Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
/----------------------------------------------------------------------------\ Április 18-ra összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlés tavaszi ülésszakát 1985. április 18-án, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze napirendjére az oktatásról szóló törvényjavaslatot, a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló előterjesztést, továbbá módosítsa az állami pénzügyekről, a tanácsokról, valamint a népgazdasági tervezésről szóló törvény egyes rendelkezéseit. V__________________________________/ A SZOT elnökségének ülése Begyújtják a kemencéket Téglamilliók az építőknek A kitavaszodással a Tégla- és Cserépipari Tröszt 72 hagyományos üzemében — amely szabadtéri szárítószínekben szikkasztja a nyers téglát és ezért csak fagymentes időben dolgozhat — a téglaprések üzembe helyezésével megkezdődött a gyártási idény. Ahogyan a tavaszi felmelegedés helyi lehetőségei engedték, úgy kapcsolódtak be fokozatosan a termelésbe ezek az üzemek, s március utolsó harmadában már mindenütt teljes kapacitással dolgoztak az agyagbányák és a téglaprések. Ez utóbbi napok enyhe és szeles időjárása meggyorsította a szabadtéri színekben felhalmozott nyers tégla szárítását, ezért napokon bejül munkába állhatnak az égetőkemencék is. A téglagyártási idény a márciusi éjszakai fagyok miatt a szokásosnál 10—14 nappal később kezdődött, pedig minden készen állt az indulásra. Ez a késés hátráltatta annak a termelési kiesésnek a pótlását is, amelyet a rendkívüli hideg és az energiakorlátozás okozott az év első két hónapjában, a télen is dolgozó, 42 korszerű téglagyárban. A sajátház-építők anyagellátásának javítására korábban vállalt termelési többlettel együtt ebben az évben 2 milliárd 70 millió téglát adnak az országnak. A megyénkben működő téglagyárak közül Fehérgyarmaton napi 140—150 ezer darab (kisméretű egységben számolt) B—30-as téglát gyártanak. Az első negyedévi tervüknél félmillióval több téglát égetett ki a cég. Ez szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az év első két hónapjára esett a nagyjavítás ideje is. A termékből van bőven raktáron. Mintegy 2 millió darab tégla terheli a fehérgyarmati gyár készletét. A B—30-as falazóblokk különösen a magánépíttetők körében kedvelt. A vállalat termékének zöme első osztályú áru. Az innen kikerülő építőanyag szinte kizárólag csak Sza- bolcs-Szatmár megyei piacon talál gazdára. A tiszaherceli téglagyár 200 ezer darab kisméretű nyers téglát gyártott eddig ebben az évben. A termék kiégetését április közepén kezdik, ekkor gyújtják be ugyanis az égetőkemencéket. Jelenleg 30 ezer darab tavalyról maradt, kész, kisméretű tégla van raktáron. A vállalatnál ma kezdik el a B—30-asok nyers előállítását, 12 órás műszakokban. Az idei terv: 7,8 millió darab (kisméretű egységben számolt) tégla gyártása. Minthogy a kapacitások kihasználtak, ezen a mennyiségen túl kockázatos tervezni. A cég építőanyagait legnagyobbrészt a megyében használják fel. Naponta — két műszakban — 90—100 tonna nyers dohányt fermentálnak a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalatnál. Képünk a vágóasztalról készült, ahol a csúcsrészeket távolítják el a dohánylevelekről. (Császár Csaba felvétele) Tiszta a Tisza és a Túr Megóvott folyóvizek A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartott, amelyen több közérdekű kérdésről tárgyalt. Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár beszámolója alapján az elnökség megvitatta, hogy a belkereskedelem hogyan készült fel a lakosság idei ellátására. Az államtitkár elmondta, hogy élelmiszerekből és élvezeti cikkekből továbbra is jó színvonalú lesz az ellátás. A kereskedelem vezetői különösen nagy figyelmet fordítanak az olcsó élelmiszerek kínálatára, és a termékek minőségének javítására. Az olcsóbb élelmiszerek választékának bővítésére a MÉM-mel és a termelőkkel közös programot dolgoztak ki, a minőség javításához szükséges feltételek megteremtéséről a kormány számára készítenek előterjesztést. A MÉM-mel közösen A közelmúltban megyénkben három város kapott lehetőséget a vezetékes gáz bekapcsolására az Országos Energiagazdálkodási Hatóság engedélye nyomán. Mátészalka, Nyírbátor és Kisvárda fogyasztóihoz a tervek szerint 1986—88 között ér el fokozatos ütemterv szerint a földgáz. Az új lehetőségek nagy feladatot rónak a kivitelező vállalatokra. Az ÉPSZER Lakás-, Kommunális Kivitelezést Befejező és Szolgáltató Leányvállalatnál megkezdték a felkészülést a gázprogram végrehajtására. A napokban NSZK műanyag- cső-hegesztő gépet vásároltak. Az új berendezés a közelmúltban bevezetett technológiai váltást hivatott szolgálni. Korábban a közterületi vezetékeket acélcsövekből hegesztették össze. A szakemberek a drágább, sok esetben importból beszerzett acélt műanyag csövekkel kívánják helyettesíteni. Az im- porkiváltás mellett erősíti a gazdasági megfontolást, hogy a műanyag csövek összehegesztése lényegesen rövi- debb időt vesz igénybe. A kész vezeték előnyösebb a Az utóbbi években nem romlott a megyénkbeli folyók, vízfolyások vizének minősége — tömören így összegezhető a Felső-Tiisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tapasztalata. Király István, a vízgazdálkodási és vízvédelmi osztály vezetője elmondta: a megye vízügyi^-jellegzetessé- ge, hogy a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr külföldön ered, azokat és a többi folyó, vízfolyás vízminőségét az igazgatóság szakemberei rendszeresen vizsgálják, figyelemmel kísérik. A Tisza felső szakasza Magyarország legtisztább folyórésze. Hasonlók mondhatók el a Túrról, mely vízhozamának többségét Romániából, valamint kis részben a Szovjetunióból hozza. Kedvezőtlenebb a Tisza egyik legnagyobb bal parti mellékfolyószolgáltató szempontjából is, mert kevesebb fenntartási költséget igényel. jának, a Krasznának a vízminősége, hiszen az a külföldi vízgyűjtő területről meglehetősen szennyezetten érkezik. Érdemes megjegyezni, hogy a nagyon jól működő mátészalkai szennyvíztisztító művet elhagyó szennyvíz esetenként tisztább, jobb minőségű, mint az azt befogadó Kraszna vize. Iván György osztályvezető tájékoztatása szerint a megyében eredő, keletkező kis vízfolyások között találhatók tiszták és kissé szennyezettek. A Nyíregyházát átszelő VIII. számú főfolyás — közismert nevén Ér-patak — esete meglehetősen sajátságos. Ugyanis a 120 ezer lakosú megyeszékhely kommunális és ipari szennyvizét a szennyvíztisztító telepen igen jól megtisztítják, azonban a város lakossága a csapadékvízelvezető rendszeren, hálózaton át tulajdonképpen illegálisan nagy mennyiségű szennyvizet juttat az Ér-patakba. Mivel a főfolyás vízhozama kicsi, azonban a megye ipari üzemeinek nagy része Nyíregyházán van, ezért az Ér-patak olykor meglehetősen szennyezett. A berkeszi, a demecseri és a kemecsei főfolyások tiszták, annál is inkább, mivel ezeken több víztározó van, illetve a medrükbe kis meny- nyiségű és tisztított szennyvíz kerül. összességében elmondható, hogy a megyében levő vízfolyások vízminősége 1975—80 között romlott, majd e kedvezőtlen folyamat — éppen a számos intézkedés nyomán — 