Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

XLII. évfolyam, 56. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1985. március 8., péntek Kitüntetési ünnepség a Parlamentben j nemzetközi nőnap alkalmától A 75. nemzetközi nőnap alkalmából csütörtökön ki­tüntetési ünnepséget tartot­tak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Maróthy László, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschek La- josné, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál az MSZMP Közpoti Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány ne­vében köszöntötte a kitünte­tetteket, az ország valameny- nyi lányát és asszonyát: — Megelégedéssel és elis­meréssel állapíthatjuk meg, hogy a magyar nők egyre na­gyobb és értékesebb szerepet töltenek be az országépítő munkában. Mindemellett tel­jesítik természet adta hiva­tásukat, a gyermekek nevelé­sének, a család ellátásának szép és magasztos, ám a mai gazdasági helyzetben nem könnyű feladatát. — Országunkban törvényes és valóságos egyenlőséget A 75. nemzetközi nőnap alkalmából kitüntetési ünnepség volt a Parlamentben. A képen Losonczi Pál köszönti a ki­tüntetetteket. akarunk a nőknek. Szocialis­ta állami létünk kezdetétől törvény szabályozza hazánk­ban a nők jogait. A felsza­badulást követően minden pálya megnyílt a nők előtt, kitárultak az egyetemek és a főiskolák kapui. Pártunk és kormányunk az eltelt 40 év­ben mindent megtett azért, hogy a nők egyenjogúsága ne csak deklarált adomány ma­radjon, hanem mindennapi valósággá, életünk természe­tes velejárójává váljon. Ez a szándék és törekvés hívta (Folytatás a 4. oldalon) Forradalmi ifjúsági napok Sajtótájékoztató a KISZ KB-ban A forradalmi ifjúsági na­pok rendezvényeiről tájékoz­tatták az újságírókat csü­törtökön a KISZ Központi Bizottságának székházában. A FIN március 15-én az 1848-as polgári forradalom és sza­badságharc 137. évfordulóján a Petőfi-szobornál rendezen­dő koszorúzási ünnepséggel kezdődik. A részletes programról szólva Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára elmondotta, hogy a „Három tavasz” rendezvényei az MSZMP KB ifjúságpoliti­kai állásfoglalásának feldol­gozására is alkalmat adnak, s kapcsolódnak a felszaba­dulás 40. évfordulójának tiszteletére országszerte szer­vezett eseményekhez. A központi rendezvények­kel kapcsolatban elmondot­ták: az 1848-as polgári for­radalom és szabadságharc évfordulójára félórás zene­művet írt Koltay Gergely. A produkciót Szigeti Károly koreográfiája alapján 60 tán­cos adja elő március 15-én, a Nemzeti Múzeum lépcsőin és mellvédjén. Április 4-én a fővárosban a katonai díszszemlét köve­tően ifjúsági nagygyűlést rendeznek a Felvonulási té­ren, ahová mintegy 20 ezer fiatalt várnak. Este a Hősök terén a hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tisz­teletére készített Itt élned, halnod kell című zenés tör­ténelmi játékot tekinthetik meg az érdeklődők. A sajtótájékoztatón el­hangzott: a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 66. évfordulója tiszteletére or­szágos emlékümnepséget ren­deznek március 21-én Eger­ben. Ez alkalommal bonyo­lítják le a megyei diáknapok művészeti bemutatóit, a programhoz elméleti tanács­kozások is kapcsolódnak. A forradalmi ifjúsági na­pok országos rendezvény- niaptára is bőségesen kínál lehetőséget a tartalmas ün­neplésre a fiataloknak. Már­cius 22—24. között rendezik meg a szocialista városok if- júgárd istáinak találkozóját Várpalotán, március 