Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

2 Kelet-Magyarország 1985. március 8 OQQOOQ bemutatók többségének. Ott látható jelenleg Hincz Gyu­la Kossuth-díjas festőmű­vész és Katona István fotó­művész kiállítása. Felvéte­leinken egy-egy reprodukció a két bemutatóról. könyvtár és más közművelő­dési intézmény is készít elő tárlatokat. A megyei műve­lődési ház lesz a színhelye a „Akarsz-e játszani?“ Fiókkönyvtárak programjából Színvonalas rendezvényekkel csatlakozik a megyei és városi könyvtár a nyíregyházi művé­szeti hetek programjához. Már­ciusban megyeszékhelyünk több lakóterületi könyvtárában em­lékeznek meg Kosztolányi Dezső­ről. születésének századik évfor­dulója alkalmából. Ilyen ese­mények színhelye a jósavárosi, az orosi, a nyírszőlősi, az örökös­földi, valamint a Városmajor és a Honvéd utcai fiókkönyvtár. Akarsz-e játszani? címmel Ko­rompay Vali színművész állított össze műsort a költő műveiből, amelyet március 22-én az örö­kösföldi könyvtárban mutat be. A Városmajor úti könyvtárban egy sorozat keretében Margócsy Klára Babits és Radnóti költé­szetéről tart előadást 26-án. A hónap kiemelkedő könyvtári rendezvényének ígérkezik Ru- zicskai György festőművész ki­állítása a Lenin téri könyvtár­ban. A 89 éves mester is részt vesz a március 29-i megnyitón. Színháznaptár Március 11-én, hétfőn este 7 órától a KISZÖV rendez gálaestet a Móricz Zsigmond Színházban. Az est bevételét — melyen az arany minősí­tésű Nyírség táncegyüttes is fellép — a Nemzeti Színház építésére ajánlják fel. Ked­den, 12-én este 7 órától a Kávéházi kabarét játsszák a Stúdióban. Szerdán este 7- től a színpadon a Kártyások című komédia, délután 6-tól a Stúdióban az Én, te, ö cí­mű színmű látható. A Kár­tyások ezen az estén Kölcsey— Latabár-bérletben megy. Hűhely Megjelent a Pedagógiai Műhely című folyóirat XI. évfolyamának első száma — gazdag tartalommal, színes olvasmányokkal. Gyakorló pedagógusok ad­ják közre tapasztalataikat az óvodai ünnepélyekről, a kabinetrendszerű okta­tásról, a speciális tábo­rokról és a középiskolások biológiai ismereteiről. Jel­lemző a lap stílusára, hogy számol a legkülön­félébb olvasói igények­kel. Két példa erre: vers­elemzést találunk Váci: Mondd kedvesem, milyen a tenger? című költemé­nyéről, illetve tanulmányt a számítástechnikáról. A közművelődési részben a közelmúltban elhunyt Hársfalvi Péter elemzését közli a lap • Tudomány, kultúra, művelődés az el­múlt 40 esztendőben cím­mel. Az utóbbi időkben bemutatott három színhá­zi produkcióról olvasha­tunk kritikát. A folyóirat­ban érmek, kisplasztikák, köztéri képzőművészeti alkotások fotói, reproduk­ciói is láthatók. Megtanult hatvan oldal verset Bravúros beugrás A Váci Mihály Művelődési Ház heti műsorajánlatából. Március S-án, pénteken 16 órakor nyílik a Lenin téri kiállítóteremben a Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió kiállítása. Meg­nyitja: Probstner János stúdió­vezető. Este 7 órakor nosztalgia­diszkó várja és szórakoztatja a fiatalokat. Szombaton, 9-én a KISZ me­gyei bizottsága szervezésében a 100 Folk Celsius együttes gyer­mekműsorára kerül sor 9 és 10 órakor. A HNF méhész közgyű­lése a kamarateremben lesz 9 órától, délután 2 órától zártkörű szalagavató ünnepséget rendez a Zrínyi Hona Gimnázium a művelődési központban. Vasárnap, 10-én délelőtt 10 órá­tól Mesemozi