Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-06 / 81. szám
KM HÉTVÉGI MELLÉKLET r --------------------------------------------------------------------3 A művésznek nincs életkora Beszélgetés Ruzicskay György Munkácsy-díjas festőművésszel Hogyan lehet minden fontosat, és lehetőleg még eddig nem ismert mozzanatokat is, elmondani, megtudni egy nemzetközileg elismert, élete 90. évének küszöbén álló művészről, akinek munkásságáról több kötetnyi tanulmány, kritika, monográfia jelent meg. Az idő és helyszűkével küzdő krónikás gondja ez, aki az elmúlt napokban találkozott Ruzicskay György Munkácsy-díjas, Kiváló és Érdemes festőművésszel a nyíregyházi megyei és városi könyvtár előadótermében rendezett kiállítása alkalmából. A művész I szenvedélyes utazó, bejárta a világot, és szenvedélyes beszélgető. Van-e olyan mozzanata az életének, munkásságának, ami valami okból nem ismert. Mi az amit eddig nem kérdeztek meg a mestertől? — próbálja lámpalázát leküzdve, az első kérdést megfogalmazni a krónikás. (Ruzicskay György Szarvason született. Tanulmányait a Müncheni Képzőművészeti Akadémián, majd Rómában és Párizsban végezte. Első kiállítása Budapesten a Nemzeti Szalonban volt 1927-ben. Ebben az időben rajzolta meg 112 lapból álló „Szerelemkereső” rajzsorozatát, amelyet 1933-ban kiállítottak az Ernst Múzeumban, majd 1935-ben önálló kötetben is megjelent. Az Est lapok, a Querschnitt és más világlapok közölték önálló rajzait.) — Nehéz lenne analizálni, mit kérdeztek és mit nem kérdeztek eddig tőlem. így A művész kedvelt képei előtt. (Cs. Cs. felvétele) inkább arról szólnék néhány mondatot, amiről talán kevesebb szó esett. Nagyon a szívemhez nőttek a rajzsorozatok, amelyről én úgy tartom, a mai freskót helyettesiig művek, nagyon alkalmasak az embert, az emberiséget foglalkoztató érzések, gondolatok kifejezésére. A másik, amiről talán szintén kévés szó esett, mi lesz a sorsa a sok száz kis vázlatnak, ami mindig kéznél van, ahol csak megfordultam a világban, mindig feljegyeztem egy-egy gondolatot, érzést. A baj az, hogy kevés az idő és ahogy Bartók mondta, kénytelenek vagyunk teli kofferral távozni... De azért, amire lehetőség van, azt igyekszik megalkotni az ember. A többi már nem az ő dolga ... (A művész eddigi munkásságáról az érdeklődő közvélemény elég sokat tud: 1936-ban jelent meg „Világosság felé” című humanista célzatú, háborúellenes, 27 lapból álló rajzműve, amelyről párizsi kiállítása alkalmából (1959) a nagy francia kritikus, Jean Rollin így ír: Ruzicskay gondolatai, ezeken a csodálatos lapokon csatlakoznak azok mellé a nagy alkotók mellé, akik ugyanabban az időben, ugyanazon a vonalon, ugyanolyan nagylelkűséggel harcoltak a háború ellen: Romain Rolland, Barbusse, Jean Richard Bloch, Masereel.) — Azt kérdezte, hogy a háborús élmények, az üldözöttek bújtatása, amelyért halál járt, hogyan hatott a művészetemre. Én megfordítanám, nálam a gondolat megelőzte a tettet. Előbb jutottam el a művészetem révén az emberiséggel való szolidaritásig, a háborúellenességig és utána következett a tett, a zsidók menekítése, bújtatása. Nagy élmény volt, amikor átnyújtották nekem Izraelben a becsületrendet és egy emlékfát is ültettek a tiszteletemre és végigjárhattam újra Szentföldet. Sok festményem, rajzom született ebből az útból .. . (Ruzicskay mester Nyíregyházán látható képeinek néhány címe: New York, Párizs, Nagyváradi fények. Tátrai táj, Pihenő, Egyedül, Az Élet, Életfa tövében, Magány, Hazafelé, Pesti Duna- part, Füst és felhő, Szivárvány, Nagyváros, Fogászati klinikán, Országút, Piros ló, Csendes táj, Nap lovainak zuhanása, Jeruzsálem, Árpádkori templom, Honfoglalás, Piski csata, Szenvedély, Ellentétes erők, Elvágyódás. ; Kicsiben talán egész munkássága, érdeklődési köre, művészete megtalálható.) — Olyan képeket hoztam Nyíregyházára, amelyek számomra különösen kedvesek és amelyre azt szokták mondani nem szívesen válnék meg tőlük. Szeretettel és érdeklődéssel jöttem Nyíregyházára. S mivel az imént beszélgettünk, van-e valamilyen kapcsolatom a várossal, azt mondhatom, igen. Az egykori szarvasiak — és csabaiak — az onnan idetelepültek építették fel Nyíregyházát. így rokonokhoz érkeztem. Szeretném, ha örülnének a képeimnek. A művész dolga az alkotás, a művek pedig majd kiharcolják a maguk jussát. — Szülővárosomban, Szarvason élek, itt kaptam egy alkotóházat, ahol az országból és a világból igen sok érdeklődő megfordul. Nem érzem, hogy vidéken élek. Igen sokat utaztam a világban, de mindig, mint a feldobott kő, visszatértem a hazámba. Most már nehezebben mozgok, de Nyíregyházára szívesen jöttem . . . Szelíd bájjal elhárítja a kérdést, hány éves. S úgy búcsúzik: — Higgye el, a művésznek nincs