Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 11. Se kép, se hang... Csak dünnyögni tudott a részeg sofőr Sajnos elég gyakori jelen­ség, hogy a gépjárművezetők egy része a legelemibb KRESZ-rendelkezéseket sem­mibe véve vesz részt a közúti forgalomban. Ezek sorában talán a legveszélyesebbek a közlekedés biztonságára azok, akik szeszes ital fogyasztása után merészkednek gépjár­művükkel a közútra. A sze­szes ital hatása az emberi szervezetre közismert, legjel­lemzőbb, hogy az ember ész­szerű tevékenységsorozatát hátrányosan befolyásolja. Az emberi szervezet alko­holtűrő képessége egyénen­ként változik, sok-sok alkati és fiziológiai tulajdonságtól függően. Van azonban a szer­vezet tűrőképességének is egy felső határa, amelynek meg­közelítése vagy elérése a szervezetet is súlyosan káro­síthatja, sőt halálos ered­ménnyel is járhat. Az orvosi irodalom szerint 4 ezrelék körül lehet a véralkohol-kon- centrációnak a felső határa. Az utóbbi időben szerzett tapasztalataink nagyon ked­vezőtlenek, ezért néhány ki- aíivtan súlyos esetet tárunk a aiyiivánosság elé. Ezek jel­lemzője egyrészt az igen sú­lyos fokú ittasság, másrészt a durva elkövetési mód. G. T. nyíregyházi lakos Nyírtura és Nyíregyháza kö­zött vezette ittasan gépjár­művét. Nem akármilyen ittas állapotban tette mindezt, hi­szen a véralkohol-koncentrá- ciója elérte a 3,14 ezreléket. 10 800 forint pénzbüntetést kapott és 2 évre eltiltották a járművezetéstől. D. I. nyíregyházi gépkocsi- vezető nem mindennapi it­tassága nemcsak bűnügyi, ha­nem akár orvosi esetté is vál­hatott volna. Fényes nappal Nyíregyháza belvárosában, nagy forgalomban közlekedett ittasan személygépkocsijá­val. Az orvosi vizsgálat 3,68 ezrelékes alkoholkoncentrá­ciót állapított meg, így érde­mes a vérvételi jegyzőkönyv­ből néhány jellemző adatot kiemelni. Az orvosi vizsgálat szerint az elkövető beszéd helyett csupán dünnyögő hangokat hallatott, a cselek­ményére nem emlékezett, sze­mélyi adatait nem tudta kö­zölni, térben, időben telje­sen tájékozatlan volt. Maga­tartására összességében a teljes tompultság volt jellem­ző. 15 600 forint pénzbüntetést kapott és 2 évre eltiltották a közúti járművezetéstől. Hasonló bűncselekményt követett el H. X. nyíregyházi akkumulátortöltő is. Szintén ritkán tapasztalható, 3,23 ez­relékes véralkohol-koncentrá- ció volt megállapítható, ami­kor Nyíregyháza forgalmas helyén személygépkocsiját úgy vezette, hogy a forgal­mas főútvonalat teljes szé­lességében igénybe vette. 7000 forint pénzbüntetést ka­pott és 1 év 8 hónapra eltil­tották a gépjárművezetéstől. Ugyancsak ittas állapota miatt tért át segédmotor-ke­rékpárjával a közút bal olda­lára T. J. nyíregyházi MÁV- dolgozó is, aki egy személy- gépkocsinak ütközött. Tettét szintén a rendkívül magas véralkohol-koncentrációval — 3,35 ezrelék — lehet ma­gyarázni. 8000 forint pénz- büntetést kapott, és 2 év 2 hónapra eltiltották a jár­művezetéstől. F. A. nyíregyházi targonca- vezető Császárszálláson ve­zette ittasan segédmotor-ke­rékpárját. A véralkohol-kon- centrációja közelítette a 3,16 ezreléket. 