Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-27 / 98. szám
4 Kelet-Magyarország 1985. április 27. Közlemény a varsói csúcstalálkozóról (Folytatás az 1. oldalról) Krenz, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára, az NDK államtanácsának elnökhelyettese; Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NSZEP KB titkára, az NDK államtanácsának elnökhelyettese; Oscar Fischer, az NSZEP KB tagja, az NDK külügyminisztere. A Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője; Constantin Dascales- cu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK „ kormányának miniszterelnöke; Constantin Olteanu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RSZK nemzetvédelmi minisztere; Ion Stoian, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RKP KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere; A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Ny. A. Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZ- KSZ Minisztertanácsának elnöke; A. A. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZSZKSZ Minisztertanácsa elnökének első helyettese, az SZSZKSZ külügyminisztere; Sz. L. Szokolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZSZKSZ honvédelmi minisztere; K. V. Ru- szakov, az SZKP KB titkára. A találkozó résztvevői áttekintették az 1955. május 14-én Varsóban megkötött Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés hatálya meghosz- szabbításának kérdéseit és jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés következő 20 és az azt követő további 10 évre történő meghosszabbításáról. Véleményt cseréltek az európai és a világpolitika időszerű kérdéseiről is. A találkozón hangsúlyozták a Varsói Szerződés nagy jelentőségét. A szerződés 30 éve megbízhatóan szolgálja a tagállamok sokoldalú együttműködésének fejlesztését és elmélyítését, garantálja szuverenitásukat, biztonságukat és határaik sérthetetlenségét, biztosítja békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgozását és végrehajtását, kiemelkedő szerepet játszik Európa és az egész világ békéjének megóvásában és megszilárdításában. A találkozón képviselt államok síkraszállnak a sokoldalú, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. Soha nem voltak hívei Európa és a világ megosztásának egymással szemben álló katonai tömbökre: jelenleg is fellépnek szövetségük és az észak-atlanti tömb egyidejű feloszlatásáért és annak első lépéseként a szövetségek katonai szervezeteinek felszámolásáért. Amíg azonban létezik a NATO katonai tömbje és fennáll a világ és Európa békéjét fenyegető veszély, a szocialista államok erősítik védelmi szövetségüket, egyidejűleg fokozzák a harcot a leszerelésért és a békéért, a katonai tömbök felszámolásáért. A Varsói Szerződés hatályának meghosszabbításáról hozott egyhangú döntést az tette szükségessé, hogy megbízhatóan szavatolják a szövetséges országok biztonságát és előmozdítsák szoros nemzetközi együttműködésüket. A Varsói Szerződés tagállamai, a békét fenyegető veszélyből kiindulva, a jövőben is megteszik a szükséges intézkedéseket kollektív védelmi képességük megfelelő szinten tartásához. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten megerősítik, hogy nem törekednek a katonai fölény megszerzésére, de nem is engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Síkraszállnak az erőegyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. A találkozóra a második világháború, az emberiség történetében lezajlott legpusztítóbb és legvéresebb háború befejezésének 40. évfordulója előestéjén került sor. A találkozó résztvevői kiemelték a szabadságszerető népek fasizmus felett aratott győzelmének nagy jelentőségét. A győzelemért nagy árat kellett fizetni. A fasizmus szétzúzásához döntő mértékben hozzájáruló szovjet nép, számos más ország népei életek tízmillióit áldozták érte. Az elesettek emléke, a ma élő és az eljövendő nemzedékek sorsáért viselt felelősség nem engedi elfelejteni a háború tanulságait. A mostani nemzetközi helyzetben — még inkább, mint valaha — szükség van az összes nép és állam, valamennyi békeszerető erőfeszítéseinek egyesítésére, politikai beállítottságuktól függetlenül, azért, hogy megakadályozzák a világnak a nukleáris katasztrófa felé sodródását. A Varsói Szerződés tagországainak kommunista és munkáspártjai, parlamentjei és kormányai a jövőben is azért küzdenek, hogy elhárítsák a nukleáris háború veszélyét, megállítsák a földön a fegyverkezési hajszát, mindenekelőtt nukleáris téren, megakadályozzák a nukleáris fegyverkezési versenyt a világűrben, áttérjenek a leszerelésre, felújítsák az enyhülés és az együttműködés folyamatát a nemzetközi kapcsolatokban. E célok érdekében a találkozón képviselt szocialista országok készek továbbfejleszteni a békés párbeszédet más államokkal a jóakarat és a bizalom szellemében, készek a békét és biztonságot szolgáló széles körű nemzetközi együttműködésre. A találkozó a barátság és a teljes egyetértés légkörében zajlott le, megerősítette a résztvevők nézeteinek egységét az európai és a világ- politika kulcskérdéseiben. Megállapodás született arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére ez év őszén, a korábbi terveknek megfelelően Szófiában kerül sor. Jegyzőkönyv A VARSÓBAN, 1955. MÁJUS 14-ÉN ALÁIRT BARÁTSÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSÁRÓL. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagállamai — a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — elhatározták e jegyzőkönyv aláírását és a következőkben állapodtak meg: A Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés további húsz évre érvényben marad. Azon szerződő felek között, amelyek ezen időszak lejárta előtt egy évvel nem nyilvánítják ki a Lengyel Népköztársaság kormányának a szerződés felmondására irányuló szándékukat, a szerződés még tíz évig érvényben marad. o Ezt a jegyzőkönyvet meg kell erősíteni. A megerősítő okiratokat a Lengyel Nép- köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni. A jegyzőkönyv az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezésének napján lép hatályba. A Lengyel Népköz- társaság kormánya minden egyes megerősítő okirat letétbe helyzéséről értesíti a szerződés többi tagállamát. A találkozó résztvevői a tárgyalóasztalnál. (Kelet-Magyarország telefotó) Pintér István dakumeiitumsnrazata (5.) Az út vége Találkozás az Elbánál és San Franciscéban Torgau, 1945. április 25.: szovjet és amerikai katonák találkozása az Elbánál. (Archív fotó.) A Truman és Sztálin közötti, Németország feltétel nélküli kapitulációja ügyében folytatott táviratváltás előtti napon, 1945. április 25-én, Torgaunál, az Elbánál találkoznak a szovjet és a szövetséges nyugati csapatok. Az 58. szovjet gárdahadosztály és a 69. amerikai gyaloghadosztály katonái őszinte, mélyről jövő örömmel ölelik át egymást. A találkozó köszöntésére Joe vodkát iszik, Iván whiskyt. A három szövetséges hatalom vezetői rádióbeszédekben köz- lik a világgal a történelmi jelentőségű eseményt. Sztálin, Truman és Churchill egyazon időben szól népéhez és az emberiséghez. E baráti rádiószózat-soro- zat terve majd két héttel korábban születik. Churchill kezdeményezi, aki április 14-én ezt üzeni Sztálinnak: „Gyorsan közeledik a dicső pillanat, amikor az Önök csapatai és a mi csapataink egyesülnek a legyőzött Németországban. Meggyőződésem, hogy ha ezt az eseményt rövid rádiószózatokkal tennénk emlékezetessé — ön, Truman elnök és én —, ez buzdító hatással lenne népeinkre. Kérem, közölje velem, egyetért-e ezzel a javaslattal." Sztálin válasza: „Egyetértek önnel, hogy célszerű lenne, ha mi hárman, ön, az Elnök és én, rövid szózaton intéznénk a csapatokhoz várható egyesülésük alkalmából, természetesen ha Truman elnöknek nem lösz ellene kifogása. Meg kellene azonban állapodnunk a szózatok elmondásának napjában.” Churchill Sztálinhoz április 18-án: „Nagyon örülök, hogy beleegyezését adta a három rádiószózat elmondásához. Jó lenne, ha , lemezre vennénk, s így azon a napon, amelyben majd megegyezünk, egymás után közvetíthetnénk mind a hármat a szükséges fordításokkal, a legalkalmasabb időben. Javasolnám az elnöknek, hogy ő legyen az első, utána ön, s én zárom a sort. Mondanivalóm szövegét majd elküldöm.” Sztálin Churchillhez április 18-án: „A szózatok javasolt sorrendje ellen nincs kifogásom.” Április 19-én Churchill elküldi beszédének szövegét a szovjet államfőnek. Egyben javasolja, hogy az elhangzás időpontját Eisenhower tábornok állapítsa meg. Sztálin ismét egyet- . ért, megküldi a maga beszédét. Trumannak különvéleménye van. Az amerikai elnök azt akarja, hogy egyidejűleg jelentsék be a csapatok egyesülését mind a három fővárosban, washingtoni idő szerint déli 12 órakor, az Eisenhower tábornok által megállapított napon, de ne közvetítsék egymás után mind a három beszédet. Sztálin ebbe is belemegy. Végül április 27-én hangzanak el a szózatok. Churchill beszédében végig többes szám első személyt használ: „Hosszú harcok, nehéz fáradalmak, a szárazföldön és az óceánokon aratott győzelmek után a nagy szövetségesek hadseregei sok veszélyes összecsapás közepette keresztülgázoltak Németországon és egyesültek ...” (A szovjet csapatokról így külön nem kell szólania.) Truman külön szól a szovjet csapatokról, de kiemeli Eisenhower tábornokot. Az ő első mondata: „Az Eisenhower parancsnoksága alatt álló angol és amerikai seregek találkoztak a szovjet csapatokkal, ott, ahol a találkozást tervezték — a náci Németország szívében.” Sztálin elismeréssel szól a szövetségesekről, s hangsúlyozza, hogy a Vörös Hadsereg továbbra is hű lesz vállalt kötelezettségeihez: „Az európai felszabadító háborút folytató szövetséges hatalmak győzelmes hadseregei szétzúzták a német hadsereget és egyesültek Németország területén. Feladatunk és kötelességünk, hogy teljesen leverjük az ellenséget, rákény- szerítsük a fegyverletételre és a feltétel nélküli megadásra. A Vörös Hadsereg ezt a feladatát és ezt a kötelességét népünk és valamennyi szabadságszerető nép irányában mindvégig teljesíteni fogja.” Az amerikai és szovjet csapatok Drezdától északnyugatra, az Elba partján már napok óta olyan közel vannak egymáshoz, hogy beszüntetik további hadműveleteiket, nehogy esetleg tévedésék és tragikus incidensek történjenek. Április 25-én , az amerikaiak egy kisebb járőre találkozik a Vörös Hadsereg előőrseivel. Az amerikaiak dzsipeken azzal a paranccsal indulnak felderítésre, hogy igyekezzenek kapcsolatot teremteni az oroszokkal. A dzsipek akadálytalanul hatolnak át a senki földjén a két hadsereg között levő 30—35 kilométeres széles területsávon, amelyet a hitleristák már napokkal ezelőtt elhagytak, de a győztesek még nem szálltak meg. Az amerikai járőr Kiese városában találkozik szovjet előőrsökkel. Aztán április 25-én, vagyis még ugyanezen a napon, délután fél 2 tájban a 69. amerikai hadosztály egyik hadnagya megpróbál átkúszni a tor- gaui Elba-híd roncsain. A másik oldalról szovjet tisztek közelednek, ők is megkísérlik az átkelést. Az Elba fölött találkoznak. A baráti ölelés után a szovjet katonák átmennek a hadnaggyal a túlsó partra, több amerikai katonával együtt az amerikai parancsnokságra autóznak. Itt született meg a megállapodás a harcoló csapatok közötti talál ■ kozó részleteire. Nagyjából a találkozó órájában nyílik meg San Franciscóban az Egyesült Nemzetek konferenciája, amelyre szovjet részről Molotov ■utazik. Van mit megbeszélni. A győztes csapatok egyesülésére vonatkozó bejelentésről szóló, meglehetősen baráti hangú táviratváltásokkal párhuzamosan ugyanis éles hangú üzenet- váltás is folyik a nagyhatalmak között. Churchill a londoni lengyel emigránskormány néhány szovjetellenes tagját szeretné behozni Lengyelország politikai vezetésébe. A szovjetek nem engednek. Truman a Molotovval való találkozója előtt megtartott tanácskozásra már nyíltan szembefordult a Roosevelt által megkötött egyezményekkel, kijelentette, hogy a Szovjetunióval kötött megállapodásaik mindeddig nagyon is egyoldalúaknak bizonyultak, és ezt nem folytathatja tovább. De az ENSZ megalakul. Következik: „Nálunk csakugyan nagy ünnep van.” Tanácstagi jelölőgyttlések Folytatódnak Nyíregyházán a tanácstagi jelölőgyűlések. Április 29-én, 15 órakor a 45-ös tanácstagi választókerületben, a Váci Mihály Általános Iskolában II. Manda- bokorban tartják a tanácskozást. Április 29-én, 17 órakor kezdődik az 55-ös választó- kerület jelölőgyűlése, amelyet a Kossuth gimnáziumban tartanak. 17 órától lesz a 46-os választókerület jelölőgyűlése, erre a Zrínyi gimnáziumban kerül sor. Április 29-én, 17 óra 30 perckor kezdődik a 26-os választókerületben a jelölőgyűlés, a Búza tér 15. szám alatti pártházban. Ekkor lesz a 27-es választókerület jelölőgyűlésé az élelmi- szeripari szakmunkásképzőben és a 61-es választókerület a Koszorú utca 10. szám alatti 14-es iskola tagiskolájában szervezi a jelölőgyűlést. Április 29-én, 18 órakor lesz a Fazekas János tér 8. szám alatti 21-es iskolában a 18-as választókerület jelölőgyűlése, a 31-es választókerület a SZAVICSAV központjában, az 1-es választókerület az 5-ös iskolában, a 7-es választókerület a jósavárosi 1- es gyakorlóban tartja a jelölőgyűlést. Ebben az időpontban találkoznak a 13-as választókerület polgárai a 15-ös iskolában (Ungvár sétány 19.), a 14-es választókerületben élők a Bánki Donát Ipari Szakközépiskolában, a 21- es választókerület tagjai a 11- es iskola új épületében (Igri- ce u. 6.), az 50-es választó- kerület állampolgárai a MÁV kultúrotthonban tartják a jelölőgyűlést. Ekkor kerül sorra e fontos közéleti fórum a 36-os választókerületben a 7- es iskola tagiskolájában (Bolyai tér 7.), a 37-es választó- kerületben a 7-es iskolában (Könyök u. 2.), a 38-as választókerületben a 107-es szakmunkásképzőben, a 44-es választókerületben a 8-as iskolában (Rozsrétbokor), a 65- ös választókerületben a nyfr- jesi iskolában, és a 69-es választókerületben a Butyka- telepi ifjúsági klubban. Készült Varsóban, 1985. április 26-án, egyetlen bolgár, cseh, lengyel, magyar, német, orosz és román nyelvű példányban, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A jegyzőkönyv hitelesített másolatait a Lengyel Népköztársaság kormánya eljuttatja a jegyzőkönyv valamennyi szerződő feléhez. A Bolgár Népköztársaság nevében: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nevében: Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; a Lengyel Népköztársaság nevében: Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke; a Magyar Nép- köztársaság nevében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; a Német Demokratikus Köztársaság nevében: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke; a Román Szocialista Köztársaság nevében: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nevében: M. Sz. Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára.
