Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

2 Kelet-Magyarorsxág 1985. április 29. Kelet-Magyarországon ma­radit meg a legtöbb festett famennyezet. Számos XVIII. századi asztalosműhely munkásságának emlékét őrzi — mesternevekkel együtt — e kis terület, amely gazdasági és kultu­rális téren az erdélyi feje­delemséghez kapcsolódott a XVI—XVIII. században. Felsőbányái Asztalos Ist­ván festette 1745-ben a csengeri teljes és sértetlen nagyméretű mennyezetet. Minden tábla más. A csen- gersimai és gyügyei mennye­zettáblákon ikonográfiailag ritka ábrázolások láthatók, illetve láthatták mindazok, akik tegnap este a tv má­sodik műsorán megnézték a Töredék című műsor Vi­rágzó asztalosok című ré­szét, amelyet megyénkben forgattak. A felvételen ott volt munkatársunk, Elek Emil, akinek fotói az em­lített kazettákat ábrázolják és megörökítették a stáb munkáját. ___________________________ Május elsején: felvonulások, majális (Folytatás az 1. oldalról) A vasútállomás előtti té­ren gyülekeznek majd má­jus elsején délelőtt a felvo­nuló nyírbátoriak. A Kossuth utcán át a Szabadság térig menetelnek, ahol a központi ünnepségre kerül sor. Nyír­bátor környéki települése­ken ugyancsak tartanak ün­nepségeket a 41. szabad má­jus elseje alkalmából. Az ünnepi forgatag néhány szabolcsi településen már előző este kezdetét veszi. A kisvárdai kiszesek április 30-án este fáklyával vonul­nak végig az utcákon. A fő­téren békenagygyűlést tar­tanak, amit a Várkertben hajnalig tartó bál követ. A fehérgyarmatiak felvo­nulással köszöntik május elsejét. Mintegy négy-ötezer ember a sportpályára sétál ki, ahol a város vonzáskör­zetének lakóival együtt ma­jális keretében emlékeznek a munkásosztály nemzetkö­zi ünnepére. Tiszavasvári- ban nem lesz felvonulás, csak a munkahelyeken tartanak ünnepséget. Felvonulnak el­lenben Tiszalökön, Tiszado- bon és Tiszadadán. Záhonyban mozgalmasnak ígérkezik már május else­je előestje is. Április 30-án középiskolások, vállalati fia­talok fáklyával vonulnak fel, amit tábortűz követ. A záhonyi vasutas művelődé­si házban 0 órakor kezdő­dik a hajnalba nyúló kon­cert a KFT együttes fősze­replésével. Fél hétkor hang­zik el a zenés ébresztő és tíz órakor kezdődik a fel­vonulás. Üzemorvosi szakrendelés Nőgyógyászati szakrende­lést indítottak a nyírbá­tori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat üzemorvosi rendelőjében a közelmúltban. Az itt dolgozó lányok, asszonyok hetente egy alkalommal vehetik igénybe a szakorvos segítsé­gét. A szükséges berendezé­seket és felszereléseket a növényolaj gyár vásárolta. A szakrendelés a ' betegségek megelőzésében is komoly se­gítséget nyújt: a különböző nőgyógyászati és rákszűrése­ket is elvégzik, s ezzel egy­idejűleg jelentősen csökken­tik a munkából kiesett órák számát. Sétakocsi a Sóstón •jrjabb látványossággal gazdagodik Nyíregy- U háza-Sóstó: május el­sején sétakocsikat in­dít a mezőgazdasági főiskola ilonatanyai tangazdasága. A kedvelt hét végi kiránduló- hely egy részét járhatják be az érdeklődők a motorizált korunkban ritkaságnak szá­mító járművel. A két „lóerős’* társasko­csikra egy-egy alkalommal tizenöten kapaszkodhatnak fel. Az ifjúsági park bejára­tánál lévő sétakocsi-állomás- ról a