Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
1985. május 23. Kelet-Magyarország 3 Képviselőjelöltjeink 13-as számú választókerület Konczos István Jánkmajtdson született, parasztcsalád gyermekeként, szülei tsz-nyugdíj ások. Negyvenöt éves. Szülőfalujában végezte el az általános iskolát, Sátoraljaújhelyen a kertészeti technikumot. A katonai szolgálat után került a Nyíregyházi Konzervgyárba, ahol termeltetési felügyelőként járta a megyét 1968-ig. Ekkor nevezték ki a tyukodi gyáregység vezetőjének. Egy valamikori kender- gyári telepből teremtett munkatársaival korszerű konzervüzemet Szatmárban. Szép és nehéz feladat volt. Szép azért, mert végül is siker koronázta fáradozásait. Vallja, hogy ez csak így, kollektív összefogással, az emberek akarata révén valósulhatott meg. A tyukodi konzervüzem 800 dolgozójának ad kenyeret. Konczos Istvánnak szülőföldje e táj, itt érzi igazán otthon magát. Ezért a népért igyekezett tenni eddig, és vallja, ha megválasztják, ezután erejéhez, Ferenc Erdélyben, Mezősámson- ban látta meg a napvilágot, 1942-ben. Csengerújfaluban nevelkedett. Nagyszülei nevelték, mert édesapja még a háborúban meghalt. A nagyapai házból járt autóbusszal Mátészalkára, az Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett. Utána fizikai munkásként dolgozott, gépkezelő volt a fehérgyarmati téglagyárban. Itt ismerkedett meg kora ifjúságában a munkásélettel. Katonaviseltként a Csen- geri Járási Tanácshoz került, felvásárlási előadóként dolgozott, de hamarosan bekerült Nyíregyházára, a megyei tanács felvásárlási osztályára. Előtte azonban megismerkedett jövendőbeli feleségével, aki Ököritó- fülpösre való és Csengerben pedagógus. Szécsd Ferenc 1967-ben alapított családot, teremtett otthont. Csengerben neveli két gyermekét. Amikor Nyíregyházáról hazakerült, a járási tanács fel- vásárlási csoportvezetője, lett. A járás megszűnte után több ajánlatot kapott, de ő hű maradt Szatmárhoz. Elvégezte a tanárképző főistehebségéhez mérten még többet dolgozik. Itt alapított családot. Kisnamény- ból nősült, feleségével békés otthont teremtettek immár négytagú családjuknak. Jánkmajtison egy fedél alatt él az apai házban unoka, fia és a nagyszülők, három nemzedék. Békességben, jó megértésben. Korán eljegyezte magát a közéletiséggel. Még 1962- ben (ekkor volt 22 éves) tagja lett a pártnak. Dolgozott a járási pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjaként, jelenleg a mátészalkai városi párt-végrehajtóbizottság tagja. Munka mellett végezte el a marxizmus kólát, s egy ideig, pontosain 1981-ig Csengerben tanított. A katedráról szólította a kötelesség és az emberek bizalma vissza a kereskedelem területére, s választották meg a Csenger és Vidéke ÁFÉSZ elnökének. Gazdag, szép örökséget vett át, hiszen abban az évben nyerte el ez a közösség a kiváló szövetkezet címet. Nem volt könnyű ennek megfelelni. Szorgalma, tehetsége, s minden igyekezete arra irányult, méltó legyen az elődökhöz. A várakozásnak azóta is megfelel Szécsi Ferenc és a kollektíva, mert a csengenek most is dobogón vannak a megye áfészei között. Korán elkötelezte magát a közéletiség mellett. Alig 24 —leninizmus esti egyetemét és szakosítóit, ahol államvizsgázott. Jánkmajtis és Tyúkod között 26 kilométer a távolság. Mindennap gépkocsival teszi meg ezt az utat munkahelye és otthona között. Tervei, elképzelései? Reálisak, kézzelfoghatóak és munkára serkentőek. Kitartóan dolgozni azért, hogy az általa vezetett üzem a térségben tevékenykedő termelőszövetkezetekkel és áfé- szekkel, de mindenekelőtt a csengerivel tovább bővítse kapcsolatait. Ez a gyümölcsöző a jövőben az üzemnek, az itt dolgozóknak, a szatmári termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak, de nem utolsósorban azok tagságának, munkásainak. Nem titkolja: képviselőjelölt-társához, Szécsi Ferenchez több mint két évtizedes barátság fűzi, akit tisztel, becsül és korrekt partnernek tart mint elnököt és mint embert. Eltökélt szándéka: ha képviselőnek választják, továbbra is tisztességgel kíván munkálkodni e népért és szülőföldjéért. Elsősorban azzal, hogy e táj zöldség- és gyümölcsféléi termeltetésében és az ellátásban segít. évesen lett tagja a pártnak, hosszú évekig tanácstagként és végrehajtó bizottsági tagként