Kelet-Magyarország, 1985. március (42. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-29 / 74. szám
6 Kelet-Magyarország 1985. március 29. II Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szervei (Folytatás az 5. oldalról) A Központi Bizottság érdemei elismerése mellett felmentette tisztségéből Baranyai Tibort, a párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét, akit korábban megválasztottak a SZOT főtitkárának; Horn Gyulát, a külügyi osztály vezetőjét, aki más fontos beosztásba kerül; Tétényi Pált, a tudományos közoktatási és kulturális osztály vezetőjét, aki más fontos beosztásba kerül; Katona Istvánt, a KB irodájának vezetőjét, aki egészségi állapotára tekintettel kérte nyugállományba helyezését. A Központi Bizottság kinevezte a KB osztályvezetőit. Az agitációs és propagandaosztály vezetője: Lakatos Ernő. A gazdaságpolitikai osztály vezetője: Ballai László. A közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője: Varga Péter. A Központi Bizottság irodájának vezetője: Óvári Miklós, a KB titkára. A külügyi osztály vezetője: Kótai Géza. A párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője: Petrovszki István. A pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője: Ka- rakas László. A tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője: Radios Katalin. A Központi Bizottság kinevezte a pártintézmények és a központi pártsajtó vezetőit. A Politikai Főiskola rektora: Szabó József. A Társadalomtudományi Intézet főigazgatója: Aczél György. A Párttörténeti Intézet igazgatója: Huszár István. A Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke: Benke Valéria. A Pártélet felelős szerkesztője: Lakos Sándor. A Népszabadság főszerkesztőjének helyét a Központi Bizottság később tölti be. A kongresszus 27 tagú Központi Ellenőrző Bizottságot választott. A testület itagjai: Borbándi János munkás, a Minisztertanács nyugalmazott elnökhelyettese; Csillik András tisztviselő, az MSZMP Budapest XX. kerületi Bizottságának első titkára; Ernszt Antal munkás, az MSZMP Budapest XXI. kerületi Bizottságának első titkára; Farkas Lajosné munkás, a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari. Dolgozók Szakszervezetének KV titkára; Farkasinszky Lajos tanító, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese; Fehér Józselné tanár, az MSZMP Budapest I kerületi Bizottságának első titkára; Gyenes András munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke: Győri Imre munkás, az Országos Közművelődési Tanács elnöke; Jassó Mihály munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; Koszorús Ferenc mérnök, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára; Kovács Árpád agronómus, a fóti Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke; Krasznai Lajos munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; Majoros Károly tanító, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára; K. Papp József munkás, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára; Petrák Ferenc munkás, a Bőripari Szakszervezet elnöke; Postás Sándor technikus, az MSZMP Debreceni városi Bizottságának első titkára; Rácz Sándor mezőgazdasági munkás, honvédelmi miniszterhelyettes ; Rév Lajos kereskedősegéd, az OKISZ elnöke; Rumpf Károly munkás, a Csepel Művek ipari szakoktatója; Sebes Sándor tisztviselő, nyugalmazott első miniszter- helyettes ; Somogyi Imre munkás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára; Suhajda József munkás, a Budapest VIII. -kerületi Tanács nyugalmazott elnöke; Szerényl Sándor munkás, az MSZMP Politikai Főiskolájának nyugalmazott igazgatója; Takács Imre tisztviselő, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára; Tausz János tisztviselő, az IBUSZ nyugalmazott vezér- igazgatója; Úszta Gyula munkás, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének nyugalmazott főtitkára; Zsuffa Miklós mérnök, a Nógrádi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója. A Központi Elenőrző Bizottság is megtartotta első ülését és megválasztotta tisztikarát. A Központi Ellenőrző Bizottság elnöke: Gyenes András. Titkára: Somogyi Imre. A KEB Titkárságának tagjai: Borbándi János, Farkas Lajosné, Kovács Árpád, Krasznai Lajos, Petrák Ferenc, Rév Lajos és Tausz János. A főtitkár zárszava A Központi Bizottság vezető szerveinek megválasztására és az apparátus vezetőinek kinevezésére vonatkozó döntések ismertetése után Kádár János mondott zárszót: Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa befejezte munkáját. Meggyőződésem szerint betöltötte azt a felelős szerepet, ami reá várt. összegezte az elmúlt öt esztendő munkájának tapasztalatait. Számot vetett a helyzettel, az előttünk álló feladatokkal és kijelölte a mindnyájunkra kötelező tennivalókat, a további fejlődés irányát. A kongresszus jóváhagyta a párt eddig folytatott politikai fővonalát és határozottan állást foglalt amellett, hogy következetesen haladunk tovább az eddigi úton, és a fejlett szocialista társadalom felépítésén dolgozunk. A végzett munkáért köszönetét mondok a kongresszusi küldötteknek, a meghívott elvtársaknak, mindazoknak, akik a kongresszus munkáját a legkülönbözőbb területeken segítették. Külön köszönetét szeretnék mondani a külföldi elvtársaknak, hogy jelenlétükkel elmélyítették és erősítették azt a mély szolidaritást, amely bennünket a szocialista országokkal, a kapitalista országokban küzdő kommunista és munkáspártokkal, testvérpártjainkkal összefűz. Amikor ismételten megköszönöm jelenlétüket, a hozzánk intézett szavaikat, megkérem őket, vigyék el forró, elvtársi üdvözletünket, üzenetünket az általuk képviselt szocialista országok népeinek, testvérpártoknak. Mondják el, hogy olyan párt kongresszusán vettek részt, amely elszántan és következetesen küzd a szocializmusért, a békéért és internacionalista szellemben a légjobb, a legközvetlenebb együttműködésre törekszik a szocialista országok vezető pártjaival és népeivel, a testvérpártokkal. Kérjük, hogy vigyék el legjobb kívánságainkat. Ezt elvi meggyőződésből, a testvéri szolidaritás érzésével és közös érdekeinkből kiindulva mondjuk. Mindnyájunk sikere a mi nagy, közös erőnket gyarapítja, azt az ügyet, amely a világon a haladásért, a szocializmusért és a Békéért küzdő tömegeket egyesíti. Élve az alkalommal, a kongresszus befejező perceiben innen, a kongresszus fórumáról üdvözlöm pártunk tagságát, munkásosztályunkat, népünket. Mi igyekeztünk felelősen elvégezni munkánkat, és kérjük egész párttagságunkat, munkásosztályunkat, szocializmust építő népünket, hogy segítsék valóra váltani törekvéseinket. Építsük" együtt, az eddiginél nagyobb lendülettel szocialista hazánkat. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! Éljen a szocializmust építő népünk! Éljen 40 éve szabad hazánk! Éljen a proletár internacionalizmus és a népek barátsága ! Éljen a szocializmus és a béke! A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusát berekesztem. Jó egészséget, sikereket kívánok. A kongresszus az Interna- cionálé eléneklésével ért véget. Köszöntik a kongresszus legidősebb küldöttét, Huny a Istvánt. Beszélgetés, ismerkedés a kongresszus szünetében. Egy kérdés négy küldöttünknek Maradandó emlékek M i volt a kongresszuson a legnagyobb élménye? — ezt kérdeztük a legmagasabb pártfórum befejezésekor Szabolcs-Szatmár négy küldöttétől: JUHÁSZ ILDIKÓ, a nyíregyházi tanárképző főiskola hallgatója: — Az, hogy rengeteget tanultam. Rátekinthettem egy sor, eddig ismeretlen kérdésre, az élet minden területéről. Mondanom sem kell, hogy eddig inkább csak a KISZ munkája, azon belül is a pedagógus- képzés területe volt ismert előttem. — Természetesen igen nagy élményem, hogy lehetőséget kaptam a szólásra. Elmondhattam azokat a gondolatokat, amelyek valóban a sajátjaim. Jó érzés, hogy észrevettem: figyeltek is rám, hiszen a fiatalok tömegét érintő problémákról van szó. Izgultam, de talán ennek ellenére sikerült elmondani, amit régen szerettem volna. A kollégiumi szobában jóformán négy évig készültem ezeknek a gondolatoknak az elmondására, és nemcsak a saját dolgomat, hanem a többiekét is szóvá akartam tenni. Maga az is nagy dolog, hogy a figyelem egy kicsit ránk irányult. Már ezért is megérte. Mit lehet még elmondani? Nagy dolog, hogy idáig eljutott az ember, huszonkét évesen. TURK GYULA, a gáva- vencsellöi Szabadság Tsz párttitkára: — Itt van a kezemben az otthoni úttörők hozzám küldött disztávirata. A gáva- vencsellői csapat gyerekei ebben élménybeszámolóra is meghívnak. Itt is szeretném nekik megköszönni, rendkívül megható, kedves levelüket. Érkezett hozzám Kerülő Edit csapattitkár egy rajzban kifejezett üzenete is, amely a község életében nagyon komoly dologról beszél. A rajzon egy tábortűz körül játszanak a gyerekek, a háttérben pedig egy nagyon szép, korszerű iskola látható. Számomra ez az üzenet mindent kifejez. Azt, hogy Gávavencsellőn még mindig szétszórtan, egykori felekezeti iskolákban tanulnak a gyerekek. Értettem tehát, hogy mit üzentek és minden erőmmel azon igyekszem, hogy az üzenetre méltó választ adjon társadalmunk. — Nagy élmény számomra, — aki huszonhét éve vagyok a párt tagja, három ciklusban felsőbb párttestület tagja is — az az emberközelség, amelyet itt a XIII. kongresszuson tapasztaltam. Pedig otthon is megszoktam, hogy a pártban nincsenek kényes kérdések. Mégis nagy dolog, hogy ez a kongresszus visz- szaigazolta a számomra, amiről otthon beszéltünk, az erre a nagy fórumra is tökéletesen igaz. — Ez a kongresszus megerősíti bennem, hogy amilyen utat választottam, amelyen eddig is jártam, az jó út. Jólesik, hogy eddigi munkámat otthon úgy értékelték: küldöttként képviselhettem a nagyközség kommunistáit és azt hiszem, egész lakosságát. Itt is szeretném megköszönni ezt a bizalmat, amire otthon újra és újra rá akarok szolgálni. LIBA LAJOSNÉ, a Vörös Október Ruhagyár vá- sárosnaményi gyáregységének készáruraktárosa: — Nekem itt minden nagy élmény volt, hiszen először vagyok kongresszuson. Óriási dolog egy ilyen egyszerű munkásember számára, hogy az ország helyzetéről első kézből kaphat tájékoztatást. Szép élmény, hogy — ha néhány pillanatra is — kezet szorítottam, elbeszélgethettem az ország legfelsőbb vezetőivel. Eddig is meggyőződésem volt, hogy pártunk helyes politikát folytat, mostani személyes tapasztalatom csak megerősítette ezt és újabb erőt ad a további munkámhoz. Nekem igen tetszett Kádár elvtárs minden mondata és maradandó élmények voltak számomra küldöttcsoportunk esti programjai, amelyek a hosszú nappalok után sem voltak fárasztóak. — Az élményeim közé sorolom, hogy máris több meghívást kaptam otthonról élménybeszámolóra. Az üveggyárból, azután a marxizmus—leninizmus esti egyeteméről, az osztálytársaimtól. És természetesen az úttörőktől. Nemcsak Vásárosnaményból, mert én faluról járok be, Tisza- adonyból. Ott is el szeretném mondani mindazt, amit itt láttam és hallottam. CSIR1BÁN JÁNOS, a Sé- nyö—Nyírtura tsz műszakvezetője: — Tudomásom szerint körzetünkből még soha nem volt kongresszusi küldött. Ritka élmény tehát, hogy ezen a nagy jelentőségű tanácskozáson ott lehettem. Amit itt a négy nap során tapasztaltam, kihat egész további életemre. Talán ki sem tudom fejezni most szavakban, hogy az egyes felszólalók gondolataiban, helyzetében, sorsában saját magamra ismertem. — A legelső élményem, hogy Kádár elvtársat személyesen megismertem. És ennek rendkívüli módon örülök. De annak is, hogy megismerhettem egy sor küldöttet az ország más tájairól, mint például Hu- nya Istvánt, az ország legidősebb küldöttét, akinek az élete valóságos regény és történelem. Nagy hatással volt rám az is, hogy a felszólalásokban olyanokat hallottam, amelyek az én munkaterületemhez, közvetlenül a munkahelyemhez is kötődik, amit otthon a munkában is hasznosítani tudok. Ez a kongresszus nem a külsőségek színhelye, hanem a munka kongresszusa volt, amely kritikusan és önkritikusan világított rá a problémákra, mutatta meg az utat, mit kell jobban tennünk, a saját érdekünkben, s az egész ország érdekében. És felejthetetlen élményem volt még a külföldiek felszólalása is. Nem mindennapi esemény közelről hallani a szovjet, a portugál és az etióp pártvezetők véleményét Magyarországról, a saját munkánkról. Végül, úgy érzem, minden tőlünk telhetőt megtettünk azért, s hogy otthon visszaadhas- l suk a kongresszus légkörét, [• de főleg a tartalmát, s hogy - megfelelő választ vihessünk I haza azoknak akik eluta- ] zásunk előtt egy sor kér- | déssel halmoztak el minket, akik ezzel a küldetéssel bennünket megbíztak. Kopka János |
