Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-30 / 125. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. május 30. Napi külpolitikai kommentár Genfben—másodszor „Ügy véltük, hogy a tár­gyalások meglehetősen bo­nyolultak lesznek, s valóban ez történt” — így értékelte a két nagyhatalom között Genfben folyó fegyverzetkor­látozási tárgyalások állását az első forduló lezárásakor az amerikai delegáció vezetője. A „bonyolult” korántsem az egyetlen kifejezés, amit a március közepén kezdődött szovjet—amerikai megbeszé­lések menetére alkalmazni lehet; sok megfigyelő rutin­szerűen „igen összetettnek, rendkívül időigényesnek és intenzivnek” titulálja azo­kat. A genfi tárgyalások első, hat hétig tartó szakasza alatt a szakértők egybehangzó megállapítása szerint sem­milyen közeledés nem volt megfigyelhető a két fél állás­pontjában, s a véleménykü­lönbségek gyakorlatilag ugyanolyan nagyok, mint amikor a küldöttségek elfog­lalták helyüket a svájci kon­ferenciaváros tárgyalóaszta­lai mellett. Ráadásul — az előzetes nyilatkozatok alap­ján ez világosan látszik — semmivel nem tűnnek ked­vezőbbnek a kilátások a vi­lág sorsa szempontjából oly fontos eszmecsere ma kezdő­dő második fordulója előtt sem. Washingtoni bejelenté­sek szerint például a Fehér Ház egyáltalán nem módo­sítja saját javaslatait, s me­reven rakaszkodik az elindi tott űrffegyverkezési-kutató- si programok továbbvitelé­hez. Ez pedig — mutatott rá az elmúlt napokban számos szovjet értékelés — volta­képp megtorpedózza a genfi tárgyalások bármiféle sike­res lezárását, hiszen annak idején a két ország külügy­minisztere abban egyezett meg, hogy a „csillagháborús’' témák elválaszthatatlan ré­szét alkotják a genfi „cso­magnak”. Gromiko és Schultz januári találkozóján azt a célt tűzték ki, hogy a hosz- szabb szünet után folytatódó közvetlen tárgyalásokon a stratégiai támadófegyverek, a közép-hatótávolságú nuk­leáris eszközök és az űrfegy­verek kategóriáját egymással szoros kölcsönhatásban vitat­ják meg. Jelen pillanatban úgy tű­nik, hogy az Egyesült Álla­mok nem tartja be a megál­lapodásban foglaltakat. Wa­shington visszautasította Mi­hail Gorbacsov időközben nyilvánosságra hozott mora­tóriumjavaslatát is, amely­nek elfogadása pedig kedve­zőbbé tehette volna a meg­beszélések légkörét. Az ame­rikaiak indoka már megszo­kott: bármilyen befagyasztás „csupán a szovjet fölényt tartósítaná”. Még ennél is veszélyesebb fejlemény, hogy a washingtoni politikai körökben megszaporodtak a támadások a még érvényben lévő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási szerződé­sek ellen. A Reagan-kor- mányzat egyes képviselői az év végén lejáró SALT—II. felmondását szorgalmazzák, tovább rontva a két nagyha­talom közti, amúgy is feszült viszonyt. Szegő Gábor Tűzpárbaj a táborokban Harcok Bejrutban Szerdán ismét heves har­cok folytak Bej rútban a síita és a palesztin fegyveresek között. A palesztin menekül­tek mindhárom táborában tűzpárbajok voltak, robbaná­sok zaja hallatszott. A vörös­keresztesek szerda hajnalban hiába próbálkoztak bejutni a síiták által ostromlott tábo­rokba az ott rekedt, orvosi ellátásra szoruló palesztin sebesültekért. A Palesztin Felszabadítási Szervezet a síiták és a pa­lesztinok között Bejrútban folyó harcok befejezése érde­kében hajlandó figyelembe venni minden megegyezési javaslatot, amennyiben azok nem írják elő a palesztinok lefegyverzését — mondta kedden Tuniszban Abdul Ha­mid Al-Szajeh sejk, a pa­lesztin parlament elnöke, aki a PFSZ Központi Tanácsá­nak ott folyó üléséről tájé­koztatta az újságírókat. A testület vasárnap óta tanács­kozik a három bejrúti mene­külttábor elleni síita támadás nyomán előállt helyzetről. Brazília Kommunisták az elnöknél Jósé Sarney brazil államfő fogadta a Brazil KP küldött­ségét, amelyet Giocondo Dias, a