Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

1985. május 29. Kelet-Magyarország 3 Képviselőjelöltjeink Balogh Gyula Életútja sokban hasonlít, ám egy kicsit el is tér a hasonló, falun élő fiatalo­kétól. Nyírmadán született 1937-ben, apja asztalos volt, s a jó eszű fiút 1951-ben a patinás pannonhalmi kato­likus gimnáziumba íratták be, ahol 1955-ig tanult, érettségizett. Ügy tűnt, hogy a papi pálya mellett dönti, egy évig a nyíregy­házi görög katolikus hittu­dományi akadémia hallga­tója volt. Beszélgetésünk­kor nem részletezte az oko­kat. a motívumokat, tapin­tatból piedig nem kérdez­tük tovább, de úgy fogal­mazott : eltanácsolták egy év után a hittudományi akadémiáról. Ezután vett új fordulatot az élete, elhelyezkedett a vajai gyógyszertárban, mint gyógyszerészasszisztens. Dolgozott tisztességgel és nagyon' megszerette a gyógyszertári munkát. Szor­galmasan készült az egye­temi felvételi vizsgára és 1962-ben erőfeszítéseit si­ker koronázta, felvették Szegeden az egyetemre, ahol a tanulás mellett a közösségi élet is kezdettől fogva foglalkoztatta. Mint KISZ évfolyam szervezőtit­kár minden fontos közéle­ti megmozdulásnak része­se és egyik irányítója volt. Az egyelem után hazake­rült a községébe, Nyírma- dára, ahol beosztott gyógy­szerészként dolgozott, jó ideig helyettesített is a mátészalkai gyógyszertár­ban. Hatvannégy szeptem­berében választotta a Be- reget lakóhelyül, ami szá­mára kezdettől fogva töb­bet jelentett ennél. Tisza- szalkán lett a gyógyszertár vezetője. Helyi segítőtársaival együtt ő is sokait tett a Váci-emlékek ápolásáért, minden évben hagyomá­nyosan megrendezik a he­lyi szervek a művelődési házban a Váci-ünnepsége­Gulyás Gyula Beregben született és itt lett gazdasági vezető, a 36 éves képviselőjelölt, akit igen nehezen lehet megta­lálni, mert munkahelye há­rom község határa, vagy még azon is túl, ha úgy hozza a helyzet. Csarodám született, parasztcsaládiból, s természetes következ­mény volt, hogy a nyír­egyházi mezőgazdasági technikumba jelentkezett, amely később felsőfokú technikummá fejlődött, s a négyéves tanulást, az érettségit később „megfe­jelve” kertész üzemmérnö­ki oklevelet jelentett Gu­lyás Gyulának. Szerencsés embernek tartja magát, mert egy és ugyanaz a hobbija és a szakmája. Hetvennégyben fejezte be a felsőfokú tanulmá­nyait és mint ösztöndíjas a közeli beregdaróci Barát­ság Tsz-ben kezdte meg a munkát. Néhány hónapos gyakomokoskodás után a helyzet úgy hozta, bedob­ták a mély vízbe, azaz egé­szen fiatalon felelős beosz­tásiba állították: ágazatve­zető lett. Ma is ebben a munkakörben dolgozik, hozzáértése, közvetlensége, munkaszeretete volt a kulcs az emberekhez, akik meg­kedvelték, befogadták, mintha csak itt született volna. Eleinte nem sok ideje ju­tott a közéleti munkálko­dásra, helyt kellett állni, ez volt a legfontosabb. Ké­sőbb a szakmái munkák mellett mind kezdeménye­zőbben vette ki részét a különféle helyi közösségi tevékenységekből is. Tagja a tsz vezetőségiének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, s ő az egyik mozgatója a helyi munka- versenynek, mint az érté­kelő bizottság tagja. öt is váratlanul érte a jelölés, ami persze szinte közhelyként hangzik, de így igaz. Nem táplált ilyen terveket, de ha már így Tóth József ö már öt éve tudja, mit jelent képviselőinek lenni, megismerni és azonosulni a környező tizennyolc köz­ség gondjaival, örömeivel. A felelősségteljes, de fá­rasztó megbízatásnak tisz­tességgel igyekezett eleget tenni, s mivel az ország- gyűlés egyik bizottságának is tagja, a parlamenti ülé­sekkel együtt évente leg­alább tizennégy alkalom­mal kellett az innen bi­zony messzi fővárosba utazni egy vagy két napra. A 37 éves képviselőjelölt Olcsván született, paraszt­os alá d ban, a mátészalkai mezőgazdasági technikum­ban szerzett középfokú ag­rárképesítést, majd a nyír­egyházi — akkor felsőfokú — mezőgazdasági techni­kumban folytatta a tanu­V __________________________________ lést, hatvankilencben kap­ta kézhez a gépész üzem­mérnöki oklevelét. Ekkor jöttt a barabási Lenin Tsz- be. Először mint mindenki más, gyakornok, amolyan „kifutó fiú” volt, így mond­ja. Később gépcsoportveze- tő lett, majd hetvenhatban a gép>esítési főágazat veze­tésiével bízták meg, ezt végzi most is. Meggyökeresedett Bara­báson, 1974-ben nősült, it­17-es számú választókerület két, melyek legutóbb szo­boravatással is kiegészül­tek. öt éve elnöke a nép­front helyi bizottságának, ugyancsak elnöke a helyi közművelődési társulás­nak. . Nagyon váratlanul érte a jelölés — emlékezett a jeles pillanatra — a Ma­gyar Acélárugyár helyi gyáregységének megjelent 315 dolgozója közül 228-an szavaztak a jelölése mel­lett, s így felkerült a listá­ra. Sok itt a tennivaló — folytatta —, ez a vidék nemhogy elmaradott, ha­nem sok tekintetben le­maradott a többi tájegy­séghez képest. Megválasztása esetén — amennyire egy képviselő­nek lehetősége adódik er­re — az új munkahelyek létesítését szorgalmazná, ez­zel együtt a közlekedés, az útviszonyok javítását, de a saját portáján maradva a gyógyszertári hálózat fej­lesztését is igyekezne for­szírozni,. Családi állapota nős, felesége gyógyszertári asszisztens, van két lá­nyuk, az idősebb harmadik gimnazista, gyógyszerész­nek készül. Balogh Gyula a jelölést a szakma elismeré­sének tartja, s úgy tudja, ő az első gyógyszerész a felszabadulás óla, akit kép­viselőnek jelölnek... adódott, megvannak a sa­ját programot tartalmazó elképzelései, ha a többség őt választja. Elsőként az újabb munkaalkalmak lét­rehozását említi, amelyek­re nem gyógyír a 20—30 embert foglalkoztató mel­léküzemági tevékenység. Ez bizony kevés. Olyan mel­léküzemágak kellenének, amelyek több embernek adnának munkát, s -ki­egyensúlyoznák a gyenge termőhelyi adottságokat, az időjárás okozta vesztesége­ket. Most is a sok esőt em­líti, ami nyomasztja a be­regi embereket. Ezért is folytatja azzal, hogy sokat várnak a tervezett melio­rációtól, de csodákat ter­mészetesen nem. Sok min­dent továbbra is helyi ösz- szefogással, kezdeménye­zéssel lehet előteremteni. Vezetékes ivóvíz is kell még sok helyen, az ásott kutak vize fertőzéseket, ve­szélyeket rejt. Még soha nem járt a Parlamentben, nős, felesé­ge körzeti orvos, aki ép­pen gyesen van egyéves kislányukkal. A kérdésre, nem vonja-e majd el — ha megválasztják — a képvi­selői munka a főhivatástól és a családtól, azt válaszol­ta: lassan megtanult úrrá lenni az időn. Innen, a vé­gekről a fővárosba utazni elég fáradtságos, de ha van cél, van értelme, megéri. teni lányt vett feleségül, aki a tsz-ben dolgozik, bér­csoportvezető, két gyerme­kük van, egy fiú és egy lány. Nem nagyon kell tör­ni a fejét, hogy társadal­mi megbízatásait számba vegye, volt és van belőlük jócskán. Eleinte az ifjúság kulturális lehetőségeinek javításán munkálkodott, később a népi ellenőrzési bizottság tagjaként fontos vizsgálódásokban vett részt, többek között a termelőszö­vetkezetek ésszerű energia­felhasználásának tapaszta­latait igyekeztek közkines- csé tenni. Az utóbbi öt évben pedig közéleti mun­kálkodását, érthetően a képviselői megbízatás mi­nél jobb teljesítése töltötte ki- Számos közérdekű, or­szágos, megyei, vagy ép- p>en tájegységi — Bereget érintő — kérdésben mon­dott véleményt, tolmácsol­ta körzetének érdekeit. Tulajdonképpen tovább­ra is a sajátos beregi gon­BNV-díjas termék Mátészalkáról H gömbcsap karrierje Így néz ki a vásárdíjas gömbcsap, (elek) Ha csak rövid időre is, de az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár mátészalkai gyárának kollektívájára irányult az ország ipar iránt érdeklődő közvéleménye a múlt hét elején: a szatmári üzem egyik termékét BNV-díjjal tüntették ki. A hír jelentő­ségét csak növeli, hogy eme elismerésben az egész Észak-Tiszántúlon csak a szalkaiak részesültek. A szóban forgó termék ne­ve: szerelhető gömbcsap, há­rom éve kezdték el a gyártá­sát Szálkán. Az előzmények azonban jóval messzebbre nyúlnak. A pesti anyagyár több mint tíz évvel ezelőtt kezdte meg egy svéd licenc alapján az úgynevezett he­gesztett gömbcsapok készíté­sét, s a bemutatkozás oly si­keres volt, hogy egy idő múl­tán már nem győzte kielégí­teni az igényeket, összedug­ta hát fejét jó néhány szak­ember, s megszületett a „BALLOMANT” szerelhető gömbcsap terve. Szerelhető A terv Pesten készült, de a gyártmányfejlesztés, a so­rozatgyártás feltételeinek megteremtése a mátészalkai­akra várt. Megteremtették, s nyolcvanháromban már húsz, tavaly pedig 120 millió forint értékű gömbcsapot állítottak elő, míg idei termelésük e termékből már megközelíti a kétszázmillió forintot. De mi­vel. érdemelték ki a Buda­pesti Nemzetközi Vásár dí­ját a szerelhető gömbcsapok? — A hagyományos gömb­csapokkal szemben seregnyi előnye van. Szét lehet szerel­ni, tisztítható, lehetőség van a koEiott alkatrészek cseréjé­re, s ez természetesen azt je­lenti, hogy felhasználási ide­jük lényegesen megnöveke­dett — adja a szakszerű ma­gyarázatot a mátészalkai gyár főmérnöke, Farkas Sándor. Korábban is gyártottak ter­mészetesen — ás egyre kisebb mennyiségben ma is készíte­nek — itt gömbcsapokat ön­tött vas és acél kivitelben. Ám a mostani szerelvények nem­csak hogy magasabb műszaki paraméterekkel rendelkez­nek, de jóval kevesebb alap­anyagot is igényelnek. A múlt évben {»Idául az új termékek „hadra fogásával” négyszázhúsiz tonna vas- és dók enyhítését igyekezne elősegíteni, ha újra bizal­mukkal tisztelnék meg a választóik. Említi, amit itt mindenki tud, de a megyé­ben nem feltétlenül, hogy itt mindent tengelyen kell elszállítani és ez jócskán megdrágítja a termelést. Külön is foglalkoztatja a nagy múltú Tarpa helyze­te, amelynek lakossága saj­nos fogy. Elkelne az ipari munkahely, még az is jó lenne, ha Vásárosnamény kapná, s nem kellene a tá­volabbi nagyvárosokba és Pestre ingázni. Űj iskolák építése is szükségessé vá­lik, tornateremmel, mert abból egy sincs a Bereg­ben. Nem fél, hogy munka nélkül marad, ha a válasz­tók újra megerősítik man­dátumát. Szeretné azt is, ha Bereget megyén belül is olyannak látnák, amilyen valójában, sajátos gondjait, örömeit még többen ismer­nék meg jobban. Ezért fog dolgozni. _________________________________> acélöntvényt takaríthattak meg, az idén pedig hétszáz­ötven tonnával kevesebb drá­ga alapanyagot használnak fel a gyártás folyamán. Sikerszéria A mostani sikerek sem fe­ledtethetik azonban, hogy az itteni szakembereknek meny­nyi nehézséget kellett leküz­deniük, mielőtt elkezdődhe­tett volna egyáltalán a siker­széria. Szükség volt például a zárógömhök új technológiá­jának kidolgozására, hiszen a hagyományos módszerek spe­ciális, csak nyugaton besze­rezhető célgépeket igényelitek volna, erre viszont nem volt lehetőség. A gyár két mérnö­kének, Beregszászi Attilának és Keresztes Lászlónak az újítására volt szükség ahhoz, hogy az itteni, hagyományos egyetemes esztergákkal is hozzá lehessen kezdeni a munkához. — Sokan megkérdezik tő­lünk, hogy exportálunk-e ezekből a termékekből — fo­galmaz az igazgató, Kristin György. — Erre mi azt mond­juk, hogy a hazai igényeket is elég kielégítenünk. Ám tudnunk kell, hogy koráb­ban a hazai szükségletet im­E gy fecske nem csinál nyarat. Ha villás farkú. De ha az ég kék és a nap heve, mint egy sokat tu­dó és rafinált mágus el­tüntet minden ruhát, mi marad? Csak az akácillatú május és a puszta valóság. Ez utóbbi a fűben hevert. Gyönyörű volt. A domború magaslatok, a sejtelmes haj­latok és a nyakszirt szőke pihéi felkeltették az öreg­ember kíváncsiságát. Oda­ment. Oda, ahol a még sat­nya akác könnyelműen any- nyi virágot hajtott, hogy csenevész gallyai szinte be­letörtek. Az öreg szedte a virágot. Nagy halmot, aztán kezet mosott benne. Köszvényes ujjainak görcsét vélte fel­oldani a nektárban, virág­porban. Kiáltott társának, egy másik vénnek. — Gyere te is. Nem bá­nod meg. — Nekem még jó a sze­mem. Egyre jobban és egy­re messzebb látok — kiáltott vissza a hívott fél, aztán el­merült langyos sörében. Az akácvirágos vén figurá­zott. Szökdelt, pörgött, majd megpróbált kézen állni. Ak­kor ért oda a sisere had. Kö­zépkorú férfi, három gyerek­kel. — Nézzétek gyerekek, az akácvirágot! — mondta az atya és nézett ő is, hiszen akkor oldotta meg a fűben heverő hölgy azt a pántot, amely akadályozta a napsu­garakat abbanj hogy a hát portból fedezték, dollárt fi­zettünk érte. Most ezt a pénzt másra fordíthatja az ország. Új tervek Ügy tűnik tehát — ezt iga­zolja a mostani vásárdíj is —, hogy a szerelhető gömb­csapok előtt szép karrier áll, nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a még mindig meglévő gondokról. Ezek a termékek a korábbi­nál jóval magasabb minőségi követelményeket állítanak a szalkaiak elé, egy bizonyos szinten túl azonban az embe­ri igyekezet már kevés. A minőségi színvonal emelése egyebek mellett pontosabb munkát biztosító szerszám- gépieket, célszerszámokat igé­nyel, ami persze pénzbe ke­rül. Annál is inkább szükség van az okosabb masinákra, mivel az ISG nem áll meg a mostani szinten; azt terve­zik, hogy kifejlesztik a gáz­közegben alkalmazható és a titángömbcsapokat is, mely- lyel szintén nagy űrt töltené- nak majd ki a piacokon. Balogh Géza teljes terjedelmét bronzba borítsák. A kölykök egy pillanatig sem nézték az akácvirágot. Gyermeknapi csokoládéért, fagylaltért, pöttyös labdá­ért kiabáltak. És akkor az öregember megértő lett. — Gyerekek — mondta — csoki mindig van, akácvirág csak egyszer egy évben. Nézzétek, milyen szép. Ezek­ről a fürtökről gyűjtik a mé­hecskék a mézet. — Nem érdekel — szólt a legkisebb és már üvöltött — apu megígérted! És tartott volna tovább a közjáték, ha nem jön a „fecske". Fiatal volt és férfi a maga nemében. Te­kintete a hölgynek többet ígért, mint száz nap az égen. Rövid úton a zöld gyep pusz­ta maradt és elnémult a térség. Az átkozott kölykök megkapták a csokit és egy megkezdett kézen állás fél­bemaradt. A sörözgető ba­rát csendesen szólt a visz- szakullogónak. — Mit erőlködsz? Kézen állás a te korodban? — Tavaly még sikerült. — Tavaly? Nem emlék­szem. Akkor nem is volt nyár. Akkor te beteg vol­tál ... — A fenét... Most pihe­nek egy kicsit és száz métert futok. És ültek, majd felöltöztek és beszélgettek. Majd söröz­tek egész nap. Így jó a már fázóknak a nyár. (seres) Korai nyár

Next

/
Thumbnails
Contents