lesz a hangver­senyteremben. A Pletyka délu­tánja, a Böbe, a Macskaeicó, a Macskabál, a Balanel és a kis­malac és a Balanel és a vadka­csa című filmeket láthatják a gyerekek. Délután 6-tól ifjúsági diszkó lesz a klubkávéházban. Hétfőn, 11-én délután 6 órá­tól a CB-klub tagjai tartják fog­lalkozásukat a 93. sz. teremben. Kedden, 19-én 10 és 14,30 óra­kor kezdődik a Kristály BET együttes gyermekműsora a hangversenyteremben, Repülj velünk címmel. Szerdán, 13-án 9—12 óráig cse­csemőápolási versenyre kerül sor a kamarateremben. Fél 5-től „Mert vétkesek közt cinkos aki néma” címmel Rozséi Károly százados, a gazdasági rendészet helyettes vezetője tart előadást a 43-as teremben. Csütörtökön, 14-én este 7 órá­tól a Jazzklub tartja foglalko­zását a klubkávéházban. Pénteken, 15-én délután 4-kor nyílik Orosz Péter szobrászmű­vész kiállítása a szabadidős tér­ben, amely április 7-ig tekinthe­tő meg. Megnyitja: Néray Ka­talin művészettörténész, a mű­csarnok igazgatója. Az öreg óbéli ember az egyik legszebb és legnehe­zebb szerep Rafckó József Se­gítsd a királyt! című törté­nelmi drámájában, mely az idei színházi évad nagy sike­re. A szerep Holl Istváné, ő játszotta a bemutatón, s az azt követő előadásokon hal­latlan szuggesztivitással és emlékezetesen. Ám a darab további sorsa a múlt héten veszélybe került a művész makacs gerincfájdalmai mi­att, mely egyelőre ágyhoz kö­ti őt. Ennek ellenére hétfőn este Sátoraljaújhelyen színre került a Segítsd a királyt! Vitai András mentette meg az előadást, bravúros beug­rással. Mikor kezdte tanulni a szöveget? — Kedden kellett választ adnom, hogy elvállalom-e. Ez látszólag hosszú idő, majd­nem egy hét, ám ismerni kell a szerepet. Meg kellett tanul­nom 60 oldal verset és pon­tosan, mert verses szöveg­ben nem lehet rögtönözni, ha egy szó kimaradt, borul az egész és a partnerek se tud­nak segíteni egy-egy közbe­szólással, mint valami tár­salgási vígjátékban. A partnerek szerint az volt a rendkívüli, hogy Vitai András egyetlen hibát sem ejtett ebben a különösen archaizáló nehéz és hosszú szövegfolyamatban. Hogyan tanulta meg? — Általában magnó segít­ségével tanulok, aztán ha már majdnem tudom, valaki végszavakat ad és kiigazít, ha tévesztek. Ez technikai kérdés. A fontosabb az, hogy én csak olyan szöveget tudok megtanulni, amit értek, ezért az elemzéssel, a gondolatok feltárásával telik el a több idő. Nem nyomasztotta, hogy Holl István jelmezét kell fel- öltenie, akiről a fővárosi kri­tikák is felsőfokon írtak eb­ben a szerepben? — Nekem ő közeli barátom. Ismerem a gondolkodásmód­ját, játékstílusát. Tudtam, hogy egészen más irányból kell megközelítenem a szere­pet: őt nem utánozhatom. Itt egy ügyről van szó, erre kel­lett koncentrálnom. Arra, hogy ezt a drámát játszani kell és ha tisztességgel, saját színészi eszközeimmel el tu­dom fogadtatni az Óbéli em­bert, az ügy nyert. — Hány próba volt a be­ugrásig? — Teljes próbára már nem volt lehetőség. Két részpró­bát kaptam, de ez nem oko­zott gondot. Eddig is benne voltam a darabban, játszot­tam Décsét is, Csetét is. Most már három szerepet tudok a Segítsd a királyt !