Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-29 / 124. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. május 29. „Vándorbottal a kezében...” Az ÉLET kapujában Vakáció előtti hangulat a Zalka Máté Gimnáziumban. A lépcsőfordulók ablakait festők mázolják, a folyosókon vi­dám tinédzserek csivitelnek. Élik a középiskolások gondta­lan életét — talán nekik van igazuk —, nemigen foglalkoz­nak még azzal, mi vár rájuk az érettségi után. Mi várhat? Vagy továbbta­nulnak, vagy elmennek dol­gozni — mi sem természete­sebb ennél. A továbbtanulás­sal nincs is különösebb gond, hiszen az innen egyetemekre, főiskolákra kerülök aránya semmivel nem rosszabb a me­gyei átlagnál, annál jobban fő a fejük azoknak, akik a gimnázium után munkát ke­resnek helyben, vagy a kör­nyéken. A Zalka Máté Gimnázi­um igazgatóhelyettese, Udud Nándor számokat sorol: — A három negyedik osz­tályban kilencvenhárman vé­geznek az idén, akiknek két­harmada pályázott meg főis­kolát vagy egyetemet. Általá­nos tapasztalat, hogy a jelent­kezetteknek mintegy fele jut el valamelyik felsőoktatási intézménybe, tehát ha jól számolunk, mintegy hatvan fiatal áll az elkövetkező he­tekben munkába. Igen, de hol! Hiszen a kör­zet aligha tud ennyi fiatal­embernek munkát biztosíta­ni, különösen az olyan fiata­loknak, akiknek gimnáziumi végzettséget igazoló oklevél van ugyan a zsebében, de semmi több. Az egyik negyedikesnek, Korponai Lászlónak szeren­cséje van, neki sikerült be­jutnia a helyi ipari műszer- gyárba szakmunkástanuló­ként. Szeptembertől kezdve tehát- újból iskolapadba ül, hogy elsajátítsa az elektroni­kai műszerész szakmát. — Vállaltam volna én min­dent, csak hogy erre a pályá­ra kerülhessek — mondja. — Sikerült, és azt is sikerült el­érnem hogy itthon marad­hattam. Az iskola ugyan Nyíregyházán van, de kibí­rom azt a két évet, mégsem kellett végérvényesen elsza­kadnom az otthontól. Évfolyamtársának, Bélteki Zsuzsának viszont még min­dig egy nagy kérdőjel az el­következő időszak, nagy álma ugyanis szátfoszlani látszik. — Gyógyszerész asszisztens szerettem volna lenni ... hát nem tudom, lesz-e belőle va­lami — mosolyog kesernyé­sen. — Az asszisztensképző­be ugyanis csak akkor mehet az ember, ha már elhelyezke­dett valamelyik patikában. Szó volt ugyan arról, hogy vagy Gyarmaton, vagy Szál­kán állást kapok majd, de kiderült, minimális erre az esélyem. Marddna tehát Pest, arról viszont a szüleim hal­lani sem akarnak, azért is fáj a szívük, hogy a bátyá­mat elengedték, s az az igaz­ság. én sem szívesen válnék meg az itteni barátoktól. A felnőttkor küszöbére ér­kezett lány mint mondja, nem tett még le ugyan tervéről, ám biztos ami biztos alapon bekopogott jó néhány helyi üzembe, hivatalba, érdeklőd­vén, nincs-e szükség valahol egy érettségizett „munkaerő­re”. A válasz egyben kérdés is volt mindenütt: ért-e a gépíráshoz, a könyveléshez...? — Sajnos nem értek — mondja. — Csak most kezdek rádöbbenni, milyen igazuk volt a szüleimnek, mikor négy évvel ezelőtt azt akar­ták, hogy a gyarmati köz- gazdasági szakközépiskolába menjek. Én azonban a gim­náziumot választottam. De ki gondolt ákkor arra, hogy mostanra ilyen nehéz hely­zetbe kerülök. Elmennék én már fizikai munkára is, 'kér­dés, kellek-e valahol. A beszélgetés résztvevője az igazgatóhelyettes is, diák­ja iménti szavai hallatán mondja: — Zsuzsa szerencsére reá­lisan méri fel lehetőségeit, sajnos nem mondható ez el mindegyik végzős