Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
A megyei pártbizottság beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról közvéleményt érdeklő kérdések megvitatásához, a különböző nézetek ütköztetéséhez, világnézeti-politikai tartalmuk elemzéséhez. A pártoktatás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a megye dolgozói reálisabban lássák az ország helyzetét, a megoldandó feladatokat, és ezekben jobban érzékeljék saját helyüket és szerepüket. A gazdaságpolitikai propaganda erősítette a közgazdasági szemlélet terjedését, hozzájárult a gazdaságirányítás korszerűsítésének támogató fogadtatásához. Nehézséget jelentett azonban, hogy a hatékonyság és nyereség gazdaságpolitikai elvei és gyakorlata a közvéleményben gyakran ütközött régi ideológiai és erkölcsi értékszempontokkal. Több témában elveinknek és céljainknak ellentmondó személyes tapasztalatok is nehezítették a meggyőző munkát. A gazdaságpolitikai propaganda nem tudta ellensúlyozni az egyenlősdi szemlélet torzító hatásait, a jövedelemszabályozás gyengeségei miatt nem tudott kellőképpen érvelni amellett, hogy a termelés és teljesítmény szerepe meghatározó a dolgozók életkörülményeinek alakulásában. A pártoktatás hozzájárult, hogy széles körben mélyült a szocialista demokrácia jelentőségének, fejlesztése fontosságának felismerése. Azzal, hogy a különböző oktatási formákban lehetőséget nyújtott az aktuális gazdasági, politikai, ideológiai kérdések elemzésére, segítette a politikai kultúra formálását, a dolgozók közéleti aktivitásának fejlesztését, felelősség- érzetének növelését. Központi szerepet kapott a szocialista hazafiság és internacionalizmus mai tartalmának vizsgálata. A pártpropaganda — érzékelve a közvélemény érdeklődését — a történelmi közelmúlt vitatott kérdéseit, a nemzeti és a nemzetiségi problémák történeti és osztályszempontú megvilágítását állította középpontba. Helyet kapott az oktatásban a nacionalizmus mai megjelenési formáinak a bírálata. A pártoktatás kritikusan reagált a szocialista társadalmi berendezkedés sajátosságait történelmietlenül szemlélő szubjektív megközelítésekre. A politikai-ideológiai nevelőmunka eredménye is, hogy az eltelt időben erősödött a kötődés a hazához, tudatosult a népi-nemzeti összefogás szükségessége. Mélyült a meggyőződés, hogy vívmányaink megőrzésének, önálló nemzeti fejlődésünknek nélkülözhetetlen feltételét képezik a Szovjetunióhoz, a KGST-hez és a Varsói Szerződéshez fűződő kapcsolataink. Az internacionalista gondolkodás formálásához jelentősen hozzájárult az MSZBT-tagcsoportok tevékenysége és az a tény, hogy mélyültek kapcsolataink a testvérmegyékkel. Tovább gazdagodtak és szélesedtek a kölcsönösen előnyös kapcsolátaink a Szovjetunió Kárpátontúli területével. Magyar—szovjet határtalálkozók erősítik népeink barátságát. Az elmúlt időszakban az agitáció középpontjában a politika napi tennivalóinak megértetése, a cselekvésre mozgósítás állt, ezért a korábbinál lényegesen többet foglalkozott belpolitikai kérdésekkel, érzékelve, hogy a dolgozók továbbra is a párttól várják a választ az új kérdésekre. Az új követelmények megértése és érvényesítése azonban esetenként késve és eltérő színvonalon valósult meg. Közrejátszott ebben, hogy az alapszervezetek nem mindig kaptak elegendő segítséget ahhoz, hogy a párttagokat felkészítsék a politikánk melletti hatékony érvelésre, s a párttagok egy részének közömbössége és felkészületlensége miatt a pártfórumok, a taggyűlések sem alapozhatták meg kellően az egységes kiállás feltételeit. Előfordul, hogy a párthatározatokat nem elemzik, nem értelmezik, nem érvelnek mellettük, emiatt egyes párttagok magatartásában időnként elbizonytalanodás mutatkozott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi időben pártszervezeteink már több figyelmet fordítanak a párttagok, agitátorok felkészítésére, tájékoztatására. A pártszervezetek munkájának eredményeként fokozódott a politikai műveltség iránti igény, fejlődött a marxista természet- és társadalomszemlélet. A politikai nevelőmunkában eredményesebben foglalkoztak a marxista világnézet, gondolkodás és politikai szövetség dialektikájának megértetésével, az egyházak, a vallás szerepének tisztázásával. Az eszmei-politikai nevelőmunka meggyőző erejének fokozása mellett mind több párt- szervezet fordít figyelmet az emberek mindennapi gondjaira, az olyan hátrányos élethelyzetekre, amelyek táplálói lehetnek a vallásosságnak. Az utóbbi időben egyes területeken megyénkben is élénkült az egyházak — különösen a kisegyházak — tevékenysége. Fokozódó erőfeszítéseket tesznek az ifjúság, néhány éve pedig a városi nagy lakótelepeken élők, valamint értelmiségiek megnyerésére. Társadalmi céljaink és szövetségi politikánk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy egyházpolitikai törekvéseink érdekeinknek megfelelően alakulnak, a vallásos emberek és az egyházak képviselői támogatják társadalmi törekvéseinket. Nőtt az igény mind a párttagság, mind a lakosság körében az információ, a gyors és tartalmas tájékoztatás iránt. Az információ a pártszervek és alapszervezetek számára a legtöbb helyen a napi politikai munka szükségleteinek megfelelően jelzi a gyorsan változó körülményeknek az emberek életére, gondolkodására gyakorolt hatását. Lehetőséget nyújt arra, hogy az emberek nézetei, kételyei, aggodalmai nyíltan felszínre kerüljenek. Mégis, miközben a közéleti fórumokon, politikai tanfolyamokon, munkahelyi rendezvényeken, beszélgetéseken egyre többször bontakozik ki élénk vita politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről, ezekről az információ még nem mindig képes megfelelően árnyalt képet adni. A pártszervezetek többségében előtérbe került a lakosság politikai, társadalmi közérzetének, a különböző rétegek, csoportok véleményének gyors és reálisabb közvetítése, s ennek figyelembevétele a politikai munkában. A párt vezető testületéi hasznosítják a véleményeket, a párthatározatok és állami döntések fogadtatásáról adott jelzéseket. Az elmúlt időszakban a párt-, állami és tömegszervezetek tájékoztató tevékenysége fokozódó szerepet töltött be a közvélemény formálásában, a meggyőzésben és mozgósításban. Hozzájárult ahhoz, hogy növekedett alakosság egy számottevő részének aktív részvétele a döntések előkészítésében. A taggyűléseken a párttagság mind több helyen kap folyamatos és érdemi tájékoztatást a végzett munkáról, azokról a feladatokról, amelyek a munkahelyi közösség előtt állnak. Növekedett azoknak a pártszervezeteknek a száma, amelyek pártfórumokon adnak választ a lakosságot, a párttagságot foglalkoztató kérdésekre. Tartalmasabbak lettek a pártnapok, a falugyűlések, a munkahelyi fórumok. Fontos szerepet tölt be a megyei tömegtájékoztatásban a Kelet-Ma- gyarország és a Magyar Rádió Nyíregyházi Stúdiója. Információs, világnézeti, politikai orientáló és kultúraközvetítő funkciójukat felelősséggel, javuló szakmai színvonalon látják el. Munkájuk az elmúlt években gazdagodott azzal, hogy a társadalmi élet mind szélesebb körét érintő kérdésekről tájékoztatnak, nyújtanak eligazodási lehetőséget a lakosság számára. Időnként azonban az egyes cikkek, riportok elkészítését nem előzi meg a szükséges körültekintés, előfordul pontatlanság, esetenként megalapozatlan általánosítás is. A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet alapvető célkitűzései a pedagógusok lelkiismeretes munkája eredményeként a közoktatás terén is megvalósulnak. Mindinkább érezhető a kedvező hatása annak, hogy az oktatás ügye a társadalmi érdeklődés középpontjába került, mindenekelőtt az általános iskolai fejlesztés a kiemelt programok között szerepelt. A VI. ötéves terv időszakában megyénkben az intézmények mennyiségi fejlesztésének feladatai együtt jelentkeztek a tantervi korszerűsítés, a tartalmipedagógiai tevékenység megújulásának követelményeivel. A közoktatás iránti társadalmi igények kielégítése, az iskolai funkciózavarok mérséklése az irányító szerveket, az iskolai pártszervezeteket, a pedagógusokat az utóbbi években nehéz próbatétel elé állította. Az intézmények és a pedagógusok egy része küszködött azzal, hogy az iskolának gyorsan változó társadalmi környezetben kell teljesítenie funkcióját. Az iskolát, a fiatalokat érintő környezeti hatások a korábbinál sokszínűbbé, több vonatkozásban ellentmondásosabbá váltak. Az iskolának e hatások kiegyenlítésében játszott szerepét még ma is sokan alá-, illetve túlbecsülik. Ez is nehezíti az iskola, a család és a környezet közötti harmonikus kapcsolatrendszer és munkamegosztás kialakítását. Figyelemreméltó a párt- és tanácsi irányítás számára a pedagógusok egy részének bizonytalansága, ami elsősorban a fiatalok körében felvetődő kérdések megválaszolásában, gondolkodásuk és magatartásuk formálásában,'a társadalmi és az emberi értékekhez való viszony alakításában jelentkezett. A tantervi korszerűsítés követelményeiből adódó feladatok megvalósítására a pedagógusok többsége felkészült, további felkészítésük folyamatos. A tantervi intézkedések azonban több esetben zavart keltettek. Hátráltatja a tartalmi munka színvonalának emelését, hogy a közoktatás korszerűsítésének feltételrendszerét még sok vonatkozásban nem sikerült megteremtenünk. A pedagógus-továbbképzés fogyatékosságai is gondokat okoznak. Az iskolák tevékenységében a kedvező lehetőségek, korszerű törekvések, illetve a hátráltató tényezők együttesen hatnak. Az utóbbi években a világnézeti nevelőmunka iskolai, társadalmi, környezeti körülményei ellentmondásosan alakultak. Tervszerűbb lett a társadalmi, történelmi, állampolgári és politikai ismeretek megalapozása, gazdagodtak a közösségi-közéleti tevékenység gyakorlásának lehetőségei. Tu- datosabbá és meggyőzőbbé vált a fiatalok világnézeti, hazafias és internacionalista nevelése, javultak a honvédelemre való felkészítés lehetőségei. Az eredmények ellenére az iskolák még sok helyütt nem képesek a társadalmi hatásokat összehangolni, a nem kívánatosakat ellensúlyozni. A fiatalok jelentős része nem tudja a tanult ismereteket a tapasztalt társadalmi gyakorlattal összeegyeztetni. A fiatalok körében tapasztalható a tanulmányi fegyelem lazulása, a műveltség lebecsülése, negatív magatartási formák, viselkedési szokások terjedése. A tanulók egy része nem képes elsajátítani a korszerű műveltséganyagot, növekvő gondot jelent az alapkészségek kialakítása. Az egyes iskolafokozatok között nem zavartalan az átmenet. Tovább folytatódott az óvodafejlesztési program. Emelkedett az óvodai nevelésben részesülő gyermekek aránya, javult az ellátás minősége. A megye óvodáiban egyre eredményesebben valósítják meg az óvodai nevelési programot, készítenek fel az általános iskolai tanulmányok megkezdésére. Segítette az óvodai munka tartalmi fejlődését, hogy mintegy 420-szal nőtt az óvónők száma, csökkent a képesítés nélküliek aránya. Az általánős iskolai ellátás fejlesztése a VI. ötéves tervben a korábbinál is nagyobb figyelmet kapott. Az intézményhálózat gyarapodása — anyagi lehetőségeink többszöri kedvezőtlen módosulása ellenére is — jelentős. Többségében tervszerű és egyenletes az iskolák építése, bővítése és felújítása. Miközben az általános iskolai oktatás feltételei számottevően javultak, néhány településen a korszerűtlen körülmények, a városokban — különösen Nyíregyházán — a zsúfoltság, illetve a szükségmegoldások okoztak és okoznak gondot. Napjainkra sajátos feszültségforrássá vált, hogy a differenciált foglalkoztatás, a gyermek- és ifjúságvédelem intézményi háttere, személyi ellátottsága, szakszerűsége és eredményessége elmarad a szükségletektől.
