Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

4 Kelet-Magyarország 1985. március 11. Vita a beszámol lói k fel lett Istenes Andrásné, az Üjpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói szövőnője: H nők helyzete Elöljáróban hangsúlyoz­ta ; a gyár létrejötté­vel csökkent az ingázók száma, az emberek ke­vesebb időt töltenek el utazással, több idejük marad a családdal való együttlétre. A nők nagyobb arányú fog­lalkoztatásával megnyílt a le­hetőség a továbbtanulásra, a közéletbe való részvételre. Tapasztalatai szerint azonban ennek ellenére is kevés nő vállal társadalmi megbíza­tást, továbbtanulást a csalá­di leterhelés miatt. Az is tény -r- fogalmazott —, hogy a párt nőpolitikái határozata szorgalmazza az arra rátermett nők vezetői funkcióba való kerülését. Az elmúlt években területükön mégis lassan növekedett a női első számú vezetők szá­ma. Ennek egyik oka a nem mindig megfelelő iskolázott­ság és a női vezetőkkel szem­ben még ma is meglévő elő­ítéletek. A középvezetői be­osztásokban már több nő ta­lálható a községben és gyá­ron belül is. Elmondta: bár a lehetőségek megvannak a to­vábbtanulásra, a közéletben való részvételre, de mind­ezekkel élni jóval nagyobb terhet ró a nőkre, mint a férfiakra. Utalt arra, hogy a közéleti munkáról sok fiatalasszony évekig lemond a házasságkö­tés, a családalapítás, a gyer­mekvállalás után. A gyermek- gondozási szabadság után még néhány évig szintén tartóz­kodnak. Ebben az életsza­kaszban a közéleti tevékeny­ségbe való bekapcsolódást jobban kellene segíteni a pártszerveknek, valamint a társadalmi és tömegszerveze­teknek. Hozzászólását azzal fejezte be: mi, nők, bizonyí­tani szeretnénk, hogy nem a statisztika szépítéséért va­gyunk a testületekben, hanem az érdemi közös munkákban szeretnénk segíteni. Kovács János, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóság művezetője: Helytállnak a vasutasok A záhonyi üzemigaz­gatóság 7 ezer vasutas dolgozója és több mint ezer párt­tagja nevé­ben hozzá­szólásában elsőként a dolgozók művelő­désének helyzetével, eredmé­nyeivel, feladataival foglal­kozott. Elmondta, hogy az üzemigazgatóság munkája sa­játosan kapcsolódik az ipari munkásságéhoz. Megtalálható a nehéz fizikai kézi átrakás­tól a legújabb átrakógépek kezelőin, karbantartóin ke­resztül a magasan., képzett számítástechnikai szakembe­rekig mindenki. Az átrakási, szállítási feladatokat ezzel a sokrétegű, de folyamatosan fejlődő szakmai, politikai tu­dását állandóan növelő, a korszerű technikát alkalma­zó, egyre jobban a nagyüze­mi munkásság jegyeit hordo­zó, lelkes munkás kollektí­vával végzik. Mint fontos tényezőre, utalt a munkásművelődés legfőbb bázisaira, a szocialista brigá­dokra. A közel 400 szocialis­ta brigádban 3200—3400 dol­gozó tevékenykedik. A bri­gádtagok nemcsak a munká ban, a társadalmi munkaak­ciókban tevékenykednek, ha­nem mindinkább szocialista módon élnek, művelődnek, tanulnak. A nyolc általános iskolát a dolgozók túlnyomó többsége a szocialista brigá­dok, munkásbrigádok válla­lása alapján végezte el. Meg­jegyezte: esetenként túl so­kat várunk a szocialista bri­gádoktól és az elismerés nem minden esetben áll ezzel arányban. Ezt követően Záhony sajá­tos szerepéről szólt, amely­nek lényege, hogy az átrakó­körzet közvetlen kapcsolat­ban van a Szovjetunióval, amely nem csak szomszédi, gazdasági kapcsolatot jelent, hanem fontos szerepe van a két ország együttműködésé­ben is. Bejelentette a pártér­tekezletnek, hogy a XIII kongresszus tiszteletére már­cius 23-án a három szomszé­dos baráti ország vasutas dolgozói nemzetközi kom­munista műszakot tartanak Záhonyban. A kommunista műszak bevételét a világ ha­ladó ifjúságának nagy politi­kai demonstrációja, a moszk­vai Világifjúsági Találkozó lebonyolítására ajánlják fel. File Endréné, a MEDICOR vásárosnaményi gyáregységének minőségi ellenőre: Felnőni a feladatokhoz — A mi gyárunk története nem szok­ványos, ezért prob­lémáink is különösek — kezdte felszólalá­sát File Endréné —. A gyár kommunistái, dolgozói meg­értették, hogy korábbi válla­latunknak az IGV-nek a je­lenlegi gazdasági helyzetben nem volt helye a magyar népgazdaságban. Az a dön­tés, hogy megszüntették, be­leillett a gazdaságpolitika irányvonalába, mely szerint nem kívánatosak a jövőben a veszteséget veszteségre halmozó vállalatok. Ez társa­dalmi érdek! A gyár dolgo­zóinak lelki ismerete nyu­godt. Mi mindig igyekez­tünk legjobb tudásunk sze­rint végezni munkánkat, tel­jesíteni a sok átszervezés miatt meg-megújuló, gyö­keresen változó feladatain­kat. A mai helyzetben a gyár kommunistái hitet ön­tenek az emberekbe, hogy ismét képesek legyenek meg­újulni és felnőni az új tech­nológia bevezetéséhez. Ezt követően arról szólt, hogy a gyár ma a szakmai felkészülés fázisában van; tömeges átképzést kell meg­oldaniuk. Az új szakmák Lórántné Hudák Katalin, a nyírbátori 3-as számú általános iskola igazgatója: I család felelősségéről A nyírbá­tori 1-es szá­mú pedagó­gus párt- alapszerve- zet küldötte felszólalásá­ban a család nevelő funk­ciójának erősítését szorgalmazta. Ügy érvelt: egyik sarkalatos kér­dés, hogy a gyermekekhez való viszonyt átgondoljuk, és helyesen értelmezzük a csa­lád felelősségét. Az iskolá­ban a szocialista társadalom felelős tagjává igyekeznek nevelni a gyermekeket. A fel­nőttek, a család dolga, hogy a tanultakat az élet példáján tegye számukra elevenné és vonzóvá. Utalt arra, hogy a gyermekek hazaszeretetre ne­velése csak akkor lesz igazá­ban eredményes, ha a gyer­mek otthon, a családban, a szülő részéről is azt tapasz­talja, hogy tudnak örülni és lelkesedni országunk minden kis és nagy sikerének. Ellen­kező esetben ez negatív ha­tást gyakorol a gyermekekre. Szólt a társadalom számára végzett hasznos munkáról is, melynek fontosságát a szülők többsége helyesen látja, de olykor mintha nem bíznának eléggé abban, hogy a gyer­mekek is igénylik ezt, szeret­nek tevékenykedni és büsz­kék saját egyéni kis teljesít­ményeikre. A hiba olykor ott van, hogy sokszor jár az ötö­sért, a megbízatások teljesíté­séért a jutalom. Ezzel sajnos esetenként azt erősítjük: csak akkor kell jól dolgozni, ha számon kérik az eredménye­ket. Felszólalását azzal zárta: nem lehet, hogy a család, a szülői ház és a társadalom két különböző világ legyen. A család ezer és ezer ponton találkozik a társadalom egé­szével, ezért egységes cselek­vésre van szükség gyermeke­ink érdekében. ' ;---------------------------------------------------------------\ flz UKP Kárpátostul! Terileti Bizottságának üdvözlete a megyei pártértekezlethez Az Ukrajnai Kommunis­ta Párt Kárpáfontúli Te­rületi Bizottsága, a terület párttagsága és lakossága nevében H. J. Bandrovszkij első titkár üdvözölte a megyei pártértekezlet kül­dötteit. Hangsúlyozta, hogy Kárpátontúl dolgozói együtt örülnek hazánk és me­gyénk eredményeinek. „Az Ukrajnai Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bi­zottsága magasra értékeli azokat az elvtársi és baráti kapcsolatokat, amelyek a két testvéri megye párt-, állami, társadalmi és tö­megszervezetei, valamint munkáskollektívái között régen kialakultak. Ezek a kapcsolatok eredményesen segítenek bennünket ab­ban, hogy megoldjuk a szo­cializmus építésének közös feladatait, segítenek ben­nünket a szocialista együtt­működés megszilárdításá­ban, a békéért vívott har­cunkban. A jövőben is fej­leszteni és szilárdítani tö­rekszünk a két terület dol­gozói közötti barátságot, mely fényes .bizonyítéka a szovjet és a magyar nép örök és megbonthatatlan egységének. Kívánjuk Önöknek, hogy sikeresen valósítsák meg a fejlett szocialista társadalom épí­tésének terveit.” V ________________ V Tóth Géza, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára: Héri László, a rakamazi Győzelem Tsz elnöke, a TESZÖV megyei elnöke: Csökkenteni a különbségeket A terme- lőszövetke- zeti munka eredményei­ről, gondjai­ról és fel­adatairól be­szélt. Adato­kat, ténye­ket sorolt annak vázolására, hogyan nőttek a terméshozamok, fej­lődött az alaptevékenységen kívüli munka, hogyan alakult a tagság szociális ellátottsá­ga. A gondokról szólva utalt rá, hogy az eredmények nem egyenletesen valósultak meg, az egyik legnagyobb nehéz­ség a differenciálódás. Je­lentős a különbség az esz­közellátottságban, a táp­anyag-gazdálkodásban, a ho­zamokban, a technológiai fe­gyelem, a munkaszervezés, a szervezettség szintjében. Sok a termelőszövetkezetek között a kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsz. Ezután azzal folytatta, hogy az egyik fő feladat a tanács mezőgazdasági osztá­lyára, ugyanakkor a tárgyi feltételek megteremtésénél a koncentrált feladatok megol­dására nagyobb pénzeszkö­zöket kell biztosítani. Az egyik kulcskérdés az anyagi érdekeltség megteremtése. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésének feladatairól hangsúlyozta a jogok és a kö­telezettségek összhangjának fontosságát. Felszólalása utolsó részében felhívta a figyelmet: fontos a műszaki színvonal javítása, az alaptevékenységen kívüli munka ésszerű . bővítése, a kooperáció, a koncentráció. Tovább szükséges javítani a háztáji és közös gazdaság kapcsolatát. Aláhúzta a kép­zés, a továbbképzés fontossá­gát, s úgy foglalt állást: a megye termelőszövetkezetei a nehezebb körülmények között is tovább haladhatnak a megkezdett úton, de minő­ségileg jobban, hatékonyab­ban kell dolgozni. II szervezett dolgozók támogatják a megújulást Elöljáró- ban arról beszélt, hogy a szak- szerveze­tek érdek- védelmi, érdek­egyeztető tevékeny­ségükben kiemelt helyen szerepel a dolgozók tulajdo­nosi tudatának erősítése, a tulajdonosi jogok mind köz­vetlenebb és hatékonyabb gyakorlásának kiszélesítése, a vállalati gazdálkodás se­gítése. A testületek, a moz­galom aktivistái a szervezett dolgozók képviseletében minden szinten részesei vol­tak a legfontosabb gazdasá­gi döntéseknek, támogatták a bátor, megalapozott, koc­kázatot is vállaló vezetői el­képzeléseket. Szólt arról, hogy a gazda­ság növekedési ütemének visszafogása, a gazdálkodás intenzív elemeinek előtérbe kerülése új feladatok elé ál­lította a szocialista munka- verseny-mozgalmat is. A megváltozott körülmények, a felgyorsult életritmus, a sza­badidő más irányú felhasz­nálása, a VGMK-k létrejötte, a lakás'hozjutás feltételeinek romlása próbára tette a kol­lektív szellemet, a brigádé­letet, negatív hatásait több területen nem sikerült még ma sem kivédeni. Ennek el­lenére szép eredmények szü­lettek a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny során. Ezek a sikerek bizo­nyítják, hogy ha a vállalko­zások lentről jönnek, kéz­zelfoghatóak. konkrétak, s ha azokat a kollektívák er­kölcsi, anyagi igényeinek ki­elégítéséhez igazítják, akkor az jó eredményekhez vezet. Beszélt a megye foglalkoz­tatási gondjairól, a meglevő feszültségekről, amelyek a létszámleépítések miatt a következő években még nö­vekedni is fognak. A haté­konyabb foglalkoztatás ezt indokolja, ám ellene szól, hogy itt születik a legtöbb gyerek, megyénkben a leg­nagyobb az egy keresőre ju­tó eltartottak száma. El­mondta, hogy a munkaválla­lók szociális helyzetének ja­vításáért és fejlesztéséért a szakszervezetek megyénkben differenciáltság csökkentése. A személyi feltételek biztö­Károly Edit, a HÓDIKÖT is tevékenyen közreműköd­tek. Az ismert eredmények sításánál jelentős feladat hárul a TESZÖV-re, a megyei fehérgyarmati üzemének dolgozója: mellett az utóbbi években azonban a szociális ellátás II munkássá válás útján tanulása hasznos és hosszú távon megtérül, ám mivel az átképzésben résztvevők 60 százaléka nő, ez megnehezíti a helyzetet. Szeptember óta 102 dolgozó távozott a gyár­ból, ők nem vállalták a la­katos és forgácsoló szakma elsajátítását. Beszélt arról, hogy a ME- DICOR-nál kialakult vezetési módszer biztosítja a gyár önállóságát, megadja a szük­séges segítséget, de előbb- utóbb saját lábukra kell áll­ni, és bizonyítani életképes­ségüket. Az önállóság nagy felelősség is, amihez koráb­ban nem szoktak hozzá. Most megkapták és élni akarnak véle. Befejezésül annaik a reményének adott hangot, hogy munkahelyé­nek ez a negyedik „házas­sága” tartósiabb és eredmé­nyesebb lesz a korábbiaknál. Az ipari üzemekben működő pártszer­vezetek te­vékenysé­géről szólva elöljáróban elmondta, hogy Fe­hérgyarmaton és a város vonzáskörzetében az alapszer­vezetek többsége a követel­ményeknek megfelelően dol­gozik, nagy felelősséggel és önállósággal foglalnak állást helyi politikai kérdésekben. SzóLt arról, hogy üzemük az alapításkor nem rendelke­zett szakemberekkel, ezért azt tűzték ki célul, hogy mii­nél több lány és asszony szerezzen szakmunkás-bizo­nyítványt. Ennek eredmé­nye, hogy ma 180 dolgozó szákmunkás már. A zömében nőket foglalkoztató üzem dolgozóinak átlagéletkora 27 év, ezért fordítanak nagy fi­gyelmet mind a nő-, mind az ifjúságpolitikai határo­zatok végrehajtására. Szólt a pártmegbízatások teljesítésének fontosságáról, mert ez összefügg az üzem gazdasági céljainak megva­lósításával, és a város tár­sadalmi életében is aktív részvételt jelent. Elmondta, hogy testületi üléseiken az utóbbi időben egyre élén- kebb viták folynak, s a hoz­zászólásokban kimutatható­an sok a hasznos javaslat is. Legtöbbször a termeléssel, a közéletiséggel és a tömeg­szervezetek munkájával ösz- szefüggő témák váltanak ki nagy érdeklődést. Fontos fel­adatnak tartják a munkás­sá válás folyamatának erő­sítését, mert ez az együvétar- tozást, a közösségért érzett felelősséget erősíti. területén bizonyos stagnálás, helyenként visszaesés kö­vetkezett be. Egyik legége­tőbb gond a nyugdíjasok helyzete, közülük 105 ezer él a megyében. Az országosnál alacsonyabb bér alacsonyabb nyugdíjat is eredményez, ezért az országban itt a leg­magasabb az alacsony nyug­díjjal rendelkezők aránya. Befejezésül az SZMT, va­lamint az ágazati szakmai megyei bizottságok tevé­kenységéről és feladatairól szólt, amelyek között ki­emelt helyen említette az érdekvédelmi, a területpoli­tikai munka javítását, a szo­cialista demokrácia szélesí­tését, s a termelést segítő te­vékenység javítását. Ezzel tud legtöbbet tenni a megye mintegy 160 ezres szakszer­vezeti tagsága a pártértekez­let határozatának gyakorlati és maradéktalan végrehajtá­sáért. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents