemoivosi hivatásban megtalálta örömét, hivatás­béli ambícióinak kiteljese­dését. Gyógyító munkáját végezte a záhonyi MÁV- rendelőintézetben is. majd miután férjhez ment a tu- zséri körzeti állatorvoshoz (ma a baromfifeldolgozó vállalat főállatorvosa). 3 évig gyesen volt: első fiúk 74-ben, a második 75-ben született. Mester doktornő m!a a Hunniacoop főállású üzemorvosa, de gyógyító munkát végez a VSZM-ben is és betegszabadságon lé­vő kolléganőjét helvettesíti az Izzóban. Három kisvár­Dr. Hezey Károly A most 46 esztendős fér­fi — dr. Mezey Károly osz­tályvezető sebész főorvos — életútját két döntő mo­mentum határozta meg: a hírneves patakinál alig egy* évvel ifjabb, ugyancsak jó. hírű mezőtúri gimnázium indította el, s orvosi pályá­ján nagyszerű mestere, a nyíregyházi dr. Eiser.t Ár­pád tudásából, tapasztala­taiból meríthetett. Mező­túrt máig szeretett szülővá­rosának tartja, a nagy te­kintélyű sebesz, a példakép arcképe pedig ott van kis­várdai kórházi dolgozószo­bája falán. Éppen tíz éve annak, hogy elnyerte a kisvárdai kórházban ezt a beosztást, s ma már — mint vallja — otthonos otthona ez a sza­bolcsi város. Pedig Mező­túrtól más magyar váro­sokon át jutott el ide: egye­temista volt Pesten, szi­gorló Egerben, pályakezdő Nyíregyházán. Közben csa­ládot alapított: feleségét még a közös gimnáziumi években ismerte meg, ké­sőbb együtt jártak egye­temre, s a bölcsész leány és a medikus fiú 63-ban összeházasodott. A főorvos felesége magyar—történe­lem szakos tanár a kisvár­dai szakmunkásképzőben. Azóta már fiuk is a pálya- választáson töri a fejét: most érettségizik, s jogra készül. Kislányuk negyedik osztályos általános iskolás. Mezéy Károly még az egyetemi években csöppent bele a közéleti tevékeny­ségbe: egy KISZ-sejt veze­tője lett. Ma pártonkívüli- ként a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő egészségügyi és szociálpolitikai bizottság tagja, immár négy éve. Munkája mellett a másik nagy szenvedélye a termé­szetvédelem: amatőr orni­tológus, tagja a Magyar Madártani Egyesületnek, előadásokat tart, járja a határt, fényképez és vall­Tavaly év elejétől kis méretben kezdték gyártani a Hilti-fúrókai a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyárában. A napokban a tava­szi BNV-n már az itt készített teljes mérettartományt megtekint­hetik az érdeklődők. Képünkön: a rorcácsolóműhelyben Míklovicz Géza esztergapadra szerelt örvénylő menetmaró fejjel nagyméretű Hilti-fúró forgácskivezető hornyát alakítja ki. (GB) 18-as számú választókerület dai gyár 3500 dolgozójának egészsége felett őrködik. Alig volt 25 esztendős, amikor kezdő gyulaházi or­vosként tanácstagnak vá­lasztották, majd tagja lett a tanács vb-nek is. Hivatá­sával járó másik társadal­mi tevékenységét vöröske­resztes elnökként végzi szinte első munkanapja óta. 1980-ban országgyűlési kép­viselőnek választották. Programja első helyén ma is a vasúti felüljáró megoldásának ügye szere­pel, de legalább ilyen am­bícióval beszél arról is, hogy a mai gyárak bővíté­sével, új könnyűipari üzem meghonosításával kellene enyhíteni a foglalkoztatási, főként a körzetben élő fia­talok. az általános iskola után tovább nem tanulók gondján. A doktornő úgy látja: a VSZM-ben még vannak tartalékok a fej­lesztésre, de központi tá­mogatás nélkül rendkívül nehéz lenne ... És fejlesz­tésre vár a kisvárdai tele­fonhálózat is, rehabilitációs munkahelyeket kell terem­teni az egészségileg károso­dott dolgozók számára. Mert — mint mondja — nincs szükség annyi portás­ra és öltözőőrre, amennyi csökkent munkaképes em­bert kellene visszavezetni a számára is, a társadalom számára is hasznos mun­kába. ja: „fontos dolog a bioló­giai