Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

1985. március 11. Kelet-Magyarország 3 Vi ta a beszá mól lói k 1 Fel lett Csiribán János, a Zöld Mező Tsz (Nyírtura—Sényő) műszakvezetője: Váltás meggyőzéssel Kedvezőtlen adottságú, gyenge ho­moktalajon gazdálkodó, a megye- székhely vonzásában működő szövetkezet gazdasági, politikai ered­ményeiről, tennivalóiról be­szélt a felszólaló. Egyebek mellett elmondta: a gyenge földminőségből eleve adódik, hogy o termésátlag és a jö­vedelmezőség azonos ráfor­dítások mellett is alacso­nyabb, mint a jobb adottsá­gú gazdaságokban. A magas taglétszám, a munkaigényes kultúrák (alma, dohány, zöldség) jövedelmezőségének utóbbi időben történt csök­kenése számos gondot oko­zott, amelyek megoldásához politikai eszközöket is igény­be kellett venni. A felszólaló a továbbiak­ban beszámolt arról, mi­ként valósították meg a me­gyei pártbizottság 1982-ben elfogadott, az alacsony jö­vedelmezőségű termelőszö­vetkezetekkel foglalkozó, a helyzet megyei szintű javí­tásának lehetőségeit is fel­vázoló határozatát. Saját in­tézkedési tervük — amely a helyi politikai, társadalmi testületek véleményét is ma­gában foglalta — szinte az egész gazdálkodás módosí­tását igényelte. A hagyomá­nyos termelésszerkezet meg­változtatását csak a tagság körében folytatott körülte­kintő, alapos meggyőzés után lehetett megkezdeni. Nagy vita volt például az alma körül, míg végül a korsze­rűtlen, ráfizetéses almásker­tek kivágása és új telepíté­sek mellett döntöttek. Idő­közben bebizonyosodott, hogy lehet nyereségesen almát termelni, csak nagyobb fi­gyelemmel és takarékosab­ban, a minőségre és az érté­kesítésre jobban ügyelve. Ez más ágazatokra is vonatko­zik. A tsz-ekben működő ipari üzemekről, a háztáji gazda­ságok és a közös együttmű­ködéséről beszélt ezután, majd a korszerű szervezési módok gyorsabb helyi alkal­mazásának lehetséges jó hatására hívta fel a figyel­met. Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára: Legyen politizálóbb a KISZ — Ügy érez­zük, a be- i számoló szinte min­den fejezete az ifjúság­ról, illetve az ifjúságról is szól, hi­szen a me­gye munkaképes lakosságá­nak közel fele harminc éven aluli, tehát Szabolcs-Szatmár eredményeiben jelentős ré­sze van a fiatalságnak — emelte ki felszólalásának elején az ifjúsági szövetség megyei vezetője. A megye utóbbi öt évben elért, a fiatalok számára is kedvező fejlesztéseiről, a la­kás- és gyermekintézmény­építésről szólt ezután, majd a gondokról beszélt. Egyebek között elmondta, hogy a de­mográfiai hullám hatása itt az országosnál nagyobb mér­tékben érezhető, ami példá­ul azt is jelenti, hogy 1984. szeptemberében ezer tizen- négyéves fiatalnak kellett más megyében megkezdeni tanulmányait. Hasonló gon­dok vannak a pályakezdő fiatalok esetében is: tavaly 1400 fiatalnak kellett más megyében munkát keresni. Az önálló életkezdés feltéte­leiről, a beszámolóban is szereplő, a segítőkészséget kifejező szándék időszerűsé­géről beszélt ezután, hang­súlyozva a lakáshoz jutás nagyon nehézzé vált felté­teleit. Felszólalásának további ré­szében a társadalomba nehe­zen beilleszkedő fiatalok gondjairól beszélt, s rámuta­tott: a KISZ nem azonosul­hat a fiatalok minden cso­portjával; de vállalkozik