Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-11 / 58. szám
2 Kelet-Magyarország 1985. március 11. Vita a beszámol lói k 1 <D lett Kardos Gézáné kisvárdai nyugdíjas igazgató: Nyitottabb pártéletet A pártértekezlet vitájában elsőként felszólaló Kardos Gézáné az alapszervezeti munka, a pártegység és a pártfegyelem aktuális kérdéseiről beszélt. Többek között elmondta: a párthatározatok megvalósításához ösz- szehangolt és tudatos erőfeszítésre van szükség. A valóság nyílt és őszinte feltárására törekszünk, ennek alapján szabjuk meg tennivalóinkat — mondta. — Az alapszervezetek munkájára általában a tervszerűség jellemző. A város*és vonzás- körzete kommunistáit a példamutatás jellemzi, mely azért is jelentős, mert nőttek a követelmények, nehezebbé váltak a feladatok. Az alapszervezetek munkájában lényeges, hogy a pártdemokrácia maradéktalanul érvényesüljön, a párttagság jól ismerje és értse a tennivalókat. A jövőben növelni, erősíteni szükséges a taggyűlések szerepét, el kell érni, hogy több helyi, konkrét kérdés kerüljön a testület elé és ne formális beszámolók jellemezzék a napirendet, mert ez alapvetően befolyásolja a tagság aktivitását. Napjaink bonyolult körülményei között türelmesebben, szívósabban, egyértelműbben kell állást foglalnunk különböző kérdésekben — mondta. Sürgette, hogy a pártszervezetek élete váljék még nyitottabbá. Hangsúlyozta: a pártcsoportok nem váltak még a kötetlen vélemény- csere színtereivé. A párttagok munkája, magatartása nemcsak belső ügyünk, hanem a párt tömegkapcsolatának fontos eleme — hangsúlyozta. Moravszki György, a tiszavasvári Munka Tsz elnöke: Feltárni a tartalékokat Bevezetőül Tiszavasvári és térsége eredményeiről, gondjairól szólt, majd a mezőgazdasági ágazat helyzetét elemezte. Hangsúlyozta többek között: mind a termőhelyi és közgazdasági adottságokban, mind a termelés szerkezetében speciális helyzetben van a megye, s ez a tisztes eredmények mellett is számtalan gond forrása. Az adottságok és az alacsony műszaki színvonal miatt még elmaradunk az országos átlagteljesítményektől. Az egyre fokozódó költségnövekedések miatt megyénk gazdaságai nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek. A visszafogott fejlesztések miatt helyenként az egyszeri újratermelés feltételei sincsenek meg, ami újabb és további differenciálódáshoz vezethet. A támogatások csökkentése nyomán mérséklődik a gazdaságok nyereség- termelő képessége. A források közül a hitel a meghatározó, mely erőn felüli terhet jelent sok esetben. Mindez országos figyelmet érdemel. Kiemelte: az objektív feltételek mellett helyben is van még tartalék, amit fel kell tárni. Keresni kell a költség- csökkentés lehetőségéit;, fel kell számolni a hanyag és a pazarló gazdálkodást, korszerűsíteni szükséges az információs rendszert. Fontos feladat az érdekeltség fokozása. Az emberi tényezők érvényesülésének jelentős motíválója a személyes jövedelem. 1985-től több választási lehetőség áll az üzemek rendelkezésére e téren, de bármelyik csak akkor éri el célját, ha az hatékony munkával, nyereséges termeléssel párosul. Végezetül hangoztatta: csak olyan ember tud mozgósítani, aki maga is hisz a kitűzött célok megvalósításában. Itt van jelentősége a párttagok, az irányító szervek példamutatásának. Szemerszki Miklós, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára: Szilárdabb pártegységet Először tolmácsolta Nyíregyháza város 12 és fél ezer kommunistájának, s a vonzás- körzethez tartozó 210 ezer lakosának üdvözletét és jókívánságait, majd arról beszélt, milyen feladatokat kell elvégezni ahhoz, hogy a pártszervezetek olyan közösséget alkossanak, amely elősegíti a párttagok még jobb helytállását. Az alapszervezet — mondta — jó keret a párt politikájának közvetítésére, a környezet szocialista formálására, a szervezeti élet tartalmas megvalósítására. Az alapszervezeti közösségek túlnyomó többsége felelősséggel végzi munkáját, a tagok teljesítik pártmegbízatásaikat. A tagság és a vezetés egyre felkészültebb emberileg, szakmailag, politikailag, kendőzetlen őszinteséggel szólnak, javasolnak, bírálnak, mert féltik szocialista rendszerünk elért vívmányait. Ám az is tapasztalható, hogy e közösségek tagjainak egy része közömbös, aminek többek között oka, hogy a taggyűlések hangneme sokszor kimért, fontoskodó, nincs kellő hangulata. Tapasztalni, hogy az alapszervezet tagsága a közösség érdekeihez, jövőjé- hez, feladataihoz való viszony alapján rétegződik. Sokan vannak, akik tudják, hol a helyük, mit várnak tőlük és ezt lelkiismeretesen teljesítik. Mások sokat vállalnak, szerveznek, mozgósítanak; vannak akik ötletet adnak, de a végrehajtásból kihúzzák magukat, és megtalálhatók a passzívak is. Az erkölcsi érettség is sokszínű, a lelkiismeretesek mellett megtalálhatók az önzők, a fegyelmezetlenek. A gondok megszüntetésében kulcsszerepe van a taggyűlésnek, ahol nyílt, őszinte légkört, vitatkozószellemet kell teremteni. A pártalapszerve- zeti közösség fejlesztésében főszereplő maga a párttag, hiszen a kommunisták egymásra gyakorolt hatása a taggyűlésen, a pártcsoport- ülésen a legnagyobb nevelő erő. A pártegység elengedhetetlen eleme a kommunisták közös akarata és közös cselekvése: ezt indítja el, segíti a taggyűlés és a végrehajtást is ellenőrzi — mondta, majd végül tájékoztatta a pártértekezletet a megye- székhely és vonzáskörzete utóbbi öt évének fejlődéséről, a nehezebb körülmények között kivívott eredményekről. Csíkos Sándor színművész: A művészei erejével — A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színház tagja vagyok, ami azt jelenti, hogy Nyíregyházának, SzabolcsSzatmárnak önálló színháza van. Rajtam kívül többek között elmondhatja még ezt a színház 34 színésze, 4 rendezője, két dramaturgja — kezdte felszólalását, majd azt hangsúlyozta, hogy a színháznak az életre kell nevelni a művészet eszközeivel, az itt és most élő emberek előtt kell ablakot nyitni az egyetemes kultúra értékeire. A színházzal megjelent a városban az értelmiség egy sajátos típusa, aki a művészet eszközeivel akarja megismertetni a világot, ezt a szűkebb világot, az itt élő embert, aki részt vállal és kér a mindennapi társadalmi gondokból és azok megoldásából — hangsúlyozta, majd arról szólt, hogy a mai magyar színház hármas elvárásnak próbál megfelelni. Eleget kíván tenni a szocialista kultúra kialakításában rá bízott feladatoknak; meg akar felelni a művészi követelményeknek, s ki akarja elégíteni a helyi közönségigényt. Részletesen szólt e követelmények teljesítésének feltételeiről, majd többek között arról szólt, hogy a nyíregyházi színház szerencsésnek mondhatja magát, hiszen több mai drámaírónak adott színpadot. Elmondta: nemcsak a színház, a színész vizsgázik minden este, hanem a közönség is, miközben véleményt mond az előadásról. Szólt a színházi élet gazdasági oldaláról, annak ellentmondásairól, majd méltatta azt a nagy erőfeszítést, amit Sza- bolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza tett a, színházi élet feltételeinek javításáért. — Amikor köszönetét mondunk az önálló színház ügyében kifejtett áldozatos munkáért, a ^támogatásért, hangsúlyozni szeretném: hisszük, hogy minden újból átgondolt, megoldott probléma még közelebb visz bennünket az emberre szabott szocializmus, a békés, művelt, gazdag Magyarország felépítéséhez. Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára: Támogatjuk pártunk politikáját tette: a Szabolcs- Szatmár legátfogóbb politikai tömegmozgalma inevében köszöntötte a pártértekezletet, majd kifej- tanácskozás dokumentumaiban foglalt program alkalmas arra, hogy a megye egész lakosságának programja legyen. Megvalósításából a népfrontmozgalom is részt kér, tennivalókat vállal: a párt szövetségi politikájának szellemében széleskörű együttműködést szervez és ápol a lakosság különböző rétegeivel — idősebbekkel. fiatalokkal, munkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel, marxistákkal és vallásos emberekkel, a városokban, a falvakban és a tanyákon élőkkel egyaránt. A továbbiakban a népfront égisze alatt működő több száz társadalmi bizottság munkájáról beszélt, kiemelve a társadalmi tevékenység hasznosságát, lehetőségeit, amelynek során rendszeresen elemzik a különböző rétegek helyzetét és igyekeznek segítséget adni a gazdasági, politikai és társadalmi vonatkozású problémák felismeréséhez és megoldásához. A kultúrpolitikai törekvések megvalósítása érdekében tett népfront-erőfeszítésekről szólt ezután, majd hangsúlyozta: fontos, hogy a párt politikáját közvetítő, magyarázó szerep mellett kapjanak a jövőben nagyobb figyelmet a népfrontmozgalom kezdeményezései is. Felszólalásának befejező részében a közelmúltban befejeződött falugyűlések, és más népfrontfórumok tapasztalatai alapján elmondta: társadalmunk legnagyobb része egyetért pártunk politikájával, támogatja azt. Nem csökkent a lakosság segítőkészsége sem, amely rendkívül fontos, hiszen a kistelepülések lakosságmegtartó erejének fokozásáért sokat kell tenni, mind nehezebb az alacsony nyugdíjjal rendelkező öregek élete. Végül a társadalmi munka hasznosságáról beszélt a népfront megyei bizottságának titkára, s hangsúlyozta a közért tevékenykedők munkája elismerésének fontosságát. Rudi Béla, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója: Felszabadult energiák Felszólalásában a vállalati önállósággal járó tennivalókról, gondokról beszélt. Elismerően szólt a korábbi évtized iparfejlesztési eredményeiről, amelyek fontos társadalmi gondot segítettek megoldani megyénkben. Napjainkban a megváltozott közgazdasági feltételek hatására mindinkább megmutatkoztak és jelentkeznek a nagyvállalathoz és a tröszthöz kötődés hátrányai — mondta, mivel a megye iparára jelentős részben a központi irányítás a jellemző. Ennek hiányosságát az évek során fokozta a nagy távolság, s a nagyvállalati érdekekre specializálódott termelési szerkezet. A kedvezőtlen hatások csak lassan szűntek, ezért az állam kénytelen volt beavatkozni és gyorsítani a vállalatok önállósodását. A Nyíregyházi Konzervgyár kollektívája is átélte ezt a folyamatot, 1982- től önálló gazdálkodást folytat. Az új helyzet kedvezően hatott a vállalati belső életre, hasznos energiákat szabadított fel. Pályázatok útján az utóbbi években olyan műszaki fejlesztési támogatást nyertek el, melyek lehetővé tették a belső innovációt, s módot nyújtottak több mint 300 millió forint beruházásra, a technológiák megújulására. Az önállóság adta másik lehetőséggel is éltek: megnyílt az út a gazdasági integráció előtt. Ma már a Nyíregyházi Konzervgyár gesztorságában négy társulás működik, melynek 24 tsz is tagja. Nagy gazdasági erőt jelent ez éppen most, amikor a beruházási források igen szűkösek. Az önállóvá válás sürgette a belső tartalékok feltárását, az irányítási rendszer korszerűsítését, a szervezéstudomány és a számítástechnika segítségével. A rugalmasabb gazdálkodás, a kockázatvállalás, a vállalkozói szellem erősödése meghozta az eredményt, hiszen a gyár árbevétele ma már megközelíti az évi másfél milliárd forintot, melynek 30 százaléka tőkés exportra jut. Az önállósodás folyamatát több megyében gazdálkodó egységnél is kívánatos volna felgyorsítani, s a szabályozó rendszernek kellőképpen honorálnia kellene az együttes cselekvést — mondta, majd részletesebben szólt a zöldség-gyümölcs termelés és értékesítés feladatairól, az éleződő piaci versenyről, az anyagi érdekeltség szerepéről, s arról, hogy a létrehozandó vállalati tanácsok hatékonyan segíthetik a termelés stratégiai céljainak kitűzését, elérését. Farkas Ferenc, a megyei pb. fegyelmi bizottságának elnöke: Megtartani a pártélet normáit A pártélet, pártfegyelem kérdéseiről szólt elsőként. Elmondta: Szabolcs- Szatmár kommunistáinak döntő többségé pártbeli kötelezettségének megfelelően, példamutatóan élt, dolgozott a beszámolási időszakban. Ezt — a beszámolóval egyezően — alátámasztják a fegyelmi munka tapasztalatai is. A két pártértekezlet közötti időben megyénk pártszervei tovább erősödtek, emelkedett a pártmunka színvonala, javult a szervezeti élet. Ezt a megállapítást igazolják a fegyelmi bizottságok által végzett olyan témavizsgálatok is, melyek nem konkrét fegyelmi ügyek vizsgálatát célozták, hanem a pártszervezetek működési rendjéről, ellenőrző tevékenységéről adtak tájékoztatást. A felszólaló hangsúlyozta: a kedvező tendenciák mellett tapasztalható, hogy a párttagok egy része elbizonytalanodott, nem tanúsít kellő határozottságot a párt politikájának képviseletében, nem áll ki egyértelműen mellette, holott ez a pártegység alapvető fontosságú eleme. — Pártunk eszmeileg, politikailag egységes — fejtette ki —, ami akkor is igaz, ha akadnak megyénkben a párttagok között olyanok, akik a párt politikájának egy-egy részkérdésében más véleményen voltak. Előfordult, hogy tájékozatlanság, vagy nem megfelelő felkészültség miatt foglaltak tévesen állást. Ezek megoldásához elengedhetetlen a pártszerű vita, a nézetek közös tisztázása. Ezzel kapcsolatban a fegyelmi bizottság elnöke kiemelte: a pártszerű vitát nem szabad összetévesztenünk a pártfegyelem megsértésével. Gond az, hogy akadnak olyan párttagok, akik párton kívüli fórumokon vitatják meg a párt egyes politikai határozatait, döntéseit. Ez ellen fel kell lépni. Felszólalásának második részében sorra vette a fegyelmi bizottság öt év alatt végzett munkájából leszűrhető konkrét tapasztalatokat, tendenciákat. A felsorolt fegyelmi vétségekből, több fegyelmi ügy fontos tanulságaként azt összegezhetjük, hogy ha idejében és rendszeresen megtörténik az ellenőrzés az alapszervezetek és felsőbb pártszervek részéről, akkor a súlyosabb fegyelmi vétségek elkerülhetők. Varga András, a kisvárdai városi pártbizottság első titkára: Mozgósítani céljainkért A beszámoló és a kongresszusi irányelveket tárgyaló taggyűlések helyi tapasztalatairól beszélt elsőként, majd így folytatta: — A gazdasági célok meghatározásánál, a gazdálkodásról folyó viták irányításánál a pártszervezetektől azt kérjük, hogy ne csak tájékoztassanak, informáljanak, hanem egyetértésre kell jutni, hogy mozgósítani tudjunk céljaink elérésére. Az eredményes közös cselekvés feltétele a vita, a meggyőzés, az egyetértés. A meggyőző, érvelő politikai munkáról szólva a felszólaló hangsúlyozta: a feladatokat rangsorolni szükséges, mindenekelőtt a legfontosabbak megismertetésére és elfogadtatására kell törekedni. Ez most, a gyorsan változó, s legtöbbször nehezebbé váló gazdasági körülmények között különösen lényeges. Kisvárda és a térség elmúlt öt évben elért eredményeiről beszélt ezután, majd néhány gondot említett meg. Ezek közé tartozik például, hogy a pártbizottsághoz tartozó területen nem mindenütt sikerült kellő mértékben előbbre lépni a differenciált bérezésben, — ugyanakkor néhányan — kihasználva az új vállalkozási formákat és egyéb lehetőségeket — kiemelkedően (esetenként érdemtelenül) magas jövedelemhez jutnak. Egyenlősdit nem akarunk, de kirívó társadalmi egyenlőtlenségeket sem, mert az újabb társadalmi feszültségeket okozhat, sérti az emberek igazságérzetét. Felszólalásának befejező részében a munkaerő-gazdálkodás új jelenségeiről és az azzal összefüggő politikai munkáról beszélt, annak alapján, hogy Kisvárdán a közelmúltban több mint 350 dolgozót kellett új munka- területre átcsoportosítani. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az ideológiai, politikai nevelő munkát egyre inkább hozzá kell kapcsolni a mindennapi tennivalókhoz. (Folytatás a 3. oldalon)