tanácsi üdülő, majd a Sóstói Múzeumfalu érintésé­vel gurul tovább a két tár­saskocsi. Az erdei úton jut­nak el a strandfürdő bejára­táig és onnan visszakanya­rodva a székelykapu érinté­sével az ifjúsági parknál ér véget a félórás kocsikázás. A szépen felszerszámozott lo­vakat díszes, sujtásos ruhába öltöztetett hajtők irányítják. Az első sétakocsijárat te­hát május 1-én, délelőtt 10 órakor indul és öt óráig ve­hető igénybe ez a látványos, hangulatos szolgáltatás. A tervek szerint eleinte csak vasárnap lehet sétakocsizni Sóstón, ám ha nagy lesz az érdeklődés, az idegenforgal­mi szezonban szombaton is végiggördülnek' Sóstón a nosztalgiát ébresztő lovasko­csik. Elmebeteg az óvónő támadója Alig több mint egy évvel ezelőtt, 1984. március 13-án a déli órákban a Külkeres­kedelmi Minisztérium óvodá­jába egy fiatalember csenge­tett be. S Józsefné nyitott kaput. — A hirdetésre jöttem! — mondtta az ismeretlen férfi. — Miféle hirdetésre? — Ügy tudom, kertészt és fűtőt keresnek. — Ez tévedés, mert sem­miféle hirdetést nem ad­tunk fel, és nincs is szüksé­günk munikaerőre. S. Józsefné már be akarta csukni a kaput, de a fiatal­ember nem tágított. Tovább beszólt: — Akkor talán a Mátyás király úti óvodában keres­nek munkást? — Menjen oda! — mondta S.-né, aki szerette volna, ha minél előbb odébb áll a gya­nús férfi. — Nem mutatná meg, ho­gyan jutok el a Mátyás ki­rály útra? — folytatta to­vább a fiatalember. — Sajnos, nem. De men­jen el a buszmegállóba és ott érdeklődjön. Eddig tartott a párbeszéd, amikor a férfi előre lépett és hasba szúrta az óvónőt, aki­nek az életét csak gyors, szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A rendőrség hatalmas ap­parátussal látott hozzá a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez. A bűnüldöző szerveknek sikerült megálla­pítani, hogy a tettes a bünte­tett előéletű 27 éves Jáger Antal nyírtassi lakos, akit a nagykállói ideg- és elme­gyógyintézetben kezeltek, de a bűncselekmény idején adaptációs szabadságon volt. Bár a vádlott édesanyja kér­te az intézetet, hogy a fiát agresszív, állandóan fenye- getődző magatartása miatt hívják vissza a szabadság­ról, ezt a kérést az illetéke­sek nem teljesítették. Így utazhatott Jáger Antal Buda­pestre, ahol lakás és munka­hely nélkül csavargót! Az igazságügyi orvosszak­értők megállapították, hogy a vádlott elmebeteg. Az ügyészség Jáger Antalt em­berölés kísérletével vádolja, de egyben indítványozza, hogy a büntethetőséget kizá­ró ok miatt a vádlottat ment­se fel a bíróság és rendelje el kényszergyógykezelését. Az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács szakvéleménye után az ügyet a Fővárosi Bí­róság dr. Nagy János bünte­tőtanácsa tárgyalja. (Népszava, 1985. április 27-i számából.) Befejeződött a parcellázás Horgászparadicsom Leveleken Már évekkel ezelőtt felfe­dezték a kirándulók a leve- leki tavat, amely környéke kitűnő lehetőséget kánál a napfürdőzésne, nyugodt pi­henésre. A megye harmadik halban leggazdagabb víztáro­zója ez, így kora tavasztól késő őszig gyakran tanyát vernek a horgászok is a par­ton. Eredetileg a leveleki ter­melőszövetkezet tulajdoná­ban volt a tó környéke. Mi­vel a föld itt nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan, a