1980 után megállt, ami nagy eredmény. Egyes vízgyűjtők esetében, mint például a VIII. sz. főfolyás, a Lányai főcsatorna Kótaj alatti szakaszának, valamint a Belfő csatorna Ibrány alatti szakaszának vízminősége javult. Az utóbbi két ötéves tervben a megye 1,2 milliárd forintot fordított a szennyvíztisztító művek, telepek építésére, felújítására. A legtöbb gond a városokban, községekben keletkező úgynevezett folyékony hulladékokkal, az úgynevezett szippantott szennyvizek elhelyezésével van, aminek megnyugtató megoldásához további komoly erőfeszítések szükségesek. (cselényi) (Folytatás a 4. oldalon) r ~ -y A költészet napja ORfí ránylag ritkán kerül H I az újságok első olda- Iára költészetről szóló írás. A magvas gazdasági, társadalompolitikai és más témájú direkt feladatok mellett úgy tűnik, valamivel hátrébb kaphatnak helyet a versek, illetve a versek ember-, ízlés- és hangulatformáló hatásairól, az érzelmekről titkokat felröppentő írások. Talán így helyes ez, talán nem. Azt semmiképpen nem gondolja senki, hogy a költészettel napjainkban is meg lehet, váltani a világot, meg lehet oldani égető gazdasági és társadalmi gondokat. t>e hogy nélküle sem lehetséges ez, mert a megvalósítók mindig és mindenütt emberek, érzelmekben, gondolatokban, élet- és világlátásban gazdag, vagy éppen szegény emberek. A költészetben, a versekben feltáruló, gondolkodásra, önmagunk finomítására rejlő erők, ha nem is robbanásszerűen és azonnal kimutathatóan, de formálják, gazdagítják életünket. Attól még messze járunk, hogy mindenki egyformán szeresse és kívánja a verseket. Való igaz, egy kicsit a hangulat is közrejátszik abban, mikor veszünk kézbe egy-egy verseskötetet és az sem mellékes milyen kötetet nyitunk ki és mélyülünk el azok tartalmában. Vannak akik a prózát részesítik előnybe, mások a versek megszállottái, míg jócskán akadnak olyanok, akik egyformán kedvelik mindkettőt. Az irodalombarátok köre megyénkben is gyarapszik, bár inkább egy-egy alkalom, rendezvény, irodalmi, költészet napi esemény hozza össze a líra kedvelőit. Létezik azonban versbarátok köre, számos irodalmi szakkör, ifjúsági és felnőtt, s nem kis szerepet vállalnak mindezek népszerűsítésében a megyeszékhely kulturális intézményei, a könyvtárak, a két főiskola, a középiskolák, a színház. Természetesen nem várható el, hogy az ország, a megye minden lakosa egyformán hódoljon a verseknek, tudomásul kell venni, hogy a versekhez vezető utak igen különbözőek. Akadnak jócskán olyanok is, akiket elrettentenek az olykor érthetetlenségig modern vagy inkább moder- neskedő versek, míg másoknál az iskolában nem sikerült lerakni azokat az alapokat, amelyekre a későbbi önművelés épülhet. ^ költészet nemes hivatása napjainkban is a haladó tendenciák, az ember előbbrejutá- sát segítő tényezők megragadása és művészi ábrázolása, az érzelmi nevelés, a szórakoztatás, az érzelmi azonosulás, hogy ne is soroljuk tovább ezer és ezer értékét. De van még egy nagyon fontos, amit említeni kell, az anyanyelvi kultúra ápolása, a hazafi- ságra nevelés, amely szintén összefügg a költészettel. Jó lenne hinni, hogy megyénkben is mind több olvasót hódítanak meg a versek, melyek hűséges munkásai a könyvtárosok, irodalomtanárok, művészek, írók, akiket illik köszönteni a költészet napján. Értünk dolgoznak... P. G. ______________________/ Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda Új berendezés a gázprogramhoz Harman Zoltán és Kocsis József próbahegesztést végez az új automata hegeszt őgéppeL (GB) Milliók — lakbérhátralékban (2. oldal) Spórolni nehéz (3. oldal)