8000 forint pénz- büntetést kapott és 2 évre el­tiltották a járművezetéstől. J. K. nyíregyházi asztalos 3,32 ezrelék alkoholos befo­lyásoltság állapotában ütkö­zött Nyíregyháza belvárosá­ban egy másik személygépko­csinak. 6000 forint pénzbün­tetést és 2 év járművezetés­től eltiltást kapott. 2,48 ezrelékes ittas álla­potban vezette személygépko­csiját K. J. nyíregyházi vál­lalati igazgató, aki nem állt meg akkor sem, amikor egy másik személygépkocsinak csapódott, sőt igyekezett a helyszínről minél gyorsabban elmenni. Büntetése 14 000 fo­rint. A bíróság a közúti jár­művezetéstől nem tiltotta el, ezért a városi ügyészség fel­lebbezéssel élt. B. F. nyíregyházi segéd­munkás véralkohol-koncent- rációja is közelítette a 2,35 ezreléket. Ittassága miatt Nyírtass közelében az árok­ba hajtva egy fának ütközött. Mivel korábban hasonló bűn- cselekmény miatt már volt büntetve, javító-nevelő mun­kára ítélték és 2 évre eltil­tották a közúti járművezetés­től. B. I. nyíregyházi lakos, ka­rosszérialakatos is 2,36 ezre­lékes alkoholos befolyásolt­ság állapotában vezette a se­gédmotor-kerékpárját, amikor az árokba hajtva felborult. Büntetése 5600 forint pénz- büntetés és 1 év 2 hónapra el­tiltották a járművezetéstől. Lehetne tovább sorolni és részletezni a kirívóan súlyos eseteket, azonban ezekből a bűncselekményekből is le­vonható a megfelelő követ­keztetés. A bűnügyi és igaz­ságszolgáltató szervek erőfe­szítései sem elegendők olykor ahhoz, hogy a fenti esetekhez hasonlókat megakadályozzák. Közösségi érdek fűződik ah­hoz, hogy a barátok, munka­társak, a szűk családi kör, a munkahely, a környezet is többet vállaljon valamennyi­ünk érdekében, hiszen gyak- 1 ran csak a véletlenen múlik a ' súlyosabb következmény el- j maradása. K. Gy. Ki miért nem fizet? Milliók- lakbérhátralékban Esztendők óta foglalkozik sörpalackozással a nyíregy­házi Ságvári Termelőszövet­kezet. Ez évtől kezdve — a Borsodi Sörgyárral kötött szerződés alapján — a sör értékesítése is a szövetkezet gondja, hiszen a tsz átvette a sörkirendeltséget. Ev ele­jén jelentős rekonstrukció történt a palackozóban. Oj töltőgépsort szereltek íel, lét­rehoztak egy üres és tele palack raktárteret, s bővítet­ték a sörfogadó és -tároló he­lyiséget. Két hatalmas tartályból ke­rül a „folyékony kenyér” az újjávarázsolt üzemben a töltőgépsorra. Itt minden géppel történik: az üvegmo­sástól a palackok rekeszekbe pakolásáig. Így az üzemben könnyen boldogulnak az asz- szonyok a tennivalókkal. A sikeres próbaüzemelés után március második felé­ben indult az üzemszerű ter­melés. Naponta — az eddigi 80 ezer helyett — 110—120 ezer palack borsodi sört pa­lackoznak a szövetkezetben. A friss ital elsősorban a me­gyeszékhelyen, illetve a Nyír­egyháza környéki települése­ken kerül pultra. A cipő javítótól a HÍREX- szervizen át a Patyolatig va­lamennyi fontosabb szolgál­tatást megtalálhatnak az ér­deklődők Nyíregyháza szí­vében. Ám ahogy elhagyjuk a központot, s közeledünk a település széléhez, egyre ke­vesebb a javítóműhely, a szolgáltatóhely. Ettől kedve­zőtlenebb a kép a többi sza­bolcsi városban, a községe­ket már nem is említve. Pe­dig a lakosság vidéken is igényli az olcsó és jó minő­ségű szolgáltatásokat. Sürgős bővítésre szorul a hálózat. Sok segítségre saj­nos nem