helyi tanács kezelésébe került a terület. Nem kellett sokáig •töprengeni azon, hogy mi le­gyen a sorsa. Zártkertié nyil­vánították, s az OTP megyei igazgatóságával együttmű­ködve 250 telket alakítottak ki a tó körül — elsősorban a horgászok nagy örömére. Már eddig is sokan érdek­lőditek — különösen a me­gyeszékhelyről, s környéké­ről — az átlagosan mintegy 200 négyszögöles parcellák iránt. Egy-egy telek tartós használatba vételi díja — at­tól függően, hogy közvetle­nül a vízparton, vagy kicsit távolabb helyezkedik-e el — 60—80 ezer forint, s meg­határozatlan időre szól. A A hét végén 25 csapat rész­vételével Nyíregyházán, a 107. sz. Mező Imre Szakmun­kásképző Intézetben rendez­ték meg a szakemberjelöltek „Magyarország az én hazám” című vetélkedőjének orszá­gos döntőjét. Az Országos Pedagógiai In­tézet, a Művelődési Minisz­térium, az ágazati szakszer­vezetek, valamint a TIT által szervezett vetélkedő fő célja az — mondja Tolnai István- né, a nyíregyházi 107-es is­kola csapatának felkészítő tanára —, hogy a leendő szakmunkások a szakmájuk tudnivalói mellett minél több földrajzi, irodalmi, kulturá­lis és művészeti ismeretet szerezzenek. A tanulók tavaly a Dunántúl, az idén pedig az Alföld és Észalk-Magyaror- szág nevezetességeivel ismer­kedtek meg. A vetélkedőt diavetítések, hiangbe játszá­sok színesítik. A játék olajo­zottan, jó hangulatban zaj­lott. Az egyik játékvezető Perjés Klára, a Magyar Rá­dió munkatársa a vetélkedő­ről a következőket mondja: — A gyerekek meglepően sokat tudnak, jól szerepeltek. A kulturális és művészeti kérdésekben is jóval tájé­kozottabbak, mint azt a köz­vélemény a szakmunkásta­nulókról feltételezi. Ez is azt jelzi: még mindig sok a meg­alapozatlan előítélet. Egy valami: a beszédet, az élő­parceMzás már befejeződött, s hozzáláttak a közművesí­téshez is. A 41-es fő közleke­dési (vásárosnaményi) útról bevezető út épül egészen a tóig. Az első százméteres szilárd burkolatú szakasz után jól járható földúton kö­zelíthetik meg a partot a ki­rándulók. Az építést terv szerint májusban befejezik. Még az idén elkészül négy transzformátor, s a villany- hálózat a környéken. Társu­lás útján pedig rövidesen megkezdődhet az ivóvízhá­lózat építése. Erre azért lesz nagy szükség, mert aki akar építhet egy legfeljebb 30 négyzetméteres vfkendhá- zat, vagy szerszámoskamrát. Az érdeklődők a leveleki tanácson igényelhetnek a telkekből. Rövid idő alatt több mint száz vásárló ko­pogtatott a községházán. A vevőkijelölés után Nyíregy­házán, az OTP megyei igaz­gatóságán köthetik meg a szerződést az ügyfelek. Az értékesítést várhatóan má­jusiban kezdik meg. S ha minden a tervek szerint ha­lad, hamarosan a császár- szállásihoz hasonló horgász-i paradicsom nőhet ki a föld­ből a leveleki tó partján. szóban való előadókészséget jobban kell fejleszteni. — A gyerekek és mi fel­nőttek is jól éreztük magun­kat — veszi át a szót dr. Fa- bulya László, az Országos Pedagógiai Intézet főosztály- vezetője. A nagy sikerű me­gyei kirándulás a 107-es is­kola ötlete, meglepetése volt. A tanulók valósággal rácso­dálkoztak a megyére, hiszen a többségük most jár először e vidéken. Az egyik kategóriagyőztes, a Tóthné Kerekes Judit fel­készítő tanár vezette Szita Róbert, Csordás József, Né­meth Vilmos, Nagy Miklós és Szabó Rita alkotta csapat lett. Valamennyien az ajkai 301. sz. szakmunkásképző in­nézetet képviselték. — Szép vidék — véleked­tek a srácok. — Az itt élők­ről is kedvező benyomást szereztünk — mondja Szita Róbert. — Kedvesek. Ez lé­nyeges, mert az utcák és há­zak lehetnek aranyból, ha a benne lakók nem azok. Vol­tak olyan feladatok, melyek megoldásához pénteken este Gyúró Imre megyei tanács­elnök-helyettes lakásába ko­pogtattunk be. Aztán hajna­li fél háromkor pedig Rudas István színész forgatott fel mindent az otthonában, hogy mi jó eredményt érhessünk e! Felejthetetlen élmény volt. Képünkön: a verseny izgal­mas pillanatai. /---------------------------------------\ A sejk érdeklődne ! Omladozó érték Természeti és műemléki értékekben gazdag me­gyénk. Nem kis büszke­séggel sokszor elhangzott az állítás. A messziről ér­kező, a művelődéstörténe­ti emlékek egész sorára rácsodálkozó vendégeink­nek maradandó élményt ígérnek a hajdani meste­rek tudását dicsérő ha­ranglábak, a népi építé­szet remekei, az évszáza­dokkal ezelőtt emelt falusi templomok. Néha a tele­vízió képernyőjén is fel­tűnnek a búvó örökség egyedi darabjai. A közel­múltban a tákosi temp­lomról vetítettek filmet, április 28-án este pedig a csengeri és a gyügyei műemlékeket láthattuk viszont a kérernyőről. (A műsorral kapcsolatos Írá­sunkat lapunk 4. oldalán találja az olvasó.) Büszkék lehetünk ar­ra is, hogy a műemlékvé­delemre a lehetőségekhez képest sokat áldozunk. Nemcsak a hivatalosan mentésre szánt forintokra gondolunk, hanem arra a társadalmi összefogásra is, mely egy-egy telepü­lésen megmutatkozik. Ter­melőszövetkezetek mun­kagépeiket, építőbrigádjuk szaktudását ajánlják fel, hogy például az omlado­zó malomipari műemlék megszépülhessen. A dicséretes buzgalom mintha érintetlenül hagy­ná a szabolcsi műemlékek, építészeti értékek egy csoportját. A nemzetközi műemléki nap táján, me­lyet az idén április 18-án az UNESCO felhívására második alkalommal ün­nepeltek meg világszer­te, ezeknek az épületek­nek további sorsa feltét­lenül megérdemel pár gondolatot. Egykori kú­riák, úrilakok omladozó falai jó néhány települé­sen szemet szúrnak. Az enyészet munkálkodik bennük, sorsuk láthatóan megpecsételődött. Csak vállalkozó szellemű mecé­nások óvhatnák meg őket a teljes pusztulástól. A szabolcsi műemléke­kért felelős hivatalok ke­resik a partnereket. Eddig hiába, mert a vendéghá­zaknak, hangulatos üdü­lőknek, netán fogadóknak átalakítható, felújítható épületek dolgában senki sem jelenkezett. Más me­gyékből érkeztek hírek arról, hogy hasonló cél­lal termelőszövetkezet vásárolt műemlékszámba menő, jelenleg ugyancsak lerombolt állagú épüle­tet. Sőt, külhonból is ér­deklődtek a gazdátlan há­zak iránt, arab sejkek ts, hogyan lehetne azokat nyaralóknak felújítani. A pusztulásnak kitett épí­tészeti értékek piaci ár­folyamáról nincsenek pontos értesülések. Any- nyi bizonyos, helyreállí­tásuk komoly ráfordítást igényel, s ahogy telnek- múlnak az évek, úgy bosz- szulja meg magát a kés­lekedés. (rg) V ____________ fa. országos volélkedi döntőjén Éjszakai látogatók az elnökhelyettesnél A tévében láttuk Virágzó asztalosok

Next

/
Thumbnails
Contents