Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-29 / 124. szám
1985. május 29. Kelet-Magyarország 3 Képviselőjelöltjeink Balogh Gyula Életútja sokban hasonlít, ám egy kicsit el is tér a hasonló, falun élő fiatalokétól. Nyírmadán született 1937-ben, apja asztalos volt, s a jó eszű fiút 1951-ben a patinás pannonhalmi katolikus gimnáziumba íratták be, ahol 1955-ig tanult, érettségizett. Ügy tűnt, hogy a papi pálya mellett dönti, egy évig a nyíregyházi görög katolikus hittudományi akadémia hallgatója volt. Beszélgetésünkkor nem részletezte az okokat. a motívumokat, tapintatból piedig nem kérdeztük tovább, de úgy fogalmazott : eltanácsolták egy év után a hittudományi akadémiáról. Ezután vett új fordulatot az élete, elhelyezkedett a vajai gyógyszertárban, mint gyógyszerészasszisztens. Dolgozott tisztességgel és nagyon' megszerette a gyógyszertári munkát. Szorgalmasan készült az egyetemi felvételi vizsgára és 1962-ben erőfeszítéseit siker koronázta, felvették Szegeden az egyetemre, ahol a tanulás mellett a közösségi élet is kezdettől fogva foglalkoztatta. Mint KISZ évfolyam szervezőtitkár minden fontos közéleti megmozdulásnak részese és egyik irányítója volt. Az egyelem után hazakerült a községébe, Nyírma- dára, ahol beosztott gyógyszerészként dolgozott, jó ideig helyettesített is a mátészalkai gyógyszertárban. Hatvannégy szeptemberében választotta a Be- reget lakóhelyül, ami számára kezdettől fogva többet jelentett ennél. Tisza- szalkán lett a gyógyszertár vezetője. Helyi segítőtársaival együtt ő is sokait tett a Váci-emlékek ápolásáért, minden évben hagyományosan megrendezik a helyi szervek a művelődési házban a Váci-ünnepségeGulyás Gyula Beregben született és itt lett gazdasági vezető, a 36 éves képviselőjelölt, akit igen nehezen lehet megtalálni, mert munkahelye három község határa, vagy még azon is túl, ha úgy hozza a helyzet. Csarodám született, parasztcsaládiból, s természetes következmény volt, hogy a nyíregyházi mezőgazdasági technikumba jelentkezett, amely később felsőfokú technikummá fejlődött, s a négyéves tanulást, az érettségit később „megfejelve” kertész üzemmérnöki oklevelet jelentett Gulyás Gyulának. Szerencsés embernek tartja magát, mert egy és ugyanaz a hobbija és a szakmája. Hetvennégyben fejezte be a felsőfokú tanulmányait és mint ösztöndíjas a közeli beregdaróci Barátság Tsz-ben kezdte meg a munkát. Néhány hónapos gyakomokoskodás után a helyzet úgy hozta, bedobták a mély vízbe, azaz egészen fiatalon felelős beosztásiba állították: ágazatvezető lett. Ma is ebben a munkakörben dolgozik, hozzáértése, közvetlensége, munkaszeretete volt a kulcs az emberekhez, akik megkedvelték, befogadták, mintha csak itt született volna. Eleinte nem sok ideje jutott a közéleti munkálkodásra, helyt kellett állni, ez volt a legfontosabb. Később a szakmái munkák mellett mind kezdeményezőbben vette ki részét a különféle helyi közösségi tevékenységekből is. Tagja a tsz vezetőségiének, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságnak, s ő az egyik mozgatója a helyi munka- versenynek, mint az értékelő bizottság tagja. öt is váratlanul érte a jelölés, ami persze szinte közhelyként hangzik, de így igaz. Nem táplált ilyen terveket, de ha már így Tóth József ö már öt éve tudja, mit jelent képviselőinek lenni, megismerni és azonosulni a környező tizennyolc község gondjaival, örömeivel. A felelősségteljes, de fárasztó megbízatásnak tisztességgel igyekezett eleget tenni, s mivel az ország- gyűlés egyik bizottságának is tagja, a parlamenti ülésekkel együtt évente legalább tizennégy alkalommal kellett az innen bizony messzi fővárosba utazni egy vagy két napra. A 37 éves képviselőjelölt Olcsván született, parasztos alá d ban, a mátészalkai mezőgazdasági technikumban szerzett középfokú agrárképesítést, majd a nyíregyházi — akkor felsőfokú — mezőgazdasági technikumban folytatta a tanuV __________________________________ lést, hatvankilencben kapta kézhez a gépész üzemmérnöki oklevelét. Ekkor jöttt a barabási Lenin Tsz- be. Először mint mindenki más, gyakornok, amolyan „kifutó fiú” volt, így mondja. Később gépcsoportveze- tő lett, majd hetvenhatban a gép>esítési főágazat vezetésiével bízták meg, ezt végzi most is. Meggyökeresedett Barabáson, 1974-ben nősült, it17-es számú választókerület két, melyek legutóbb szoboravatással is kiegészültek. öt éve elnöke a népfront helyi bizottságának, ugyancsak elnöke a helyi közművelődési társulásnak. . Nagyon váratlanul érte a jelölés — emlékezett a jeles pillanatra — a Magyar Acélárugyár helyi gyáregységének megjelent 315 dolgozója közül 228-an szavaztak a jelölése mellett, s így felkerült a listára. Sok itt a tennivaló — folytatta —, ez a vidék nemhogy elmaradott, hanem sok tekintetben lemaradott a többi tájegységhez képest. Megválasztása esetén — amennyire egy képviselőnek lehetősége adódik erre — az új munkahelyek létesítését szorgalmazná, ezzel együtt a közlekedés, az útviszonyok javítását, de a saját portáján maradva a gyógyszertári hálózat fejlesztését is igyekezne forszírozni,. Családi állapota nős, felesége gyógyszertári asszisztens, van két lányuk, az idősebb harmadik gimnazista, gyógyszerésznek készül. Balogh Gyula a jelölést a szakma elismerésének tartja, s úgy tudja, ő az első gyógyszerész a felszabadulás óla, akit képviselőnek jelölnek... adódott, megvannak a saját programot tartalmazó elképzelései, ha a többség őt választja. Elsőként az újabb munkaalkalmak létrehozását említi, amelyekre nem gyógyír a 20—30 embert foglalkoztató melléküzemági tevékenység. Ez bizony kevés. Olyan melléküzemágak kellenének, amelyek több embernek adnának munkát, s -kiegyensúlyoznák a gyenge termőhelyi adottságokat, az időjárás okozta veszteségeket. Most is a sok esőt említi, ami nyomasztja a beregi embereket. Ezért is folytatja azzal, hogy sokat várnak a tervezett meliorációtól, de csodákat természetesen nem. Sok mindent továbbra is helyi ösz- szefogással, kezdeményezéssel lehet előteremteni. Vezetékes ivóvíz is kell még sok helyen, az ásott kutak vize fertőzéseket, veszélyeket rejt. Még soha nem járt a Parlamentben, nős, felesége körzeti orvos, aki éppen gyesen van egyéves kislányukkal. A kérdésre, nem vonja-e majd el — ha megválasztják — a képviselői munka a főhivatástól és a családtól, azt válaszolta: lassan megtanult úrrá lenni az időn. Innen, a végekről a fővárosba utazni elég fáradtságos, de ha van cél, van értelme, megéri. teni lányt vett feleségül, aki a tsz-ben dolgozik, bércsoportvezető, két gyermekük van, egy fiú és egy lány. Nem nagyon kell törni a fejét, hogy társadalmi megbízatásait számba vegye, volt és van belőlük jócskán. Eleinte az ifjúság kulturális lehetőségeinek javításán munkálkodott, később a népi ellenőrzési bizottság tagjaként fontos vizsgálódásokban vett részt, többek között a termelőszövetkezetek ésszerű energiafelhasználásának tapasztalatait igyekeztek közkines- csé tenni. Az utóbbi öt évben pedig közéleti munkálkodását, érthetően a képviselői megbízatás minél jobb teljesítése töltötte ki- Számos közérdekű, országos, megyei, vagy ép- p>en tájegységi — Bereget érintő — kérdésben mondott véleményt, tolmácsolta körzetének érdekeit. Tulajdonképpen továbbra is a sajátos beregi gonBNV-díjas termék Mátészalkáról H gömbcsap karrierje Így néz ki a vásárdíjas gömbcsap, (elek) Ha csak rövid időre is, de az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyárának kollektívájára irányult az ország ipar iránt érdeklődő közvéleménye a múlt hét elején: a szatmári üzem egyik termékét BNV-díjjal tüntették ki. A hír jelentőségét csak növeli, hogy eme elismerésben az egész Észak-Tiszántúlon csak a szalkaiak részesültek. A szóban forgó termék neve: szerelhető gömbcsap, három éve kezdték el a gyártását Szálkán. Az előzmények azonban jóval messzebbre nyúlnak. A pesti anyagyár több mint tíz évvel ezelőtt kezdte meg egy svéd licenc alapján az úgynevezett hegesztett gömbcsapok készítését, s a bemutatkozás oly sikeres volt, hogy egy idő múltán már nem győzte kielégíteni az igényeket, összedugta hát fejét jó néhány szakember, s megszületett a „BALLOMANT” szerelhető gömbcsap terve. Szerelhető A terv Pesten készült, de a gyártmányfejlesztés, a sorozatgyártás feltételeinek megteremtése a mátészalkaiakra várt. Megteremtették, s nyolcvanháromban már húsz, tavaly pedig 120 millió forint értékű gömbcsapot állítottak elő, míg idei termelésük e termékből már megközelíti a kétszázmillió forintot. De mivel. érdemelték ki a Budapesti Nemzetközi Vásár díját a szerelhető gömbcsapok? — A hagyományos gömbcsapokkal szemben seregnyi előnye van. Szét lehet szerelni, tisztítható, lehetőség van a koEiott alkatrészek cseréjére, s ez természetesen azt jelenti, hogy felhasználási idejük lényegesen megnövekedett — adja a szakszerű magyarázatot a mátészalkai gyár főmérnöke, Farkas Sándor. Korábban is gyártottak természetesen — ás egyre kisebb mennyiségben ma is készítenek — itt gömbcsapokat öntött vas és acél kivitelben. Ám a mostani szerelvények nemcsak hogy magasabb műszaki paraméterekkel rendelkeznek, de jóval kevesebb alapanyagot is igényelnek. A múlt évben {»Idául az új termékek „hadra fogásával” négyszázhúsiz tonna vas- és dók enyhítését igyekezne elősegíteni, ha újra bizalmukkal tisztelnék meg a választóik. Említi, amit itt mindenki tud, de a megyében nem feltétlenül, hogy itt mindent tengelyen kell elszállítani és ez jócskán megdrágítja a termelést. Külön is foglalkoztatja a nagy múltú Tarpa helyzete, amelynek lakossága sajnos fogy. Elkelne az ipari munkahely, még az is jó lenne, ha Vásárosnamény kapná, s nem kellene a távolabbi nagyvárosokba és Pestre ingázni. Űj iskolák építése is szükségessé válik, tornateremmel, mert abból egy sincs a Beregben. Nem fél, hogy munka nélkül marad, ha a választók újra megerősítik mandátumát. Szeretné azt is, ha Bereget megyén belül is olyannak látnák, amilyen valójában, sajátos gondjait, örömeit még többen ismernék meg jobban. Ezért fog dolgozni. _________________________________> acélöntvényt takaríthattak meg, az idén pedig hétszázötven tonnával kevesebb drága alapanyagot használnak fel a gyártás folyamán. Sikerszéria A mostani sikerek sem feledtethetik azonban, hogy az itteni szakembereknek menynyi nehézséget kellett leküzdeniük, mielőtt elkezdődhetett volna egyáltalán a sikerszéria. Szükség volt például a zárógömhök új technológiájának kidolgozására, hiszen a hagyományos módszerek speciális, csak nyugaton beszerezhető célgépeket igényelitek volna, erre viszont nem volt lehetőség. A gyár két mérnökének, Beregszászi Attilának és Keresztes Lászlónak az újítására volt szükség ahhoz, hogy az itteni, hagyományos egyetemes esztergákkal is hozzá lehessen kezdeni a munkához. — Sokan megkérdezik tőlünk, hogy exportálunk-e ezekből a termékekből — fogalmaz az igazgató, Kristin György. — Erre mi azt mondjuk, hogy a hazai igényeket is elég kielégítenünk. Ám tudnunk kell, hogy korábban a hazai szükségletet imE gy fecske nem csinál nyarat. Ha villás farkú. De ha az ég kék és a nap heve, mint egy sokat tudó és rafinált mágus eltüntet minden ruhát, mi marad? Csak az akácillatú május és a puszta valóság. Ez utóbbi a fűben hevert. Gyönyörű volt. A domború magaslatok, a sejtelmes hajlatok és a nyakszirt szőke pihéi felkeltették az öregember kíváncsiságát. Odament. Oda, ahol a még satnya akác könnyelműen any- nyi virágot hajtott, hogy csenevész gallyai szinte beletörtek. Az öreg szedte a virágot. Nagy halmot, aztán kezet mosott benne. Köszvényes ujjainak görcsét vélte feloldani a nektárban, virágporban. Kiáltott társának, egy másik vénnek. — Gyere te is. Nem bánod meg. — Nekem még jó a szemem. Egyre jobban és egyre messzebb látok — kiáltott vissza a hívott fél, aztán elmerült langyos sörében. Az akácvirágos vén figurázott. Szökdelt, pörgött, majd megpróbált kézen állni. Akkor ért oda a sisere had. Középkorú férfi, három gyerekkel. — Nézzétek gyerekek, az akácvirágot! — mondta az atya és nézett ő is, hiszen akkor oldotta meg a fűben heverő hölgy azt a pántot, amely akadályozta a napsugarakat abbanj hogy a hát portból fedezték, dollárt fizettünk érte. Most ezt a pénzt másra fordíthatja az ország. Új tervek Ügy tűnik tehát — ezt igazolja a mostani vásárdíj is —, hogy a szerelhető gömbcsapok előtt szép karrier áll, nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk a még mindig meglévő gondokról. Ezek a termékek a korábbinál jóval magasabb minőségi követelményeket állítanak a szalkaiak elé, egy bizonyos szinten túl azonban az emberi igyekezet már kevés. A minőségi színvonal emelése egyebek mellett pontosabb munkát biztosító szerszám- gépieket, célszerszámokat igényel, ami persze pénzbe kerül. Annál is inkább szükség van az okosabb masinákra, mivel az ISG nem áll meg a mostani szinten; azt tervezik, hogy kifejlesztik a gázközegben alkalmazható és a titángömbcsapokat is, mely- lyel szintén nagy űrt töltené- nak majd ki a piacokon. Balogh Géza teljes terjedelmét bronzba borítsák. A kölykök egy pillanatig sem nézték az akácvirágot. Gyermeknapi csokoládéért, fagylaltért, pöttyös labdáért kiabáltak. És akkor az öregember megértő lett. — Gyerekek — mondta — csoki mindig van, akácvirág csak egyszer egy évben. Nézzétek, milyen szép. Ezekről a fürtökről gyűjtik a méhecskék a mézet. — Nem érdekel — szólt a legkisebb és már üvöltött — apu megígérted! És tartott volna tovább a közjáték, ha nem jön a „fecske". Fiatal volt és férfi a maga nemében. Tekintete a hölgynek többet ígért, mint száz nap az égen. Rövid úton a zöld gyep puszta maradt és elnémult a térség. Az átkozott kölykök megkapták a csokit és egy megkezdett kézen állás félbemaradt. A sörözgető barát csendesen szólt a visz- szakullogónak. — Mit erőlködsz? Kézen állás a te korodban? — Tavaly még sikerült. — Tavaly? Nem emlékszem. Akkor nem is volt nyár. Akkor te beteg voltál ... — A fenét... Most pihenek egy kicsit és száz métert futok. És ültek, majd felöltöztek és beszélgettek. Majd söröztek egész nap. Így jó a már fázóknak a nyár. (seres) Korai nyár
