Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. április 18. Évadzáró Vonósnégyeskoncert Az Országos Filharmónia nyíregyházi felnőtt bérleti hangversenysorozatának záró estjén a Váci Mihály MVMK nagytermében április 16-án a Prokofjev vonósnégyes lépett fel. Ritkán van alkalmunk városunkban vonósnégyest élőben hallgatni. A filharmónia hangversenyein általában kétévenként van ilyen műsoron ilyen est, ezért is vártuk fokozott kíváncsisággal. A Prokofjev vonósnégyes tagjai — Lina Guberman, Natalja Bez- rodnaja, Nyina Belszkája, Julia Ninajeva (Szovjetunió) — jól képzett zenészek. összjátékuk kidolgozott, felfogásuk a művekről azonos. Mindezen jó erények ellenére is játékukat a koncert folyamán nem éreztük igazán magával ragadónak. Ennek egyik oka az volt, hogy az együttesnek nem volt férfitagja, így játékuk sokszor a vivőerőt, a tömör, magvas hangzást nélkülözte. Továbbá, minden apró lehetséges zenei megoldást meg akartak valósítani és így előadásukból a nagyvonalúság, a muzsikálás öröme hiányzott. Ez különösen a hangversenyt nyitó Mozart: G- dúr vonósnégyesének első tételeinél volt érezhető. A második szám — Borisz Csajkovszkij: Vonósnégyes No. 6 — már színesebben nyert megfogalmazást előadásukban. Itt viszont a közönség várt mást, friert általában-a-múlt"század nagy oroáz romantikus szerzőjének vonósnégyesére gondoltak. Borisz Csajkovszkij viszont csak névrokon, ma is élő kortárs zeneszerző. Rövid műve, melyben modernség, romantika és szentimentaliz- mus keveredett, a kontrasztokat jól kiemelő, előadásban hangzott el. A szünet után Borodin négytételes, D-dúr vonósnégyesét hallhattuk. Ez volt a legkiegyenlítettebb produkció. Mind a mű, mind a hozzá alkalmazkodó előadás, összegzésében kedvező hatást váltott ki a hallgatóságban. Különösen a lírai részek sikerültek meggyőzően. A közönség tapsait Haydn egyik vonósnégyesének Allegro tételével köszönték meg. Babka József Közművesítés — Nyíregyházán a Bujtoson és az Örökösföldön, új szennyvízcsöveket fektetnek le. (jl.) Alkaloida-lakótelep: egészségügyi komplexum Városkép alakul Kevesebb pénzből is tartják a színvonalat Tiszavasváriban A rendelkezésre álló pénzeszközöket a nehezedő körülmények között is úgy használják fel, hogy az eddig elért szakmai és gazdasági színvonal lehetőleg ne csökkenjen — hangzott el a közelmúltban a Tiszavasvári városi jogú Nagyközségi Tanács ülésén, ahol az elmúlt év költségvetési és fejlesztési tervének végrehajtásáról tárgyaltak. Elsődleges feladatként kezelték az alapellátás biztosítását. 1984-ben legtöbb problémát az energiagazdálkodás okozta. A város vezetői arra törekednek, hogy a település intézményeinek színvonalát olyan mértékben javítsák, hogy az megfeleljen a város- fejlesztés követelményeinek. Parkok, utcák rendje Kiemelten kezelik a lakásépítést is. A kivitelezés szervezési gondjai és az anyaghiány indokolják az odafigyelést. Két jelentős beruházás kezdődött el. Egyik az óvoda-bölcsőde komplexum építése, amely a tervezett ütemben halad, másik a Tiszavasvári büdi településrészének intézményi és kereskedelmi ellátását biztosító beruházás, mely a tervek szerint 1985-ben befejeződik. Az elkövetkezendő évek gondja a közműellátás színvonalának javítása. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár kezdeményezésére és támogatására elkezdődött a község centrumától távol eső Alkaloida-lakótelepen egy egészségügyi komplexum építése. Ha a kivitelező a tervezett ütemet tartani tudja, ez év szeptemberétől már a környék egészségügyi ellátását javíthatja az új létesítmény. Sok tennivaló van még a leendő városkép kialakításában. Javítani kell a parkok, utcák rendjét, tisztaságát. A városi jogú nagyközségi tanács gazdálkodásának középpontjában a szolgáltató intézmények eddig elért színvonalának megőrzése áll. A felújítási, karbantartási forrásokat eddig főleg az alapellátásra fordították. 1984- ben azonban elengedhetetlenné vált a nagyjavítási munkák elvégzése. Jelzőtáblák kihelyezése összesen több mint kétmillió forintot költöttek a könyvtár, a művelődési ház. a tűzoltószertár, a ravatalozó, az autóbuszgarázs és a szeszfőzde felújítására. 1.7 millióba került a belvízrendszer korszerűsítése. Több mint négymilliót emésztett fel az utak, járdák felújítása. Csak a közlekedési jelzőtáblák kihelyezése és pótlása 125 ezer forintba került. Nagy gondot fordítanak a szociális ellátásra. Az idős emberek számára 160 személyes szociális otthon biztosítja a gondoskodást. Az elmúlt évben átszervezték az egészségügyi ellátást. Megszervezték az éjszakai ügyeletet, biztosították az ehhez szükséges feltételeket. Az orvosi ellátás úgynevezett „dominó"- rendszerben működik. Javul a fogorvosi ellátás, hiszen beindult a harmadik fogorvosi körzet. Folyamatosan halad a kislabor felszerelése is. Megyei támogatással színvonalasan megoldották a Vasvári Pál iskola új tantermének felszerelését. Talajgondok A gyermekintézmények kihasználtsága változó. Míg az óvodákban kevesebb, a bölcsődékben több a gyerek. Épül a tanácsi értékesítésű 15 lakás és a gyógyszertár. A kivitelezést eddig anyaghiány nehezítette. A tervezett 22 bérlakás építésénél a talaj- viszonyok okoznak gondot. Tiszavasvári vezetőinek törekvése az, hogy a lehetőségekhez mérten elősegítsék a nagyközség arculatának kialakítását és javítsák az ellátás színvonalát. Kovács Éva A tárgyalóteremből Jogosulatlanul a volánnál Újakra cserélik ki Szamostatárfalván a régi fa villanyoszlopokat. Képünk az Ady Endre utcában dolgozó TITÁSZ- szakemberekről készült, akik vasbeton oszlopokat állítottak a régi, már korszerűtlenné vált oszlopok helyére, (es) A bűncselekményért büntetés jár, ezt előírja a Büntető Törvény köny. De mi írja elő azt, hogy mit kell tennünk akkor, amikpr megoldatlan' feladat elé állít bennünket a sors? Fonalka Jenő 42 éves honvédségi polgári alkalmazott szolgálati úton járt mint kocsiparancsnok a néphadsereg egyik teherautójával. Délután katonai és rendőrjárőrök ellenőrizték a tehergépkocsi okmányait, a jármű felszereléseit és a teherautó vezetőjét is. Szabálytalanságot tapasztaltak, ezért a teherautó vezetőjét elvitték. A kocsiparancsnok tudta, hogy őrizetlenül nem hagyhatja a járművet, s a7,t is, hogy a teherautót vissza kell hozni nyíregyházi telephelyére és a kijelölt útvonalról sem térhet le. Jogosítványa azonban teherautóra nem volt érvényes. A rendőrök segítségét kérte, ők azonban nem segítettek, telefonálni pedig nem tudott, mert nem volt pénze. Este 9 óra körül eszébe jutott beteg, veseelégtelenségben és cukorbetegségben szenvedő felesége, aki állandó gondozásra szorul, s nem látott más kiutat ebből a zsákutcából, minthogy beül a volán mellé és elindul a katonai teherautóval Nyíregyházára. Rakamazt elhagyta, 45—47 kilométeres sebességgel haladt, szembe vele pedig egy Trabant közeledett. Amikor a 22-és kilométerkő közelébe értek, Fonalka észrevette, hogy előtte egy gyalogos halad, s döntenie kellett: azt üsse el, vagy hajtson át a másik oldalra, s ha szerencséje van a Trabant le tud húzódni előle. Nem tudott. Összeütköztek. a Trabant vezetőjét állkapocscsont-töréssel, bordatöréssel, lábszárcsont-töréssel szállították kórházba, ahol a lépét is el kellett távolítani, mert a baleset során olyan súlyosan megsérült. A Trabant utasa is súlyos sérüléseket szenvedett, de a részeg gyalogosnak, aki miatt a baleset történt. semmi baja nem lett. FonaLka Jenő kiszállt a kocsiból. otthagyta a teherautót, elindult a rakamazi állomásra, felült egy vonatra és hazajött Nyíregyházára. A tárgyaláson azt mondta: a részeg ember keresésére indult, aki miatt a baleset történt, s nem is tudja, hogy került haza. A Nyíregyházi Városi Bíróság Gucsáné dr. Fekete Magdolna tanácsa Fonalka Jenőt maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségéért és segítségnyújtás elmúlasztásáért 1 év szabadságvesztésre ítélte, 3 ezer forint pénz mellékbüntetést szabott ki rá és 1 évre eltiltotta a járművezetéstől. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Enyhítő körülményként értékelték büntetlen előéletét, őszinte vallomását, megbánó magatartását, nehéz családi körülményeit és természetesen azt is, hogy a baleset előidézésében nagy szerepe volt a részeg gyalogosnak. Kovács László nyírteleki lakosnak, aki ellen természetesen eljárás indult a baleset előidézése miatt. Az ítélet nerr: ;':>gerős. * /--------------Tv-jegyzet-----------------------Legyen szerencsénk! M egint egy vetélkedő a televízióban, aminek mi nézők nem tudunk igazán örülni. Vagy csak néhányon nem tudunk, akiket már régóta bosszant humán műveltségünk országos állapota? Rózsa György műsorából, a Kapcsoi- -tamból megismertük az egyetemistát, aki nem találta el azt a Petőfi verset, mely így kezdődik: „Ha férfi vagy, légy férfi ...” Előtte minden fekete pettyes kis kockás, nagy körös ábrát helyre- forgatott. az óramutató járásával ellenkező irányban és viszont. Megismertük azt a történelem- tanárt is, aki miután kapásból elsorolta a Fradi kezdő tizenegyét egy 1938- ban játszott kupadöntőn, leblokkolt, mert nem tudta mikor volt a szalamiszi csata, s azt sem, ki harcolt ki ellen. Megismerkedhettünk továbbá azzal a mérnök családdal is (legalább hatan voltak, mert nagy lárma hallatszott a kagylóból), amelyik nem tudta megoldani azt az „övön aluli” kérdést, mely így szólt: ki írta a „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban kezdetű eposzt. Most új műsor indult, a Legyen szerencsénk! Már az első, beharangozó adásán elvérzett egy leendő társadalmi vezető öt ismert magyar költő verscikluV. ___________________________ sain. Pedig legalább a Szegény kisgyermek panaszait felismerhette volna, hisz Kosztolányi-év van. Vasárnap már „élesben’’ ment a Legyen szerencsénk! Itt meg egy tanárnő adta fel a játszmát. — Melyik ókori kultúrában keletkezett a Gilgames eposz'’ — kérdezte tőle Rózsa gyanútlanul. Ezután csend lett, majd kínos találgatás. Itt nyomtam ki a televíziót, s arra gondoltam: miért van az, hogy szinte lehetetlen manapság az irodalom, a történelem, az egyetemes emberi kultúra témaköréből olyan kérdést feltenni egy kvízjátékban, amire várhatóan válasz is érkezik, és nem feszeng miatta egy ország előtt a műsorvezető és a játékos. Micsoda műveltségi állapot az, ahol a versenyző könnyűszerrel felsorol hét rockegyüttest, a hót törpét, kitalálja, hogy a 7, a 187 és a 927 után mi következik, de „elvérzik” azon a soron — mert nem tudja, kinek tulajdonítsa, hogy: „E világon ha ütsz tanyát, hétszer szüljön meg az anyád.” Egyoldalúan nézem a dolgokat? Túlságosan a humán műveltség oldaláról? A fekete nagykörös ábrákat fontosabb tudni forgatni? Győzzön meg valaki erről. Mester Attila _____________________ A GIGÁN \ LAKOSSÁG TÁPLÁLKOZÁSA Az Egészségnevelés c. folyóirat kéthavonként megjelenő első száma közli a volt fehérgyarmati járásban végzett kérdőíves felmérés eredményeit. A 60—60 beilleszkedett, illetve telepszerű körülmények között élő cigány- családok 54 százalékában biztosított csak a napi háromszori étkezés. A telepszerű körülmények között élő családoknak csaknem fele még 1980-ban is többnyire alkalomszerűen étkezett. A táplálkozás kedvezőtlen minőségét jelzi, hogy a cigány- családoknak — elmondásuk szerint — csak 32 százaléka fogyasztott rendszeresen gyümölcsöt. A cigánycsaládok 20 százaléka gyakorlatilag nem fogyaszt tejet. A heti étrendekből számított, egy főre jutó állati fehérjefogyasztás átlagosan 12—13 g/nap, ami jóval kevesebb, mint amit hazánkban egy évtizeddel ezelőtt fogyasztottak. A cigánycsaládok étkezését jelentősen befolyásolják a „fizetési napok”. Reggeli étkezésük minősége ugrásszerűen javult, növekszik a húsfogyasztás. A cigánycsaládok 32 százaléka a fizetés előtti napokban nem ebédelt. További 41 százalékuk csak levest, főt-sült tésztát, főtt burgonyát eszik. Fizetést követően viszont 63 százalékuk húst fogyaszt. Étrendjük változatossága sem kielégítő. A megvizsgált 284 étkezési mintában 14' levesféleség, 9 húsétel, 10 tésztaféle. 6 főzelékféle, 3 burgonyaétel fordult elő. SÖSTÖ-FELÜJITÄS Mintegy négymillió forintos költséggel felújítják Nyíregyházán a hat és fél hektáros sóstói csónakázótavat — olvastuk az Idegen- forgalom c. folyóirat márciusi számában. A 13 holdas, nádasokkal körülvett szikes vizű tóhoz, a Sóstófürdőhöz, már a XVIII. században is gyakran kirándult a környék nemesi társadalma. A talajvíz táplálta lefolyástalan állóvíz két összefüggő tóból, csónakázó- és a strandtóból áll. A csónakázótó vize már teljesen el- hínárosodotl. öntisztulásra képtelen. A szivattyúk múlt évben kezdték meg a munkát és 120—130 ezer köbméter vizet távolítanak el a mederből. Ezután a fenékkotró gépek következnek, s átlagosan kétméteresre mélyítik a medret. A tófelújítást az idegenforgalmi idény kezdetéig befejezik. Most nyílik Sóstón Gyöngyike Nem sejtem, hogy e szép női névvel van-e valamilyen kapcsolata a virágnak. A növénynév alapja a görög mószkusz, illetve a szanszkrit mósusz: a fajok némelyike ugyanis ilyen illatú. Emlékeztet annak a növénynek illóolajára, amelyet a háremhölgyek használtak. A Gyöngyike mintegy 55 faja közül a legtöbbet a Dél-Balkánon, Kisázsiában és a Kaukázusban táláljuk. Egyik legkorábban nyíló fajtája az örmény gyöngyike (Muscari Armeniacum) és az epergyöngyike (Muscai botryoides) amelyek most április közepén tűnnek elő a Nyírség kertjeiben. A középkor óta kedvelt kerti növény. Éppen korai virítása élénk kék színe miatt elterjedt hazánkban is. Bármely nem túl nedves, középkötött vagy lazább kerti talaj megfelel számára. Sziklakertbe, gyepbe, vagy fák közé, napos vagy félárnyékos fekvésbe egyaránt telepítik a kertészek Nyíregyházán, Sóstón kiss csoportokban, 10 cm-es térállásba. Nyáron a gyöngyike visszahúzódik. Hagymáit már augusztusban 5—8 centiméter mélyen ültessük ki. De magjával, sarj- hagymáival is terjed, s igen szép, különleges díszeivé vál- 3 nak kertünknek és sziklaker- I tünknek, (f.) J