tevékenykedett Csengerben. Jelenleg a csengeri nagyközségi párt-végrehajtóbizottság tagja. Munkája mellett elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet. A szövetkezet több mint húszezer lakos ellátásáról gondoskodik. Érzi a felelősséget ezért. Élete nyitott könyv az emberek előtt. Évtizedek óta jó kapcsolatban van képviselőjelölt"-társával, Konczos Istvánnal. Elképzelése, programja? Ha megválasztják, még többet kíván tenni, dolgozni azért a tájért, az itt élő emberek boldogulásáért. Úgy dolgozni mindennap, hogy gyarapodjék a szülőföld, s az ellátás minden területen tovább javuljon a megye távoli csücskében is. — Sok az aprófalu a mi vidékünkön. Itt minden, a fejlődést, az emberek ellátását, egészségügyének javítását szolgáló intézkedésnek örülnek. Sok szó esik manapság a falvak népességmegtartó erejének növeléséről. Vallom, hogy ebben a jövőben sokat segíthetek úgy is, mint az áfész elnöke, de különösen akkor, ha bizalmat kapok e táj embereitől, választópolgáraitól képviselőként is. N evetve mesélte iskolaigazgató barátom: — Van itt nálunk egy kis sűrű, gyerek. Igazi okos paraszt, tízéves. Sajnos, osztályfőnökét nem róhattam meg, miután az alábbi eset történt, holott őt kellett volna figyelmeztetnem, s nem a gyermeket, mi több, nem a szüleit. Történt ugyanis számtanórán, hogy a fiatal tanár néni azt mondta: — Nos, gyerekek, ti most nagyon éhesek vagytok. Kint tartózkodtok az erdő szélén, a tűzrakóhelyen. Ég a rőzsetűz, alatta már jó parázs és van mindegyi- kőtöknél 8:2+5—3+4 krumpli. Már csak meg kell sütni és ehetitek is! Mire ez a Jagyó Kari nevezetű azt mondotta: — Adjon ide a tanár néni abból a tízből kettőt, de jó nagyot, hadd süssem meg abban a tűzben rögvest, mert valóban farkaséhes lettem. — De ez csupán példa volt, gyermek. — Nekem ne példálózzon senki. Ide a kettőt, hadd süssem meg rögvest, különben szétrúgom az iskolakaput. — Ide az ellenőrződet, hitvány kölyök, aztán tűnj el, küldd be a szüléidét. — Rendben — mondta a gyerek —, én odaadom a könyvecskét is, de csak a két krumpli árán! ★ Most ezek után mit tegyek? — kérdezte az igazgató. — Én honnan tudjam? Ámbár, minden békesség megőrzése végett, nem lenne jó odaadni azt a két szem krumplit? Semmiféle tekintély nem csorbulna általa. (galambos) A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyíregyházi műszaki erdészetében az asz talosüzem száz garnitúra Glória típusú ülőgarnitúrához gyárt fotelvázakat a bútoripari szövetkezet részére, (jl) Közös kincs a termőföld Visszahódított parlag Termőföldünk közös kincs, védelme közügy. A falusi társadalom átrétegződésé- vel, a nemzedékváltás nyomán egy időben apadni látszott a termelésre használt terület. Gyom verte fel a korábbi szántót és az elburjánzott venyigéken madaraknak kínált csemegét a gazdátlan szőlő. Intézkedések követték egymást, mely a gazdaságokat és az egyéneket arra szorította, hogy minden talpalatnyi földön ismét kultúrnövény díszelegjen. A korábban mezőgazdasági művelés alól kivont területek indokolt művelésbe] vonása, a parlag, teendőket ró a Szabolcs-Szatmár megyei földhivatalokra is. A termőföld védelmének egyik hatékony eszközeként rendszeresek a határszemlék. Szemlebizottságaik évente közel 400 ezer hektáron ellenőrzik a művelési kötelezettség teljesítését. Elsődleges cél a parlagon hagyott földdarabok, a romos tanyák feltárása, majd ezt követően jogszabályok szerint intézkednek. A határokat szemlézők 1981 tavaszán összesen négy és fél ezer hektárnál több szántót találtak vetetlenül. A terület kétharmada termelőszövetkezetek kezében volt. Az intézkedések hatását és az erősödő, termőfölddel takarékoskodó szemléletet mutatja, hogy 1984 tavaszára a parlagszántó 1200 hektárnyira olvadt, és a termelőszövetkezetek ebből csak 156 hektárral „érdekeltek”. Néhány év alatt jelentős területet sikerült tehát a A Kender-Juta, Politextil Vállalat nagyhalászi gyárában Kormány Lászlóné egyidejűleg tíz szövőgépet kezel és ellenőriz. (cs) termelés, a mezőgazdasági művelés számára visszahódítani. Hatezer figyelmezletés S mi lesz a tartósan használaton kívül heverő föld sorsa? Ha a tulajdonosok felróható okból nem teljesítették művelési kötelezettségüket, akkor végső fokon a parlagföldeket állami tulajdonba vették, tanácsi kezelésbe helyezték. Viszonylag ritkán következik ez be, hiszen a tulajdonjog megváltozása nem jár azonnal művelésbe vétellel. Hogy menynyire feszítő gond volt a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején a parlag térhódítása, szemlélteti a kiküldött felszólítások száma. 