ar­ra, hogy a társadalom peri­fériája felé sodródó lányok és fiúk társadalmi beillesz­kedését segíti. A KISZ belső életéről, megújulási törekvéseiről szólt ezután. Elmondta: öt év alatt megyénkben ötezerrel nőtt a taglétszám, elsősorban a tan­intézetekben és az üzemek­ben. Az ifjúsági szövetség most sokszínű programokkal és állandó kísérletezés köz­ben dolgozik. A KlSZ-szer- vezetek mind több helyen váltak a helyi közélet cse­lekvő részeseivé. A tervek között említette, hogy sze­retnék még politizálóbbá tenni a KISZ-t. Ehhez elen­gedhetetlen, hogy tovább ja­vítsák a fiatalok érdekvédel­mét, érdekképviseletét. Vál­toztatnak a szervezeti éle­ten is, oldják a kötöttsége­ket, fiatalosabbá ■ kívánják tenni a rendezvényeket. Felszólalásának befejező részében az úttörőmozgalom­mal kialakított kapcsolatról, s a KISZ-fiatalok elé állított új követelményekről beszélt a KISZ mb első titkára. Barecz János: A Politikai Bizottság meg­bízásából felszólalt a megyei pártértekezleten Berecz Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Népsza­badság főszerkesztője. Átadta a Szabolcs-Szatmár megyei kommunisták küldötteinek a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletét, jó­kívánságait, majd a nőnap al­kalmából köszöntötte a párt­értekezleten részt vevő asz- szonyokat és lányokat. A be­vezetőben hangsúlyozta: — Jó volt hallani, hogy az itt felszólaló nők mély hoz­záértéssel, felelősségteljesen szóltak területükről. Büszkék vagyunk azokra a lányokra, asszonyokra, akik a társada­lomban külön is vállalnak terheket, akik pártunk tagjai, felelősségteljesen dolgoznak munkahelyeiken és erejük, tudásuk legjavát adják, értel­mesen vonnak le következte­téseket. Ez az egyik legszebb ajándék számunkra a nőna­pon. Felszólalását így folytatta: — A Központi Bizottság kí­vánja és elvárja, hogy Sza­bolcs-Szatmár megye legma­gasabb pártfóruma értelme­sen, következetesen, kritiku­san és önkritikusan végezze munkáját." Azt jelenthetem a Központi Bizottságnak, hogy így történt. A beszámolókból és a felszólalásokból világo­san kitűnik, hogy itt felelős­ségteljes tanácskozás zajlik, olyan, amely jól számol el az elmúlt öt év munkájáról és előre tekint a következő öt évre. A pártértekezlet elé ke­rült dokumentumokban és a felszólalásokban az egész me­gye gondjai fogalmazódtak meg. Külön öröm számunkra, hogy nagy helyet kapott a ki­út keresése. A megye kommu­nistáinak munkája minősíté­sére ez a testület hivatott. A Központi Bizottság figyelem­mel kíséri a megye munkáját, s munkájukat jónak értékeli. A pártbizottság a XII. kong­resszus irányvonalának meg­felelően tevékenykedik, azt alkalmazza gyakorlati mun­kájában. Pedig ez nem köny- nyű feladat, különösen akkor, ha — mint az elmúlt öt év­ben is — növekvő gondjaink vannak. Nem egyszerű kéz­ben tartani a gazdaságot, jól foglalkozni az állami szeriek munkájával, viszonylag zök­kenőmentesen megszüntetni a járásokat és az új körülmé­nyek között kialakítani az ál­lami munkát. Sokat foglalko­zott a pártbizottság az okta­tással, az ideológiai munkával is. Dicséretes, hogy a megyei vezetés konstruktív kapcsola­tokat épített ki az országos szervekkel. Ezt kell a továb­biakban is folytatni: ha szük­séges, időről időre egy-egy vezető