Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. április 10. Több üzlet, új termékek A hálózat bővítésével, korszerűsítésével, folyamatos árukínálattal szolgálta a múlt évben a kisvárdaiak és a környező települések ellátását a Kisvárda és Vidéke Áfész. A szövetkezet 1985-ben is újabb egységeket hoz létre, az élelmiszer, ruházat, vegyesiparcikkek forgalmazásán túl az idegenforgalmi követelményekkel összhangban fejlesztik a vendéglátást, növelik felvásárlási tevékenységüket, ipari termelésüket. Vizsgázott az új kisvárda! hő központ a kemény télben — a hiányosságokat a fűtési sze­zon végéig, illetve közvetlenül utána pótolják. Képünkön a hőközpont vízlágyító beren­dezése. (Elek Emil felvétele) A városlakók kérdezték Út, gáz, hús A Kelet-Magyarország már­cius 25-i számában a kisvár- dai olvasóik kérdéseire vála­szolt Tóth László tanácsel­nök. Mivel több kérdés érke­zett, mint amennyit akkor közölni tudtunk, most foly­tatjuk a válaszadást. A Mártírok útja a város szí­vében van, mégis olyan elha­nyagolt, mintha egy falu végén lenne. Meddig kell várni rend­betételére? — kérdezték az ABC-áruház dolgozói. — Az utca állapotát termé­szetesen ismerjük, de végle­gesen csak akkor lehet rend­be tetetni, ha egy csapadék- csatornát is megépítenénk. Ez 7,5—8 millió forintba ke­rülne, s erre az idén nem tu­dunk pénzt fordítani. Tavasz- szal kátyúzássál elviselhe­tőbbé tesszük az út állapotát, de a végleges megoldás nem ez. Itt ragadnám meg az al­kalmat, hogy elmondjam: az elmúlt évi és az idei lakossá­gi fórumokon felvetett út- és vízágazati gondok megoldá­sához 30 millió forintra lenne szükségünk, a városgazdálko­dási osztálynak ezzel szem­ben ilyen célokra 3,8 millió forint á. rendelkezésre, de ebből keli megoldani a meg­levő utak. csatornák karban­tartását és fenntartását is. Kevés vigasz, de azért elmon­dom, hogy a város út- és jár­dahosszának 65—70 százalé­ka burkolt és ez közel duplá­ja a megyei állagnak. Azért sovány vigasz, mert akinek nincs útja, azt nem vigasztal­ja, hogy a szomszéd utca kö­vezett. Az ivóvízhálózat ki­építettsége teljes, ezzel is ke­vés település dicsekedhet, a csapadékvíz- 45, a szennyvíz- hálózat viszont csak 26 szá­zalékos. ezért ezt tartjuk leg­sürgetőbb feladatunknak. Hallottuk, hogy bevezetik a gázt Kisvárdára. Igaz-e a hír, s ha igaz, mikor lesz ebből a lakosságnak gáz? — kérdezik a Gyár úti lakótelepről. — A gázberuházás jogát hét kisvárdai vállalat, a sza- bolcsbákai tsz és a kórház miatt a városi tanács kapta meg. Az első ütem beruházá­si értéke várhatóan 100 mil­lió forint. Ebből a résztvevő kilenc szervezet 80 millió fe­dezetet tud biztosítani, ezért döntés született arra, hogy készíttessük el a kiviteli ter­veket, hiszen joggal bízha­tunk abban, hogy a hiányzó 20 millió forintot össze tud­Az oldalt összeállította: RESZLEB GABOR juk szedni. Műszakilag még az is lehetséges, hogy 1986 végére már a Villamosszige­telő és Műanyag Gyár tájé­kára érkezik a gáz, 1987-ben pedig minden érintett válla­lat megkaphatja. Ami a la­kossági ellátást illeti: abban a térségben lehet megoldani, ahol a gerincvezeték meg­épül. Ez az Árpád, a Rudas László utca, a Szabolcs vezér utca a fűtőműig és a Gyár úti lakótelep. Ezután rendkí­vül lassan