Kelet-Magyarország, 1985. május (42. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-22 / 118. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1985. május 22. Előny a fiatal házasoknak, többgyermekeseknek Lakásprogram két évre Hónap — az egészség jegyében Talán sosem lesz annyi la kás, mint amennyire szükség lenne — legalábbis úgy tűnik az igénylők számát és az építkezések ütemét összevetve. Nagy gond ez Nyírbátorban is, ahol az elmúlt években sajátosan alakultak a lakásátadások. A tervidőszak elején, 1981- ben 72 bér-, 18 lakásszövetkezeti, a következő esztendőben pedig 32 OTP-lakásnak örül­hettek a beköltözők. Épülő lakások Nyírbátor új lakótelepén. Csöndesíti az örömöt, hogy az átadások még az előző tervidőszakból húzódtak át. A telepszerű többszintes la­kások viszonylag kis alapte­rülete, s magas ára is közre­játszik abban, hogy egyre többen szeretnének családi házban élni. Segít ebben, hogy ma már a családi há­zat építők is részesülhetnek szociálpolitikai kedvezmény­ben. c A lakásügyi jogszabályok módosítása után a korábbi­nál reálisabb alapokra kerül­tek a városban a lakás­igénylések. 1983 nyarán 74 bér-, 25 tanácsi értékesítésű és 35 OTP-lakásra vártak Nyírbátorban. Azóta tovább emelkedett az igénylők szá­ma. Ez a tény is sürgette, hogy programot dolgozzon ki a végrehajtó bizottság a la­káshoz jutás helyi feltételei­nek javítására. A program ez év februárjában készült el, s elsőbbséget ígér a fiatal házasoknak, valamint a ket­tő és többgyermekes csalá­doknak. A program legfon­tosabb célja, hogy akik eb­ben a két kategóriában 1983. június 30-ig megújították az igényüket, azok legkésőbb jövő év december végéig la­kásmegoldáshoz jussanak. Vagy úgy, hogy lakást kap­nak, vagy azzal, hogy vissza nem térítendő támogatást és tanácsi kölcsönt vesznek fel a fészekrakáshoz. Jelenleg — bár jelentős késéssel — átadás előtt áll 30 tanácsi értékesítésű lakás Nyírbátorban. Még az idén — szerződés szerint június 30-ig — elkészül 28 tanácsi bérlakás is. Ugyancsak ebben az évben látnak hozzá 21 OTP-lakás terület-előkészí­téséhez, melyekbe várhatóan jövőre költözhetnek a vára­kozók. Ezek az átadások azok gondjain enyhítenek, akik kiemelt helyen szerepelnek a végrehajtó bizottság lakás­hoz jutási programjában, ösz- szességében nem túl kedve­ző a helyzet a városban, hi­szen 1983 óta jelentősen megnőtt az igénylők száma. A várakozók túlnyomó több­sége legfeljebb valamikor a következő tervidőszakban számíthat rá, hogy rendező­dik lakásgondja. Május, a legszebb tavaszi hónap az egészségnevelés je­gyében múlik el az idén Nyírbátorban és a vonzás- körzetébe tartozó települése­ken. Nyírbogáton és Nyír- császáriban már megtartot­ták, Penészleken pedig má­jus 27-én tartják az egész­ségnevelési napot. Ennek során a szív- és érrendszeri betegségek és a helytelen életmód összefüggéseiről, a nőgyógyászati daganatos megbetegedésekről, valamint a gyermekbalesetekről hang­zik el előadás. Napjainkban, amikor még mindig sokan hunynak el szív- és érrendszeri rendelle­nességek miatt, különös je­lentősége van a megelőzés­nek. Ezt szolgálja az egész­ségnevelési hónap iskolai programja is. Szerte a vá­rosban és a környező közsé­gekben osztályfőnöki órák keretében hallanak a tanu­lók a dohányzás és az alko­holfogyasztás ártalmairól. Sok más mellett ezek a té­mák is szóba kerülnek az egészségnevelés jegyében szervezett szülői értekezle­teken. A legkisebbeknek, az óvo­dásoknak a test és a fogak ápolásáról, az öltözködés­ről, a táplálkozásról, a moz­gásról tartanak bábelőadást, vetélkedőt, mesehallgatást, filmvetítést. A szülőket egészségnevelési nyílt napok­ra várják az ovikba, ahol például a gyermekek szemé­lyi higiénéjéről, helyes táp­lálásáról, s az iskolaérettség­ről esik szó. Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Mozgalmas lesz a nyár Zenés augusztus Fürdősirató Főhet a fejük az idén a nyírbátori művelődési köz­pont munkatársainak, hiszen roppant mozgalmas nyár elé néznek. Annyi hagyományos rendezvényük lesz — például a XXIV. nyírbátori zenei na­pok eseménysorozata, vagy a rajztanárok alkotótábora —, hogy ezek már önmagukban is épp elég tennivalót adná­nak egy nyárra. Köziben „mellesleg” gondoskodni kell a művelődési otthon szoká­sos programjáról: többek közt előadások, művész-közönség találkozók, könnyűzenei kon­certek szervezéséről. A szórakoztató rendezvé­nyek keretében vendégül lát­ják Nagy Bandó András hu­moristát, koncertet ad a vá­rosban az Edda. Június ele­jén Mezey György szövetsé­gi kapitány válaszol majd fó­rum keretében az érdeklődők kérdéseire. A június kiemel­kedő eseménye lesz az orszá­gos fogathajtó bajnokság el­ső fordulója Máriapócson jú­nius 21. és 23. között, mely­nek kulturális műsorát a nyírbátori művelődési köz­pont szakemberei szervezik meg. A programban több ki­emelkedő amatőregyüttes lép közönség elé, bemutatkozik a zeneiskola űttörőzenekara, s az ÁFÉSZ Tinódi kórusa ,is. Július 12-én Máriajpócson, a görög katolikus bazilikában ad hangversenyt Simándy József operaénekes és Kovács Endre orgonaművész. Ez a műsor akár előzetes is lehetne a XXIV. nyírbátori zened napokhoz, melynek már elkészült a programja. Ez alkalommal két nemzet­közi produkciónak tapsolhat majd a közönség. Augusztus 10-én a rzeszówi és krakkói filharmónia s a varsói opera szólistái Mozart: Reqviem cí­mű művét szólaltatják meg. Tíz nappal -később a nemzet­közi ifjúsági vonószenéi tá­bor ad koncertet Nyírbátor­ban. Augusztus 24-én Haydn zenéje csendül fel, 25-én pe­dig többek közt Kodály: Psalmus Hungaricus című művét hallhatják a résztve­vők. A zenei napok keretében a négy nyírbátori hangverseny mellett számos falusi műem­lék templomban is megszólal a zene augusztusban. Mária­pócson, a görög katolikus ba­zilikában Bach-est lesz, Nyírmihálydiiban Corelli- és Hándel-műveket hallhat a közönség. A tervek szerint Nagykálló, Nyíirbéltek, Csen- ger és Csaroda is helyet ad az idén egy-egy színvonalas zenei rendezvénynek. Hagyomány szerint ezen a nyáron is megtartják június utolsó, s július első hetében a rajztanárok alkotótáborát a városban. S hogy a helybeli ifjúság se maradjon szórakozás nélkül: minden hétvégén rendelkezé­sükre áll a klubház, ahol szombatonként diákok, vasár­naponként pedig munkásfia­talok gyűlnek össze diszkó- zásra, vetélkedőre. F rissen kaszált fű illatá­tól fűszeres a levegő. Az utak mentén ezer szín­ben pompázó virágokat kócol a szél: simogatása jólesik a nyá­rias melegben. Forrón tűz a nap a gondosan ápolt parkra, ahonnan borzasztóan hiányzik valami. Hiába, a strand nem lehet igazi fürdőzők nélkül... Mi felkészültünk, akár hol­nap is nyithatnánk — szól Vislóczki György, a nyírbátori fürdő vezetője. — Mióta ránkköszöntött a jó idő, napjában két-háromszázan is érdeklődnek, hogy meddig leszünk még zárva — veszi át a szót Jobbágy János fürdőgé­pész, aki pár perce még a fű­nyíróval dolgozott. — Sajnos semmi jót nem mondhatunk. Körlevél jött, hogy energiata­karékossági okokból a szoká­sosnál egy hónappal később: június 15-én nyithatunk. A két napcserzett arcú férfi bosszúsan rázza a fejét: seho­gyan sincs ez így jól. — Nincs Jól — folytatja Vis­lóczki György —, mert ebben a fürdőben rengeteg ember keze munkája, pénze van. Jogosan kérték a bátoriak. hogy legyen úszómedencénk. Nem volt rá pénz, hát összeadtuk az árát. Mi a feleségemmel ezer forin­tért vettünk téglajegyeket, s hányán voltak még így . .. Már­pedig aki önként dolgozott, s zsebébe nyúlt, hogy meglegyen a medence, annak joga van fü­rödni! Biztos, hogy nem hagy­ják ezt annyiban az emberek. Bosszuleslk ez az intézkedés a fürdővezetőnek, aki a gépész­szel együtt már akkor munká­hoz látott itt, mikor jóformán még el sem olvadt a hó. — Tessék körülnézni. Rend van, tisztaság, s ez így marad V akkor is, ha több százan lesz­nek kinn. Erről kezeskedem. Eddig sem volt baj sosem a tisztasággal. Erről személyesen győződött meg a SZAVICSAV igazgatója. Kérdi tőlem a kapu­ban: ha hiba van, mehet a fe­gyelmi? Mondtam: jöhet, de kérhetek-e valamit, ha min­dent rendben talál? Tudja, én úgy vagyok a kék színnel, mint a bika a pirossal, ki nem áll­hatom. Az volt a kérésem, hogy kapjak annyi festéket, amivel átkenhetem az épületet. Az igazgató állta a szavát: egy hét sem telt el, s megjött a hat mázsa festék. Emlékszem, nagy hideg volt, mikor átszíneztük a házat. Itt-ott lepattogzott a fes­ték, ezt még a napokban kija­vítjuk János barátommal. Jót kacag az emléken Vis­lóczki György, de máris ko­morra Vált a hangulata. — Van még egy nagy baj. Parancsba jött az is, hogy ezentúl reggel 8 helyett csak 10-kor nyithatunk, s két órával hamarabb a szokásosnál, vagyis délután 5-kor zárni kell. Ta­valy nyáron még mindennapos volt, hogy sokan innen mentek dolgozni. Kijöttek családok, az­tán dél körül a családfő szé­pen elköszönt: ment a délutáni műszakra. Jókedvvel, felfris­sülve. Mert régi igazság, hogy egy jó fürdőzés után szinte új­jászületik az ember. Ilyen az idén már nem lesz. Százakat vesztünk el a korai zárással is. Mert aki reggeltől délutánig dolgozik, az zárásra nem ér ide. Azt mondják, ráfizetéses a für­dő, pedig ez eddig nem így volt. Ha lehetne, szívesen kivenném gebinbe, s bizonyos, hogy a va. jat is megkeresném a kenye­rünkre ... Hosszú, unalmas vakáció...? Bár a tanév végéig még jó néhányszor felhangzik az órákra hívó csengőszó, az is­kolások tekintetében már ott bújkál az öröm: a közelgő vakáció boldogsága. — Már alig várom! —sza­lad mosolyba a másodikos Kovács Beatrix arcocskája. — Nyaralni fogok Nyírder- zsen a Nagyinál, meg Nyír­egyházán, Miskolcon a ro­konoknál. Lehet, hogy el­utazunk a Balatonra is! Édesapám vadász, s tavaly elvitt bennünket az erdei vadászházba. Magaslesről néztük a nyuszikat, vaddisz­nókat, őzikéket! Remélem, hogy az idén is kimegyünk oda apukával... Lakótelepi gyerekek Aki előtt ilyen tartalmas program áll, érthető, hogy alig várja a vakációt. De ugyanígy várják azok is, akik számára a nyár csupán azért jó, mert nem kell is­kolába menni. — Sajnos, rengeteg gyer­mek van a körzetünkben, akinek reménytelenül hosz- szú és unalmas lesz a szü­net — sóhajt Kukutsné Forr gony Júlia, az új nyírbátori általános iskola igazgatója. — Hétszáz