egyensúly, hiszen a környezetet nem kevésbé fenyegeti a természet, mint maga az ember.” Programjáról faggatom a képviselőjelöltet, s ő ponto­san a természet, a környe­zet megóvásának megvaló­sítható céljairól beszél: a Kisvárda környéki falvak határaiban fellelhető elret­tentő szemétkupacokról, - S a konténeres -szemétszállí­tás esélyeiről, meg a ter­mészetet, az emberi kör­nyezetet veszélyeztető vegy­szerek ügyéről, a levegő- szennyezésről, akárcsak itt, a kisvárdai kórház környe­zetében is. Úgy tartja Mezey főor­vos, hogy városának ma több égető gondja van, amiért tenni kell a közéle­ti szerepet vállaló ember­nek, de ezek közül az egyik legnagyobb probbléma az ország legforgalmasabb vasútvonalát átmetsző út. egyre forgalmasabb út fe­lüljárójának felépítése. És programjába foglalja az egészségügy, mégpedig a kis- és nagyvárosok közöt­ti ellátás aránytalanságai­nak csökkentését, hiszen — mint említi — olyan alap­vető eszközök hiányoznak a kisváros kórházából, mint az endoszkóp. Az ilyen eszközök hiánya a beteget is, az orvost is hátrányos helyzetbe hozza. Talajerő-gazdálkodás Mire képes a föld? Mezőgazdálkodásunk alapja a föld. Termőké­pessége sok mindent meghatároz és befolyásol. Nem mindegy például, hogy a szántó három vagy öt ton­na búzát terem, a rét 15 vagy 20 tonna füvet ad, avagy az erdő tíz vagy húsz év múltán érlel kiter­melésre, feldolgozásra alkalmas faanyagot. Itt, Szabolcs-Szatmárban kedvezőtlenek a talajadottsá­gok. A Nyírség jó része ho­mok, Szatmár-Bereg és Rét­köz erősen kötött, vizenyős. Alacsony az aranykorona-ér­ték és ami még növeli gond­jainkat, általában a savanyú­ság, az elsavanyodás a jel­lemző. Utolsó helyen Okos legyen tehát az a földművelő, aki a talajerő- gazdálkodást olyan szinten kívánja megvalósítani, hogy az a földnek megfelelő, a gazdaságnak jövedelmező le­gyen. A talajerő-utánpótlás és szinten tartás eszköze és nagy lehetősége a vegyszer, a műtrágya. Miiként élünk mi ezzel, arról sokatmondó fel­mérést készített a KSH me­gyei igazgatósága. Néhány adat: megyénkben a fajlagos műtrágya-felhasz­nálás csak 75—80 százaléka az országosnak. A megyék rangsorában utolsók vagyunk. Az egy hektár műtrágyázott alaperületre juttatott ható­anyag 1983-ban állami gaz­daságokban 263, termelőszö­vetkezetekben 253 kilogramm volt. És nincs különbség, itt szántóra, gyümölcsösre, gyep­re 20—30 százalékkal keve­sebb hatóanyagot szórnak ki a gazdaságok, mint országos átlagban. A nagy eltérésre rengeteg a magyarázat. Vannak olyan szakvélemények, miszerint termőföldjeinket a nagy ada- gú műtrágya tovább sava­nyítja. Ezen lehet és kell is segíteni meszezéssel, de ez a munka eléggé vontatottan halad. A kisebb adagú mű­trágya-felhasználás másik in­doka: olyan a művelési ág, amely nem teszi szükségessé a több műtrágyát. Például más megyékhez viszonyítva magasabb a gyümölcsös ará­nya és általában alacsony az egy hektárra jutó hatóanyag- felhasználás. De mi van a szántóval, vagy rétjeinkkel? Rétünk, legelőnk több van, mint az országos átlag, igé­nyelné is a több hatóanya­got, mégis jóval alatta va­gyunk az átlagnak. Anyagi okok Pro és kontra, érvek és el­lenérvek sokasága is csak mellébeszélés, ha nem mond­juk ki az alapigazságot: a műtrágya-felhasználás mér­téke ma sok gazdaságban nem a talajállapottól függ, hanem az adott üzem gazdál­kodási színvonalától, tőke­erősségétől. A műtrágyák ára az utóbbi években jelentősen nőtt és ha egy üzem pénz szűkében van, ott az okszerű műtrágyázás a termelésben nem mindig elsődleges. A gazdaságok takarékossági ter­vében is a legnagyobb mér­tékben a műtrágya-felhasz­nálás csökkentése szerepel. A takarékossági tervek pa­píron megalapozottak. A