Kelet-Magyarország, 1985. április (42. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-17 / 89. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. április 17. A város — tavasszal (elek) Család nélkül Felnőtté válás társadalmi összefogással Tanácsadástól — személyes ügyintézésig Megoldotta a jogsegélyszolgálat Kellemes látvány fogadja a Nyírbátori Kisegítő Iskola és Nevelőotthon kapuján belépőt. Gyorsan növekvő cserjék, fák, madáretetők, hogy menedéket és táplálékot nyújtsanak a rászoruló madaraknak. A nevelőotthon is ilyen menedék azoknak a gyerekeknek, fiataloknak, akiknek sorsát a szülők pecsételték meg, amikor eltaszították maguktól gyermekeiket, s nevelésük gondját másra hagyták. De vannak itt szép számmal olyan gyerekek is, akiknek szülei meghaltak, így számukra nincs más lehetőség, vannak értelmi fogyatékosok, akiknek nevelése az átlagnál jóval nehezebb. Az intézet vezetői és dolgozói igen komolyan veszik feladatukat. Tevékenységük szélesítésére az 1983—84-es tanévben úgynevezett továbbképző tagozatot indítottak azoknak a fiataloknak a számára, akik 14. életévüket már betöltötték, de az intézetet nem hagyják el. DOLGOZD FIATALOK A továbbképző tagozat keretében lehetőségük van szakmát tanulni, s általános iskolai tanulmányaikat befejezni. Együd János, az intézet igazgatója kettős célról beszél. Mint mondta, a munkára nevelés gondja is az intézeté. A tizennegyedik évüket betöltött gyerekek számára valamilyen munkát akarnak biztosítani, de gondot okoz az is, hogy az itt felnövő gyerekek nem ismerik a család, a munkahely kötöttségeit, szabályait sem. E kettős feladat megoldása a továbbképző tagozat indításának célja. Ez persze nem kizárólag az iskola feladata lenne. A munkát adó üzemek, vállalatok szerepe ezért különösen fontos. A brigádok légköre, az ott dolgozók hozzáállása komolyan befolyásolja a fiatalok beilleszkedését a társadalomba, s a munkához való viszonyukat is erősen meghatározza. Á város üzemeinek, vállalatainak zömével elégedett az intézet. Az ipari szövetkezetek — ruhaipari, építőipari, faipari szövetkezet, a Nyírkémia Vállalat, a Csepel Fúrógépgyár átérezte a törekvés lényegét. Az itt dolgozó gyerekek a rendszeres munkát, munkafegyelmet ismerik meg, s zömüknél nem lesz probléma a társadalmi beilleszkedés, az emberi kapcsolatok kialakítása. HOL KAP MUNKÁT? A felnőtté válás egyik ismérve az önálló kereset. Együd János büszkén mutathat 15 takarékbetétkönyvet. Tulajdonosaik valamennyien a továbbképző tagozat tagjai. A Nyírkémia Vállalatnál dolgozók között 2500—3000 forintot kereső fiatal iis van. Ök jelképes összeget fizetnek étkezési és kollégiumi költségként, azzal a nem titkolt pedagógiai szándékkal, hogy a kereső ember a „rendes” családban is hozzájárul a közös kiadásokhoz. Gondok persze bőven akadnak. Nem minden üzem látja át a továbbképző tagozat pedagógiai hasznát. A gyakorta tapasztalható anyagias szemlélet sokszor hátrább szorítja a humánus cselekedeteket. Az üzemek számára sem térül meg a befektetett energia, nem kamatozik a betanított munka. Mire a fiatal szakmát kapna, kénytelen elhagyni az üzemet, mert 18 éves kor után már nem tartózkodhat az intézetben. A nyírbátori cégeknek nincs munkásszállója, a méregdrága albérletet pedig nem győzik a fiatalok. Mi a megoldás? A Nyírbátorban szerzett ismereteket a fiatalok a fővárosban kénytelenek kamatoztatni, ahol munkásszállón lakhatnak. CSAK KÖZÖSEN Az intézet növendékei kényelmet, anyagi segítséget kapnak. Legnagyobb fizüksé- gük mégsem elsősorban ezekre, hanem szeretetre, családra lenne. A kisegítő tagozat fiataljainak sorsa csak ösz- szefogássa'l oldható meg. Hogy a társadalmi összefogás a gyakorlatban sok lelkes pedagógus, és néhány vállalat, üzem humánus vezetőjén múlik? Ettől olyan szép és nehéz a feladat. Kovács Éva Az oldalt összeállította: HÁZI ZSUZSA Kevés városa van a megyének, amelyik olyan gazdag múlttal, szép emlékekkel dicsekedhet, mint Nyírbátor. Ha végigsétálunk az utcákon, sorra-másra szemünkbe tűnnek azok a patinás épületek, melyek a régvolt korok üzeneteit közvetítik a mának. Bőven van mit megőrizni azért, hogy ezek a kőbe, téglába varázsolt üzenetek eljussanak az utánunk jövőkhöz is. Évről évre nagy erőfeszítéseket tesznek a településen azért, hogy megőrizzék és gazdagítsák szépségét, ápolják környezetét. A munkahelyek, társadalmi szervek összefogása azonban nem elég. Aki itt él és szereti ezt a várost, annak részt kell vállalnia az értékek megőrzéséből, lakóhelye gondozásából. Erre kéri a nyírbátoriakat a városi tanács vb városszépítő szakbizottsága. A bizottság ez évi céljai között szerepel a környezetMunkaerő-szolgálati iroda működik februártól Nyírbátorban, a városi tanácson. Az iroda a város és környékének munkaerő-irányításával foglalkozik. Feladata kettős: egyrészt begyűjti a vállalatok, gazdálkodó egységek munkaerőigényeit, másrészt a munkahelyet kereső ügyfeleket informálja az elhelyezkedési lehetőségekről. Elsődleges cél a munkaerő-áramlás elősegítése. A távlati tervekben ennél több is szerepel: segíteni kívánnak a munkaerő átcsoportosításában, az apróhirdetésekben megjelenő munkahellyel kapcsolatos hirdetéseket begyűjtik, s ezeket beKényelmes bútorok, sok színes terítő, rengeteg virág. Pihenésre, halk tereferére, üldögélésre csábít a környezet a nyírbátori öregek napközi otthonában. Keresve sem találhattak volna ideálisabb helyet a napközi céljára, mint a Vár utcában. Hiszen ide már alig- alig hatol el a városi forgalom zaja — pedig csupán egy kőhajításnyira áll az épület a központtól. Az öregek napközi otthona úgy tűnik — igazi otthona lett a gondozottaknak. Hiszen lakói közül sokan már évekkel ezelőtt igényelték, hogy ne csak nappal, hanem éjszaka is benn maradhassanak. Különösen azoknak volt szükségük itt éjszakai szállásra, akik messze laknak a napközitől, s a korán sötétedő téli estéken nem szívesen vállalkoztak arra, hogy hazagyalogoljanak. Tavaly sikerült teljesíteni ezt a kérést is. Az otthonban lehetőséget teremtettek rá, hogy a legrászorultabbak — nyolc-tíz idős ember — legalább a téli hónapok alatt a Vár utcai épületben aludhassanak. Mindehhez nem csupán néhány új ágyneműgarnitúra vásárláés természetvédelem javítása, a helytörténeti kutatás, a műemlékvédelem támogatása, a városrendezési, építési munkák elősegítése. Szorgalmazza a „Tiszta, virágos Nyírbátorért” mozgalom kibontakozását, új gyermekjátszóterek, parkok létrehozását, s természetesen a meglévők gondozását is. A program gazdag — de valóra váltani csak összefogással lehet. A célok között ki-ki megtalálhatja — a kisiskolástól a nyugdíjasig — azt, amiben segíteni tud. Ezért fordult felhívással a városszépítő szakbizottság a nyírbátoriakhoz. Egyrészt ötleteket, javaslatokat várnak e nagy munka megvalósításához. Másrészt kérik, hogy az általuk kezdeményezett feladatokból vegyék ki részüket mindazok, akik számára fontos, hogy tovább szépüljön, gazdagodjon Nyírbátor. kapcsolják a nevezett munkaerő-áramoltatásba. Tervezik idényjellegű alkalmi munkák szervezését, segítik a pályakezdő fiatalok munkába állítását, diákok szünidei munkájának szervezését, s ha igény mutatkozik majd rá, segítik a bedolgozói tevékenységet is. Gondolnak arra, hogy a jövőben humán szolgáltatásokat is bevezetnek. A forgalomra jellemző, hogy a megnyitás óta 130 ügyfél kereste fel az irodát. A gond az, hogy a vállalatoknak elsősorban szakmunkásokra van szüksége, a jelentkezők viszont zömmel szakképzetlenek. sára volt szükség. Hiszen amellett, hogy kényelmes, fűtött hálóhelyet alakítottak ki külön a nők és külön a férfiak számára, meg kellett oldani a gondozottak éjszakai felügyeletét is. Szerencsére sikerült olyan tiszteletdíjas gondozónőket alkalmazni, akik vállalták az éjszakai szolgálatot az otthonban. Sokan igénylik ezt a lehetőséget a napközi lakói közül egész éven át. A megyei tanács idén januárban végül három új státust adott az intézetnek, így ez évtől már hivatalosan hetes otthonként működik a nyírbátori öregek napközi otthona. Átlagosan nyolc-tíz ember tölti az éjszakát a Vár utcai házban — még hét végén is. Ettől sokkal többen szeretnének benn aludni, de helyszűke miatt egyelőre ez megoldhatatlan. Mindez bizonyítja, hogy jól érzik itt magukat az idős emberek. A teljes ellátás, a jó társaság, a kényelmes szállás mellett vonzó számukra az is, hogy teljes szabadságot élveznek. Hiszen akkor mennek haza, s akkor térnek vissza, amikor kedvük tartja ... Háromszáz forinttal kevesebb pénzt talált a borítékban egy alkalommal a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének egyik dolgozója, mikor felvette a fizetését. Mint kiderült, korábban — tévedésből — csaknem 1300 forinttal többet fizettek neki, így ezt az ösz- szeget levonták a keresetéből. Az asszony tanácstalanságában a jogsegélyszolgálathoz fordult. A szolgálat a munkaügyi döntőbizottság elé vitte az ügyet. Tisztázódott, hogy valóban túlfizetés történt, de a kollektív szerződésben meghatározott időn túl kötelezték a munkásnőt az összeg visszatérítésere. Ez pedig szabálytalan. Még a szakembereknek sem könnyű eligazodniuk a jogszabályok dzsungelében. A hozzá nem értő tízezrek érdekében vált szükségessé szerte az országban a munkahelyi jogsegélyszolgálatok megszervezése. A Minőségi Cipőgyár az elsők között hozta létre a szolgálatot. Nagy szükség volt rá. Bizonyíték erre, hogy megalakulása óta a nyírbátori gyáregység dolgozói több, mint 1100 ügy megoldásához kértek segítséget. Kezdetben főleg jogi tanácsokért, útmutatásokért kopogtattak a szolgálat ajtaján. Később már konkrét ügyintézést, sőt perekben jogi képviseletet is igényeltek. Különösen a családjogi viták Még a múlt esztendő végén elkészült az a speciális kazán, melyet a napraforgó- mag feldolgozásakor keletkező maghéjjal táplálnak a növényolajgyárban. A gyár az energiagazdálkodási intézettel közösen fejlesztette ki a tüzelőberendezést, mely többszörösen is hasznot hajt. Egyrészt önmagában is elegendő gőzt termel a fűtéshez, s a technológiához. Másrészt pedig a gyártás során keletkező maghéjjal fűthető, aminek eddiig bizony nem túl sok hasznát tudták venni. Egy keveset a széntüzelésű kazánokban égettek el, illetve termelőszövetkezetek vásároltak belőle: alomnak. Ha megoldása jelent sok gondot, melyek rengeteg időt, energiát követelnek. Mint annak a fiatalasz- szonynak az esete is, aki évekkel ezelőtt válópert indított durva és iszákos férje ellen. A házasságot felbontották. A két gyermeket az anyánál helyezték el, aki kizárólagos jogot kapott a lakásra. Ettől függetlenül a férj elzavarta otthonról a családot. Hiába küldtek ki végrehajtót, hiába róttak ki több ezer forintos bírságot a garázda férfira, nem hajlandó átadni a lakást. S ez így megy évek óta ... Rengetegen kérnek tanácsot tartásdíjfizetés ügyében. Sajnos gyakori, hogy a bér- számfejtők nincsenek tisztában a letiltást szabályozó rendelkezésekkel. Ezt tette szóvá az a férfi is, akinek a keresetéből a nyugdíjjárulék beszámítása nélkül vonták a tartásdíjat. Pedig ez így szabálytalan. A jogsegélyszolgálat gyakran személyesen intézi a dolgozók ügyes-bajos dolgait a hivatalokban. Ezzel sok jövés-menéstől kímélik meg az ügyfeleket. Mindennek híre ment, ezért a dolgozók nagy bizalommal fordulnak a szolgálathoz. Így nem csoda, hogy a fogadónapokon — kedden és csütörtökön — egymás kezébe adják az emberek a kilincset az irodában . . . fűtésre használják, jobban járnak. Hiszen a maghéj olcsóbb tüzelőanyag, mint a hasonló fűtőértékű szén. A kazán januárban már javában dolgozott a Bóniban, s ezzel nagy szolgálatot tett a gyárnak. Mivel nagyon hosszú és hideg volt a tél, bizony súlyos következményekkel járt volna, ha növelik a szénfelhasználást. A maghéjjal fűthető kazán ezt fölöslegessé tette. Ügy tervezik a gyárban, hogy ezentúl amíg a napraforgó feldolgozása tart, csak az új kazánnal fejlesztenek gőzt. Legyen akármilyen hideg a tél, amíg a maghéjból van, a szenes tüzelőberendezések pihenhetnek. Nem válik díszére Nyírbátornak ez az ütött-kopott autóbuszváró — karnyújtásnyira a városközponttól, az Árpád utcában. Még szakadó esőben sem húzódnak be ide szívesen az utasok. Ha nincs pénz a felújításra, talán egyszerűbb lenne elbontani... (Cs. Cs. felvétele) m Újdonság: munkaerő- szolgálati iroda Megyei támogatással Hetes otthon az időseknek Gőz totóshoz és technológiához Napraforgóhéj — hasznosan Városszépítés — együtt