haladhat majd a gáz bevezetése. Ennek oka egy jogszabály, amely azt mondja: ha egy utcában a gáz bevezetése egy lakosra vetítve meghaladja a 10 ezer forintot, akkor sem lehet en­gedélyezni, ha a tulajdonosok a nagyobb költséget is vál­lalnák. Családi házas térség pedig ennek a mutatónak nem felel meg. Nagyon vártuk, hogy elké­szüljön Kisvárdán a fűtőmű, mégis fáztunk a télen — teszik szóvá a Felszabadulási lakóte­lep 20. sz. épületének lakói. Olyan információm van, hogy egy, az épületben levő műszaki hibára vezethető vissza, amit akkor lehet meg­oldani, ha a vizet leereszthe­tik, tehát a fűtési szezon vé­gén lesz rá lehetőség. Én na­gyobb gondot látok az 56 la­kásos épületnél, ahol valószí­nűleg a fűtőfelület nem meg­felelő mennyiségű. Ennek oka a tervezésre vezethető visz- sza. Szeretném elmondani, hogy a hibák ellenére a fű­tőmű kifogástalanul műkö­dött és hosszú távon is meg­oldja fűtési gondjainkat. Sze­rencsésnek tartom, hogy az idén már működött, mert a korábbi konténeres rendszer ezt a hideg telet nem bírta volna ki. Mikor vásárolhatunk a hús­áruházban? — kérdezi Sepa Pál, s egyben szóvá teszi, hogy ahogy az építkezés ütemét lát-< ja, az idétl ebből már nem lesz semmi. — Remélem, hogy novem­ber 7-re már itt vásárolha­tunk. Sokan mondják, amit a kérdező is szóvá tesz, hogy nem lesz ebből semmi, őszin­tén megvallom, szerintem is csak akkor, ha az építők min­den időt kihasználnak és a közben keletkező akadályo­kat is rugalmasan oldják meg. Az építőipari munkák­nál megszokott általános ütemben tényleg nem való­színű, hogy nyithatunk no­vember 7-én. Én azonban bí­zom a városlakók érdekeiért áldozatokra is képes embe­rekben. Tárlatok, irodalmi kaszinó Kulturális kínálat Változatos programmal vár. ja áprilisban az érdeklődő­ket a kisvárdai művelődési központ. A bolondosnak, szertelennek tartott április még nem kedvez a szabad­téri rendezvényeknek, a mű­velődési házban tervezett kulturális események azon­ban vidám tavaszi hangula­tot, derűt Ígérnek. Mindjárt a kulturális kí­nálat elején szólunk a mai Moliere-előadásról. Április 10-én délután fél kettőtől és fél öttől vendégszerepei Kis­várdán a debreceni Csoko­nai Színház. A kétrészes víg­játékot, a Tudós nőket ad­ják elő. 11-én két órakor kezdődik a költészet napja alkalmából a városi-körzeti vers- és prózamondó ver­seny. Április 12-én délután nyílik a Friss ész, ügyes kéz című kiállítás, melynek anyagát munkaközösségek képzőművészeti alkotásai­ból válogatják. Egy másik WEINER LEÓRA EMLÉKEZNEK Fesztivál A kiváló művészre, a ka­maramuzsika hazai megújí- tójára, a száz esztendeje született Weiner Leóra emlé­keznek Kisvárdán, országos kamarazene-fesztivállal. A je­les zenei eseményre mint­egy harminc zeneiskola, ze­netagozat küldi el diákjait. A kamarazene-fesztivál el­ső napján, április 19-én meg­koszorúzzák a Weiner Leó zeneiskolában a nagy zene­szerző emléktábláját, majd a kisvárdai városi művelődési központban kezdődnek a hangversenyek. Pénteken délután, illetve szombaton egész nap tart a fesztivál. Három hangverseny kereté­ben mutatkoznak be az or­szág különböző pontjairól érkező zeneiskolások. A ka­maraegyüttesek műsorukat bécsi klasszikus zeneszerző művéből, annak tételeiből, vagy XX. századi magyar