Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11. Kelet-Magyarország 5 Vita a beszámolók felett Tisza László, a megyei tanács elnöke: Fejlődött a szocialista demokrácia Fenyőfalviné Torma Piroska,-a nagykállói posztógyár belső ellenőre: Kollektív vezetés, személyes felelősség Bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt években, megyénkben tovább fejlődött . a szocialista demokrácia, erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási jellege, növekedtek tevékenységük demokratikus vonásai. A tanácsok többsége jól élt a járási hivatalok megszűnését követően kapott nagyobb önállósággal, az átszervezést alapvetően rendben hajtották végre, s eredményesen teljesítik a megnövekedett feladatokat. Az is a tapasztalatok közé tartozik azonban, hogy a községi tanácsok egy részénél a városi közreműködést erősíteni szükséges. — A tanácsi tevékenység demokratikuá jellegének erősödését bizonyítja — folytatta a megyei tanácselnök —, hogy tartalmasabbá vált a választó testületek munkája, megalapozottabbak döntéseik. Rendszeressé és eredményessé vált a megyei tanácstagok csoportjainak tanácsülést előkészítő tevékenysége, a terület kérdéseivel való foglalkozásuk. Néhány fontos társadalompolitikai kérdést széles körű társadalmi vita után tárgyaltak a testületek. Fejlődött a tanácsi bizottságok munkája, s közel 1000 nem tanácstag szakember szélesebb körű közreműködése fokozta a bizottsági munka szakszerűségét. Elmondta: a tanácstagok döntő többsége megfelelően képviseli választókerületéElöljáróban arról szólt, hogy Mátészalkán és környékén ma már az összes foglalkoztatottaknak 31 százaléka dolgozik a/ iparban, s az itt előállított termelési érték meghaladja a 4 milliárd forintot. A fejlődés bemutatására saját gyárából, a MOM-ból hozott példát. Elmondta, hogy az elmúlt 5 év alatt a hagyományos termékszerkezet megtartása mellett 12 új gyártmányt vezettek be a sorozatgyártásba. s most is 11 új termék bevezetése szerepel idei programjukban. Jelentős helyet szentelt felszólalásában a többnyire fővárosi központú gyár és a vidéki gyáregységek kapcsolatának. Hangsúlyozta, hogy az önállóság az nem a törzsgyártól való elszakadás óhajtását jelenti, hanem azt, hogy tudni szeretnék: gazdaságos-e egy-egy termék előállítása, s látni szeretnék elvégzett munkájuk eredményét, vagy eredménytelenségét. — Számomra érthetetlen — folytatta —, hogy törzsgyárainkban a termelő berendezések sokasága áll kihasználatlanul. A pótlékok pótlékát fizetik, hogy kettő, netán három műszakban lehessen üzemeltetni egy-egy gépet. Ilyen ínséges beruházási lehetőségek között nem értem, hogyan engedheti meg ezt népgazdaságunk? Nálunk ha hétfőn bekapcsolunk egy gépet, sok esetben csak szombat reggel állítjuk le, ha nek érdekeit és tevékenykedik a testületek határozatai- inialk végrehajtásáért. A munka színvonalát befolyásolja a kiválasztás megalapozottsága és az is, hogy milyen mértékben vonták be a tanácstagokat a döntések előkészítésébe, a határozat- hozatalba, hol és m milyen mértékben kapott megbecsülést a tanácstagi tevékenység. Az elmúlt időben tovább szélesedett a lakóhelyi demokrácia. Ezek fórumrendszeréből kiemelkednek a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások és rétegtalálkozók. E fórumokon nyílt és őszinte légkörben mondja el a lakosság a véleményét, szóvá teszi a visszásságokat, de munkát is vállal a települések fejlesztéséért. Szólt a tanács településfejlesztési tevékenységének eredményeiről, a foglalkoztatási gondokról, majd elmondta: a tanácsi igazgatási apparátusban dolgozók mintegy 500 ezer ügyirattal foglalkoznak évente, közel 100 ezer határozatot hoznak, s ezeknek több mint 90 százaléka első fokon jogerőssé vált. Nem hallgatta el azt sem, hogy évente két-három százalékot tesz ki a határidőn túl intézett ügyek száma, s akiket ez érint, nincsenek jó véleménnyel a tanácsi munkáról. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a jövő év elejétől bekövetkező gazdasági önállóság felelősségteljesebb, aktívabb, a lakosságot jobban képviselő tanácstagokat és testületeket igényel. Ezek összetétele valamennyiünkön, választópolgárokon múlik, hiszen június 8-án saját magunk döntünk arról, hogy ki képviseljen bennünket. képes folyamatosan üzemelni. Elmondta, hogy az Ipari Minisztérium 1983-ban egy felmérést készített, amelyben megállapította, hogy a gyár és a gyáregység között átlagosan 6 százalékos bérkülönbség az indokolt. Azóta a különbség nőtt, s az idén már 30—34 százalékot is eléri. Végezetül arról szólt a pártértekezlet előtt, hogy gyárunk kommunistái az idei tervet is sikerrel akarják megvalósítani, s ez már közel félmilliárd forint, értéket jelent. A körzeti pártalap- szervezetek- nek komoly eredményei vannak a népfront, a Vöröskereszt körzeti szervezeteinek létrehozásában, munkájuk irányításában, ellenőrzésében és segítésében. Előreléptek a tanácstagok és lakóbizottságok támogatásában is. Miután a körzeti alapszervezetekben javarészt az idősebb korosztályba tartozó párttagok vannak, ezért kiHozzászólá- sában a kollektív vezetés elvének érvényesülésével foglalkozott a községi pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártalapszervezetek tevékenységében. Jelentősen nőtt a fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők aránya a testületekben. A községben a vezető párttestületek ösz- szetétele tükrözi a területen élő és dolgozó párttagság összetételét. Gyakorlattá vált, hogy a munkabizottságok önállóan is visszatérnek a fontosabb párthatározatok végrehajtására, annak tapasztalataira. Hiányosság viszont, hogy az elemzések hasznosítását nem mindig kezdeményezik. Elmozdulás történt a helyi igényeknek megfelelően az informálásban, a tájékoztatás javításában. A pártbizottság irányító munkája A megye egyik legtávolabbi településének égető gondja volt az állandó foglalkoztatás megteremtése. Csenger és közvetlen vonzáskörzetében ma már nincsenek ilyen gondok, mert a hétszáz embert foglalkoztató cipőgyár és a céltudatosan fejlesztett kisebb- nagyobb ipari és mezőgazdasági üzemek révén mindenki helyben is munkát kaphat. Azonban a munkahelyek megteremtésével együtt újfajta gondot jelentett a szalagmunkához, a több műszakhoz nem szokott emberek szemléletének formálása. Még messze vannak az igazi munkásmodell- től, aminek gátat szab a falusi életmóddal járó kétla- kiság is. A területen cél, hogy az apró települések népességemelten foglalkoznak sajátos problémáikkal. Az átjelentkezéseknél az utóbbi időben némi javulást tapasztaltak, vannak olyan alapszervezetek is, ahonnan átkísérik a nyugdíjba került párttagot és bemutatják. Ám a másik oldalon sok a lelkileg sérült párttag, aki arra panaszkodik, nem méltóan búcsúztatták munkahelyén, nem értékelték megfelelően több évtizedes munkáját. Velük azt kell megértetni, hogy a nyugdíjas pártszervezetek mit tehetnek a politika megvalósítása érdekében, menynyire felelősök a körzetben kialakult politikai légkörért, hangulatért. során nagy figyelmet fordít a határozatok egységes értelmezésére, a végrehajtás segítésére. Az év végi beszámoló taggyűléseken az alapszervezeti minősítések, a munka kollektív megítélése és abban a feladatok meghatározása eredményesen segítette a pártalapszervezetek munkájának hatékonyságát. Nagykállóban a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártszervezeteknél egymást kiegészítve érvényesül. Ugyanakkor előfordul, hogy egyes esetekben elnéző magatartás vagy közömbösség miatt az egyszemélyi felelősség nem áll azon a szinten, amelyen jelentőségénél és szerepénél fogva lennie kellene. Éppen ezért a jövőben az egyik legfontosabb feladatnak tartják annak tudatosítását, hogy a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség szorosan összetartozik és feltételezi a különböző tisztség- viselők kiemelt felelősségét. Hódosán Imre nyugdíjas vezérőrnagy, a nyíregyházi 19. sz. körzeti alapszervezet titkára: Több figyelmet a nyugdíjasokra Vajda Sándor, a húsipari vállalat csengeri üzemének vezetője: Munkaalkalom helyben megtartó képességét javítsák, a lakosság száma ne csökkenjen. Ezt a helyi lehetőségekkel nem tudják megoldani, ezért üdvözlik a központi figyelmet és támogatást. A településfejlesztési politikával, a tanácsi gazdálkodás önállóságának növelésével, az erők céltudatos koncentrálásával lehet változtatni a meglévő helyzeten. Beszélt munkahelye és vállalata eredményeiről és gondjairól is. A legnagyobb erőfeszítések ellenére sem képesek a megye hús- és húskészítmény-ellátását saját erőből megoldani. Ezért határozták el a húsipari rekonstrukciót, ami nemcsak a helyi ellátást oldja meg, hanem igényes tőkés exportra is alkalmassá teszi a vállalatot. Mindez azt is megkívánja, hogy megmaradjon a megyében az állattartási kedv, legyen elég sertés és szarvasmarha a feldolgozáshoz. Aki nyugdíjba ment, a pártmunkát nem hagyta abba. Ezért jó, hogy akiket ilyen feladattal megbíznak, nagyon lelkiismeretesen és pontosan látják el azt. Gond viszont, hogy az alapszervezeti munkához nincs mindig megfelelő munkafeltétel. Gyarapodnak az alapszervezetek, s a magas taglétszám szintén nehézségeket okoz. A nyugdíjas párttagoknak több idejük van azokkal az eredményekkel és hiányosságokkal foglalkozni, amelyek a társadalmat érintik. Ez különösen érzékelhető volt a beszámoló taggyűléseken. Véleményük szerint komoly harcot kell folytatni a hatalommal való visszaélés, az összefonódások, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. Erősen érinti őket az életszínvonal változása, a szociálpolitikai helyzet. Amikor erről beszélnek, akkor látni kell, hogy eddigi eredményeinket féltik. Tarcsa Bálint, a MOM mátészalkai gyárának mechanikai csoportvezetője: fl gyáregységek jövője Dr. Kiss Endre, a megyei kórház főorvosa: Javul az egészségügyi ellátás A XII. kong-_ resszus az' egészség- ügyi ellátást az életkörülmények javítása egyik eszközeként tekintve döntött az eddiginél gyorsabb fejlesztésérő1!. Ennek része az integráció, amely megszüntette a korábbi túlzott széttagoltságot, amikor egymástól elszigetelve dolgozott a körzeti orvos, a rendelőintézet és a kórház. Cél, hogy a betegellátás minden szakaszában egységes szakmai elvek érvényesüljenek. Nyíregyházán országosan elsőként történt meg az alapellátás és a fekvőbeteg-ellátás integrációja. Ám ez csak lehetőség, amelyet tartalommal megtölteni nehezebb Szükséges a tapasztalatok gyors feldolgozása és hasznosítása. Az ötnapos munkahetet az egészségügyben is bevezették. Ez azzal jár, hogy az előírt pihenőnapokat nehezen tudják kiadni. Ennek ellenére jelenleg a kórház megfelel a megyei központi szerepnek, amihez mind a tárgyi, mind a személyi feltételek adottak. A kórház növekvő rangját jelzi, hogy a debreceni egyetem oktatókórháza, amely jelentős szerepet kapott az orvos- és nővérképzésben. A VI. ötéves terv idején igen jelentős központi és helyi támogatást kapott az egészségügy, ami megteremtette a fejlődés lehetőségét. Napjainkban folyik az új fekvőbeteg- és diagnosztikai tömb birtokbavétele. Azonban a jelenlegi, az országos átlaghoz képest jelentős elmaradás behozásához, o továbbfejlődéshez nemcsak minőségi, hanem mennyiségi fejlesztésre is szükség van. Meglehetősen egyhelyben topognak a vidéki kórházak. A hiányszakmák — kórboncnok, labor- és röntgenorvos, fogorvos, körzeti gyermekorvos és a gyógyszerészek, -- betöltése ugyancsak újabb feladat. A gyógyító munkát nehezítette az utóbbi időben a gyógyszerellátás hullámzása is. Az egészségügy feladata, hogy keresse a szociális ellátás fejlesztésének útjait, tegyen többet az egészséges életmódra nevelés érdekében, ami össztársadalmi feladat. (Folytatás a 6. oldalon) Tanácskozás közben Szarvas Ernő, a munkásmozgalom régi harcosa és Szent- páliné Kenyeres Mária nyomdász a küldöttek között. Fiatalok hallgatják a beszámolót.
