Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-29 / 99. szám

1985. április 29. Kelet-Magyaromág 3 Q KÉRDÉSEIRE HlTTiHTÍTI a TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatója PAPP GÁBOR — Mi az oka az utóbbi időben rendkívül gyakori nyíregyházi áramkimaradásoknak, s miért nem tudják ezeket megelőzni — kérdezi nyíregyházi olvasónk a 16-817-es telefonról. — A nyíregyházi üzem­igazgatóság 2340 kilométer nagy- és középfeszültségű, 2508 kilométer kisfeszültségű hálózatot üzemeltet, melyről 135 039 fogyasztót és 41 126 közvilágítási fényforrást lát el villamos energiával. A be­rendezéseink rendszeres kar­bantartása mellett is, az ilyen nagy kiterjedésű villa­mos hálózaton rendszeresen előfordul egy-egy alkatrész, berendezés meghibásodása, amely üzemzavart okozhat. Amennyiben a villamos há­lózaton hiba keletkezik, úgy annak helyétől függően ki­sebb vagy nagyobb fogyasz­tói terület marad ellátatlan a hibabehatárolás, illetve ja­vítás idejére. A hibátlan há­lózatrészeket a legrövidebb időn belül ellátjuk villamos energiával. Az üzemzavart kiváltó oikok: a rendkívüli időjárás, légköri túlfeszültsé­gek, az anyagok kifáradása, a gondatlan és szándékos rongálás, a kivágás közben hálózatunkra döntött fa, gép­járművel és munkagéppel elkövetett oszloprongálás, földkábelszakítás stb. A be­rendezéseinkben korszerű­nek ígért szerelvényeket alkalmazunk, melyek közül több nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az áramkimaradást előre je­lezni csak a berendezéseink karbantartásához szükséges feszültségmentesítésének ese­tében tudjuk. — Miért nappal javítják a köz- világítást, miért gyújtják olyan­kor fel, és ki fizeti mindezt? — kérdezték többen is a megye- székhelyről. — A közvilágítási hibát észlelni csak akkor tudjuk, ha felgyújtjuk a közvilágí­tást. Ugyancsak ily módon tudunk meggyőződni a javí­tás eredményeiről. Az izzó­csere feszültség közelében, il­letve feszültség alatt végzett munka, mely sötétedés után nem végezhető. A közvilágí­tási berendezések egyes meg­hibásodása esetén a közvilá­gítás nappal is égve marad. Erről nekünk nincs informá­ciónk, csak a fogyasztóink bejelentése alapján, melyet ezúton is köszönünk. A nap­pal felgyújitott vagy égve ma­radt közvilágítás költségei az áramszolgáltatót terhelik. A közvilágítás üzemeltetésé­nél az izzók kifogásolhat» élettartama mellett sok gon­dot okoz a vandalizmus. So­rozatosan törik össze izzóin­kat, 1 ámpa buráinkat. A le­zárt kezelőszekrényeket fel­feszegetik, melyek életveszé­lyes állapotot teremtenek. A lakosság segítségét is kérjük berendezéseink védelmére. Őrösről, a Kezdő utcáról kér­dezték: miért nem szerel fel korszerű lámpákat a vállalat ut­cájukba is? — Az áramszolgáltató az újonnan létesüit hálózatokon és felújítások alkalmával már csak korszerű, energia­takarékos higanygőz és nát­rium közvilágítási fényforrá- sőkat szerel fel. A régi há­lózatokon alkalmazott ha­gyományos izzós lámpateste­ket folyamatosan átszereljük korszerűre. Jelenleg az üzem­igazgatóság területén 11983 darab izzólámpás közvilágí­tási berendezés üzemel, me­lyek korszerűre való átcse­rélése előreláthatóan 5—10 éven belül történhet meg az áramszolgáltató vállalat költ­ségéből. Amennyiben a ta­nács a közvilágítás korszerű­sítésére, bővítésére a szüksé­ges fedezettel rendelkezik, azt megrendeli, úgy az áram- szolgáltató elvégzi ezt a munkát. — Hőtárolós kályha, vagy boj­ler üzemeltetése, felfűtése