párt KB főtitkára vezetett. A találkozó része azoknak a tanácskozásoknak, amelyeket a brazil elnök a politikai erők képviselőivel folytat az ország helyzetéről. Földcsuszamlás volt a hét végén Dél-Franciaországban Toulon közelében. A képen az a kemping látható, ahol a t ermészeti katasztrófa 10 halálos áldozatot követelt. (Tele- fotó) Jósé Sarney és Giocondo Dias megvitatta a brazil kor­mánynak az ország legége­tőbb társadalmi-politikai problémái megoldására tett javaslatait. Szó esett arról, hogy mód van-e egy széles körű, pártok közötti megálla­podásra; ennek célja a belpo­litikai életben megindult de­mokratizálás megszilárdítása lenne. A tanácskozás után a Bra­zil KP KB főtitkára kijelen­tette, hogy a felek megerősí­tették: lehetőség van arra, hogy a párt önálló politikai erőként vegyen részt az idén novemberben tartandó hely- hatósági választásokon. Minit ismeretes, a Brazil Kommunista Párt több mint hatvanéves fennállása alatt csak néhány esztendeig mű­ködhetett törvényes alapon; az 1964-es katonai hatalom­átvétel után csak mély illega­litásban tevékenykedhetett. A párt vezetői most összesen 38 évi illegalitás után kereshet­ték fel az elnöki palotát. Szovjetunió: AlkoholizmuseBlenes törvények Az MTI külföldi tudósí­tóinak írásaiból összeállí­tást készített arról, mi a helyzet az alkoholfogyasz­tással Európa néhány or­szágában, valamint az Egyesült Államokban, mi­lyen eszközökkel próbálnak küzdeni az érintettek az al­koholizmus ellen. Az össze­állítást a moszkvai tudósító anyagával indítjuk. A legtöbb moszkvai üz­letben már csak délután két órától lehet szeszes italt vásárolni. A közterületen italozókat, a részegen meg­jelenőket a korábbiaknál súlyosabban büntetik. A túlzott mértékű alkoholfo­gyasztás visszaszorítása, il­letve megelőzése érdeké­ben hozott rendelkezések hivatalosan június 1-től lépnek hatályba, az alko­holizmus elleni küzdelem azonban már most új len­dületet vett. A szovjet vezető testüle­tek május 16-án hozott ha­tározatai abból a felisme­résből indultak ki, hogy a túlzott mértékű, társadal­milag veszélyes szeszfo­gyasztás visszaszorítására korábban is hozott rendel­kezések szervezetlenek és nem kielégítsek. Az alko­holizmus elleni küzdelem ugyanakkor szerves részét képezi a közrend és a fe­gyelem erősítésére irányuló intézkedéseknek. A május lö-i határozatok ismertetése után sorra nyi­latkoztak az illetékesek: az egészségügyi miniszter, a belügyminiszter, a legfel­sőbb bíróság elnöke, majd pedig a Szovjet Szakszer­vezetek Központi Tanácsá­nak elnöke indokolta a ren­delkezések szükségességét. Vitalij Fedorcsuk belügy­miniszter például elmond­ta. hogy a garázda bűncse­lekmények mintegy nyolc­van százalékánál, ,s a köz­lekedési baleseteknek is több mint harminc száza­lékánál játszott szerepet az alkoholfogyasztás. Az új rendelkezések ér­telmében az eddigi har- mincrubeles büntetéssel szemben az ittas vezetőket már az első alkalommal 100 rubel pénzbírsággal sújtják — ez egy átlagos fizetés fe­lének felel meg —, s a jo­gosítványt is bevonják leg­alább egy évre. A bírósá­gok szigorúan érvényt fog­nak szerezni a törvények­nek — hangsúlyozta a leg­felsőbb bíróság elnöke. Szergej Burenkov egész­ségügyi miniszter nagyon fontosnak tartja a munka- terápiás intézmények háló­zatának bővítését. Külön hangsúlyozta, hogy ezentúl mindenütt névtelenül fo­gadják az alkoholista bete­geket — eddig sokakat az tartott vissza az önkéntes gyógykezeléstől, hogy ada­taik bekerültek a nyilván­tartásba. A rendeletek nem egy­szerűen szigorításokat tar­talmaznak, hanem admi­nisztratív intézkedéseket is kilátásba helyeznek több olyan esetben, ahol eddig csak csekély mértékű pénz­büntetéssel sújtották a ré­szegeket. Adminisztratív­jogi felelősségre vonás kö­veti ezentúl, ha valaki itta­san jelenik meg munkahe­lyén. Büntetik a felettese­ket is, akik engedték az ittas személyt munkába állni. Komoly pénzbüntetés vár azokra, akik szeszes italok­kal üzérkednek. Késő este, a boltok zárása után a moszkvaiak eddig a :axi- sofőröktöl vásárolhattak vodkát, a bolti árnak mint­egy négy-ötszöröséért. Akit ezentúl ilyesmin rajtakap­nak. az 100 rubelt fizet el­ső alkalommal. A belügyi szervek egyúttal jogosultak három órán keresztül őri­zetben tartani az illetőt, holmiját átkutatni, a nála talált szeszes italt elkoboz­ná. Minden eddiginél na­gyobb pénzbírsággal sújt­ják a házi vodkafőzést, ami elsősorban vidéken elter­jedt. A házi szeszfőzde esz­közeinek elkobzásán kívül 500—1000(!) rubel a bünte­tés. Mindkét esetben a visszaesőket akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. Ami a fiatalokat illeti, 21 éven aluliak ezentúl nem vásárolhatnak szeszes italt. Törvénybe ütköző cselek­ményt követ el az — köz­tük a szülő is —. aki fia­talkorút alkoholfogyasztás­ra késztet. Az ifjúsági szer­vezetnek a jövőben erőtel­jesebb antialkoholista pro­pagandát kell folytatnia a fiatalok körében, több spor­tolási és művelődési lehe­tőséget kell biztosítania a fiataloknak. A Szovjetunióban eddig is csak II—19 óra között lehetett szeszes italt vásá­rolni, ezentúl viszont csak délután kettőtől kezdődhet az árusítás, és sokat koc­káztat az, aki ki akarja játszani a rendelkezéseket. A kereskedelmi forgalma­zás szabályainak megsér­tőire pénzbírság és azonna­li elbocsátás vár, s soha többé nem dolgozhatnak a kereskedelemben. A mosta­ni rendeletek nyomán ugyanakkor minden bi­zonnyal módosítani fogják a kereskedelmi egységek terveit, mivel azokban je­lentős összegeket tett ki a szeszes italokból származó bevétel. Az űj rendelkezések és a nyilvánosságra hozatalukat követő kommentárok egy­behangzóan állapították meg, hogy kizárólag a tör­vény erejével, büntetéssel nem lehet felvenni a har­cot a túlzott mértékű alko­holfogyasztás ellen. Szüksé­ges ehhez, hogy a közvéle­mény ne férfias cselekede­tet, hanem elítélendő ma­gatartást lásson az iszákos- ságban. Biztosítani kell ugyanakkor a szabadidő jobb, hasznosabb és kultu­ráltabb eltöltésének lehe­tőségét, az üzletekben több és jobb minőségű alkohol- mentes üdítő italokat kell árusítani. A szovjet külke­reskedelmi szervek éppen a napokban hosszabbították meg a szerződést a Pepsi- Cola-céggel. Az amerikai vállalat a jövőben .meg­duplázza népszerű termé­kének eladását a szovjet piacon. B. Kovács Sándor (Moszkva) Gorbacsov és Craxi találkozója Szerdán a moszkvai Kreml­ben került sor Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Bettino Craxi olasz mi­niszterelnök találkozójára. Craxi kedden érkezett a szovjet fővárosba a szovjet vezetés meghívására. A konstruktív légkörű, át­fogó és érdemi megbeszélése­ken mindenekelőtt a nemzet­közi helyzet legégetőbb prob­lémáiról és a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről volt szó. Mint a tárgyalásokról ki­adott közlemény megállapít­ja, a megbeszélések újólag megerősítették: a nemzetkö­zi helyzet egész sor elemé­nek különböző értékelése és megközelítése ellenére van lehetőség találkozási pontok keresésére és találására olyan fontos kérdésekben, mint a háborús veszély elhárítása, az enyhülési folyamat helyreál­lítása, a különböző társadal­mi berendezkedésű államok közötti párbeszéd elmélyítése. A Szovjetunió és Olaszor­szág is a háborús veszély csökkentésére törekszik, s úgy foglaltak állást, hogy e ve­szély csökkentése jelentős mértékben függ attól, sike- rül-e konkrét megállapodáso­kat elérni a világűr militari- zálásának megakadályozásá­ról, a fegyverkezési hajsza megfékezéséről a földön, a nukleáris fegyverzet korláto­zásáról és csökkentéséről, a hadászati stabilitás megszi­lárdításáról. Ezzel összefüg­gésben szovjet és olasz rész­ről is rendkívül nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a gen­fi szovjet—amerikai tárgya­lásoknak, s a tárgyalások cél­járól és tárgyáról januárban kötött megállapodás végre­Szovjet—olasz tárgyalások Moszkvában. A képen a meg­beszélések résztvevői, közé­pen Mihail Gorbacsov és Bet­tino Craxi. hajtása mellett emelnek szót. A megbeszélésen Bettino Craxi általános formában az erőegyensúly lehető legala­csonyabb szinten történő ki­alakítása mellett szállt síkra, s hangsúlyozta: Olaszország kész elősegíteni, hogy elér­jék a genfi tárgyalások végső célját, a világűr militarizálá- sának megakadályozását, és a földön folytatott fegyverke­zési hajsza megfékezését. A tárgyaláson elvi síkon megvitatták a felek a KGST és az EGK kapcsolatainak helyzetét. Mindkét részről úgy vélik, hogy e két gazda­sági csoportosulás közötti együttműködés kialakítása hasznos lenne az általános európai helyzet megjavítása szempontjából. Meghatározott megközelí­tésbeli hasonlóság mutatko­zott a tárgyalásokon a világ különböző részeiben meglévő feszültséggócok felszámolá­sával kapcsolatban, minde­nekelőtt a Közel-Keleten és a közép-amerikai térségben kialakult helyzettel összefüg­gésben. Mihail Gorbacsov és Betti­no Craxi elégedetten állapí­tották meg, hogy aktivizálód­tak a szovjet—olasz kétolda­lú kapcsolatok, köztük a po­litikai párbeszéd és konzul­tációk. Megállapodtak abban, hogy bővíteni fogják a két­oldali kapcsolatokat. Craxi olaszországi látoga­tásra hívta meg Mihail Gor- bacsovot. A meghívást kö­szönettel elfogadták. Schmidt levele az űrfegyverkezésről együttműködésre, nem kizár­va abból a katonai jellegű kutatásokat sem. Másodszor: csak a 90-es években lesz megválaszolha­tó az a kérdés, hogy az űr­rendszerek védelme megfele­lően biztosítható lesz-e. Ad­dig viszont nem érdemes részt venni a felfokozott, ér­zelmekkel telített vitában. Harmadszor: Nyugat-Európa érdeke azt kívánja, hogy a rakétaelhárító rendszerek­kel kapcsolatos, 1972-es szov­jet—amerikai szerződést tart­sák fenn és fejlesszék to­vább. Negyedszer: egyetlen amerikai kormány sem tog valódi beleszólást engedé­lyezni az NSZK-nak és Nyu- gat-Európának az esetleges technológiai eredmények fel- használásában. Ellenkezőleg, a nyugatnémet vállalatok gazdasági mozgásszabadsága csak korlátozódna az ameri­kai űrfegyverkezési program­ban való részvétel nyomán. MOST VÉGZŐS LAKATOSOK, HEGESZTŐK, CSŐSZERELŐK: Várunk benneteket technológiai szerelési munkára. 3000,— Ft pályakezdési segítséget adunk. 18 Ft személyi alap­bért szakmunkásbizonyítványtól fű ■>, teljesítménybért, különélést fizetünk. Szállást, főétkezést, útiköltség-ho.. ...árulást biztosítunk. Megfelelő szakmai gyakorlat után Külföldi kiküldetésre adunk lehetőséget. Jelentkezés és felvétel: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kiivndeltsége 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál út 68. 1 21. (Körút, vagyis a Zöld Elefánt Étterem mögött, casco >ronvházzai szemben.) (896) Helmut Schmidt volt nyu­gatnémet kancellár utódjá­hoz, Helmut Kohlhoz írott levelében határozottan eluta­sította, hogy az NSZK vagy Nyugat-Európa részt vegyen az Egyesült Államok űr­fegyverkezési programjában. Schmidt mostani állásfoglalá­sának súlyát növeli, hogy korábban ő volt a NATO ra­kétatelepítési határozatának egyik kezdeményezője és mindvégig támogatója. A volt kancellár levelét a General- Anzeiger szerdai száma is­mertette részletesen. Az amerikai programban való részvétel elvetését Schmidt több okkal indokol­ta. Először: az NSZK korlá­tozott pénzügyi eszközeit nem szabad megosztani az Egyesült Államokkal és a Franciaországgal történő technológiai együttműködés között. Az NSZK érdeke az, hogy Franciaországgal, s a többi nyugat-európai ország­gal törekedjék technológiai

Next

/
Thumbnails
Contents