életkora ... Páll Géza Garai Gábor: Encs határában (Váci nemrég volt 60 éves) Ködlepte réten kövér gulyák legelnek. Fönt egy kék sólyom köröz, egerészne, meg-megrebben, tétováz. Pára-permet szitál a lágyan nyíló völgy-vidékre. Mi vár? — Hadd legyen titok a titok. Halott barátom árnyék-szárnya lebben egerekre, gulyákra? — ö nyitott valaha folyosót a zárt közegben, hol ők kuksoltak, nadrágjuk tele — s most fölébe nőtt hervadt glóriájuk, fölébe — övék; bár lelkűk fele, mit átadtak — se több, mint rossz gatyán lyuk. De hát indulatba lódulni kár. A kor törli, mit más(kor) megcsinált itt. Nem fáj már neked, nekem ami fáj. Szemed arany-zöldből arany-barnába játszik. Emlékezés Marc Chagallra A hegedű (1926—27. Gou ache) 97 esztendős korában elhunyt Marc Chagall, a huszadik századi képzőművészet kimagasló egyénisége. Az idős művészt a dél-franciaországi SaintPaul-de-Vence- ban levő otthonában érte a halál. Szíve mondta fel a szolgálatot. Chagall egészsége az utóbbi időben nagyon megrendült, nem is mozdult ki a házából. Marc Chagall 1887-ben született a belorussziai Vi- tyebszk városában, szegény zsidó családban. Húszéves korában, a festészet iránti vonzalmától vezettetve Pétervárra ment, beiratkozott a pétervári akadémiára, hogy megismerkedjék a század eleji orosz impresszionista festészettel. 1910- ben ment első ízben tanulmányútra Párizsba, egy gazdag tőzsdeügynök támogatásával. Ott került személyes ismeretségbe a korszak legjelentősebb festőművészeivel, akik nagy érdeklődéssel fogadták a tehetséges fiatalembert. Chagall hamarosan bemutatkozhatott a korabeli párizsi művészeti körök szalonjaiban. Párizsban kötött ismeretséget az akkoriban szintén a francia fővárosban élő orosz forradalmárral, Anatolij Luna- csarszkijjal is, aki később kulturális népbiztos lett. Chagall hamarosan visszatért Vityebszkbe, hazájában élte át a világháborút és a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Itt kezdte írni „Életem” című önéletrajzi művét. Lunacsarszkij megbízásából a vityebszki kerület képzőművészeti népbiztosa lett. 1923-ban ismét visszatért Párizsba. A bibliai és a keresztény mítoszok iránti érdeklődésétől vezettetve szíriai és palesztínai utazásokat tett. A második világháború évei alatt — 1941-től — a New York-i modern művészetek múzeumának meghívására az Egyesült Államokban dolgozott. 1949-ben végleg letelepedett Dél-Franciaországban. Chagall művészi látásmódja mindvégig gyermekkorának, és ifjúságának élményeiből, a vityebszki zsidó faluközösség érzelemvilágából táplálkozott, stílusa, amelyet rendszerint a szürrealista irányzathoz sorolnak, a modern festészet számos formai vívmányát ötvözte magában. Szombati galéria Szalay Lajos grafikája az Ómagyar Mária-siralom 1982-1» kiadásából Valék siralom-tudatlan. Siralomtól süppedek. Bútól aszok, epedek. Választ világomtól — Zsidó, fiacskámtól, Édes örömemtől. Ó én édes uracskám, Egyetlenegy fiacskám! Síró anyát tekintsed, Bújából kinyújtsad! Szemem könnytől árad, Én keblem bútól fárad. Te véred hullása Én keblem alélása. Világ világa. Virágnak virága! Keservesen kínzatol, Vas szegekkel veretel. (Részlet az Ömagyar Mária- siralomból, mai értelmezés szerint) Kardi folyta Emlékei Az 1960-as évek vt a Nagyváradi Köre Múzeum természetra; tályának könyves; került a kezembe Elek: Magyarország phiai szótára „melybe den város, falu és betűrendben körülmt leiratik.” Megjelent 1851-ben. Bizony, fi jó érzéssel, a múltat i nek közvetítők szám: járó tisztelettel remei könyv a kezemben, rr kor is ha abban bi ökológiai vonatkozású reteket csak a földraj tok közvetítettek szál Annak az óriási adat nek összegyűjtése és szerezése, mely négy 1 fért bele, nemcsak a: szorgalmára, akaratár szellemi kapacitására hanem arra is, hogy Elek a tudománynak keresztül népe szolgál megszállottja volt. Fényes Elek könyvé márciusának elején ir saját könyvespolcomra tem, Orbán Balázsnál lőföldem „szerelme nagyszerű munkája Azt hiszem jó helyre tem, nemcsak a ke szakmai lényege miat nem azért is, mert n ból azonos korban, a s: ságharc karddal vívói Tóth Endre: Át CL í Gyere, menj úton, ahol sí Meghallod r csöpp dalos Kétoldalt a borulnak rá: Elönti a fén; s egy szirorr így kellene: egymást óva Jöjj velem 1 a tisztább h: Ha szeretnél a nagy útra s így vonulj: át az erdőn, Sziveri János: „ Máro már oly Nem tudom, segít-e, h Sejtjeim gyöngyházát Pincéim süllyednek. £ csontom. — Hol vagyt Teráfok őrzik és váltj távolból halmazok, mi Parázsló pont az égő t az álmom. Sistereg a i kosaim torka. Gombos és csavar. Szelek környékezik kényszeré Nem tudom, segít-e, h Nem tudom, segít-e, h Kiérlelt gyantarétegek Szaruhártyába csomag Másnak kenyér az élet cseppköve, rárr az élelem. — Mocorog