hallgatónk­ról. A legtöbb lány el sem tudja képzelni életét íróasz­tal nélkül, pedig hát ma már az érettségi enyhén szólva nem minden. Tudom, most következik az a kérdés, nem tudna-e az iskolánk némi alapot nyújtani valamelyik szakmához, melynek birtoká­ban a végzőseink könnyebben találhatnának munkát. Ez a gimnázium úgynevezett tisz­ta profilú iskola, ezzel együtt is megpróbálkoztunk a segít­ségnyújtással. , Nem is olyan régen például kiegészítő tantárgy volt ná­luk a gyors- és gépírás, de hát évente ötven-hatvan tit­kárnővel mit kezdtek volna a környéken. Ugyanez volt a helyzet később egy másik kurzussal, amikor népműve­lési szervezési ismereteket ta­nulhattak a gimnazisták. Je­lenleg nevelési ismereteket sajátíthatnak el fakultatív alapon az itteni diákok, s akinek szerencséje lesz, elhe­lyezkedhet majd talán a kör­nyékbeli óvodákban, bölcső­dékben. — Ha szerencséjük lesz — mondja a városi tanács ille­tékes szakembere. Fekete Andrásáé. — Sajnos semmi újdonságról nem tudunk be­számolni ebben az évben sem. A legutóbbi felmérések sze­rint Gyarmaton például az idén tizennégy középiskolát végzett fiatalt tudnak fogad­ni az üzemek, intézmények, de szinte mindenütt szakkö­zépiskolát végzetteket várnak. A gimnazisták tehát nin­csenek irigylésre méltó hely­zetben Gyarmaton. Többsé­güknek nincs más választása: vándorbotot fog kezébe, s el­hagyja szülőföldjét. És még azt sem mondhatjuk, hogy a város nem törődik velük. Tö­rődne az szívesen, de hát le­hetőségeik roppant szűkösek. Magasabb szintű szükségre volna itt szükség, hogy a szatmáriak Szatmárban ma­radhassanak. Mert itt nem­csak a gimnazistáknak kell az otthontól távol keresni a .ke­nyeret. Balogh Géza ÚJRA in A NYÁR... Irány: Európa Fehérgyarmat iskolaváros, s ha ez igaz. akkor a nyári szünet beköszöntővel el­néptelenedik a város. Ha ar­ra gondolunk, hogy az alsó és középfokú oktatási in­tézményekből az ország, s Európa mely részein fordul­nak meg majd a nyáron a fehérgyarmati diákok, ak­kor ez így igaz. A két általá­nos iskolában több mint ezer fiatal tanul. Közülük a tiva- dari táborban, mintegy szá­zan. Balatonszemesen, s Fonyódligeten szintén szá­zan élvezhetik a magyar tenger vizét. Az 1. számú ál­talános iskola és a gimná­zium tanulóinak terveiben emellett csehszlovákiai, len­gyelországi út. bulgáriai ten­gerparti kirándulás szere­pel, de sor kerül majd az NDK-ban nyári munkára is. A gyarmati úttörők a nyár során egy-két napos autóbuszkirándulásokat is tesznek az ország különbö­Találkoztak — harminc év után Viszontlátás a vonatban Röviden Kellemes hír a vadászoknak: a Fehérgyarmat és Vidéke Afész vezetősége vadászati cik­kek árusítását tervezi, a fe­hérgyarmati mezőgazdasági szakboltban. így a mezőgaz­dasági kisgépek, permetszerek. szerszámok mellett a vadász- társaságok tagjai is gyakori vendégek lesznek a boltban. I S mivel legközelebb csak I Nyíregyházán van ilyen bolt. V így várhatóan nagy forgalmat bonyolítanak majd le. 1984-ben elkezdett írásos anyag rendezése után az alsó és középfokú oktatási intéz­mények történetét gyűjti a fehérgyarmati honismereti ba­ráti kör. Ezzel párhuzamosan módszeres kutatással lehetőség nyílik a város kilenc ipari üze­me történetének összeállításá­ra is. Harminc év után ismét együtt. venes férfi, majd nyílik az ajtó. s egy újabb jó negyve­nes érkezik. Kilométerek megtétele után beszélgetés. Hová utaznak? Ki. miért? Megszólal az egyik: találko­zóra. A másik: Fehérgyar­matra, osztálytalálkozóra. A harmadik: én is oda me­gyek. Ezek után már csak az maradt, hogy kölcsönösen be­mutatkozzon egymásnak négy volt fehérgyarmati di­ák: Komáromi Ödön. Bor­bély Zoltán, Csókasi Pál és Őri Károly. Csak most is­mertek egymásra! Órák a régi tanteremben. Emlékezés a régi igazgató­ra. Balogh Kálmánnéra, he­lyettesére Hadadi Gyuláné- ra. az osztályfőnökre. Tóth Lászlónéra. a pedagógusok­ra. Csorna Mihályra. Király Piroskára. Osváth Gábor- néra. Osváth Gáborra, Tóth Ilonkára. Borbély Imrére. A régi anyakönyv már ko­rábban előkerült, az osztály- napló felidézte az iskolai éveket, s a diákok elmondták mindazt, amit nem őrzött semmiféle írásos anyag, csak az emlékezés, a fiúk és lá­nyok. a párhuzamos osztály­beliek titkos, vagy még tit­kosabb kapcsolata. S számot adott ki-ki élete eddigi ala­kulásáról. Harminc év, akárhogy, számolom is. har­minc év mondja a sláger. Fodrász és középiskolai ta­nár. aranygyűrűs orvos és párttitkár, szakoktató és közgazdász, főosztályvezető és bolti eladó, igazgató és kertész, katonatiszt és gyer­mekgondozó egyaránt meg­található az egykori osztály felnőtté vált tagjai között. Egyben azonban közösek: vallják, hogy szép volt az az elmúlt harminc esztendő. De még szebbek az együtt töl­tött napok. Egyöntetűen ha­tározták el tehát: az újabb találkozóig nem várnak is­mét harminc évet. (m. k.) Nyári emlék Tivadarról. ző részeibe, eljut az úttörő- csapat egyebek mellett a Sóstóra. Verőcemarosra is. Az iskolákból közel száz gyerek kért engedélyt a nyá­ri munkavállalásra. Ök a vá­ros ipari üzemeiben, és a termelőszövetkezetben vesz­nek részt a nyári munkán, pár órás napi elfoglaltságuk­kal szép keresetet remél­ve maguknak. A nagyob­bak. a középiskolások az építőtáborokban bizonyít­hatják. hogy nemcsak a könyv áll jól a kezükben. A szakmunkásképző intézet fiataljait a Kecskeméti Kon­zervgyárban várják, a gim­názium. és a szakközépisko­la diákjai pedig hagyomá­nyosan ellátogatnak Török­bálintra is. ahol a gyümölcs­szedésben segédkeznek au­gusztus végén, s ez a kereset jól jön majd a szeptemberi tanévkezdés előtt az isko­laszerek bevásárlásánál. A szakközépiskola diákjai még a nyári gyakorlat megkez­dése előtt — a kétszáz fiatal ipari üzemekben. Áfész- eknél. tanácsi hivataloknál gyakorolja a szakmát — or­szágjáró kiránduláson vesz­nek részt, a hagyományok­nak megfelelően az idén is. Ismeretterjesztés Változatos programok Az idei munkafervben meghatározott feladatok vég­rehajtását értékelte a na­pokban a TIT városi elnök­sége. A művelődési központ igazgatója összefoglaló ké­pet adott a város és a kör­zet művelődési házai isme­retterjesztéssel összefüggő feladatairól. A múlt év ok­tóberében kezdett előadásso­rozatok eredményeként a ta­nácsi költségvetésből több mint 40 ezer. a szerződéses előadásokból pedig mintegy 100 ezer forintot fordítottak a város és körzete tudomá­nyos ismeretterjesztő mun­kája színvonalának javítá­sára. Sokszínű, változatos, szem­léletes előadásokra ke­rült sor az elmúlt hónapok­ban a környéken, a külügyi intézet munkatársaitól kezd­ve, országos hírű újságíróik, művészek, illetőleg a városi és körzeti TIT-csoportok elő­adói vállaltak jelentős sze­repet az ismeretek bővítésé­ben. A megbeszélésen hang­zott el a javaslat, legalább kéthetes szünet legyen egy- egy előadás között, hogy a vidéki művelődési házak az előadásokat jobban meg tud­ják szervezni. Nyugdíjas­klub