ta­lajerő-javításra mindenütt a kevesebb műtrágyával szem­ben nagyobb adagú és na­gyobb területű szervestrá­gyázást ígérik. Mivel a me­gye állatállománya (szarvas- marha) viszonylag nagy, a szervestrágyázásra való hi­vatkozás megalapozott lenne. Ezzel szemben a valóság, hogy a megye mezőgazdasági üzemei szántóterületüknek csak 6—9 százalékát szerves­trágyázzák évente és ez is alacsonyabb az országos át­lagnál. Ami érthetetlen, az utóbbi években nemcsak a műtrágya-felhasználás csök­kent, de csökkent a szerves­trágyázott terület és a ki­szórt mennyiség is. Nyugtalanító jelek A talajerő-gazdálkodás szükségszerű és összetett fel­adat. A kialakult és általános helyzet nyugtalanító, a ter­melésfejlesztésben nem lép­hetünk előre változtatás nél­kül. Mindenekelőtt a műtrá­gyát a talajerő és a növények tápanyagigénye szerint ki T egnap este rendet csi­náltam a könyves­szekrényemben, és egy régi magnókazetta akadt a kezembe. Vagy tíz éve hánykolódott ott, az egyetemi évek után fölös­legessé vált könyvek és fü­zetek mögött. Forgattam ujjaim között a kazettát, és kíváncsiságból betettem a magnóba. Legnagyobb meglepeté­semre a kis tekercsről sa­ját hangom hallatszott: — Egy .. . Kettő . .. Há­rom .. . Próbafelvétel . . . Felveszem a hangom, hogy valamikor meghallgassam, mennyire változott meg ... Hiszen az evek múlásával az ember is megváltozik ... Milyen leszek majd? Bi­zonyára elvégzem az egye­temet, és dolgozni fogok ... Valami jó és hasznos do­loggal szeretnék foglalkoz­ni... És hogy ne 1talpnya­lás árán csináljak karri­ert! .. Aztán . . . Azután megnősülök, elveszek egy kislányt szerelemből, és nem a papája és a bácsiká- ja miatt... Gyerekeim lesz­nek, és én vidám, becsüle­tes és emberszeretö embe­HRISZTO KRISZTEV: Régi felvétel reket nevelek belőlük. Senki előtt nem fogok haj- longani!... Ha igazam van. a szemébe mondom az igazságot — nem vagyok én született hajbókoló! Zengett a hang, betöltöt­te az egész házat, és én kö- vémeredten hallgattam. Mit fecseg ez az alak? Mit akar ez. megbolondult? Az első gondolatom: azon­nal le kell törölni ezt a fel­vételt. Nyújtottam a ke­zem, de a hang a kis te­kercsről szigorúan rám szólt: — Tudom, hogy le akarod törölni a felvételt! Ügy lát­szik, azt hiszed, így mindent helyre lehet hozni? Sem­mit sem lehet helyre­hozni! Felelj nekem őszin­tén: szeretsz még valakit? Hány barátod maradt? És legalább néha táncolsz-e? Itt megállítottam a mag­nót, és letöröltem a han­gom. Tíz éve huszonhárom éves voltam . .. Mit tud az ember ebben a korban az életről? ... Semmit! Elkezd ordibálni, meg ilyen­olyan fogadalmakat ten­ni! ... Előbb élj egy kicsit, és azután fogadkozz! Fordította : Juhász László kell szórni. Szükséges ennek eszközfeltételeit is megterem­teni gépekben, tárolóterek­ben, szállításban. És ha már takarékoskodni akarnak üze­meink, tegyék úgy, hogy gon­datlan tárolás. s7akszorűUen kiszórás miau egyetlen kilo­gramm hatóanyag se menjen kárba. Javíthat a talajerő- gazdálkodás mérlegén (a költ­ségekben is) a szervestrágyá­zás növelése, a különböző szármaradványok talajba dol­gozása, homokos területeken a zöldtrágyázás. (Ez utóbbiak környezetvédelem miatt is kívánatosak.) Termelni akarunk, jöve­delmezően magas termésát­lagokat kívánunk elérni ga­bonafélékből, zöldségből, gyü­mölcsből, takarmány- és ipa­ri növényekből egyaránt. Ha valahol ez nem sikerül, úgy az elemző munkát legjobb, ha a talajerő-gazdálkodással kezdik. Seres Érné A Taurus ibrányi gyárában idén 130 ezer campingmatracot és 320 ezer ágybetétet készí­tenek. Képünkön: a Táncsics brigád tagjai keskeny ágybetéteket állítanak össze. (GB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents