Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-09 / 57. szám
r A megyei pártbizottság beszámolója a Az általános iskolák pedagógus-ellátottsága összességében tovább javult, részleteiben azonban változatlanul ellentmondásos. Az utóbbi öt évben mintegy 300-zal nőtt a pedagógusok száma, az előző tanévig egyenletesen csökkent a képesítés nélküliek aránya. Ugyanakkor egyes térségekben ismét jelentős a pedagógushiány. A növekvő gyermeklétszám és a korábbinál nagyobb ütemű nyugdíjazás miatt az eddiginél több képesítés nélküli nevelő alkalmazása vált szükségessé. A középfokú intézmények hálózata — bővítésekkel, korszerűsítésekkel — tovább gyarapodott, a nevelés-oktatás, képzés feltételei javultak. A középfokú intézmények jól segítették a munkaerő- és szakember-utánpótlást. A szükségletek, illetve a szülők és a továbbtanulók szándékai azonban esetenként jelentősen eltérnek. Gondot okoz a szűk kollégiumi kapacitás, a meglévő kollégiumok és diákotthonok korszerűtlensége. A korábbiaktól eltérően a középfokú intézményekben is nehézségek tapasztalhatók a pedagógus-ellátottságban. Az iskolai végzettség és műveltség pótlásában, a szakmai képzésben és továbbképzésben éveken át igen jelentős szerepe volt a kiterjedt felnőtt- oktatásnak. A hiányos végzettségűek számának csökkenése, valamint napi gazdasági kényszer miatt azonban az érdeklődés a felnőttoktatás iránt mérséklődött. A megye két főiskoláján az elmúlt években tovább javultak a pedagógusok, a mezőgazdasági szakemberek képzésének feltételei. Erősödött a főiskolák kisugárzó szerepe a megye társadalmi, kulturális életére, a korszerű technika és eljárások meghonosítására. A marxizmus—leninizmus főiskoláinkon folyó oktatásának tapasztalatai lényeges vonásokban azonosak a pártoktatáséval. Fokozódott a hallgatók érdeklődése a szocializmus építésének jelenkori sajátosságai, a pályakezdés feltételei iránt. Politikai és általános tájékozottságuk gazdagabb, mint a korábbi generációké volt, élettapasztalatuk, történelmi ismereteik viszont lényegesen szegényebbek. Egy részük érdektelenséget mutat a valóság mélyebb összefüggéseinek megismerése, az elmélet és a politika napi kérdései iránt. A megye kulturális élete, szellemi arculata a megyei közművelődési intézmények létrejöttével színesebbé vált. Néhány térség kivételével kiépült a megye települési szerkezetének megfelelő intézményrendszer. A városokban létrejöttek a helyi és a hálózati feladatok ellátására is alkalmas intézmények. A kistelepülések többségében azonban a korszerűtlen épületek és a szakemberhiány gátolja a közművelődési munkát. Eredményesen működnek a kulturális társulások. Fejlődés következett be az amatőr művészeti mozgalom szinte valamennyi ágában, bár a csoportok száma több helyütt csökkent. Több magasan minősített és nemzetközi sikert elért együttes, szakkör működik a megyében. A közművelődés a szocialista kultúra értékeinek terjesztésével hozzájárult a lakosság ízlése, műveltsége gyarapításához. Javult az oktatás és a művelődési intézmények együttműködése. Fokozódott az önművelés iránti társadalmi igény. A megye könyvtári hálózatának tárgyi és személyi feltételei javultak. A beiratkozott olvasók száma növekedett. Gazdagodott a megye könyvtári gyűjteménye. A megyei könyvtár szolgáltatásai bővültek, korszerűbbekké váltak. Ugyanakkor továbbra is megmaradtak az indokolatlan különbségek egyes könyvtári egységek között, az iskolai könyvtárak állománya sok helyen elavult. A múzeumi hálózat munkája összehangoltabbá vált. Az állandó kiállítások mellett az egyes múzeumok változatos módon vállalkoztak a helyi gyűjtemények és értékek bemutatására. Javult a közművelődési tevékenységük, a kiadványozási és a tudományos munka. A film és a filmterjesztés továbbra is az egyik legnagyobb tömegeket érintő szórakoztató, közművelődési eszköz a megyében. Tárgyi feltételei azonban nem javulnak, és továbbra is korszerűtlen a mozihálózat. A mozilátogatók száma csökkent. A műsorpolitika egyre nehezebben védi ki a kommersz szórakoztatófilmek iránti igény egyoldalú növekedését. A megye művészeti életében nagy jelentőségű volt a Móricz Zsigmond Színház létrehozása. A látogatottság, a tevékenysége iránti érdeklődés figyelemreméltó. Gyarapodott a képző- és iparművészek száma, bemutatkozási lehetőségük. A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti Alkotótelep számottevő intézménnyé vált. Az ének- és zenekultúra lendületesen fejlődött. Továbbra is számolni kell azzal, hogy a kulturális intézmények és szervezetek eltérő feltételek és körülmények között látják el funkcióikat. Műsoraik, rendezvényeik egészében jól segítik a közízlés, a közgondolkodás formálását. A szórakoztatás formái differenciálódtak, de a tartalmas szórakoztató művek száma kevés, és tapasztalható arányeltolódás a színvonaltalan, kommersz műfajok irányába. Az utóbbi években néhány esetben érzékelhetők voltak kulturális életünkben eszmei-politikai céljainktól idegen jelenségek, amelyek összefüggnek az irányítás és a belső műhelymunka következetlenségeivel is. A megye gazdasági és szellemi fejlődésével együtt tovább javultak a tudományos munka feltételei, de összességében elmaradnak az igényektől és lehetőségektől. Jelenleg a tudományos eredmények fogadása és hasznosítása a jellemző. Az állami megbízásos, valamint a Debreceni Akadémiai Bizottság által meghirdetett pályázatok segítették a fejlesztési célkitűzések megvalósítását, és aktivizálták a tudományos kutatókat. Eredményes a főiskolák természet- és társadalomtudományi tanszékein és az Oktatási Igazgatóságon folyó kutató és adaptációs munka. A műszaki és természettudományi kutatások elsősorban alkalmazó jellegűek. Fő irányuk a termékszerkezet javítása, a gazdaságosság és az exportképesség növelése. Nem kielégítő az új gyártmányok bevezetésével kapcsolatos fejlesztő tevékenység. Számottevően nőtt a megyében a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma, de a kutatóbázisok, az anyagi lehetőségek szűkössége miatt is szerények a kutatómunka eredményei. A TIT által kifejtett tudományos ismeretterjesztés eredményei az eltelt időszakban számottevően gyarapodtak. Befolyása szélesebb rétegekre terjed ki, fokozódott szerepe az általános és szakmai műveltség színvonalának emelésében. Figyelemre méltó és a megye fejlődését jól szolgálja a MTESZ, a Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság által kifejtett tudományos és ismeretterjesztő tevékenység. Fejlődött a megye egészségügyi ellátása, amely mindenekelőtt az egészségügyi dolgozók színvonalas és többségében lelkiismeretes munkájának köszönhető. Hozzájárultak ehhez az új szervezeti keretek, a megyei kórház korszerűsítése, új orvosi rendelők építése, felújítása, a műszerezettség és az orvostechnika gyarapodása. Szerény mértékben nőtt az orvosok, orvosi körzetek, valamint a bölcsődei férőhelyek száma. A szociális otthoni és az öregek napközi otthoni elhelyezés lehetőségei továbbra is a megye feszítő gondjai közé tartoznak. Az egészségpolitikai célok megvalósulását számos körülmény nehezíti. Az országos átlagnál rosszabbak az orvosellátottságot kifejező mutatók. Különösen a kistelepüléseken és hét végén nehéz hozzájutni a megfelelő ellátáshoz. Az azonos színvonalú betegellátást nagymértékben akadályozza a kis kórházak orvos- és szakorvoshiánya, hiányos felszereltsége. Helyenként gondok vannak az etikus magatartás hiányával, a gyógyító-megelőző munkához nélkülözhetetlen figyelmességgel is. Az utóbbi időben több kedvezőtlen tünet észlelhető a lakosság egészségi állapotában. Ezek között is különösen szembetűnő egyes rétegeknél az egészségtelen életvitel, a munkahelyi ártalmak, a családi élet zavarai, az alkoholizmus, az alacsony szintű egészség- és táplálkozási kultúra. Az egészségpolitikai célok megvalósításából, az egészségnevelésből, az idősek és rászorulók gondozásából jelentős feladatokat vállalt és végzett el a Vöröskereszt megyei szervezete. Az aktivisták, az egészségőrök és véradók növekvő tábora önzetlen példamutatással járult hozzá az egymásért érzett felelősség, a közösségi szemlélet erősítéséhez. Kísérleti jelleggel megkezdődött a családgondozói hálózat kiépítése. XII. kongresszus óla végzett munkáról Fakultáció keretében ismerkednek a számítógéppel a nyíregyházi 6. számú iskolában. A párt-, a tömegszervezetek és -mozgalmak munkája Megyénk pártszervei és -szervezetei érvényesítették a párt vezető szerepét, döntéseikkel segítették a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak eredményes végrehajtását. A párt és a tömegek kölcsönös bizalmát, kapcsolatát erősítette, hogy a politikai döntéseket megelőzően a párttestületek építettek a párttagság és a lakosság véleményére, javaslataira. Gazdagodtak a pártmunka formái, módszerei, s ez lehetővé tette a döntések demokratikus előkészítését, ami kedvezően hatott a munkára és a közérzetre. A kommunisták zöme egységes a politika értelmezésében és meggyőződéssel képviseli azt. A párt szervezeteinek jó részében biztosítottak a vita feltételei, általában a nyílt, kritikus, önkritikus, tárgyilagos légkör a jellemző. A párttagok többsége őszintén és reálisan mond véleményt a párt politikájáról, az országot, a területet és a munkahelyét érintő kérdésekről. A kritikai megjegyzéseket a segítő szándék és az egészséges türelmetlenség jellemzi. Egyes pártszervezetekben azonban a szükségesnél kevesebb a véleménynyilvánítás. A testületi tagok, a kommunisták egy része nem a pártrendezvényeken mondja el a véleményét, és nem áll ki a párt politikája mellett. Ennek fő oka a politika egyes kérdéseinek nem megfelelő ismerete, értelmezése. Többen úgy érzik, hogy nincs megfelelő lehetőségük részt venni az országos, illetve a helyi politika alakításában. Ez a párttagság nem kielégítő tájékoztatásával, a korábbi kezdeményezések, javaslatok válasz nélkül maradásával, s az eltérő vélemények figyelmen kívül hagyásával függ össze. Vannak hívei az öncélú, terméketlen vitáknak is. Előfordul, hogy az általános egyetértés nem párosul a konkrét cselekvéssel. A pártszervek és -szervezetek az utóbbi öt évben nagyobb figyelmet fordítottak a határozatok végrehajtásának megszervezésére, segítésére és ellenőrzésére. A pártellenőrzés fő módszere a testületi üléseken történő beszámoltatás volt. A pártellenőrző munka tartalmában azonban továbbra is vannak gondok. Nem sikerült a párttagság szélesebb körét bevonni, az elemző munka nem nőtt fel a követelményekhez, nem tárja fel a hibák okait, esetenként a felelősségre vonás is elmarad. A vezetők egy része nem igényli és nem veszi szívesen az ellenőrzést. Az ellenőrző tevékenység nem ritkán csupán a napi operatív kérdésekre terjed ki, a hosszabb táv, az emberi, politikai viszonyok gyakran háttérbe szorulnak. A pártszervek többsége politikai eszközökkel, megfelelő módszerekkel dolgozik. Ez az eredményesebb testületi munkában, a fejlődő szervezeti életben, a mozgalmi jelleg erősítésében és az érdemibb tájékoztatásban ölt testet. A pártszervek és -szervezetek egy része lassan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, nem vizsgálja kritikusan saját tevékenységét, V. J