1981-ben például hatezren kaptak figyelmeztetést, mert nem művelték a tulajdonukban lévő szántót vagy szőlőt. A tendencia azóta itt is pozitív: 1984-ben már „csak” 2600 tulajdonosnak postáztak felszólítást. A végül állami tulajdonba vett föld mennyisége évente átlagban tíz hektár körül mozog. A legtöbb gond a Nyírbátor környéki településeken van. A sívó homokot, a verejtékes munkát alig jutalmazó földdarabokat hagyják leggyakrabban parlagon. A földvédelmi munka eredményeihez tartozik, hogy a parlagterületek feltárása, illetve a talajjavítással újra hasznosítható földek kimutatása nem szorítkozik csak a határszemlék idejére. A szemlebizottságok tagjain kívül részt vállalnak ebből a földértékelő gazdászok, a földmérők is. Szorgalmazzák továbbá a tanácsi kezelésbe vett területek mezőgazdasági hasznosítását. Az elmúlt években tíz településen szüntették meg a zártkertet. Kétszázharminc hektár átkerült a külterületbe, ahol a termelőszövetkezetek könnyebben megtalálhatják a művelésük módját. Földvédelmi alap A parlagok, az elhagyott romos tanyák, utak szántóművelésbe vételéhez egyébként a szövetkezetek központi támogatást kaphatnak A mezőgazdasági és a pénzügyi tárcák együttes rendeleté 1982 őszén hívta életre a földvédelmi alapot. A szabolcsi mezőgazdasági nagyüzemek éltek a lehetőséggel. 1981-ben tizenöt, a múlt esztendőben 35 gazdaság kapott a földvédelmi alapból. Az idén újabb 23 termelő- szövetkezet igényét fogadták el. Eddig megyénkben közel ötvenmillió forintot költhettek a parlagföldek vissza- hódítására. R. G. Új hajtóerők 4 magyar gazdaság fejlesztésének kulcskérdése, hogy részt vegyünk a világkereskedelemben, megtaláljuk azokat az ágazatokat, ahol a piac elfogadja termékeinket. Nem újkeletű megállapítás ez, azonban nem árt megismétlése, mint ahogy tette legutóbb Nyíregyházán tartott előadásán Bognár József akadémikus is, aki a világgazdasági összefüggések jegyében beszélt a magyar gazdaság helyzetéről. A hatvanas évek végére, a hetvenes évek elejére merültek ki azok a tartalékok, amelyek a növekedés extenzív, új beruházásokkal járó, munkahelyteremtő formáját jelentették. Ezzel esett egybe a gazdasági reform meghirdetése — nem véletlenül. Ugyanis keresni kellett azokat az új hajtóerőket, amelyek lehetővé teszik a további növekedést. Ennek egyik legfontosabb tényezője a minőség javítása, a gyors termékváltás. Amilyen világosan látszanak az elvek, annyira nehéz sokszor a megvalósítás gyakorlata. Hiszen sokszor elmondtuk már, hogy a gazdaság nem engedheti meg magának a gyengék túlzott támogatását azon az alapon, hogy éppen a jobban termelő üzemektől vonnak el fejlesztési lehetőségeket. Azonban a sok kivétel, az elnéző magatartás bizonyos kényelmességet teremtett, olyan illúziót táplált a rosszul gazdálkodóknál, hogy előbb- utóbb feléjük dobják a mentőkötelet. Az új jelenségek mindinkább éreztetik hatásukat. A műszaki fejlődés, az innováció megkívánja a hosszabb távú gondolkodást, a kockáztatás a többért és jobbért ugyancsak a gazdasági élet velejárója lett. Szemléletet is alakítani kell a termelésben, hiszen korábban csak arra koncentráltak, mit állítanak elő, kevésbé nézték a piaci hatásokat. Márpedig a műszakiaknak is észre kell venni, hogy kereskedelmi érdekeltség, értékesítési lehetőség nélkül nem igazán értékes a legújabb termék sem. A magyar gazdaság, méreteinél fogva nem vállalkozhat arra, hogy minden ágazatot egyformán fejlesszen. Ezért fontos, hogy ne mindenütt a tömegárut állítsa elő, hanem magas szinten specializált termékekkel jelenjen meg. ■ *an néhány ágazat, amely világszinten termel, hiszen említhetők a mezőgazdaság eredményei, a közúti járműgyártás, a gyógyszer- ipar, s ha olyan társadalmi közeg alakul ki, amely támogatja ezeket a törekvéseket, akkor a világpiacon jobban értékelik a magyar termékeket. Ehhez a meglévő lehetőségeket érdemes jobban kihasználni, erősíteni a KGST-ben rejlő tartalékokat, mert csakis így tarthatunk lépést a nemzetközi fejlődéssel. SH
