Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

Negyedévi gyorsmérleg Cipő, öltöny, gumiabroncs Egy eltelt negyedév már elegendő idő és elegendő ok arra, hogy a vállalatok, gaz­dálkodó egységek számot ves­senek azzal, mit is végeztek eddig az idén. A NYÍREGYHÁZI cipő­ipari SZÖVETKEZET tel­jesítette első negyedévi szál­lítási tervét. Ebben segített a szövetkezetnek, hogy a soro­zatgyártások biztonsági tar­talékait belföldi piacon ér­tékesítették. A cég egyéb­ként kizárólag szocialista or­szágokba szállítja termékeit. A legtöbb cipő szovjet pia­con talál gazdára, de jelen­tős mennyiséget küldenek az NDK-ba és Csehszlovákiába is. Némi lemaradás van vi­szont a gyártásban. Az év első negyedében 110 ezer pár cipőt állítottak elő. Ez valamivel kevesebb a számí­tottnál. Ennek oka az időn­ként akadozó alapanyag-szál­lítás, mely különösen janu­árban sújtotta a szövetke­zetei. A jelentéktelen hiány azonban — a mostani mun­katempó mellett — két-há- rom hónap alatt megszün­tethető. A VÖRÖS OKTOBER FÉRFI RUHAGYÁR nyír­egyházi gyára — dacára a tavalyitól feszítettebb terv­nek — az első negyedévre vállalt kötelezettségeit ma­radéktalanul teljesítette. Az 1984. év azonos időszakához képest a gyár mintegy 20 százalékkal növelte a tőkés exportját. Közel kétezer öl­tönyt, valamint nagy téte­lekben zakót és nadrágot in­dítottak útnak az Amerikai Egyesült Államokba. „Szóló” nadrágjaikra holland, belga és svájci cégek tartanak igényt. Ezekből — összessé­gében — több mint 22 ezer darabot adtak el. Franciaor­szágban a nyíregyházi VOR mellényeivel „képviselteti magát”. A hazai kereskede­lemnek is időben szállítot­tak. A kapacitások tavalyi­nál jobb kihasználása eddig a várakozásoknak megfele­lően alakult. A TAURUS GUMIIPARI VÁLLALAT NYÍREGYHÁZI GYÁRA részarányos tervét 13 millió forinttal túlteljesí­tette. Mintegy 50 ezer ex­portra szánt gumiabroncs hagyta el a gyárat az első negyedévben. Ennek túlnyo­mó része fejlődő országokba került. Több mint negyed- millió kemping gumimatra­cot szállítottak tőkés piacok­ra — főleg nyugat-európai megrendelésekre. Időben küldte a Taurus a belföldi pi­acra is az igényelt terméke­ket. Az alapanyag-ellátás za­vartalan volt. Azt fájlalják csak a gyárban, hogy a ke­mény tél miatt az energia- költségek nagyobbak lettek a szokottnál. (sz. j.) MA A K-M kisvárdán (2. oldal) Cj, nyolc tantermes, tornatermes épületszárnnyal bővül a Tuzséri Általános Iskola. Az egyedi betonelemeket a kivitelező SZÁÉV készíti a nyíregyházi Tünde utcai te­lepén. Az új iskolaszárnyat szeptemberben vehetik birtokba a diákok. (GB) Helyi énből és állami támogatással Belátható közelségbe került a megye települé­seinek vízművesítése. Az óvatos derűlátásnak reá­lis alapja van, mert a VI. ötéves terv jelentős állomás a 230 falu víz­műprogramjában. 1984 végére összesen 124 köz­ségben ihattak egészséges ivóvizet az emberek. A tervezett bekötéseket a helyi kezdeményezésekkel gyorsították. A VI. ötéves terv utolsó esztendejében, 1985-ben további 16 helyen kezdi meg a Szaiboles megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a vízszolgáltatást. S ha a közkutakból már folyik a víz, a lakossági bekötések is rövid idő alatt összkomfor­tossá teszik az otthonokat. A megyei tanács építési és vízügyi osztályán már az öt­éves terv programjában is szerepelt Tiszabecs, Milota, Kállósemjén, Paszab, Tisza- bercel és Gulács vízellátásá­nak megszervezése. Milotán megalakították a vízműtársu­latot, megfúrták a kutat, s amint a fagy énged, hozzá­látnak a vízvezeték építésé­hez. ősszel már az új isko­lában használhatják a mély­fúrású kút vizét és hamaro­san a község Iákosai is be­köthetik a régen várt vizet. Kállósemjén talán az egyet­len, ahol vasbetonból építik a víztornyot a mostanában szokásos acél helyett. Ipar- művészeti remeknek ígérke­zik, kehely alakú. Bizonyá­ra meghatározza majd a fa­lu képét. Paszab és Tiszaber- cel a nyíregyházi regionális vízműről csatlakozhat. Nyo­másfokozót építenek be és a Kiemelkedő eredmények a társadalmi munkában A településfejlesztő társadalmi munka múlt évi eredményeit értékel­te kedden együttes ülé­sén a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront me­gyei elnöksége. A két testület elismeréssel állapította meg, hogy a ter­vezett 257 millió forint érté­kű társadalmi munka helyett 587 millió értéket hoztak lét­re Szabolcs-Szatmár megye lakói, pedig — amint ez az értékeléskor kiderült — a tanácsok egy része nem élt azzal az értékmegállapító le­hetőséggel, amely módot ad a fejlesztési alapot kímélő beruházások maximált áras elszámolására. Több telepü­lés nem élt azzal a lehetőség­gel sem, hogy a vízműtársu­lati lakossági hozzájárulást elszámolja a társadalmi munka részeként, mégis csaknem ezer forintot tesz ki az egy főre jutó társadalmi munka értéke. Az összefogás eredménye­ként iskolai tantermekkel, öregek napközi otthonával, autóbuszvárókkal, sportöltö­zőkkel lett gazdagabb a me­gye, több helyen építettek új utat és járdát, s kiemelkedő erdemények születtek a tele­pülések fásításában, parkosí­tásában. Komoly összegeket tesz ki, amit a vízműépítés­ben, a gázhálózat vezetésé­ben, az általános iskolai tan­termek számának növelésé­ben végzett a megye lakos­sága. A települések közötti ver­senyben az ötezer lakos fe­letti települések között Nagy­halász végzett az első he­lyen, amiért 800 ezer forint jutalmat kap, Tiszavasvári a második, ez 600 ezer forintot ér, Vásárosnamény és Kis- várda harmadik helyéért pe­dig 300—300 ezer forint a ju­talom. Az 1500 és 5000 lakos kö­zötti települések rangsorában Apagy nyerte el az első dí­jat és a félmilliót, Számos- szeg 300 ezret, a két harma­dik: Tyúkod és Kékese 200— 200 ezer forintot kap. A kis­települések közül Nagyar lett az első, Nyírtét a második, Nyírderzs a harmadik, jutal­muk 300, 200, illetve 100 ezer forint. A két testület állásfoglalá­sa alapján a múlt évi mun­káért a helyi tanácsok dönté­sei alapján 110 „Társadalmi munkáért” kitüntető plaket­tet és 46 oklevelet adhatnak azoknak, akik a legtöbbet tették a közösségért. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége köszönetét fejezte ki a me­gye lakosságának, a társa­dalmi és tömegszervezetek­nek, vállalati és üzemi kol­lektíváknak, a szocialista brigádoknak, az iskoláknak, a vállalt társadalmi munka túlteljesítéséért és kérte, hogy az idei felajánlásaikkal segítsék a VI. ötéves terv cél­jainak megvalósítását. Ifjú matematikusok megyei vetélkedőjét rendezték meg kedden Nyíregyházán, a Szak- szervezetek Házában. Képünkön: a második fordlilőn a megyei általános iskolákból százhatvanan vettek részt. (Császár Csaba felvétele) Jól halad a vízművesítés jelenleg háromnegyed rész­ben elkészült vízhálózat ez év végén megoldja mindkét település ellátását. Gulácson tavaly megfúrták a kutat, megalakították a tár­sulatot. A Beregi Vízgazdál­kodási Társaság nyerte meg a versenytárgyalást a kivite­lezésre. Nagy vízhozamú ku­tat és jó minőségű vizet ta­láltak Gulácson, s így az 1985 végén meginduló vízszolgál­tatás során ez lesz a megye egyik legjobb kútja. Jó néhány település nem szerepelt a megyei tanács ter­vében, amely a VI. ötéves tervben állami támogatással kiépülő vízellátást foglalta össze. Viszont a helyi kez­deményezések hatására lehe­tőség nyílt további falvak­nak az állami támogatást el­nyerniük a vízműprogram végrehajtásához. Anarcs, Eperjeske, Tiszamogyorós, Benk, Nyíribrony, Szatmár- cseke, Ököritófülpös, Ramo- csaháza és Jánd lakossága elhatározta: vízműtársulatot alakítanak, saját anyagi ere­jüket és társadalmi munká­jukat sem sajnálják az ivó­víz bevezetéséhez. A megyei tanács ez alkalommal örült az akták szaporodásának és az állam is hitelt nyújtott a beruházásokhoz. Anarcsra Kisvárdáról ve­zetik el a vizet, a vezetéket már megépítették, 1985-ben a lakásokba is beköthetik az ivóvizet. Eperjeske Tisza- bezdédről jut a vízhez, fo­lyamatban van az építés. Ti- szamogyoróson is megalakí­tották a társulatot. Benk sa­játos földrajzi helyzete mi­att a Mezőladány és Újkenéz közötti szakaszról egy önálló távvezetéket kapna. A piciny falu bekötése esetleg áthú­zódhat a következő évre. Nagy lendülettel kezdtek a vízműépítéshez a nyíribro- nyiak, a KEVIÉP már meg­építette a vízmüvet és a há­lózatot, megkezdték a víz­szolgáltatást a közkutakon és ahogy az idő engedi, a la­kosság is hozzákezd a Leve­lekről érkező ivóvíz beköté­séhez. Szatmárcsekén már részle­gesen üzemel a vízmű. Ökö- ritófülpösön tart az építés, s miután megalakították a társulatot, 1985-ben pontot tehetnek a vízművesítés vé­gére. Ramocsaházára Baktá­rói vezetik el a vizet, a KE- VIÉP ez év végére befejezi a vízhálózat kivitelezését. Ján- don már áll a vízműtelep és a magastározó, hamarosan teljes lesz a vízszolgáltatás. A VII. ötéves tervben 30— 40 falu kapcsolódhat be a vízművesítési programba. Már ez év végére 140 telepü­lésen folyik csapból a víz, s így reálisnak látszik, hogy a 230 községben mindenütt kézzel fogható közelségbe került a vízművesítés, a kom­fortosabb élet lehetősége. T. K. M int nemrég hírül ad­tuk, tizenegy tudo­mányos munkát dí­jaztak az idén a korábban meghirdetett megyei tu­dományos pályázat alapján. Ennél valamivel több — ti­zenhat — pályázat érkezett a megyei bíráló bizottság­hoz, de ezekből tizenegy fe­lelt meg a pályázati köve­telményeknek. Akad olyan pályázat, amely korábban készült, vagy más ok mi­att, nem „fért bele” a dí­jazottak körébe. Mit mu­tatnak a pályázatok? Mindenekelőtt azt: az erőfeszítések ellenére még mindig kevesen tudnak a pályázatról, vagy akik tu­domást szereztek róla, nem mindig nézték meg alapo­san a kiírt pályázati felté­teleket. A pályaművek egy jelentős része a neve lés­oktatás témaköreivel fog- I lalkozik: — a felső tago­zatba lépő tanulók problé­mamegoldó gondolkodásá­nak jellemzői, az önálló ta­nulói munka hatékonysága az általános iskolai föld­rajz oktatásában, a mate­matikai kreativitásra neve­lés az általános iskola V. osztályában, a cigánylakos­ság beilleszkedését segítő intézkedések megyei vég­rehajtásának tapasztalatai, különös tekintettel a ci­gánytanulók iskoláztatásá­nak helyzetére. Fontos ok­tatási kérdések, részfelada­tok ezek, hasznára is vál­nak bizonyára a minden­napos oktató-nevelő mun­kának. A további témakörök azonban, sajnos nem tük­rözik a megye társadalmi, gazdasági gondjait, a meg­oldásra váró tennivalók tu­dományos feltárását és ki­dolgozását. Egyetlen gazda­sági jellegű pályázat érke­zett a bizottsághoz, a rozs kettős hasznosításának le­hetőségeiről. Olyan aján­lott témák, mint az alma­termesztés komplex meg­közelítése és más, a megye gazdasági fejlődése szem­pontjából égető, halasztha­tatlan témák, sajnos ezúttal nem találtak gazdára. Igaz viszont, hogy a Debreceni Akadémiai Bizottság pá­lyázatain találkozhatunk ilyen és hasonló szabolcsi munkákkal. Egyébként az említettek mellett még két egészségügyi, két település- fejlesztési és egy környe­zetvédelmi pályamunka fu­tott be, míg egy pályázó a művelődés és az oktatás kapcsolatait taglalta. H ogyan lehet kedvet ébreszteni a tudo­mányos. igényű munka iránt a mostaninál több emberben? Ezen ér­demes gondolkozni a pá­lyázatot gondozó megyei tudományos koordinációs bizottságnak. Bizonyos, hogy a pályázók többsége a napi munka mellett szor­goskodik kutatási témáin, de olykor a gomb és a ka­bát hasonlat érzékelhető. Azaz, előbb kiválasztják, megírják doktori, kandidá­tusi vagy más dolgozatukat a szellem szabolcsi mun­kásai és utána próbálkoz­nak a megyei pályázaton is elfogadtatni. Holott fordít­va kellene, választani a témák közül és ezekre épít­ve pályázni. P. G. Tanácsi és népfrontértékelés

Next

/
Thumbnails
Contents