-ban. — Melyik a kedvenc sora az új szerepben? — Egy mondatot idézek, mintegy üzenetként, mert fontos és igaz: „Embert em­bernek nem kell tékozolni.” Szabálytalanul. Nyíregyháza központjában az autósok számára egyre na­gyobb gondot jelent a par­kírozás. Ezért sokan a sza­bálytalan, környezetet ron­gáló és balesetveszélyes vá­rakozást választják. Első ké­pünk a 3-as számú általános iskola előtt készült: a meg­állni tilos táblát a zebrán át­kelő gyerekek védelmére, az úttest jobb belátása miatt he­lyezték el. Sajnos ezt sok autós nem veszi figyelembe. Második képünkön: a zöldellő pázsitot és díszcserjét gyak­ran rongálják az ilyen mó­don parkírozó gépjárművek. (Császár)-------------Tv-jegyzet----------------------------\ Erkölcsi csapdák Megkérdeztüki Kivágták a japán fenyőt? Jó néhány olvasónk tár­csázta a szerkesztőséget és érdeklődött: az új nyíregy­házi autóbusz-pályaudvar helyén a régi épületeket sza­nálják, rendezik a terepet. Viszont hatalmas fák, köztük igazi ritkaságok is találha­tók. Mi lesz ezeknek a sor­sa? Ezt kérdeztük mi is Es­tók Jánostól, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műsza­ki osztálya főelőadójától. — A beruházási vállalat több fa kivágására kért és kapott engedélyt a műszaki osztálytól. Ezek kevésbé ér­tékes fák. Vannak viszont olyanok — köztük a híres japán fenyő —, amelyek megmaradnak és az új busz- pályaudvar díszei lehetnek. Sem a beruházó, sem a ható­ság nem akarja követni azt a régi rossz gyakorlatot, hogy a tereprendezés egyenlő le­gyen a földterület legyalulá- sával. Nyíregyháza egyik szép része ez a környék és amennyire lehet, igyekszünk hatósági úton is védeni ér­tékeit. (tk) Üj ifjúsági kiadvány Honfoglalás Honfoglalás címmel új ki­adványt jelentetett meg az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat 30 ezer példányban. Március közepétől már áru­sítják a postahivatalok ezt az értékes dokumentumgyűj­teményt, amely a felszaba­dulástól .napjainkig nyomon követi a szocialista építés fontosabb állomásait, társa­dalmi-politikai életünktől kezdve a közművelődésig, a sportig. KISZ-szervezetek, szocialista brigádok, munka­helyi közösségek találnak majd ebben a kiadványban sok hasznos tudnivalót, ame­lyek a különböző vetélkedők­re való felkészüléshez nyújta­nak segítséget. A Honfogla­lást a KISZ megyei bizottsá­gánál az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat me­gyei terjesztőjétől rendelhe­tik meg az érdeklődők. A televízió egy-egy mű­soráról általában utólag szoktuk meg­fogalmazni gondolatainkat, mintegy alkalmat kínálva az olvasónak, hogy össze­vesse saját benyomásait a jegyzetíró véleményével. Eltérünk azonban a bevett gyakorlattól, ha — mint ez­úttal is — fel szeretnénk hívni a figyelmet egy-egy érdekesnek ígérkező adás­ra. Valamikor még az elmúlt év végén indult útjára Er­kölcsi csapdák címmel Han- kiss Elemér sorozata. Az első két rész után — nem tudni, miért — hosszabb szünet következett, és csak ma este vetítik a folyta­tást. De senkinek ne szeg­je kedvét, hogy egy soro­zatban a 3. résznél kapcso­lódik be: valamennyi fe­jezet kerek egész, nem szükséges tehát az előzmé­nyek ismerete. Legfeljebb azt fájlalhatja a néző, hogy élvezetes, érdekfeszítő, s ugyanakkor gondolatokban gazdag műsort mulasztott el. Mint a cím is jelzi, er­kölcsi kérdéseket fesze­getnek — a vitaműsorban? eszmecserében? — Hankiss Elemér és beszélgető part­nerei : diákok, háziasszo­nyok, nyugdíjasok, értel­miségiek és kétkezi mun­kások. Életünk olyan írott és íratlan szabályaival Régi diákcsíny, amikor orvos ismerőstől, vagy inkább azok gyerekétől szerzi be az ember­fia az igazolást, na elaludta az iskolakezdést, netán valami na­gyon jó film megy a mozi dél­előtti műsorán. Aztán, na gya­nakvó a tanár, akkor esetleg egy beírás a jutalma, szerencsésebb esetben pedig beválik a csel. Egy bizonyos kor után viszont már nem úszható meg ilyen könnyen a hasonló cselekedet. Bizonyságul álljon itt erre két példa. M. Béla csengeri lakos jócs­kán túl van már az iskolás ko­ron, lassan a negyedik ikszhez közeledik. Amikor azonban ta­valy októberben négy napra táppénzes állományba vette a körzeti orvos, úgy gondolta, elő­veszi a régi trükköt. Csak a 25- ös számot kellett átjavltania 26- ra, hogy egy nappal később utaz­hasson vissza nyíregyházi mun­kahelyére. A csel azonban nem vált be, tettéről a Mátészalkai Városi Bíróság dr. Illés Béla tanácsa előtt volt kénytelen szá­mot adni. A bíróság M. Bélát közokirat-hamisítás miatt von­ta felelősségre, s ezért — jog­erőset — hét hónap javító-ne­szembesülnek (és késztetik állásfoglalásra, vélemény- alkotásra a nézőt is), ame­lyeket annak idején meg­fogalmazott például a tíz- parancsolat, de amelyhez ma már nincs kódex. Ko­runkban ki az erkölcsös? Mi az erkölcstelen? Mikor ítélkezünk helyesen, és mi­kor válhat az általánosan elfogadott magatartási sza­bály is tisztességtelenné, embertelenné? Ilyen és eh­hez hasonló kérdésekről esik szó az adásban, amely — és ez a legfontosabb — mindennapi életünk er­kölcsi útvesztőiben próbál jelzőkarókat állítani. Teszi ezt rendkívül rokonszen­vesen, s anélkül, hogy bár­kit is kioktatni szándékoz­na. Mindez ráadásul szó­rakoztató is, a szó legjobb értelmében, hiszen egy-egy történet kapcsán vitatkoz­nak a résztvevők. Az első részben a szerelem csapdá­járól volt szó, a második­ban egy baleset szemtanú­jának helyébe képzelték magukat a résztvevők, ma este pedig „élet és halál urai” lesznek a szereplők, s a képernyő innenső olda­lán ülők. A műsor 20 órakor kez­dődik a 2-es csator­nán, nehéz választás elé állítva a nézőt, hiszen az 1-esen ugyanakkor a Széchenyi-sorozat 5. részét vetítik ugyanebben az idő­ben. Tessék választani... G. M. velő munkára ítélte, tízszázalé­kos bércsökkentéssel. Ugyancsak közokirat-hamisítá­sért állt bíróság elé Sz. Tibor 35 éves tiszavasvári lakos és bűntársa, a huszonhét eszten­dős nyíregyházi D. István. Sz. István (akit novemberben ítéltek el hatóság félrevezetéséért) ko­rábban a nyíregyházi kórházban dolgozott beteghordóként. Egy­szer az egyik adminisztrátori irodában felfedezett az asztalon néhány orvosi igazolást. Ezek közül magához vett nyolc dara­bot, s a fiókból előszedett kör­bélyegzővel „hitelesítette” is mindegyiket. Állásváltoztatás után lett mun­katársa D. István, akinek nem volt szabadsága. Sz. Tibor nagy­lelkűen a segítségére sietett, s D. István a tőle kapott igazolá­sokkal tette legálissá, hétszer is, hiányzásait. A Nyíregyházi Vá­rosi Bíróság dr. Bálint Tibor ta­nácsa sem foghatta fel egyszerű csínyként az esetet, s Sz. Tibort negyvennapi tétel, összesen há­romezer-kétszáz forint. D. Istvánt pedig harmincnapi tétel, össze­sen háromezer forint pénzbün­tetésre ítélte. Az ítélet jogerős. A tárgyalóteremből Március — a kiállítások hónapja. Csak a művészeti hetek keretében kilenc kiál­lítás nyílik, amellett a Nem vált be a régi trükk

Next

/
Thumbnails
Contents