Nyugdíjasklub alakult nem­rég Fehérgyarmat üzemei­nek. intézményeinek támo­gatásával a helyi művelődé­si központban, ahol minden második hétfőn tartanak ösz- fczejövetelt. A vásárosnaményiaktól szerzett tapasztalatokat fel­használva érdekes tervet ál­lítottak össze a gyarmatiak. Nagy sikere volt például a helyi környezetvédelmi fel­ügyelő. diafelvételekkel is színesített előadásának, mely a szatmár-beregi tájvédelmi körzet ritkaságaival foglalko­zott. Tekintettel a tagság össze­tételére, nem maradt el a nőnapi rendezvény: a Sándo­rok, Józsefek pedig a férfi­ak ..ünneplésére” adtak al­kalmat klubnévnap formájá­ban. Az ügyvédi munkaközösség munkatársai a nyugdíjaso­kat érintő rendelkezésekről szóltak, egy másik alkalom­mal pedig a szociálpolitikai kedvezményekről adtak tájé­koztatást. Bizonyára nem fe­lejti el dr. Rá ez József fő­orvos sem a pár nappal ez­előtti klubfoglalkozást, ahol alig akarták elengedni az érdeklődő tagok, de nagy si­kere volt a művelődési köz­pont munkatársai filmvetí­téssel. zenével fűszerezett programjainak is. Napirenden az ellátás, a felvásárlás Hol kapirgál a csirkeláb? A környék fogyasztási szö­vetkezeteinek a lakosság el­látását segítő és a mezőgaz­dasági termelést szervező te­vékenységét vitatta meg a napokban a Hazafias Nép­front városi bizottsága és a szakszervezetek fehérgyar­mati szakmaközi bizottsága. Az együttes ülésen csaknem félszázan vettek részt, az ott elhangzó javaslatok, kér­dések azonban több ezer em­bert érintenek a környéken és a városban. Az utóbbi időkben sokat javult ugyan Szatmárban a húsellátás, az igények azonban még így is sokszor kielégítetlenül ma­radnak. Gond, hogy bizo­nyos időszakokban más és más a sertés felvásárlási ára. a malactáp beszerzése sokszor nehézségekbe ütközik, s ezek együttes következmé­nye: sokan abbahagyták a városban a sertéstartást. A tanácskozáson elhang­zott egyebek mellett olyan javaslat is. hogy a jobb, gyorsabb ellátás, kiszolgá­lás érdekében korszerűsíte­ni kellene a kórházzal szem­ben lévő ABC-t. akár olyan áron is, hogy az ottani biszt­ró működését megszüntes­sék. profilját átalakítsák. A tanácskozás egyik résztve­vője javasolta, hogy az egészségesebb táplálkozást elősegítve szójakészítmé- nyeket, korpás kenyeret is lehessen kapni Gyarmaton. Sajnos a városban hűtőház híján nagy gondokat okoz az élelmiszerek tárolása, ezért szükség lenne a kör­nyékbeli termelőszövetkeze­tek hűtőházainak jobb hasz­nosítása is. Míg máshol ba­romfiból ' tömve varinak a pultok. Gyarmaton példá­ul csirke-, pulyka-, vagy ka­csaaprólékot alig-alig lehet kapni. A felvásárlásokról szólva megfogalmazódott, hogy a korábbiakhoz képest is javítani kell az itt folyó munka színvonalát. A gyar­mati Afész jelenleg 26 köz­ségben foglalkozik ilyen te­vékenységgel, s mint a fo­gyasztási szövetkezet je­lenlévő képviselői elmond­ták. a lehetőségek ésszerűbb csoportosításával előbbrelé- pés várható e téren is a kö­zeljövőben. Tizenévesen azt liszi az ifjú em- Der, igazi bol- logság. amikor aefejezte általá­nos iskolai tanul- nányait. így gon­dolta ezt 1955-ben luszonnyolc lány ís harminc fiú is, äkik akkor nyol- :adikosként a vi- izontlátás remé- íyében búcsúz- ;ak. A viszontlá­ss, a találkozás jröme, csak har- ninc év múlva. 1985 május dere­kán adatott meg lekik. Az érkezés: a /onalíülkében a Budapestről Má- :észalka felé tar- ;ó szerelvényen íz utazók kö­tött három négy-

Next

/
Thumbnails
Contents