ze­neszerző műveiből állíthat­ják össze. A második rész bármely korból való szaba­don választott zenemű lehet. A fesztivál rendezői a mű­sorban átiratokat is elfo­gadnak. A népes mezőnyben a sza- bolcs-szatmári zeneiskolákon kívül szerepelnek majd töb­bek között fővárosi zeneis­kolások, valamint Miskolc, Vác, Berettyóújfalu. Jászbe­rény, Szolnok, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Makó, Orosháza ifjú muzsikusai. Az április 19-i esti ünnepi em­lékhangversenyen pedig We­iner Leó néhány szerzemé­nye csendül fel. tárlat is fogadja a látogató­kat. Réti Mátyás képeit áp­rilis 19-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Két komolyzenei progra­mot tartogat az április. 18- án az Országos Filharmónia bérletsorozatán az általános iskolások az ütőhangszerek­kel ismerkedhetnek. A fil­harmónia zenei emlékműso­ra Kalevala címmel hangzik el 24-én, neves művészek közreműködésével. A hónap második felében látható Se­bestyén Sándor szobrászmű­vész gyűjteményes tárlata, az ünnepélyes megnyitóra 20-án kerül sor. Befejezéséhez közeled­nek az ünnepi klubhetek. Március közepe óta hangzott el útiélmény-beszamoló, — Kosztolányi Dezsőre emléke­ző irodalmi műsor, rendez­tek gyerekeknek Többet ész­szel, mint erővel játékos vi­dám vetélkedőket, tavasz­köszöntő játékot. Lezárult a Sorsfordulók című felszaba­dulási vetélkedősorozat. Áp­rilis 11-én, vitaesten a ha- zafiságról, hazaszeretetről, a nemzeti öntudatról mond­hatják el véleményüket a fi­atalok. 13-án a középiskolás klubosoknak nyílik az iro­dalmi kaszinó. Másnap a körzeti klubtalálkozó szín­helye az ajaki művelődési ház lesz. A Blues akár a sá­tán című műsorral zárul a VIII. ünnepi klubhetek ren­dezvénysorozata. A tavalyi kiskereskedelmi forgalom megközelítette a 700 millió forintot. Nagyrészt ez annak köszönhető, hogy élelmiszerekből folyamatos volt az ellátás. Az áruvá­laszték érdekében az ABC- áruházak több esetben más megyékből is szereztek be cikkeket. Ami hiányzott A ruházati áruk körében nem sikerült a tervet meg­valósítani, ami részben az­zal magyarázható, hogy sok volt a hiánycikk. Hiába ke­resték a vásárlók a gyer­mekruhákat, cipőket, női csizmát, szőrmeárut. A ve­gyesiparcikkek többletfor­galmát a Halász étterem he­lyén 1984 januárjában meg­nyitott iparcikkbolt hozta. Nem tudták kielégíteni a keresletet néhány tartós fo­gyasztási cikkből, például színes televízióból, automata mosógépből, motorkerékpár­ból, hűtőszekrényből. A hálózat az említett ipar­cikküzleten kívül Ajakon egy ABC-áruházzal bővült, ezzel a bolti kiskereskedelem rendelkezésére álló alapte­rület meghaladja a tízezer négyzetmétert. A vendéglá­tásban előrelépés az előfize­téses étkeztetésnél tapasztal­I- ató. A vendéglátó helyek több mint fele Kisvárdán és körze­tében szerződéses formában üzemelt, örvendetes, hogy a legnagyobb egység, a Várda étterem áruforgalmi tervét teljesítette. Rekord­felvásárlás Rekord árbevételt hozott 1984-ben a felvásárlás. Az őszi csúcs aránylag zökkenő- mentesen bonyolódott. Az exportalmával szemben tá­masztott magasabb követel­ményeket a termelők meg­értették, és egy-két esettől eltekintve megfelelő minő­ségű almát szállítottak az áfész felvásáriótelepeire. így sikerült elérni, hogy a felvá­sárolt mennyiség 78 százalé­kát export minőségben szál­lították tovább. A tervet ve­gyes zöldségből nem sikerült teljesíteni. Részben a hideg tavasz, majd a szárazság miatt az uborka gyengén termett, a termelők nem tud­tak eleget tenni a szerződés­ben vállalt kötelezettségük­nek. A házi nyúlnál az ár­bevétel elmaradása a te­nyésztési kedv csökkenésével magyarázható. Az áruellátás és a szolgál­tatás terén fontos feladatot lát el a Kisvárdai Áfész ipa­ri üzemága. A szakcsoport által hizlalt és a vágóhídon feldolgozott sertések a város húsellátását segítik elő. A szikvíz iránt is van kereslet a széles üdítőital-kínálat mellett is. A fagylaltporgyár­tás gazdaságos, hozzájárul a cukrászati üzem kapacitásá­nak jobb kihasználásához. A szeszfőzde ismét lakossági igényeket szolgál. A házila­gos ipari részlegek a szövet­kezet belső javítási, karban­tartási munkáit végzik el. Az áfész gépjárműveivel bérszállítást is vállalt. A Kis­várdai ÁFÉSZ árbevétele a kiskereskedelemből, vendég­látásból, felvásárlásból és ipari tevékenységből meg­közelítette az egymilliárd fo­rintot. Szerxődésban A gazdálkodás eredmé­nyességét mutatja, hogy a tervet takarékos létszám- és bérgazdálkodással valósítot­ták meg. A létszám a terve­zetthez viszonyítva huszon­hattal csökkent, a dolgozók bérszínvonala emelkedett. Fokozta az eredményességet az új üzemelési formák el­terjedése. 1984 végéig 42 kis­kereskedelmi és vendéglátó- egységet adtak ki szerződé­ses formában, 12 jövedelem­érdekeltségben. 32 pedig költségtérítéses formában működött. A kisvárdai iparcikkbolton és az ajaki ABC-n kívül ta­valy vásároltak egy élelmi­szerboltnak és presszónak alkalmas épületet Szabolcs- bákán. Az idén végeznek át­alakításával. Fagylaltostya gyártásához vettek berende­zést. Űj termékként 1985- ben fognak hozzá a tölcsér- és télifagylalt-készítéshez. A hálózatfejlesztési elképzelé­sekhez tartozik Kisvárdán a Szamuely utcában egy 322 négyzetméteres alapterületű ABC-áruház építése. Ehhez a városi tanács ad közműve­sített telket és hozzájárulás­ként több mint kétmillió fo­rintot. A MÉSZÖV támoga­tásával együtt az áruval fel- töltött új boltot alkotmá­nyunk ünnepére adják át a vásárlóknak. A Tungsram Rt. kisvárdai gyárában soroi róizzókat. atban készítik az aszimmetrikus autó-fényszó­Az ÁFÉSZ idei terveiből A városért A kiemelkedő tevékenység elismerésére, megbecsülé­sére a városi tanács Kisvár­da városért kitüntetést ala­pított, melyből évente kettő adományozható. Hazánk felszabadulásának 40. évfor­dulója alkalmából Úri Dezső és Gyetkó László vehette át az elismerést. Úri Dezső évtizedek óta tőit be vezető beosztást az államigazgatásban, évekig függetlenített tanácselnök­helyettes volt, jelenleg a művelődési, egészségügyi és sportosztályt irányítja. Mun­kájának mindig nagy ügy­szeretettel és elhivatottság­gal tett és tesz eleget. A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság Kelet-tiszántúli meliorációs főmérnöksége kisvárdal telepét vezeti Gyetkó László. Kiemelkedő segítséget nyújt Kisvárda társadalmi munkatér vének teljesítéséhez. Az utóbbi években hatékony közremű­ködésével rszépült a vár kör­nyéke, a sporttelep, a pihe­nőparkok és a Felszabadulás lakótelep.

Next

/
Thumbnails
Contents