növendékünk közt sok a cigány tanuló, túlnyomó többségük pedig lakótelepi gyermek. Ök azok, akik reggeltől délutá­nig az iskolában vannak, de este sem jut rájuk elég idő otthon. Jobb híján csavarog­nak, bandákban lófrálnak a téren. Hogyan lehet agyonütni egy hosszú délutánt? A kér­désre így felelt az ötödikes Lovász Győző: — Néha fogócskázunk, bú- jócskázunk, kardozunk. De legjobb az Oázisban videóz­ni. Négy menet tíz forint. Ha nincs rá pénzem, az állo­másra járok kuglizni. Min­denki befizet 2 forintot. Aki a legtöbb bábut leüti, azé az egész kassza. Szeretem a mo­zit is, az űrhajós filmeket. „Ha jó lesxelc..." Győzőnek és sok más la­kótelepi gyermeknek nagy­jából így telnek el a délután­jai. így múlt el a tavalyi nyár, s várhatóan ez lesz a program az idén is. — Ha jó leszek, elvisznek nyaralni Hatvanba — foly­tatja Győző. — Hatan va­gyunk testvérek, s egyszerre csak ketten mehetünk a Nagyihoz. Az idén én va­gyok soros, meg Betti. A kisfiú láthatóan öröm­mel utazna — de azt sem bánja túlságosan, ha marad­nia kell. Sok barátja van a téren, velük — úgy mondta — nem fog unatkozni. — Sajnos nem sok, amit ajánlani tudunk vakációra a tanulóknak — magyarázza Kanda Margit tanítónő, csa­patvezető-helyettes. — Júni­us 24-től nyolc napra tábo­rozni viszünk száz gyereket Vácra. A csapat támogatást is ad 5—6 tanulónak azok közül, akik megérdemlik a táborozást, de szüleiknek nincs rá pénzük. A pálya- választás segítésére a Csepel fúrógépgyára barkácstáboro- zást szervezett, ahová nyolc­tíz fiú mehet iskolánkból. Harmadik ajánlatunk július­ra a napközis tábor: ide bárkit szívesen látunk. Mindez aligha oldja meg az iskolások nyári elhelye­zésének, s foglalkoztatásá­nak gondját. A vakáció meg­szervezése persze elsősorban a család feladata. Ahol fon­tosnak tartják, hogy tartal­masán töltse a nyarat a gyermek, ott bizony nem kis fejtörést jelent a program összeállítása. Napközis tábor — Hónapok óta tervezzük a nyarat, de még véglegesen most sem állt össze, hogy mikor mi lesz a gyerekek­kel. Varga Ferenc, a Csepel nyírbátori fúrógépgyárának üzemvezetője azt szeretné, ha minél többet lenne együtt a család. — Terveinket akadályozza, hogy nekünk, szülőknek elég­gé kevés a szabadságunk. Autónk nincs, ezért a há­rom csemetével nem is olyan könnyű mozdulni itt­honról. Nagyon sok függ az anyagiaktól. Bár mind a ket­ten keresünk — feleségem meós a fúrógépgyárban — nem tudnánk megélni, ha minden második hét végén nem dolgoznék egy gazdasá­gi munkaközösségben. Az már eldőlt, hogy a 'nyáron hét—tíz napot a vál­lalat sólyomszigeti üdülőjé­ben tölt a család: életükben először vakációznak együtt. Terv szerint a nagyobb fiú tíz napra Káptalanfüredre utazik táborozni az iskolá­val. — A többi időre két meg­oldás van — folytatja Varga Ferenc. — Vagy édesanyá- mékhoz utaznak a srácok falura, vagy napközis tábor­ba mennek. Ez utóbbitól még nekem is borsódzik a hátam. Nyáron szabadság kell a gyerekeknek, nem pedig is­kolai fegyelem — csak ép­pen tanulás nélkül. Évike nyáron is bölcsődébe megy, kivéve azt a két hetet, ami­kor bezár a bölcsi. Szabad­ságunk nagyobb részét erre a két hétre tartogatjuk a fe­leségemmel. Ügy gondoltuk, hogy ezt az időt mindannyi­an együtt töltjük, otthon. A gyermekszemekben már ott csillog a közelgő vakáció örö­me ... (J. L. felvétele) Nyáron szabadság kell a gyermekeknek...

Next

/
Thumbnails
Contents