szerv folyamatos segít­ségét igénybe venni. Az írásos és a szóbeli be­számolók őszintén tárták fel a helyzetet, jól foglalták ösz- sze a tennivalókat, utat mu­tattak a megye kommunistái számára. A pártértekezlet munkájából is egyértelműen kitűnik: első helyen szerepel a gazdasági tevékenység fej­lesztése. A megyei, de az or­Növelni kell a párt akcióképességét szagos közvélemény is nagy várakozással tekint az elkö­vetkező ötéves tervre. Ezzel kapcsolatosan ma többféle az elgondolás. Az ország vezeté­se sokoldalú számítások, a helyzet alapos mérlegelése alapján szeretne az elmúlt évekénél kedvezőbb feltéte­lekkel számoló, reális tervet készíteni, amely fokozatos termelési, jövedelmezőségi és műszaki fejlesztési növeke­déssel számol. Ez a továbblé­pés egyik alapja. A másik, ami itt is sokszor elhangzott: a növekedés lehetőségét min­denkinek a saját munkahe­lyén kell megkeresnie. Berecz János foglalkozott a megye sajátos gondjaival. így a foglalkoztatással, amelynek megoldásában a központi se­gítség a jövőben sem marad­hat el. Bár az intenzív fej­lesztés az alapkövetelmény, Szabolcs-Szatmárban — kü­lönleges helyzete miatt — az extenzív fejlesztési módszere­ket is szükséges alkalmazni, hiszen ez itt jelentős társa­dalmi feszültség levezetésé­nek forrása. Ha már van ele­gendő munkahely, s ott meg­tanultak gazdálkodni, akkor viszont tudni kell a követke­ző leckét is: megfelelni az in­tenzív gazdálkodási követel­ményeknek. Elhangzott itt egy elgondol­kodtató felszólalás a tiszavas- vári Munka Tsz elnökétől. Ezzel kapcsolatban teszem szóvá: joggal kell elismerni az agrárértelmiség munkáját. Nagyon kell vigyáznunk arra, hogy az egész ország által tá­mogatott és elismert magyar mezőgazdaság megtartsa a vi­lágban kivívott előkelő helyét az egy főre jutó termelésben. Még jobban kell és lehet gaz­dálkodnunk. Ehhez azonban elsőrendűen az agyakra van szükség. Nekünk ennél most nincs nagyobb kincsünk és erőnk. Jól sáfárkodjunk ezzel a kinccsel. Oldjuk fel a szem- léletbeni gátakat és együtt legyünk okosabbak. Sok a tennivalónk abban, hogy erő­södjön társadalmunkban a kollektivitás, hogy merjük bátran egymást és az egész kollektívát megmérni. Sehol ne kísérje féltékenység, ha az egyik, vagy a másik több, na­gyobb eredményt ér el. A me­zőgazdaság hatékonyságának növekedése jelentős mérték­ben éppen annak köszönhető, hogy felnőtt ott az új, fiatal értelmiség, a parasztság tu­dott váltani. A mezőgazdasági termék- szerkezettel kapcsolatban a Központi Bizottság tagja rá­mutatott, hogy erre Szabolcs- Szatmárban is fel kell készül­ni. Ebben a helyi mellett az országos felelősséget is szük­séges megfogalmazni. Joggal várja el a megye, hogy az il­letékes közporiti szervek stra­tégiai értelemben határozzák meg a megye mezőgazdaságá­nak helyzetét. A sajátos sza­bolcsi fő termékek — az al­ma, a burgonya, a dohány, a napraforgó — termelésével és értékesítésével évről évre gond van. A kiutat közösen kell megtalálni ebből a hely­zetből, nem szabad a vélet­lenre bízni e termékek sorsát. A szocialista demokrácia és az államélet kérdéseiről be­szélt ezt követően Berecz Já­nos. — Első helyre tenném a jú­niusi választást, amely a kommunisták szempontjából rendkívül fontos országos párbeszéd a lakossággal. A kongresszusi határozatokat e munka során kell népünkkel elfogadtatni a választók köré­ben. Nagyon lényeges, hogy a párttagság mennyire képes erre. A választási előkészüle­tek jó alkalmat teremtenek arra, hogy növeljük a politika iránti bizalmat, a párt szavá­nak hitelét, s előre tudjunk tekinteni. Fontossági sorrend­ben ez után következik a ket­tős jelölés. Lényeges itt, hogy erkölcsi tekintetben ne szen­vedjenek hátrányt azok, akik nem kapják meg a szavaza­tok többségét. Változtatni kell a rossz szemléleten: ne le­gyen bukott ember ebben a társadalomban az, aki nem lesz képviselő, tanácstag, akit nem választanak újra valami­lyen funkcióba. Ettől nem változik annak az embernek a minősége, csupán a pozíciója. A törvényességről szólva elmondta, hogy a bűnözés bizonyos növekedése nem kis probléma, de nem ke­vésbé aggasztó a sok apró törvénytelenség. Bizonyos felmérések mutatják, hogy törvényeinket, rendeletein- ket jelentős százalékban éri sérelem, s ez igen nagy szám. Ezen a helyzetennem lehet változtatni a rendőri szervek megerősítésével. Csak a társadalom, elsősor­ban a kommunisták ereje képes a jobbításra, arra, hogy azt is mindenki tisztán lás­sa: az egyéni érdekeltség a jobb munkát és' nem az ügyeskedés lehetőségét je­lenti. Itt szólt a közéleti te­vékenységről, arról, hogy amikor valaiki megkapja a közösség bizalmát, ezzel bi­zonyos hatalmat is nyer. A hatalommal élni nagyon nagy felelősség, azzal ese­tenként vissza is lehet élni. Ezért is szükséges újra és újra felhívni a pártszerveze­tek, a kommunisták figyel­mét arra: nem elég a bizal­mat megkapni, munkájuk­kal, magatartásukkal bizal­mat is kell sugározniuk. — Foglalkoztak a pártér­tekezleten a neveléssel, az iskolával. Megerősíteném, amit Nyírbátor egyik kül­dötte erről mondott. Hozzá­teszem, hogy az iskolával való foglalkozás legyen nemzeti ügyünk. Kulcskér­dése ez annak, milyen lesz a társadalmunk később. Sok közös gondunknak is elejét lehet venni ma az iskolák­ban. Nem mindegy, hogy gyerekeink elkötelezettek lesznek-e, megismerkednek-e a legmodernebb techniká­val. Az ipari és mezőgazda- sági üzemeknek kötelessé­gük és egyben személyes ér­dekük is, hogy segítsenek ebben a nevelőmunkában, hogy az iskolában tanulókat megkeressék, elbeszélgesse­nek velük, hogy a gyerekek érezzék; a felnőtt társada­lom számít rájuk. A nevelés­ben igen nagy szerepe van a sportnak, amely a megyében — különösen a felsőfokú in­tézményekben — fellendült. Az aktív és tömeges testne­velésre azonban az általá­nos és középiskolákban is nagyobb gondot kell fordí- dítani. — Rengeteg a feladat — folytatta a felszólaló —. Hogy ezeket jól elvégezzük, annak a feltétele: a párttag­ság értse, fogadja el és való­sítsa meg a pártértekezlet, a XIII. kongresszus döntéseit. Növelnünk kell a párt akció­képességét, legyen meg erre minden alapszervezetben az igény. Több felszólaló hang­súlyozta, hogy az alapszerve­zetek munkájában még sok a bürokratikus vonás. Hoz­záteszem, hogy az alapos vi­ta és az érdemi döntés soha nem a taggyűléseken eltöl­tött idő függvénye. Rendkí­vül jó döntéseket lehet hoz­ni rövid idő alatt is. Ezért is helyes az a szándék, hogy a megyei pártbizottság a jö­vőben nagyobb segítséget kíván adni az alapszerveze­teknek a munkamódszer fej­lesztéséhez, a pártszerveze­teknél jelentkező gondok le­küzdéséhez. Szükséges, hogy a párt komolyabban foglal­kozzon önmagával. Fontos például agitációs és propa­gandatevékenységünk meg­újítása, az, hogy minden je­lentős intézkedés előkészüle­teibe bevonjuk a propagan­distákat, ez által is a lakos­ságot. Ez megnöveli a párt- szervezetek tekintélyét, sú­lyát. Berecz János végezetül hangsúlyozta: sok múlik me­gyénk pártértekezletének munkájától, határozatától. Igazán azonban akkor dol­goztunk jól, ha a küldöttek hazamenve pontosan adják tovább Szabolcs-Szatmár kommunistáinak e tanácsko­zás hangulatát, lényegét. A nemrég újjáválasztott alap- saervezeti vezetőségeken, a kommunista közösségek szá­zain múlik, hogy az itteni döntés valóság legyen. Margócsy József, a tanárképző főiskola nyugalmazott főigazgatója, a TIT megyei szervezetének elnöke: Szeretői a szülőföldet A Tudomá­nyos Isme­retterjesztő Társulat me­gyei szerve­zete beha­tóan meg­tárgyalta a kongresszu­si irányelve­ket. A pártértekezleti beszá­moló harmonikusan foglalja össze a megyei feladatokat. Ez adja az alapot ahhoz, min­denkiben éljen annak a tuda­ta, hogy az övé is ez a me­gye, része az országnak, a szülőföldnek. Ezért szüksé­ges, ha minél többen megis­merik a terület múltját. Jó eredményeket mutatnak fel a múzeumok, levéltárak, könyvtárak, megjelent a Nyíregyházi útikalauz, újabb dokumentumkötet készül. Mindez azt bizonyítja, hogy van szellemi kapacitás arra, hogy egyszer elkészüljön a megye korszerű szemléltető monográfiája. A különféle bizottságokban rengeteg szellemi, társadalmi munka eredményei mutatha­tók fel. Ezért szükséges job­ban megbecsülni és haszno­sítani a rendszeres társadal­mi munkát. Váci Mihály pél­dáját említette, hogy az együttes munkálkodás hoz­hat eredményeket. A határo­zatok jó értelmezése mellett a megfelelő összefogás szük­séges azok végrehajtására. Juhász Ildikó, a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatója: Hz értelmiség megbecsülése ték a véleményüket a tan­tervek korszerűsítése, a fő­iskola távlati fejlesztése, a vezetők véleményezése során. Fontos lenne azonban, hogy egyetértési jogaik gyakorlá­sa mellett a döntési jogaik­kal is jobban élhessenek. Ez is elősegítené, hogy az intéz­ményből jól képzett pedagó­gusok, aktív közéleti embe­rek, a társadalom fejlődésé­ért tenni tudó egyéniségek kerüljenek ki. Ezután a főiskolát elvégző fiatalok elhelyezkedési, anya­gi és lakásgondjait ecsetelte. Hangoztatta, hogy a felada­tok megoldása állami intéz­kedést is kíván. Ezt jól elő­segítené a lakásárak stabili­zálása, a lépcsőzetes lakás­hoz jutás rendszerének bő­vítése (KISZ-lakások) és a pedagóguskölcsön visszaállí­tása. Javasolta, hogy megfe­lelő fórumon vizsgálják fe­lül az ezzel összefüggő kér­déseket, mert ez elősegítené, hogy a kezdeti lépések után (bérrendezés) továbbjussunk az értelmiségi, főleg a peda­góguspálya társadalmi meg­becsülésében. (Folytatás a 4. oldalon) A beszámo­lónak ahhoz a részéhez kapcsoló­dott, amely a nevelő­munkával és a KISZ- szervezettel foglalkozik. Kiemelte a KISZ jelenlegi helyzetében felfedezhető gondokat, nehézségeket. Utalt arra, hogy megkérdez-

Next

/
Thumbnails
Contents