számíthatunk a vállalatoktól, szövetkezetek­től, szűkös anyagi lehetősé­geik miatt. (Ez nemcsak me­gyénkben, hanem országosan is így van.) A szolgáltatások bővítéséért legtöbbet a kis­iparosok tehetnek. Éppen ezért nagy gond, hogy soha nem gyarapodott olyan kismértékben az ipa­rosok száma Szabolcs-Szat- márban, mint tavaly. Napja­inkban mindössze 85-tel van­nak többen, mint a/. előző esztendőben. Tovább rontja a. helyzetet, hogy az új ipart váltók elsősorban a városok­ban, illetve a nagyobb tele­püléseken nyitnak műhelyt. A munkaviszony, illetve nyugdíj mellett dolgozók ará­nya emelkedett, ám ez alig enyhít azon a hiányon, amit a főállású iparosok számá­nak visszaesése okoz. Tavaly több, mint ezren szüntették meg iparukat me­gyénkben. Közülük csupán 22-en voltak, akik nem jó­Volt, aki sírt, mások fe­nyegetőztek, ismét mások könyörögtek. Mindenki el­térően reagált, mikor bíró­sági végzéssel a kezükben bekopogtak a tartósan nem fizető bérlők ajtaján az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat dolgozói. A kö­nyörgéssel, s a könnyekkel persze már senki sem vál­toztathatott a bírósági íté­leten. Országosan is nagy vihart kavart 1981-ben az az eset, mikor az IKSZV felszólítá­sok, eredménytelen letiltá­sok tömege után pert indí­tott azok ellen, akik hosszú időn át „elfelejtettek” lak­bért fizetni Nyíregyházán. 1981-ben ezért 21 bérlőt kel­lett kilakoltatni. szántukból adták vissza az engedélyt, hanem elvették tőlük — például törvénysér­tés miatt. Jó néhányan nyug­díjasok lettek, sokan pedig vállalatoknál, vagy valame­lyik szövetkezetben helyez­kedtek el. Szép számmal vannak, akik a magas köz­terhek miatt váltak meg iparengedélyüktől. Legérzékenyebben az épí­tőipart érintette a, csökke­nés. Ezen a területen 364-en mondták fel a KlOSZ-tagsá- gukat. A tanácsok és a Kisiparo­sok Országos Szövetsége az­zal próbál javítani a helyze­ten, hogy lehetőségeihez mérten igyekszik minden se­gítséget megadni az iparo­soknak szolgáltatásaik bőví­téséhez, új műhelyek nyitá­sához. Szabolcs-Szatmár- ban az egyik legfontosabb feladat a kőművesek, s ácsok létszámának bővítése, hiszen e szolgáltatások iránt roppant nagy az érdeklődés. A KI ŐSZ megyei szervezete a két szakmában rendszere­sen szervez mestervizsgákat a működési engedéllyel dol­gozók számára. A mesterek részére pedig sorra szervezik az átképző tanfolyamokat, amelyek végén a kőművesek ács, az ácsok pedig kő­művesvizsgát tesznek. Sze­rencsére nagy az érdeklődés e lehetőségek iránt. Bizonyít­ja ezt, hogy jelenleg a me­gyében több helyen — pél­dául Nyíregyházán, Máté­szalkán, Tiszavasváriban — is tanulnak az ácsok, a kő­művesek. Milden negyedik... Sajnos sokan nem tanul­tak ebből az esetből. A nem fizető bérlők száma országo­san még mindig a szabolcsi megyeszékhelyen a legmaga­sabb: 10 ezer bérlő közül 2600-nak van hátraléka. Te­kintélyes összeg a hátralék is: közel 2 millió 400 ezer forint. Vagyis ennyi pénzzel jut kevesebb az IKSZV ke­zelésében lévő házak kar­bantartására, felújítására. Különösen azért gond ez, mert az adósoknak csupán kis része fizetésképtelen. Ezek általában olyan ala­csony jövedelmű, sokgyerme­kes családok, melyek egy ke­resetből élnek, s anyagi ere­jüket meghaladja a lakbér fizetése. A hátralékosok többsége viszont hanyagság­ból, felelőtlenségből nem fizet. Ezek az egyedülálló, il­letve családos emberek álta­lában túlságosan nagy lábon élnek, amiről nem monda­nak le. Inkább „elfelejtik” befizetni a lakbért. Hónapok múltával... Amíg az első mulasztásból sok ezer forintos hátralék lesz, addig hónapok telnek el. S minél nagyobb az adós­ság, annál nehezebb kifizet­ni. Az IKSZV a kilakolta­tást csak végső esetben al­kalmazza: ha valaki sem a fizetési felszólításokra nem reagált, sem pedig letiltani nem tudták fizetéséből a pénzt. Az adósok többsége ugyanis általában annyi tör­lesztést fizet — például az OTP-nek —, hogy keresete tovább már nem terhelhető, így a lakbért egyáltalán nem, vagy csak részben tudják le­vonni a fizetéséből. Az adós­ság pedig ezzel hónapról hó­napra gyarapodik. Ha más lehetőség már nincs: felmon­danak a bérlőnek. Nem megoldás ez sem a lakónak, sem a vállalatnak. Hatvan felmondás Tavaly Nyíregyházán 60 bérlőnek mondtak fel ilyen ok miatt. A felmondás ha­tására 22-en törlesztették tartozásukat. A többi 38 esetben pert indítottak a la­kók ellen, akik közül har­mincán a bírósági ítélet megszületése előtt rendezték adósságukat. Nyolc esetben tehát jogerőre emelkedett a felmondás. A múlt évben négy, az idén további hét bérlőt kellett nagy összegű adóssága miatt szükséglakás­ba költöztetni. Házi Zsuzsa Kevés az ács, a kőműves Mestervizsga, átképzés FEHÉRGYARMATI ATOMFIZIKUS — DUB­NÁBÓL. Igazi húsvéti „meglepetés” volt a fe­hérgyarmati szabadidő­klub tagjainak Végh Já­nos vendégeskedése. A fiatalok hét végi vendé­ge — a fehérgyarmati iskola egykori kiválósá­ga — a Dubnái Atomfi­zikai Kutató Intézetből érkezett (szabadságra, Fehérgyarmaton élő szü­leihez), s válaszolt a je­lenlegi diákok kérdései­re. (m. k.) SZABOLCSI ÉPÍTŐK A Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalat honvédelmi klub­ja évzáró közgyűléséről tudósít a lap márciusi száma. Többek kö­zött megtudjuk, hogy a klubból tavaly tizenegyen távoztak, ugyanakkor 28 új klubtagot vet­tek fel, taglétszámuk jelenleg 122. A múlt év során tizenegy kü­lönböző előadást tartottak kato­nai és MHSZ-témákban, s az előadásokon 479-en vettek részt. A klub a fiatalok közül nyolcat irányított a sorköteles gépjár­művezetői tanfolyamra, tizenkét fiatalt az MHSZ gépjárművezető iskolájába. Biztosították a 20 órás AHO-oktatás feltételeit, eb­ben az oktatási formában húsz sorköteles fiatal vett részt. A vállalatnál megszervezték az amatőr személygépkocsi-vezetői tanfolyamot, amelyben har­mincegyen vettek részt. SZABOLCS-SZATMÁRI SZÖVETKEZETEK A demecseri Erkel Ferenc Mű­velődési Ház fúvószenekart szak­körének régi hagyományai van­nak — olvastuk a lapban. Már 1945 előtt is volt a községben fú­vószenekar, a felszabadulás után csak 1950-ben szerveződött újjá Fáky László vezetésével. Az ala­kuláskor 32 tagú volt az együt­tes, amely rá egy évre lecsök­kent 23 főre. Ez a létszám azóta változatlan. Kitűnően együtt vannak, eredményesen dolgoz­nak. A megye több településén szerepeltek, de sikert arattak katonai eskütételen, megyei szö­vetkezeti napon. A zenekar tag­jai a közelmúltban kapták meg a Nagykállói Textilruházati Szö­vetkezet által legyártott orkán dzsekiket, sapkákat. A zenekar repertoárja tovább bővült. Ke­ringő, polka, csárdás, menetin­duló, gyászinduló és számos klasszikus darab teszi sikeressé fellépésüket. NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR A politikai irodalom terjeszté­sének eredményeiről olvastunk összefoglaló írást. 1980-ban a pártvezetőség a politikai iroda­lom terjesztésére versenyre szó­lította fel a partalapszervezete- ket. Negyedévenként az I. he­lyezett alapszervezet könyvter­jesztője megkapta anyagi elis­merésként a hat alapszervezet által értékesített összeg tíz szá­zalékát. Az értékesítés gyors ütemű növekedése lehetővé tet­te, hogy 1983-tól az első helye­zett 60 százalékos, a második helyezett 40 százalékos arányban részesüljön az összértékesítések 10 százalékából. A kollektív és jól összehangolt pármunka ered­ményeként 1980—1984 között 247 ezer forint értékű könyvet vásá­roltak a gyár dolgozói. A ciklus legjobb éve 1984.* 71 ezer forint összeggel. SZABOLCSI IFJÚSÁG A Mátészalkai ÁFÉSZ KISZ bizottságának régi terve való­sult meg az idén. Sor került az ÁFÉSZ nyugdíjasklubjában egy olyan fórumra, ahol a 45-ös évek tanúi válaszolhattak a fiatalabb generációnak — a város felsza­badulásával kapcsolatos — kér­déseire. A beszélgetést magnó­szalagon rögzítették, hogy az a városi könyvtár hangarchívumá­ban kapjon helyet, intő példa­ként az utókor számára. A KISZ tervezi még az ezt követő évek történelmének boncolgatását a jelenkorig. KEMÉV ÉPÍTŐK A lap összevont 3—4. száma ez­úttal a Radnóti szocialista bri­gádot mutatja be. A vasbeton­előregyártó üzemben dolgozó brigád 1971-ben, a KEMÉV-vel egy időben alakult. Kisebb-na- gyobb megszakításokkal már ré­gen együtt dolgoznak, csak ak­kor nem, amikor az építkezése­ken adódó sürgős zsaiuzási-be- tonozási feladatok a társaságot sok helyre szólítják. Az ottani gárdákat velük erősítik. A kö­zösség ereje, felelősségérzete legutóbb a kenyérgyári építke­zésen is megmutatkozott. Ott a födémzsaluzást, betonozást nem lehetett munkaidőben elvégezni. Nyolc mixerkocsi folyamatosan hordta a betont. Még ebédelni is csak egyesével-kettesével tudtak elmenni. A munka jóval mű­szak utánra nyúlt. A brigád igyekszik takarékoskodni Is. Egy-egy sablont, zsaluzóanyagot 40-szer is felhasználnak. Az anyagellátással elégedettek. A brigád tagjai naponta vidékről járnak be, általában reggel négy­kor kelnek és hat óra után van­nak otthon. BALKÁNYI Állami gazdaság A mezőgazdasági nagyüzem KISZ-szervezete évzáró gyűlésé­ről tudósít a lap legújabb száma. Többek között megtudjuk, hogy a KISZ-tagok munkájának a 3- as óvodában örültek a legjob­ban az elmúlt évben. A fiatalok patronálják ezt az intézményt. Homokkal töltötték fel a játszó­helyet, négy faliújságot készítet­tek az óvodának és már báb­színházát is játszhatnak az óvo­dások, hiszen a KISZ-esek szép paravánt hoztak létre. Január­ban elkezdték két darab egyen­ként háromszemélyes lengőhinta gyártását. Tavasszal az egyiket a 3-as óvodának, a másikat az általános iskola napközijének ajándékozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents