Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
1985. március 11. Kelet-Magyarország 3 Vi ta a beszá mól lói k 1 Fel lett Csiribán János, a Zöld Mező Tsz (Nyírtura—Sényő) műszakvezetője: Váltás meggyőzéssel Kedvezőtlen adottságú, gyenge homoktalajon gazdálkodó, a megye- székhely vonzásában működő szövetkezet gazdasági, politikai eredményeiről, tennivalóiról beszélt a felszólaló. Egyebek mellett elmondta: a gyenge földminőségből eleve adódik, hogy o termésátlag és a jövedelmezőség azonos ráfordítások mellett is alacsonyabb, mint a jobb adottságú gazdaságokban. A magas taglétszám, a munkaigényes kultúrák (alma, dohány, zöldség) jövedelmezőségének utóbbi időben történt csökkenése számos gondot okozott, amelyek megoldásához politikai eszközöket is igénybe kellett venni. A felszólaló a továbbiakban beszámolt arról, miként valósították meg a megyei pártbizottság 1982-ben elfogadott, az alacsony jövedelmezőségű termelőszövetkezetekkel foglalkozó, a helyzet megyei szintű javításának lehetőségeit is felvázoló határozatát. Saját intézkedési tervük — amely a helyi politikai, társadalmi testületek véleményét is magában foglalta — szinte az egész gazdálkodás módosítását igényelte. A hagyományos termelésszerkezet megváltoztatását csak a tagság körében folytatott körültekintő, alapos meggyőzés után lehetett megkezdeni. Nagy vita volt például az alma körül, míg végül a korszerűtlen, ráfizetéses almáskertek kivágása és új telepítések mellett döntöttek. Időközben bebizonyosodott, hogy lehet nyereségesen almát termelni, csak nagyobb figyelemmel és takarékosabban, a minőségre és az értékesítésre jobban ügyelve. Ez más ágazatokra is vonatkozik. A tsz-ekben működő ipari üzemekről, a háztáji gazdaságok és a közös együttműködéséről beszélt ezután, majd a korszerű szervezési módok gyorsabb helyi alkalmazásának lehetséges jó hatására hívta fel a figyelmet. Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára: Legyen politizálóbb a KISZ — Ügy érezzük, a be- i számoló szinte minden fejezete az ifjúságról, illetve az ifjúságról is szól, hiszen a megye munkaképes lakosságának közel fele harminc éven aluli, tehát Szabolcs-Szatmár eredményeiben jelentős része van a fiatalságnak — emelte ki felszólalásának elején az ifjúsági szövetség megyei vezetője. A megye utóbbi öt évben elért, a fiatalok számára is kedvező fejlesztéseiről, a lakás- és gyermekintézményépítésről szólt ezután, majd a gondokról beszélt. Egyebek között elmondta, hogy a demográfiai hullám hatása itt az országosnál nagyobb mértékben érezhető, ami például azt is jelenti, hogy 1984. szeptemberében ezer tizen- négyéves fiatalnak kellett más megyében megkezdeni tanulmányait. Hasonló gondok vannak a pályakezdő fiatalok esetében is: tavaly 1400 fiatalnak kellett más megyében munkát keresni. Az önálló életkezdés feltételeiről, a beszámolóban is szereplő, a segítőkészséget kifejező szándék időszerűségéről beszélt ezután, hangsúlyozva a lakáshoz jutás nagyon nehézzé vált feltételeit. Felszólalásának további részében a társadalomba nehezen beilleszkedő fiatalok gondjairól beszélt, s rámutatott: a KISZ nem azonosulhat a fiatalok minden csoportjával; de vállalkozik arra, hogy a társadalom perifériája felé sodródó lányok és fiúk társadalmi beilleszkedését segíti. A KISZ belső életéről, megújulási törekvéseiről szólt ezután. Elmondta: öt év alatt megyénkben ötezerrel nőtt a taglétszám, elsősorban a tanintézetekben és az üzemekben. Az ifjúsági szövetség most sokszínű programokkal és állandó kísérletezés közben dolgozik. A KlSZ-szer- vezetek mind több helyen váltak a helyi közélet cselekvő részeseivé. A tervek között említette, hogy szeretnék még politizálóbbá tenni a KISZ-t. Ehhez elengedhetetlen, hogy tovább javítsák a fiatalok érdekvédelmét, érdekképviseletét. Változtatnak a szervezeti életen is, oldják a kötöttségeket, fiatalosabbá ■ kívánják tenni a rendezvényeket. Felszólalásának befejező részében az úttörőmozgalommal kialakított kapcsolatról, s a KISZ-fiatalok elé állított új követelményekről beszélt a KISZ mb első titkára. Barecz János: A Politikai Bizottság megbízásából felszólalt a megyei pártértekezleten Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője. Átadta a Szabolcs-Szatmár megyei kommunisták küldötteinek a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletét, jókívánságait, majd a nőnap alkalmából köszöntötte a pártértekezleten részt vevő asz- szonyokat és lányokat. A bevezetőben hangsúlyozta: — Jó volt hallani, hogy az itt felszólaló nők mély hozzáértéssel, felelősségteljesen szóltak területükről. Büszkék vagyunk azokra a lányokra, asszonyokra, akik a társadalomban külön is vállalnak terheket, akik pártunk tagjai, felelősségteljesen dolgoznak munkahelyeiken és erejük, tudásuk legjavát adják, értelmesen vonnak le következtetéseket. Ez az egyik legszebb ajándék számunkra a nőnapon. Felszólalását így folytatta: — A Központi Bizottság kívánja és elvárja, hogy Szabolcs-Szatmár megye legmagasabb pártfóruma értelmesen, következetesen, kritikusan és önkritikusan végezze munkáját." Azt jelenthetem a Központi Bizottságnak, hogy így történt. A beszámolókból és a felszólalásokból világosan kitűnik, hogy itt felelősségteljes tanácskozás zajlik, olyan, amely jól számol el az elmúlt öt év munkájáról és előre tekint a következő öt évre. A pártértekezlet elé került dokumentumokban és a felszólalásokban az egész megye gondjai fogalmazódtak meg. Külön öröm számunkra, hogy nagy helyet kapott a kiút keresése. A megye kommunistáinak munkája minősítésére ez a testület hivatott. A Központi Bizottság figyelemmel kíséri a megye munkáját, s munkájukat jónak értékeli. A pártbizottság a XII. kongresszus irányvonalának megfelelően tevékenykedik, azt alkalmazza gyakorlati munkájában. Pedig ez nem köny- nyű feladat, különösen akkor, ha — mint az elmúlt öt évben is — növekvő gondjaink vannak. Nem egyszerű kézben tartani a gazdaságot, jól foglalkozni az állami szeriek munkájával, viszonylag zökkenőmentesen megszüntetni a járásokat és az új körülmények között kialakítani az állami munkát. Sokat foglalkozott a pártbizottság az oktatással, az ideológiai munkával is. Dicséretes, hogy a megyei vezetés konstruktív kapcsolatokat épített ki az országos szervekkel. Ezt kell a továbbiakban is folytatni: ha szükséges, időről időre egy-egy vezető szerv folyamatos segítségét igénybe venni. Az írásos és a szóbeli beszámolók őszintén tárták fel a helyzetet, jól foglalták ösz- sze a tennivalókat, utat mutattak a megye kommunistái számára. A pártértekezlet munkájából is egyértelműen kitűnik: első helyen szerepel a gazdasági tevékenység fejlesztése. A megyei, de az orNövelni kell a párt akcióképességét szagos közvélemény is nagy várakozással tekint az elkövetkező ötéves tervre. Ezzel kapcsolatosan ma többféle az elgondolás. Az ország vezetése sokoldalú számítások, a helyzet alapos mérlegelése alapján szeretne az elmúlt évekénél kedvezőbb feltételekkel számoló, reális tervet készíteni, amely fokozatos termelési, jövedelmezőségi és műszaki fejlesztési növekedéssel számol. Ez a továbblépés egyik alapja. A másik, ami itt is sokszor elhangzott: a növekedés lehetőségét mindenkinek a saját munkahelyén kell megkeresnie. Berecz János foglalkozott a megye sajátos gondjaival. így a foglalkoztatással, amelynek megoldásában a központi segítség a jövőben sem maradhat el. Bár az intenzív fejlesztés az alapkövetelmény, Szabolcs-Szatmárban — különleges helyzete miatt — az extenzív fejlesztési módszereket is szükséges alkalmazni, hiszen ez itt jelentős társadalmi feszültség levezetésének forrása. Ha már van elegendő munkahely, s ott megtanultak gazdálkodni, akkor viszont tudni kell a következő leckét is: megfelelni az intenzív gazdálkodási követelményeknek. Elhangzott itt egy elgondolkodtató felszólalás a tiszavas- vári Munka Tsz elnökétől. Ezzel kapcsolatban teszem szóvá: joggal kell elismerni az agrárértelmiség munkáját. Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy az egész ország által támogatott és elismert magyar mezőgazdaság megtartsa a világban kivívott előkelő helyét az egy főre jutó termelésben. Még jobban kell és lehet gazdálkodnunk. Ehhez azonban elsőrendűen az agyakra van szükség. Nekünk ennél most nincs nagyobb kincsünk és erőnk. Jól sáfárkodjunk ezzel a kinccsel. Oldjuk fel a szem- léletbeni gátakat és együtt legyünk okosabbak. Sok a tennivalónk abban, hogy erősödjön társadalmunkban a kollektivitás, hogy merjük bátran egymást és az egész kollektívát megmérni. Sehol ne kísérje féltékenység, ha az egyik, vagy a másik több, nagyobb eredményt ér el. A mezőgazdaság hatékonyságának növekedése jelentős mértékben éppen annak köszönhető, hogy felnőtt ott az új, fiatal értelmiség, a parasztság tudott váltani. A mezőgazdasági termék- szerkezettel kapcsolatban a Központi Bizottság tagja rámutatott, hogy erre Szabolcs- Szatmárban is fel kell készülni. Ebben a helyi mellett az országos felelősséget is szükséges megfogalmazni. Joggal várja el a megye, hogy az illetékes közporiti szervek stratégiai értelemben határozzák meg a megye mezőgazdaságának helyzetét. A sajátos szabolcsi fő termékek — az alma, a burgonya, a dohány, a napraforgó — termelésével és értékesítésével évről évre gond van. A kiutat közösen kell megtalálni ebből a helyzetből, nem szabad a véletlenre bízni e termékek sorsát. A szocialista demokrácia és az államélet kérdéseiről beszélt ezt követően Berecz János. — Első helyre tenném a júniusi választást, amely a kommunisták szempontjából rendkívül fontos országos párbeszéd a lakossággal. A kongresszusi határozatokat e munka során kell népünkkel elfogadtatni a választók körében. Nagyon lényeges, hogy a párttagság mennyire képes erre. A választási előkészületek jó alkalmat teremtenek arra, hogy növeljük a politika iránti bizalmat, a párt szavának hitelét, s előre tudjunk tekinteni. Fontossági sorrendben ez után következik a kettős jelölés. Lényeges itt, hogy erkölcsi tekintetben ne szenvedjenek hátrányt azok, akik nem kapják meg a szavazatok többségét. Változtatni kell a rossz szemléleten: ne legyen bukott ember ebben a társadalomban az, aki nem lesz képviselő, tanácstag, akit nem választanak újra valamilyen funkcióba. Ettől nem változik annak az embernek a minősége, csupán a pozíciója. A törvényességről szólva elmondta, hogy a bűnözés bizonyos növekedése nem kis probléma, de nem kevésbé aggasztó a sok apró törvénytelenség. Bizonyos felmérések mutatják, hogy törvényeinket, rendeletein- ket jelentős százalékban éri sérelem, s ez igen nagy szám. Ezen a helyzetennem lehet változtatni a rendőri szervek megerősítésével. Csak a társadalom, elsősorban a kommunisták ereje képes a jobbításra, arra, hogy azt is mindenki tisztán lássa: az egyéni érdekeltség a jobb munkát és' nem az ügyeskedés lehetőségét jelenti. Itt szólt a közéleti tevékenységről, arról, hogy amikor valaiki megkapja a közösség bizalmát, ezzel bizonyos hatalmat is nyer. A hatalommal élni nagyon nagy felelősség, azzal esetenként vissza is lehet élni. Ezért is szükséges újra és újra felhívni a pártszervezetek, a kommunisták figyelmét arra: nem elég a bizalmat megkapni, munkájukkal, magatartásukkal bizalmat is kell sugározniuk. — Foglalkoztak a pártértekezleten a neveléssel, az iskolával. Megerősíteném, amit Nyírbátor egyik küldötte erről mondott. Hozzáteszem, hogy az iskolával való foglalkozás legyen nemzeti ügyünk. Kulcskérdése ez annak, milyen lesz a társadalmunk később. Sok közös gondunknak is elejét lehet venni ma az iskolákban. Nem mindegy, hogy gyerekeink elkötelezettek lesznek-e, megismerkednek-e a legmodernebb technikával. Az ipari és mezőgazda- sági üzemeknek kötelességük és egyben személyes érdekük is, hogy segítsenek ebben a nevelőmunkában, hogy az iskolában tanulókat megkeressék, elbeszélgessenek velük, hogy a gyerekek érezzék; a felnőtt társadalom számít rájuk. A nevelésben igen nagy szerepe van a sportnak, amely a megyében — különösen a felsőfokú intézményekben — fellendült. Az aktív és tömeges testnevelésre azonban az általános és középiskolákban is nagyobb gondot kell fordí- dítani. — Rengeteg a feladat — folytatta a felszólaló —. Hogy ezeket jól elvégezzük, annak a feltétele: a párttagság értse, fogadja el és valósítsa meg a pártértekezlet, a XIII. kongresszus döntéseit. Növelnünk kell a párt akcióképességét, legyen meg erre minden alapszervezetben az igény. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy az alapszervezetek munkájában még sok a bürokratikus vonás. Hozzáteszem, hogy az alapos vita és az érdemi döntés soha nem a taggyűléseken eltöltött idő függvénye. Rendkívül jó döntéseket lehet hozni rövid idő alatt is. Ezért is helyes az a szándék, hogy a megyei pártbizottság a jövőben nagyobb segítséget kíván adni az alapszervezeteknek a munkamódszer fejlesztéséhez, a pártszervezeteknél jelentkező gondok leküzdéséhez. Szükséges, hogy a párt komolyabban foglalkozzon önmagával. Fontos például agitációs és propagandatevékenységünk megújítása, az, hogy minden jelentős intézkedés előkészületeibe bevonjuk a propagandistákat, ez által is a lakosságot. Ez megnöveli a párt- szervezetek tekintélyét, súlyát. Berecz János végezetül hangsúlyozta: sok múlik megyénk pártértekezletének munkájától, határozatától. Igazán azonban akkor dolgoztunk jól, ha a küldöttek hazamenve pontosan adják tovább Szabolcs-Szatmár kommunistáinak e tanácskozás hangulatát, lényegét. A nemrég újjáválasztott alap- saervezeti vezetőségeken, a kommunista közösségek százain múlik, hogy az itteni döntés valóság legyen. Margócsy József, a tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatója, a TIT megyei szervezetének elnöke: Szeretői a szülőföldet A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete behatóan megtárgyalta a kongresszusi irányelveket. A pártértekezleti beszámoló harmonikusan foglalja össze a megyei feladatokat. Ez adja az alapot ahhoz, mindenkiben éljen annak a tudata, hogy az övé is ez a megye, része az országnak, a szülőföldnek. Ezért szükséges, ha minél többen megismerik a terület múltját. Jó eredményeket mutatnak fel a múzeumok, levéltárak, könyvtárak, megjelent a Nyíregyházi útikalauz, újabb dokumentumkötet készül. Mindez azt bizonyítja, hogy van szellemi kapacitás arra, hogy egyszer elkészüljön a megye korszerű szemléltető monográfiája. A különféle bizottságokban rengeteg szellemi, társadalmi munka eredményei mutathatók fel. Ezért szükséges jobban megbecsülni és hasznosítani a rendszeres társadalmi munkát. Váci Mihály példáját említette, hogy az együttes munkálkodás hozhat eredményeket. A határozatok jó értelmezése mellett a megfelelő összefogás szükséges azok végrehajtására. Juhász Ildikó, a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatója: Hz értelmiség megbecsülése ték a véleményüket a tantervek korszerűsítése, a főiskola távlati fejlesztése, a vezetők véleményezése során. Fontos lenne azonban, hogy egyetértési jogaik gyakorlása mellett a döntési jogaikkal is jobban élhessenek. Ez is elősegítené, hogy az intézményből jól képzett pedagógusok, aktív közéleti emberek, a társadalom fejlődéséért tenni tudó egyéniségek kerüljenek ki. Ezután a főiskolát elvégző fiatalok elhelyezkedési, anyagi és lakásgondjait ecsetelte. Hangoztatta, hogy a feladatok megoldása állami intézkedést is kíván. Ezt jól elősegítené a lakásárak stabilizálása, a lépcsőzetes lakáshoz jutás rendszerének bővítése (KISZ-lakások) és a pedagóguskölcsön visszaállítása. Javasolta, hogy megfelelő fórumon vizsgálják felül az ezzel összefüggő kérdéseket, mert ez elősegítené, hogy a kezdeti lépések után (bérrendezés) továbbjussunk az értelmiségi, főleg a pedagóguspálya társadalmi megbecsülésében. (Folytatás a 4. oldalon) A beszámolónak ahhoz a részéhez kapcsolódott, amely a nevelőmunkával és a KISZ- szervezettel foglalkozik. Kiemelte a KISZ jelenlegi helyzetében felfedezhető gondokat, nehézségeket. Utalt arra, hogy megkérdez-