bár­mikor, vagy csak meghatározott időszakban történhet? — kérde­zi Úri Ferenc nagykállói olva­sónk? — A 7/1983. ipari minisz­teri rendelet előírja, hogy az áramszolgáltató köteles 24 óránként a terhelési mini­mumok időszakában a hőtá­roló kályhák részére összesen legalább 8 óra, forróvíztáro­lók részére pedig összesen legalább 6 óra időtartamú felfűtési lehetőséget biztosí­tani, amelyből legalább 3 óra az éjszakai terhelés mini­mum időszakában legyen. Az említett berendezések felfű­tése tehát csak meghatáro­zott időszakban történhet. Szintén Úri Ferenc kérdése: az elektromos hőtárolós kályha üzemeltetése előidézhet-e feszült­ségingadozást? — Minden nagyobb telje­sítményű villamos berende­zés, így a hőtároló kályha is okozhat feszül'tségingadozást. Az áramszolgáltató az adott területié jellemző völgyidő­szaknak megfelelően állítja be a kapcsolóórát, ezzel biztosítja, hogy más fogyasz­tói berendezéseket a legke­vésbé zavarjon. Tapasztala­taink szerint azokon a he­lyeken van hőtárolós kályha miatti zavaró feszültséginga­dozás, ahol a fogyasztóink egy része felbontja az álta­lunk heállított és lezárt kap­csolóórát és a beállított fel­fűtési időpontokat megvál­toztatja. Sajnos a kapcsoló­órák nagy számú meghibá­sodása is okozhat feszültség- panaszt. Ezért kérjük fo­gyasztóinkat, hogy azokat ne bontsák fel, a meghibáso­dásit jelentsék az illetékes kirendeltségnek, ahol szak­szerű javításról és cseréről gondoskodnak. Amennyiben a fogyasztói ellenőrzés fel­bontott kapcsolóórát talál, abban az esetben büntető­tarifát alkalmazunk. (A többi kérdés megválaszo­lására még a héten visszaté­rünk.) EMBERE A traktoros — Halló! Bába jelentkezz! — szól mellettem a terepjá­róban Földes Lajos, a bereg- daróci Barátság Tsz főagro- nómusa a CB-toe. Mire a táb­la szélére érünk, Filep Fe­renc, a hatalmas sárga monstrum pilótája már ott mosolyog. Mi tudjuk az okát, közben az irodáról is „tele­fonáltak” neki, hogy ellett egy kis bikát a tehene. Ál­landó összeköttetésben van a gazdaság legtöbb pontjával. — Kell ez, különösen most Megyénk északi kapuja Megújul a tokaji híd Dolgoznak a tokaji Tisza- hídon. Mindössze ennyit lát a hídon áthajtó autós, moto­ros néhány hete, s legfeljebb csak sejti, hogy festik a ha­talmas vasszerkezetet. Valóban a festés már csak az utolsó fázisa annak a nagyszabású munkának, amelyet az Országos Szakipari Vállalat, valamint a Közúti Gépellátó Vállalat dolgozói végeznek rajta. A több tíezer darab sze­gecs átvizsgálását nyíregy­házi szakemberek végzik. Munkájuk nemcsak nehéz, de felelősségteljes is, hiszen e szegecsek kapcsolják ösz- sze a híd vasszerkezeteit, így aztán érthető, hogy nagy figyelemmel végzi feladatát a Kuknyó László kovács által vezetett héttagú bri­gád. Egyenként megvizs­gálván valamennyi kötő­elem műszaki állapotát, döntenek az esetleges csere szükségességéről. Ha kilazult a szegecs, új kerül a régi helyébe, ame­lyet előzőleg lángvágóval és egy nagy nyomású, speciális pisztollyal távolítanak el. A nyíregyházi Béke Ter­melőszövetkezetben vetik a napraforgót, a kukoricát. A technikában, technológiá­ban minden a megszokott, egy kivételével. A vetőmagok egy részét átengedik egy mobil kezelőberendezés mágneses terén, ezáltal a búza, a rozs, kukorica és minden más mag elektromos sokkolásban részesül. A bio­fizikai dopping elektromos sokkal a vetőmagvaknál a következő hatásokat váltja ki: biológiai értéknöveke­a vetéskor, mert minden perc drága — magyarázza a szel- lős tréningfelsőt viselő fiata­A beállványozott hídon Ám ahhoz, hogy a szege- cselők dolgozhassanak, áll­ványokra van szükségük. Az állványzat ácsolását az Or­szágos Szakipari Vállalat miskolci kirendeltségének állványozó brigádja végzi, s ugyanennek a vállalatnak a festői járnak az állványo­zók, szegecselők nyomában. Hét atmoszféra nyomással homokot fúvatnak a vas­szerkezetre. Négyzetméte­renként hatvan kiló sóskúti homok hatására lesz a vas újból grafitszürke, megsza­badulván a vedlett festékré­teg alatt húzódó rozsdától is. Az alapozás után még további négy festékréteg ke­rül a hídra, szürke, majd kékesszürke. Ezt követően kapja meg a tokaji Tisza- híd végleges, olajzöld színét. a forgalom zavartalan. (A szerző felvételei) Ha valaki kíváncsi rá, milyen színű lesz a híd, a tokaji oldal Bodrog felé néző vasszerkezetein már megnézheti. Ám a többi utas­nak sem kell sokáig várni arra, hogy eltűnjön a forgal­mat lassító közúti jelzőtáb­la a híd tokaji és rakamazi oldaláról. Ha az időjárás ke­gyes lesz a „hídkozmetiká- zókhoz” — akiknek életére egyéb biztonsági berende­zéseken kívül egy állandó készenlétben álló motorcsó­nak is vigyáz —, akkor jú­nius végére, mire a part­menti növényzet is sűrű lombot növeszt, már olaj­zöld hídon kelhetnek át az utasok a szabolcsi partról a borsodira. Csendes Csaba Biofizikai dopping Elektromos sokk a vetőmagnak Világszabadalom / dés, javul a csírázási esély, jobb a gyökérfejlődés, gyor­sabb, kiegyenlítettebb a nö­vény fejlődése, növekszik az aszálykárral szembeni el­lenállás, nő a termés meny- nyisége, javul a minőség. A kutatás és az eredmé­nyek ellenőrzése húsz évig tartott és három éve kezdő­dött a nagyüzemi alkalma­zás. A Bioáram Vetőmagke­zelő GM adatai szerint: a sokkolt vetőmagvak kont­rolihoz viszonyított hozam­többlete jelentős. Zöldborsó­nál 600 kilogrammal, mag­borsónál 530 kilogrammal, őszi búzánál közel ezer ki­logrammal, napraforgónál 470 kilogrammal, kukoricá­nál 1400 kilogrammal ter­mett több hektáronként. Nyíregyházán a dohánykuta­tó intézetben is kipróbálják az új módszert. Dohányter­mesztésben az elektromos sokkolás hatására gyorsabb volt a növény fejlődése, na­gyobb a gyökérzet, nagyobb és világosabb a levél és az érés 5—8 nappal korábban következett be. Az elektromos vetőmag­kezelés — világszabadalom — térhódítása ma még nem túl gyors, a szakemberek esetleges kétségét minde­nütt a gyakorlatban szerzett tapasztalatok oszlatja el. Hogy a sokkolás a költségek­kel szemben milyen többlet­eredményt ad majd, arra ez évben már megyénkben is több lesz a tapasztalat. A nyíregyházi Ságvári Terme­lőszövetkezet tavaly ősszel 100 hektár búza vetőmagját sokkoltatta. A nyíregyházi Béke a 25 hektár őszi búza után ezen a tavaszon 50 hek­táron napraforgót és 350 hektár kukoricát vetett be elektromos sokkal kezelt vetőmaggal. Felvételünk a nyíregyházi Béke Termelőszövetkezet­ben készült, ahol a mobil ke­zelőberendezéssel sokkoltat- ják a kukorica vetőmagot. los férfi. Nemrég kaptuk meg a várva várt új Ciklo vetőgépeit, ezzel négy-öt nap alatt el kell végezni a vetést. Filep Ferenc az az ember, akit a többi traktoros közül egyedül választottaík ki a leg- felelősségteljesebb munkára. Amint körbejárjuk még csil­logó, vadonatúj munkaeszkö­zét, megtudhatjuk, hogy min­den szem kukoricával el kell számolnia, és el is tud szá­molni, mert fotocella ellen­őrzi, hogy a kellő helyre hul­lott a vetőmag. Az ekkora pontosságig azonban nagyon hosszú volt az út és nemcsak a technikai fejlődésben, hanem a vető traktoros életében is. Mind­össze 39 esztendős. Ebben a karban a „mindössze” akár túlzásnak is hathat, de ha hozzátesszük, hogy az erőgép nyergében ebből 25 év telt, akkor már jogos. — Jónak ígérkezik ez a tavasz, — nézünk széjjel a határban, amint befejezzük a műszaki szemlélődést. — A vezetőfülkéből ki-kiplllantok a kökénybokrokra, a vadkör­tékre, van belőlük elég. ök jelzik, hogy mikor melyik munkával lehet már indulni. De megérezzük mi is. Tél vége felé már nagyon vá­gyunk ki a határba, és kü­lönösen öröm kijönni, ha ilyen szépen lehet dolgozni, mint most. Nincs sok víz, de annyi igen, hogy megtör­jön a hant. Egymás keze alá tudunk dolgozni, egyikünk­nek sem lehet panasza a má­sikra. Egy a fontos, hogy minden időben kész legyen.- MegérziiK a pénztárcán is? — A minőségi munkát megfizetik, és a tavalyi év­ben jót emeltek az alapon is. Kapkodni nem érdemes, mert kelés után jár a pré­mium, illetve nem jár, ha sok a sorhiány. — Magas technika, jó fize­tés, azt mondják, hogy úri dolga van ma már a trakto­rosnak. — Mind igaz az, sok min­den javára változott, csak a föld maradt göröngyös. (és) Semmi nem történt szombaton este, csak szó­rakoztam. önfeledten, na­gyokat kacagva, tapsolva. A színházi előadás raga­dott magával, hasonló mó­don a nézőtér többi, öt­száz nézőjével. Pedig csak egy vígjáték ment, egy Molnár-darab, egy komé­dia. Ezt a csákót azért hangsúlyozom, hogy töre­delmesen bevall jam: mer­tünk tapsolni, annak elle­nére, hogy nem valami mély, lelkiző, elvont, lé­lektani bonyodalmakkal átszőtt mű került színpad­ra. S vasárnap reggel éb­redvén meg is fogalmaz­tam azt, amire szombaton nem volt se kedvem, se időm: igenis szükség van arra, hogy a színpadon, a moziban, a televízióban és mindenütt, ahol műsort kínálnák, legyen bőven olyan, amin csak szóra­kozni lehet. Most nézegetem, amit eddig írtam. No, gondo­lom, majd lesz, aki lesze­di ezért rólam a kereszt­vizet. Még hogy csak szó­rakozni! Kis igénytelen! És éppen Molnár Feren­cen! Mégse reitirálok! Hi­szem, hogy igenis kell az életben kikapcsolódás, ön- feledtség, néhány olyan óra, amikor az ember el­ereszti magát. Hogy Mol­nár Ferenc? Hát miért nem ír ma is valaki olyan szuperprofi darabot, mint ő? Erről nem Molnár te­het. A nyíregyházi színház — szerintem — igen oko­san ismerte fel azt az egy­szerű tényt, hogy az em­berek szeretnek nevetni. Hogy a napi gondok után nem biztos, hogy pszicho­lógiai nyűglődésekre vágy­nak. Hogy a sok jó, ne­mes, klasszikus, mély mondaindójú mű közé kell időnként egy-egy pihente­tő oázis is. Hogy szégyel­lünk nevetni ? Lelkünk rajta. Hogy fanyalogva is­merjük be: szükségünk van néha a lazításra? A mi bajunk. Ám félre a sznobériával, ne nézeges­sünk sandán szét, hogy ki tapsol, ki húzza a száját. Ha valami tetszik, még ha csak Molnár is, mondjuk meg nyíltan. Félre hát álságainkkal, ne kérjünk minden este, minden fó­rumon csak és kizárólag mélyen szántát. Jókedvem megmaradt vasárnap reggelre, sőt, délre is. Itt közlöm min­denkivel : változatlanul szeretek jól szórakozni, nagyokat nevetni, jóízűen tapsolni, s mindezt meg is teszem, ha módom nyűik rá. Ha valaki mindezt ta­gadja, akkor azon is ne­vetek. Mert a procc szno­bizmus ma is vígjáték. Kár, hogy nincs Molnár, aki megírja, (bürget) SZERKESZTŐI oooooooo Nevettem!

Next

/
Thumbnails
Contents