25-én Negyven év békében cím­mel városi vetélkedőt szer­veznek Siófokon. Április 4- én és 9-én szovjet barátság­vonat érkezik a magyar fő­városba, s ugyancsak Buda­pesten március 29. és 31. kö­zött Miénk itt a tér címmel a KISZ Budapesti Bizottsá­ga rendez sokszínű kulturá­lis műsort a Vörösmarty té­ren, a Vigadó téren, a Viga­dó utcában és a Duna-kor- zón. NŐNAPRA M ennyire természetes immár mindenki­nek, hogy ilyen fényképeket lát nap mint nap az újságban, hasonló felvételeket a tévében, munkájukról beszélő lá­nyokat és asszonyokat hall a rádióban. Varrógép mel­lett ül az egyik, kényes la­boratóriumi munkát végez a másik, csöppségeket okít a harmadik ... Dolgozó nők. Elcsépelt a kifejezés? Meglehetősen azzá vált, holott ennek nem lett vol­na szabad megtörténnie. Hiszen mondjon valaki akár egyetlen századot is a múlt mélyéből, amikor asz- szonyaink nem dolgoztak. Azonnal kész a válasz: em­lékezz a mezőn dolgozó és ott gyermeket szülő pa­rasztasszonyra; az ottho­nában megállás nélkül tevékenykedő nőre, aki családot nevel; a gyer­mekét, gyermekeit babus­gató ragyogó tekintetű ifjú anyára, akinek szép szeme aztán megszürkült az évti­zedek porában; gondolj a megcsillanó mosolyú nagy­mamára, amikor unokáit vezeti kézen fogva ... Dolgoztak, keményen dol­goztak Ök mindig — s azt teszik ma is. Természetes­sé vált, hogy ott vannak csaknem mindenütt, ahol férfitársaik, hogy a napi munka előtt meg után újabb és újabb erőpróbák várnak rájuk — s mily ke­vés mindezért egy nőnapi csokor... Mert szokás, hogy szép szavakkal ékesített virág­szálat kapnak, hogy „az övék ez a nap” — de mily csekély elismerés lenne ez, ha soha máskor nem szorí­tanánk meg a szeretett, lágy női kezet, mely oly erős . . . Értékelték a megyei moziüzemi vállalat tevékenységét Ülést tartott a közművelődési bizottság Megyénk mozijainak láto­gatottsága az utóbbi öt évben állandósult. Az egy lakosra jutó moziba járási gyako­riság 4,2—5,2 között in­gadozik. A legaktívabb lá­togatók továbbra is a 15—24 évesek, s a falusi fiatalok moziba járása eléri a városi fiatalokét. Ezeket a március 7-én tartott megyei közmű­velődési bizottsági ülésen mondták el, ahol a megyei moziüzemi vállalat tevékeny­ségének értékelése, a műsor­politika helyzete és a fejlesz­tés feladatai is napirenden szerepeltek. A mozik nézőtéri felsze­reltsége és kényelmi beren­Tokaj felett dolgoznak a jégtörők Zajlik a Kraszna Zajlik a Kraszna, a többi folyónkon pedig még áll a jég. Tömören így foglalható össze az árvíz- és jégvédel­mi helyzet. A folyókon las­san emelkedik a vízszint. Az elmúlt' napok felmélégedósé- nék hatására a Tisza és mellékfolyói vízgyűjtő terü­letén tart az olvadás. Sze­rencsére éjszakánként a hő­mérséklet nulla fok alá süly- lyed, így a hóvíz lefolyását, árhullám kialakulását ez las­sítja. Szerdán és csütörtökön a jégtörő hajók Tokaj feletti Tisza-szakaszon tovább aprí­tották a jeget. Az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatósággal közös robbantó- brigiádok robbantásokkal la­zították a jégtorlaszt. Jó ütemben haladtak az árvíz- védelmi előkészítő munká­latok. A védekezési eszközö­ket, homokot, zúzott követ a kijelölt körzetekbe szállítot­ták. dezéseinek színvonala még sok kívánnivalót hagy ma­ga után — hangoztatták. A mozipark elhelyezkedése a 60-as évek óta alig változott, nem követte a települések szerkezetében végbement vál­tozásokat. A városok moziel­látása — különösen az új la­kótelepeken — nem felel meg a mai követelményeknek. A megye településszerkezete, az elszórt aprófalvak sokasá­ga, a vasúti szállítási lehető­ségek hiánya is hátráltatja a filmkultúra terjesztését, ezért megyénkben másfél év az egyes filmek lefutási ide­je. Ez hátrányos helyzetet je­lent a többi megyével szem­ben. A tartalmi célok között ki­emelten foglalkoznak a ha­zai filmek, a politikai, művé­szi, eszmei szempontból érté­kes alkotások forgalmazásá­val, a szocialista országok legjobb filmjeinek bemutatá­sával, propagálásával, meg­felelő számban és összetétel­ben igyekeznek műsorra tűz­ni a szórakoztató filmeket, kapcsolódnak vetítéseikkel a különböző évfordulókhoz, filmtörténeti eseményekhez, s a filmállomány adta lehe­tőségektől függően kielégítik a kortárs filmklubok igénye­it, s lehetőséget adnak az ar­chív filmklubmozgalom ápo­lására is. Sikeresen gazdálkodtak a megyei áfészek Az ország első iskolaszövetkezeti megyéje lesz Szabolcs-Szatmár Tegnap a tiszavasvári és a csengeri áfészeknél megtar­tott küldöttgyűlésekkel meg­kezdődtek megyénkben a fo­gyasztási szövetkezetek el­múlt évi gazdálkodását mér­legre tevő tanácskozások. A március közepén befejeződő számadásokon jelentős előre­lépésről hallhatnak a több mint 160 ezres — hazánk me­gyéi között a legnagyobb — tagságot képviselő küldöttek. Veszteséges szövetkezet most sem volt. A huszonnégy áfész és a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat együt­tes nyeresége pedig 1,3 szá­zalékkal haladja meg a ko­rábbi esztendőét, összesen 323 millió forint. A 12 milli­árd forint feletti árbevétel csaknem egymilliárd forinttal múlja felül az előző évit. Ez a szám, mivel az áfészek te­vékenységében változatlanul meghatározói a kiskereskede­lem, egyben tükrözi a vásár­lói igényekhez jobban igazo­dó ellátást, például a falusi boltokban a tartós fogyasz­tási cikkek választékának szélesítését. A lakosság népességmeg­tartó képességében kulcsfon­tosságú szerepet betöltő áfé- szelj továbblépésének alapját adó nyereségben azonban döntően közrejátszott a szer­vezettebb felvásárlás is, a piaci kereslettel lépést tartó termeltetés. A Nyírbélteki Áfészen kívül, ahol évek óta példamutató az ilyenfajta tö­rekvés, több szövetkezet — így a csengeri, nyírbátori, nyírlugosi, nyírmeggyesi — épített ki tavaly gazdasági kapcsolatot az élelmiszer­feldolgozó üzemekkel. Az együttműködések eredmé­nyeként az almafelvásárlás, amely korábban a torlódás és tárolási veszteség miatt 20— 25 millió forintos vesztesé­get, most ugyanennyi nyere­séget hozott. Az ütemezet­tebben, magasabb áron átve­hető hámozott almára kötött szerződések a gazdálkodó szervek hasznán túl a lakos­ságnak jövedelmező munka- lehetőséget is teremtettek, bizonyságképpen arra, hogy a tagi és szövetkezeti érde­kek jól összehangolhatok. Ez utóbbit egyre inkább érzékeli a tagság is, amit jelez, hogy tavaly csaknem háromezerrel növekedett a szövetkezeti mozgalom tábo­ra, az elsősorban hálózatfej­lesztésre „hitelezett” célrész­jegyek értéke pedig több mint 15 millió forinttal gya­rapodott. S végül egy gyors­hír a jövőről: várhatóan e hónap végén alakul meg a balkányi iskolaszövetkezet. Ezzel az ilyen kis közössé­gek száma megyénkben 40- re emelkedik, Szabolcs-Szat­már pedig az országban el­sőként iskolaszövetkezeti me­gyévé válik, vagyis kivétel nélkül minden áfészünk pat­ronálni fog legalább egy, ta­nulók részvételével kialakí­tott gazdasági közösséget.

Next

/
Thumbnails
Contents