Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

ség is felszínre került. Tapasztalni a fiatalok egyes csoportjai körében politikai, közéleti közömbösséget, fegyelmezetlen magatartást, italozást és emelkedik a fiatalkorú bűnözők száma is. Gond, hogy az ifjúságnak önmagáért, a felnőtt nemzedéknek a fiatalokért érzett felelőssége elmarad a kívánatostól és az idősebbek magatartása sem mindig követésre méltó.

A megyénkben élő nők helyzetét javították az utóbbi öt évben kiterjesztett társadalompolitikai intézkedések, a szolgáltatási szektor fejlesztése, az üzemek és a háztartások technikai korszerűsödése. Az elmúlt időben nem sikerült számottevően növelni foglalkoztatottságuk szintjét. A családi munkamegosztás tovább élő hagyományai, szakmai képzettségük — továbbképzésük nehézségei miatt mind a munkahelyeken, mind a közéletben továbbra is lassú az előrejutásuk. Ezeket szemléleti okok is befolyásolják.

Megyénk népesedési helyzete, a népesség száma, az országoshoz hasonlóan csökkenő tendenciájú, de még mindig lényegesen kedvezőbb annál. Az utóbbi évtizedben tovább csökkent a több gyermeket nevelő családok száma és nőtt a gyermeknélkülieké. Külön figyelmet érdemel a mintegy negyvenezer főnyi cigánylakosság helyzete, élet- és munkakörülménye. Körükben igen magas a népszaporulat, jelentős részük életmódja egészségtelen, az alkoholizmus következtében sok az egészségkárosult és az állami gondozásra szoruló gyermek.

Tovább növekedett megyénkben a nyugdíjasok száma. Közülük sokan végeznek keresetkiegészítő tevékenységet. Gond, hogy gazdag szakmai és politikai tapasztalataik többnyire nem a korábbi munkahelyükön hasznosulnak, és környezetüktől nem mindig kapnak megfelelő figyelmet.

Az életkor kiterjedése, a kis jövedelmű nyugdíjasok magas száma, a gyermeknevelés és az iskoláztatás növekvő terhei, az egészségügyi hálózat szűk volta, s a központi pénzalapok csökkenése kedvezőtlenül befolyásolják megyénk szociális helyzetét.

A megyei pártbizottság beszámolója a

Az állami szervek munkája

A XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően az elmúlt öt évben megyénkben fejlődött az államélet és a szocialista demokrácia. Az állami szervek az irántuk támasztott követelményeknek, a szervezeti és hatásköri változásoknak megfelelően eredményesen dolgoztak, éltek a részükre biztosított önállósággal. Fokozódott a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek, testületek munkájában, nőtt azoknak a száma, akik önzetlenül vállalnak közéleti tevékenységet, kezdeményezői a konkrét állami feladatok végrehajtásának. A szocialista demokratizmus fórumai tartalmilag gazdagodtak. A falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon és az állami szervek más rendezvényein az állampolgárok jelentős számban és aktívan vettek részt, számos közérdekű javaslatot, bejelentést tettek.

A tanácsoknak jelentős szerepük volt a megye fejlődésében, a szocialista demokrácia kiterjesztésében. Tevékenységüket az állampolgárok iránti felelősséggel, a lakosság aktív részvételével végezték. Megnövekedett önállóságukkal felelősségük fokozódott, munkájuk tartalmasabbá, demok- ratikusabbá vált, módszerében gazdagodott. Javult a döntések előkészítése, a határozatok megalapozottabbak lettek, a végrehajtás és a számonkérés általában következetes. Fejlődött a törvényességi felügyeleti tevékenység, szervezettebb, koordináltabb az ellenőrző munka.

Nem mindig sikerült teljes mértékben megvalósítani a testületek szerepének növelésére irányuló feladatokat. Az előterjesztések továbbra is terjedelmesek, egyoldalúan szakmai beállítottságúak, a határozati javaslatok nem kellően kimunkáltak. Javult, de továbbra sem kielégítő az állami felügyeleti és ellenőrző munka hatékonysága. A tanácsok egy része nem foglalkozott kielégítően a társadalompolitikai kérdésekkel.

Az országgyűlési képviselők és tanácstagok összetétele jól tükrözi a megye társadalmi összetételét. Többségük lelkiismeretesen, eredményesen dolgozik, beszámol tevékenységéről. A tanácstagok kisebb része rendszertelenül, vagy felkészületlenül vesz részt a testületi üléseken és nem elég aktív a feladatok végrehajtásában. A megmutatkozó érdektelenség legfőbb oka, hogy nem vonják be őket a döntések előkészítésébe, a végrehajtás ellenőrzésébe, így formális szerepük van a döntéshozatalban.

A kisvárdai városháza, ahol az állampolgár ügyeit intézik.

A tanácsok tevékenységében jelentőségének megfelelő helyet kapott a gazdasági szervező, koordináló munka, a város- és községpolitikai tevékenység. Hatáskörüknek megfelelően, eredményesen foglalkoztak az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltatás, a közművelődés, az egészségügy feladataival, a lakásügyekkel és a kommunális kérdésekkel. Anyagi

eszközeikkel — sokszor igen szűk döntési lehetőségek között — többnyire tervszerűen, takarékosan gazdálkodtak. A pártértekezlet határozatainak megfelelően irányították és koordinálták a terület-, településhálózat- és településfejlesztést. így kialakultak azok az iparosodó centrumok, amelyek egyre inkább vonzáskörzetük meghatározó tényezőivé válnak. A városok fejlődése számottevő, a községek fejlődését, népességmegtartó és -ellátó képességét a differenciáltság jellemzi. A városokban és a községek egy részében nőtt, vagy stagnált a népesség száma, de a kisebb falvakban további csökkenés következett be. Különösen aggasztó az elnéptelenedés a társközségekben.

Az alapellátás és a szolgáltatás tekintetében különösen a kistelepülések küzdenek jelentős gondokkal. A középfokú központ szerepkörét betöltő települések funkciójukat megfelelő színvonalon látták el, a társközpontok azonban nem fejlődtek a szükségletnek megfelelően.

Kialakultak és mindinkább a konkrét célokra irányulnak a tanácsok, a gazdálkodó egységek, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak közötti együttműködés formái, módszerei, de még mindig terhelik azokat formális elemek, átfedések, párhuzamosságok és bizonyos presztízskérdések.

Tanácsaink a társadalmi és tömegszervezetekkel együtt mozgósították a lakosságot társadalmi munkára. Az egy főre jutó társadalmi munka értéke az 1980. évi 453 Ft-ról 1984-re megközelítette a 800 Ft-ot, amely azonban még így is az országos átlag alatt van.

A járások megszüntetésével egyszerűsödött a közigazgatás irányítási rendje, megteremtődött a városok és a községek jobb kapcsolatának lehetősége. Gondot okoz, hogy a megnövekedett hatáskörök gyakorlásának személyi feltételei nem mindenütt biztosítottak.

A tanácsi szakigazgatási szervek hatósági tevékenységével, a tanácsi vezetők, az ügyintézők többségének magatartásával, szakmai hozzáértésével a lakosság elégedett. Az ügyintézés egyszerűbbé, gyorsabbá vált, kevesebb a határidőn túl intézett ügyek száma. A helyi tanácsok gyakorolják a hatósági jogkörök 95° 0-át. A javuló munka ellenére is előfordul, hogy az állampolgárok nem kapnak megfelelő tájékoztatást, segítséget. Néha feleslegesen küldözgetik őket, nem intézik ügyeiket kellő gyorsasággal. A helyenként tapasztalható rideg, bürokratikus ügyintézés az emberekben rosz- szabb megítélést alakít ki, mint amit a valós helyzet indokolttá tenne.

Javult a tanácsi apparátus káderhelyzete. A vezetők és az apparátus szakmai, politikai felkészültsége fokozatosan igazodik a megváltozott körülményekhez, a megnövekedett feladatokhoz. Gondot jelent, hogy — elsősorban a kisközségekben — nehéz a szakemberek letelepítése. A nagyközségi és a községi tanácsoknál magas volt a fluktuáció.

Megyénkben alapvetően rend van, megtartják a törvényeket, jogpolitikai elveink érvényesülnek. A törvényességért, a közrendért és közbiztonságért felelős szervek ellátják feladataikat.

A megye lakosságának többsége a szocialista erkölcs normái szerint él és dolgozik. Ennek ellenére az elmúlt öt évben emelkedett a bűncselekmények száma, és megyénk gyengén fertőzöttből közepesen fertőzött terület lett. Egy növekvő kisebbség megszegi a törvényeket és mindinkább veszélyezteti a becsületes többség nyugalmát, biztonságát. A bűnelkövetések zöme Nyíregyházára és vonzáskörzetére koncentrálódik. Elsősorban ezeken a területeken romlott a lakosság hangulata, biztonságérzete, ami az egész megye lakosságára negatív hatással van. Különösen a vagyon elleni — főként a személyek javait károsító — bűncselekmények száma emelkedett, de az erőszakos módon és garázda jelleggel elkövetett jogsértések — emberölések, rablások, betöréses lopások, garázdaságok — száma is nőtt. Komoly gondok vannak a társadalmi tulajdon őrzésével, védelmével. Jóllehet a felderítés aránya javult, növekedett az ismeretlen bűnelkövetők száma is. A bűncselekmények között leggyakoribbak a túlzott anyagiassággal, a korrupcióval, az élősdiséggel, az alkoholizmussal, a munkakerülő életmóddal összefüggő esetek. Erősödött a magántulajdonosi szemlélet, az egoizmus. Lazultak a családi kapcsolatok. Nőtt a veszélyeztetett helyzetű fiatalok száma. A bűntettesek között mind több a munkakerülő, csavargó életmódot folytató fiatalkorú, és növekszik a gyermekkorú bűnelkövetők száma. Ez a jelenség önmagában is potenciális veszély a közbiztonságra. A megye közlekedésbiztonsági helyzete fokozatosan javul, de még mindig magas az ittas vezetésből származó közúti balesetek száma.

Az ítélkezési gyakorlatra, a szabálysértési eljárásokra a törvényesség, az eredményességre való törekvés jellemző. Gondot okoz a peres eljárások elhúzódása, a növekvő családjogi perek száma, különösen magas a házassági bontóperek aránya.

Az igazságügyi és bűnüldöző szervek dolgozóinak többsége következetesen és eredményesen dolgozik, bár a bűnözés növekedése fokozott terheket ró rájuk. Javult, de még nem megfelelő mértékű a jogpropaganda, a bűnüldöző szervek kapcsolata a lakossággal és a különböző szervekkel.

A gazdálkodó egységek belső ellenőrzése, a felügyeleti és a külső ellenőrző szervek tevékenységének hatékonysága, összehangoltsága nem fejlődött kielégítően. Nem mindenütt megfelelő az ügyrendi, a bizonylati fegyelem. A közmorál sem mindig támogatja az állampolgári és munkafegyelem erősítésére irányuló törekvéseket. Ezek a jelenségek bátorítólag hatnak a bűnelkövetésre.

A megyében állomásozó fegyveres erők és testületek növelték felkészültségüket a haza védelmére. A szolgálati feladatok ellátása mellett segítették megyénk társadalompolitikai, gazdasági feladatainak végrehajtását. Az MHSZ-szel együtt megkülönböztetett figyelmet fordítottak a lakosság, különösen az ifjúság honvédelmi nevelésére, ennek révén erősödött a tanuló és dolgozó ifjúság, a felnőtt lakosság készsége a haza védelmére. A fegyveres erők és testületek folyamatos kapcsolatot tartanak megyénk lakosságával. A határőrség eredményesen látta el feladatát, növekedett az önkéntes segítők tábora, a határőrközségek száma. Szoros fegyverbarátságot alakítottak ki a szovjet és román határőrökkel.

A munkásőrség a megváltozott társadalmi, gazdasági körülményeknek megfelelően tovább fejlesztette tevékenységét. Folyamatos kapcsolatot tartottak az irányító és a bázis pártszervekkel, pártalapszervezetekkel. Fejlődött a parancsnoki munka, színvonalasabbá, folyamatosabbá vált a személyi állomány nevelése. A fegyelem szilárd, a hadrafoghatóság biztosított.

A testnevelés és sporttevékenység fejlődött, amiben nagy szerepe van a társadalmi munkások több ezres tábora önzetlen munkájának. Jelentősen előrelépett a megye versenysportja. Az utánpótlás nevelése általában tervXII. kongresszus áta végzett munkáról